Új Szó, 1986. augusztus (39. évfolyam, 179-204. szám)
1986-08-18 / 193. szám, hétfő
ÚJ szú 5 1986. VIII. 18. A vízilabda SZNL idei bajnokságának margójára Pólómaraton - de miért?! Mindössze három hónapig tartott a vízilabda SZNL idei maratoni bajnoksága. Ezalatt a hat csapat (Prešov, Komárno, Pieštany, Nové Zámky, Vrútky, Žilina) egy-egy háromnapos körmérkőzéses tornát rendezett, amelyen valamennyi résztvevő 5-5 mérkőzést játszott. A győztes már jóval a 30. forduló előtt ismert volt: a Slávia Slovšport Prešov együttese zsinórban harmadszor végzett az élen. Imrich Hricišák edző gárdájának ez az elsősége pnégis értékesebb, mint az előző kettő. Míg a múltban osztályozót játszott, az SZNL és a CSNL győztese az élvonalba jutásért, addig most „rájátszás“ nélkül jutottak a második vonal legjobbjai az I. vízilabdaligába. Tegnap az első forduló mérkőzéseivel elkezdődött a pontvadászat a labdarúgó SZNL l-ben, az I. ligában szerdán rajtol a bajnokság. Sikeresebben, mint a múltban Kezdettől fogva magabiztosan játszottak a prešoviak, tornáról tornára nőtt az előnyük a tabella élén, és már a bajnokság kétharmada után biztos győztesek voltak. Mindössze 5 pontot vesztett a listavezető, ő dobta a legtöbb (411) és kapta a legkevesebb (214) gólt. Az utolsó körmérkőzéses tornán azon kevés csapatok közé tartozott a Slávia, amely komolyan vette az utolsó felvonást, s a tízpontos előny ellenére a győzelemre törekedett. Teljesen megérdemelten jutottak a kelet-szlovákiaiak a legjobbak közé, ahol nehéz feladat vár majd rájuk, hiszen az idei bajnokság után a mezőny két leggyengébb ■ együttese (több mint valószínű az Olomouc és a VŠ Praha) elbúcsúzik az I. ligától. Az SZNL-győztes- nek feltétlenül erősítések után kell néznie, ha az élvonalban akar maradni. A Spartak Komárno vízilabdázói két év után ismét legerősebb csapatukkal szálltak vízbe, második helyük megfelelt a gárda képességeinek. Fazekas Péter edző legénysége egy kis szerencsével megszoríthatta volna az éllovast, amely főleg az első három tornán élvezte a bírók szimpátiáját. A komáromiak (Komárno) egyszer legyőzték (13:10) a Prešovot, s a többi öt összecsapáson is egyenrangú ellenfelei voltak az SZNL-győztesnek. Csak egyszer szenvedett váratlan vereséget a Spartak (11:10), méghozzá Ér- sekújvárott (Nové Zámky), az Elektrosvittól, ám ezen a pattanásig feszült mérkőzésen nem csak a hazai medence előnyét élvezték az újváriak... Sportbarátság Az utóbbi esztendőkben kölcsönösen előnyös jó kapcsolat alakult ki a brnói és a ferencvárosi kerékpárosok között. Rendszeresek a közös edzőtáborozások és szinte elképzelhetetlen, ha valamelyik klub versenyt rendez, ne hívja meg a másikat. Mi több, egy- egy pontversenyben még össze is dolgoztak, ha történetesen a közös érdekük úgy kívánta meg. Persze, nem mindig ilyen békés a hangulat. A hétvégi niederpörin- gi nemzetközi pályaversenyen a csehszlovák és a magyar válogatott jelentős része brnói és FTC-s bringásokból állt, sót a két edző is az említett klubokból volt. De elég volt az egyik csehszlovák kerékpározó bukása, mindjárt más lett a helyzet, attól kezdve minden egyes megmozdulásnál reklamáltak, szenvedélyesen bizonygatták, hogy a másik versenyző nem volt valami sportszerű. A gyanútlan kívülálló azt hihette, hogy mindjárt ölre is mennek. Nos, az ilyen ember a verseny után vált végképp tanácstalanná A vezetők ugyanis egymás nyakába borultak, a versenyzők gratuláltak egymásnak, az egyik magyar induló nagy köszönések közepette visszaadta a kölcsön cipót (a sajátját ugyanis otthon felejtette). A banketten végig egymás mellett ültek, és most már azt bizonygatták, hogy nem az ellenfél az oka, hogy saját versenyzőjük hosszabb szakaszokat a palánkon, vagy a füvön ment. Aztán hosszú kézrázások után azzal váltak el, hogy majd az Arany Mokka GP-n találkoznak. Ha a Millenárison jelen levő nézők történetesen öklelő tekintetű brnói és fradista edzőket látnak, ne nyugtalankodjanak. Várják meg a bankettet, ott nézzék meg őket... (N) Nagy csalódást okozott viszont a Kúpele Piešťany. Amikor már nyilvánvaló volt, hogy az exligás nem tud beleszólni az elsőség sorsába, bedobta a törülközőt. Az utolsó két tornán legjobbjai nélkül, erősen tartalékos összeállításban pólózott, s a tíz mérkőzésen mindössze 7 (!) pontot szerzett, tehát annyit, mint az utolsó előtti Vrútky... Komolytalan, érdektelen játéka a zárómérkőzéseken ,,tetőzött", amelyekre kapus nélkül (mezőnyjátékos védett), minimális, héttagú csapattal érkezett. Nagy kár, hogy az egykori bajnok csak szórakozásnak vette az SZNL idei küzdelmeit! Tartalékosan is harcos, csupaszív játékkal rukkolt elő az Elektrosvit Nové Zámky. Legjobb gól- lövője, Szűcs József nélkül (két évig a Dukla Plzeň katonacsapatát erősíti) kezdetben nehezen aratta győzelmeit, de a hajrára alaposan belejött, s nem egy meglepő diadallal hívta fel magára a figyelmet. Tarnóczy Róbert edző Szoszlan Angyijev semmit nem változott. A szabadfogás kétszeres olimpiai bajnoka ma is úgy néz ki, mint fénykorában. Kétméteres, persze ez nem nagyon változhat, de továbbra sincs rajta egyetlen gramm felesleg sem. 1973-ban jelent meg először világbajnokságon Teheránban és meg is nyerte. Ma már edző.- Két éve hagytam abba - mondta Moszkvában. - Végigcsináltam az olimpiai ciklust, és a korábbi terveknek megfelelően klubom, a Dinamó Ordzsonikidze vezető edzője lettem. Ezen kívül a válogatottban én vagyok a felelős a nehézsúly és a 130 kiló legjobbjainak felkészítéséért. • Ordzsonikidzében született, ott versenyzett, most is ott edző. Mondana valamit a városáról?- Az Észak-Kaukázusban levő Észak-Oszét Autonóm Köztársaság fővárosa. Különös ismertető- jele, hogy elsó számú sportága a birkózás. • Elsó edzője Gennagyij Angyijev volt. Az édesapja?- Én valóban apámat tekintem az első edzőmnek. Ó azonban nem azonos Gennagyijjal. Apám volt Észak-Kaukázus legerősebb embere, két méternél magasabb, 180 kilós kohász. Igazi amatőr volt, aki nagyon szerette a sportágat, és aki bárkivel szemben elfogadta a kihívást. Erős volt és értette a birkózás fortélyait. Mi meg, a hárpm testvér követtük. Valamennyien nehézsúlyú birkógárdája hazai medencében majdnem verhetetlennek bizonyult (négy győzelem), mindössze a listavezető és bajnok Prešovtól szenvedett vereséget (10:3). A tavalyi harmadik, a tabellán most egy hellyel lejjebb csúszott, ám a körülményeket figyelembe véve ez várható is volt. A két sereghajtó a Lokomotíva Vrútky és a Lokomotíva Žilina nem sok vizet zavart; már évek óta a mezőny leggyengébbje. Mindkét csapat gyorsaságban és játéktudásban messze elmarad a többiektől, ezt keménységgel, sőt elég gyakran durvasággal próbálja ellensúlyozni. Ez a bajnokság sem volt jobb, mint az előző. Az igazat megvallva nem is lehetett, mert a lebonyolítási forma igen fárasztó (48 óra alatt öt találkozó), egyhangú és éppen ezért unalmas! Már a harmadik torna után elegük van a csapatoknak az egészből, hiszen egy-egy mérkőzéssorozatra már csütörtökön el kell utazni. Három hónap alatt harminc összecsapás. Teljesen felesleges ez a kimerítő pólómaraton. Már évek óta edzők, játékosok, de még a bírók is szinte könyörögnek az illetékeseknek: változtassák meg a lebonyolítási formát! A szövetség azonban hajthatatlan. Minden marad a régi. De miért... ? zók lettünk. Apám indított el minket ezen az úton, ám ó meghalt. Én akkor nyolcéves voltam. Gennagyij bátyám lett a családfő. Ó vitte tovább a birkózás apai örökségét is. És ő volt valójában az én első mesterem. • Most hány edzője van a Dinamónak?- Nyolc. • És hány versenyzője?- A hét-nyolcéves kezdőket is beleszámítva mintegy ezer. • Tudomásom szerint a Szovjetunióban több mint hatszázezren űzik a szabadfogást. Ordzsonikidze csak az egész hatszázad része lenne?- Annál azért nagyobb a részesedésünk, hiszen a városban tíznél több birkózóklub van. • Azért a számok az egészhez képest elenyészóek. S mégis önöktől származik a szabadfogású válogatott színe-java...- Valóban kitűnően folyik a munka. Ezt azért merem így állítani (bár most én vagyok a vezető edző), mert a szervezettséget magam is úgy örököltem. Külföldön bizonyára kevesen tudják, hogy a mai szabadfogás legkiemelkedőbb egyénisége Arszen Fadzsajev is a mi neveltünk és a két Hadarcev testvér is, akik nemcsak a Jóakarat-versenyeket nyerték meg, hanem nyilván az októberi budapesti világbajnokságon is főszereplők lesznek. Ók most Taskentben járnak egyetemre, főiskolára, ott is birkóznak. © És most kik szerepelnek A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás labdarúgói úgy látszik, nem képesek hosszabb időre megkapaszkodni a kerületi bajnokságban. A járási II. osztály gyóztes csapatai - Ipolynyék (Vinica), Csáb (Čebovce), Palojta (Plach- tince) - próbáltak már gyökeret ereszteni a felsőbb osztályban, ám tartósan megkapaszkodni ott egyiküknek sem sikerült. Legutóbb az ipolynyékiek harcolták ki a kerületi bajnokságban való részvétel jogát, de erőtlen játékukkal nem sok vizet zavartak. Sokszor még hazai pályán sem tudtak eredményesek lenni, így nem csoda, ha sereghajtóként zárták a küzdelmeket. Az elmúlt bajnokságban a pa- lojtai labdarúgók a két csoportra osztott járási verseny északi csoportjában nagy pontkülönbséggel lettek elsők. Ezután a déli csoport győztesével, Ipolykeszivel (Kosihy nad Ipľom) játszották az osztályozót, amelyet szintén megnyertek, s így ismét ók jutottak a kerületi bajnokságba. Egyéves szünet után tehát újra ők képviselik járásukat a magasabb oztályban. A csapat vezetői felhasználva az eddigi tapasztalatokat, lelkiismeretesen készítik fel az együttest a magasabb szinten való helytállásra. Ján Uhrín edző, aki alig egy éve akasztotta szögre a futballci- pőt - korábban a Trenčín tartalékcsapatában, majd a nagykürtösi együttesben játszott - igényes tervet dolgozott ki a nyári alapozás idejére, amelyet a játékosok maraa legjobbak között Ordzsoniki- dzéból?- Az 52 kilós Vlagyimir Togu- zov, aki 19 évesen már Világ Kupa-győztes és első lett a Jóaka- rat-versenyeken is. • Nemrég beszéltünk a világbajnok Tejmuraz Dzsogejevvel. Kesergett, azt mondta, a sok sérülés visszavetette, már azon gondolkodik, hogy abbahagyja.- Szerencsére erről ma már nincs szó. Két év természetesen nagyon sok, és ő annyit kényszerült kihagyni. Az ő edzője viszont valóban az édesapja, és az ilyen erős családi kötelék nem engedi el az embert egykönnyen. Tejmuraz is már a formábahozás időszakában tart. • Netán ott lesz a Budapest Sportcsarnokban is?- Ilyen gyorsan azért nem megy. Mint ahogy a tavalyi vb-n negyedik helyezést szerzett Vlagyimir Dzsugutov is sérüléssel küszködik. Egy időre ó is kiesett a keretből. • Milyennek látja a nehézsú- lyúak világát?- Két olimpián nyertem, mindkétszer a magyar Balla József állt mellettem a dobogó második fokán. Érdekes súlycsoport ez, kölcsönösen tiszteljük egymást. Baráttá persze nem válunk törvényszerűen. Én viszont úgy érzem, Baliával mi barátságban vagyunk. Tavaly ott voltam Budapesten és tiszta szívből szorítottam az eddigi ellenfélért. Ha októberben Zangi- jevvel ők vívhatnák a döntőt, boldog lennék. (N) déktalanul teljesítettek. Minden szempontból jól felkészített csapattal akarják kezdeni a bajnokságot, mert tudják, csak így lehetnek eredményesek. Kezdettől fogva a győzelemre törekednek majd, s ez azt jelenti: a támadófutball hívei lesznek.- A felkészülést július elején kezdtük, hetente négy alkalommal edzettünk - tájékoztat a felkészülésről a csapat edzője. - Különös figyelmet szenteltünk a jó erőnlét kialakítására, hiszen sokkal erősebb csapatokkal szemben kell majd sikeresen helytállni, mint a járási bajnokságban. A keretben 22 játékos van, akiknek zöme a nyári alapozás valamennyi edzésén részt vett. Nem kis dolog ez, ugyanis faluhelyen, különösen mezőgazdasági jellegű vidéken és nyáridóben számos tennivaló köti le az embereket. Igaz, nagy előny számunkra: a sportpályánkon villanyfény is van, így semmi akadálya annak, hogy edzéseinket az esti órákban végezzük. A keret tagjai: Ramšák, Šimún, Ďura, Šapniel, Gallo, Sľúka, Feďeš, Mihály, D. Terek, Belie, Jardek, Kelemen, Uhrín, Mikuš, Nagy, Kortiš, Pavlov, Sýkora, Cesnak, Pavlov, Hazucha, J. Terek. A cél érdekében mindannyian vállalták a nagyobb megterhelést, szíwel- lélekkel azon vannak: az újabb kerületi bajnokságban való szereplésünk ne legyen tiszavirág életű. A nyári felkészülés alatt jó pár barátságos mérkőzést játszott a gárda. Erre nagy szükség is volt, hogy a bajnoki rajtig kialakuljon a kezdő tizenegy.- Mindenekelőtt az erőnlét javítására fektettük a fő hangsúlyt. Játékosaink többsége tapasztalt, technikailag fejlett, elsődleges célunk tehát az állóképesség fejlesztése volt. Ezért is választottunk nagyobb játékerőt képviselő csapatokat ellenfélül az előkészítő mérkőzéseken, ahol labdarúgóink nagyobb megterheléseknek voltak kitéve. Ezeken a találkozókon az összjáték kialakítását fejlesztettük. Minden lehetőséget megkaptak játékosaink a felkészülésre, ugyanis a bajnokságban nem a kiesés ellen, hanem egy jó helyezésért akarunk küzdeni. Ennek érdekében nemcsak az edző és a csapat tagjai tesznek meg mindent, hanem az egyesület vezetősége is - magyarázza az edző. A bajnoki rajtig már nincs sok idő, de tennivaló azért még akad. Szorgalmas munkával igyekeznek felújítani a pályát és az öltözőket, valamint befejezni a leláltó építését. Igyekezetüket anyagiakkal és más módon is hatékonyan segíti a helyi szövetkezet, melynek a nevét viselik. Ezenkívül még jelentős támogatást nyújt a helyi nemzeti bizottság. Palojtán tehát úgy túnik, minden a legnagyobb rendben van, s valamennyien reménykednek abban, hogy a labdarúgócsapatuk sikeresen helytáll a magasabb osztályban. A játékosok továbbra is számítanak lelkes és kitartó szurkolóik sportszerű biztatására, amely a mvltban már oly sokszor átsegítette az együttest a holtponBÖJTÖS JANOS ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Tarnóczy Róbert, az Elektrosvit Nové Zámky vízilabdacsapatának a játékosedzője (4-es számú fehér sapkában) nagy gondban volt az idei bajnokság alatt, hiszen együttesének több kulcsembere is hiányzott az SZNL összecsapásain. (Berenhaut felvétele) A BIRKÓZÁS ÓRIÁSA
