Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-08 / 158. szám, kedd

Jobb munkával a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításáért A Szlovák Nemzeti Tanács 2. ülésének vitájából A lenini nemzetiségi politika érvényesítése Következetesebben alkalmazzuk Michal Roháč képviselő a tudományt a mezőgazdaságban A programnyilatkozat világosan meghatározza a kormány, a mi­nisztériumok és a képviselők mun­káját az új megbízatási időszak­ban a társadalmi-gazdasági fejlő­dés meggyorsítása során. Figye­lembe veszi a fejlett szocialista társadalom építése mai szakaszá­nak sajátosságait valamint a Szlo­vák Szocialista Köztársaság fejlő­désének sajátos kérdéseit. Eredményeink eléréséhez hoz­zájárult a lenini nemzetiségi politi­ka elvszerű érvényesítése is. Ezen a téren sem állhat meg az élet. Ebben az időszakban a nemze­tiségi politika megoldása megkö­veteli, hogy alávessük a CSKP fó stratégiai céljának, társadalmunk társadalmi és gazdasági fejlődése meggyorsításának. Helyesnek tar­tom, hogy azokon a területeken is, ahol nemzetiségi kisebbségek - magyarok és ukránok élnek, megteremtsék a feltételeket ah­hoz, hogy a lehető legnagyobb mértékben bekapcsolódhassanak a CSKP XVII. kongresszusa stra­tégiai irányvonalának megvalósí­tásába, ahhoz, hogy a helyi forrá­sokat, a népesedés kedvező ala­kulását kihasználhassuk nemcsak azoknak a területeknek a fejlesz­tésére, amelyeken élnek, hanem az egész szlovák és csehszlovák népgazdaság fejlesztésére is. Abból indulunk ki, hogy az iparosítással sikerült munkalehe­tőségeket teremtenünk s ezért ma mindent meg kell tennünk azért, hogy ezeken a területeken is korszerűsítsük az állóalapokat, növeljük a szakképzettséget, emeljük a technológia színvonalát, a progresszív termelési progra­mok bevezetésével is. Napjainkban már nem szüksé­ges, hogy egyszeri szociális segé­lyeket *kapjanak ezek a területek. Ma már más idők vannak. Ha azonban nem vesszük figyelembe ezeknek a területeknek a specifi­kus problémáit, ez bizonyos lema­radást okozna. Véleményem szerint helyes lenne, ha az SZNT Elnöksége eddigi gyakorlatával összhangban megvitatná a Kelet-szlovákiai ke­rület fejlődésének egyes problé­máit elsősorban tekintettel a kerü­let északkeleti részének arányos, harmonikus és dinamikus fejlődé­sére az új igényesebb gazdasági feltételek között. Javasolom, hogy átfogóan érté­keljék a termelőerők fejlesztésé­nek, a munkaerő stabilizálásának, az oktatásügy, az egészségügy fejlesztésének kérdéseit, ez utóbbi területen bizonyos gondok merül­nek fel a szakemberek stabilizálá­sával. Ebből a szempontból felül kellene bírálni a lakáskérdést és a javadalmazást bizonyos szak­emberek esetében, főleg a mező­gazdaságban, egészségügyben és oktatásban. A Nemzeti Front társadalmi szervezetei, a nemzeti bizottsá­gok, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége, a Csemadok sokat tett a nemzetiségek kultúrájának fejlesztéséért, az új hagyományok meghonosításáért. Továbbra is meg kell teremteni a feltételeket a nemzetiségek kulturális fejlődé­séhez, ahhoz, hogy szorosabb kapcsolataik legyenek a szlovák és a cseh kultúrával, de ugyanígy más szocialista országok kultúrá­jával is. Az iskolák integrációja során úgy kell figyelembe venni a nem­zetiségi kérdést, hogy meglegye­nek a feltételek az anyanyelvi oktatáshoz, de ugyanakkor a szlo­vák nyelv ismeretének szüntelen tökéletesítéséhez, hogy az ukrán és a magyar nemzetiségű fiatalok teljes mértékben érvényesülhes­senek a felsőoktatási intézmé­nyekben és az életben is. Iván Knotek képviselő A szakszervezetek támogatják a kormány törekvéseit Ivan Goňko képviselő A Szlovák Szakszervezeti Ta­nács nevében teljes mértékben támogatom a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának prog­ramját a következő ötéves idő­szakra. A Szlovák Szakszervezeti Tanács magáévá tette a CSKP XVII. kongresszusának program­ját és az SZLKP kongresszusának határozatát, vállalta a rá háruló felelősséget a program megvaló­sításáért, mivel az lehetővé teszi a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását, megteremti a fel­tételeket a dolgozók életszínvona­lának további emeléséhez és javí­tásához. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom aktivitási tervével össz­hangban hangsúlyt fektet a tudo­mányos-műszaki haladás és az anyagcsökkentés meggyorsításá­ra, a munkatermelékenység növe­lésére, a minőség javítására és A kereskedelem az életszínvonal fontos tényezője ÚJ SZÚ 1986. VII. 8. A kereskedelem a hetedik öté­ves tervidőszakban befolyásolta az életszínvonal további javítását. Ennek ellenére vannak gondok, amelyek elsősorban az iparcikkek kínálatában, a szállítói-megrende- lői kapcsolatokban, a kereskede­lem és a termelés együttműködé­sében, a hiánycikkek terén, a ter­mékszerkezet felújításában, a me­zőgazdasági termékek jobb hasz­nosításában, a piackutatás ered­ményeinek jobb kihasználásában nyilvánulnak meg. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell érvényesíteni a kereskede­lemben a tudomány és technika eredményeit. A helyzet megköve­teli, hogy javítsuk az egész keres­kedelmi rendszer irányítását. Ha figyelembe vesszük, milyen nagy apparátus irányítja ezt a területet, bizonyára egyetértenek azzal, hogy olyan nem formális, minden­napi kapcsolatot kell teremteni, amely lehetővé teszi, hogy ismer­jék a konkrét helyzetet, a hiányzó cikkeket, az állampolgárok igé­nyeit és szükségleteit. Nagy figyelmet kell fordítani a kereskedelmi dolgozók stabilizá­lásának. Túlnyomórészt nők dol­goznak az üzletekben és ennek tükröződnie kell a szociális ellá­tásban is. Feladataink teljesítése a kádermunka színvonalától is függ. Véleményünk szerint na­gyobb figyelmet kell fordítani a ne­velésre, a káderek kiválasztására és elosztására, ezáltal is megaka­dályozva, hogy elhanyagolják a kötelességeiket a vásárlókkal szemben. A programnyilatkozat elégedet­lenségét fejezi ki a lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatban és Marta Liptáková képviselő meghatározza a helyzet javítását célzó feladatokat. Fogyatékossá­gok merülnek fel elsősorban az anyagi-műszaki ellátásban, az alapanyagok, pótalkatrészek mi­nőségével és szállításával kap­csolatban. Szükséges, hogy vala­mennyi irányító szerv a meghatá­rozott módon járjon el, az illetékes tárcák és tervező szervek segítsé­gével hatékonyabb befolyást gya­koroljanak. A szolgáltatások terén hozott intézkedéseknek az volt a célja, hogy javítsuk a minőséget és választékot, s fóleg a hozzáférhe­tőséget. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nem teljesítik elég következetesen az intézke­déseket. Annak ellenére, hogy az ötéves tervidőszak egyes éveiben teljesítettük a feladatokat, a tervek nincsenek minden járásban össz­hangban a lakosság szükségletei­vel. Nőtt a nemzeti bizottságok szolgáltató-egységeinek száma, ami fokozatosan megteremti a le­hetőséget ahhoz, hogy falvaink- ban is hozzáférhetőek legyenek a szolgáltatások. Nem teljesítik azonban azt a feladatot, hogy a lakossági szolgáltatások képez­zék tevékenységük 50 százalékát. Több szolgáltatás veszteséges, elvárjuk, hogy a Belügyminisztéri­um, a Pénzügyminisztérium és a kerületi nemzeti bizottságok nem nézik majd tétlenül azt a hely­zetet. A bíráló észrevételek ellenére le kell szögeznem, hogy az SZNT kereskedelmi, szolgáltatási és közlekedési bizottsága támogatja az SZSZK kormányának erőfeszí­téseit és egyetért programjával. a terv egyenletes, folyamatos tel­jesítésére. Ezt bizonyítja a dolgo­zók kezdeményezésének kibonta­kozása is. A szakszervezetek tovább akarják fokozni a dolgozók kezde­ményezését, és elérni azt, hogy a 8. ötéves tervidőszak végéig tovább nőjjön az SZSZK részese­dése a benyújtott újítási javaslatok és feltalálások számában. A dol­gozók aktivitását, a komplex racio­nalizációs brigádok, az internacio­nalista szocialista verseny és a közös szocialista felajánlások fejlesztésével együtt ki kell hasz- nálnuk a KGST-országok tudomá­nyos-műszaki együttműködési programjából eredő feladatok tel­jesítésére. A 8. ötéves tervidőszakban előttünk álló feladatok igényessé­ge és bonyolultsága megköveteli, hogy mindenütt megteremtsük a feltételeket a dolgozók alkotó kezdeményezéséhez, ahhoz, hogy aktívan részt vegyenek a ter­melés irányításában. Ez azt jelen­ti, hogy további erőfeszítéseket kell tennünk a népgazdaság terve­zésének és irányításának tökéle­tesítésére. Teljes mértékben tá­mogatjuk az állami és gazdasági szervek törekvését az anyagi ér­dekeltség fokozásában, annak elérésében, hogy minden egyes kollektíva és dolgozó keresete a rhunka eredményeitől függjön. A gazdasági feladatok kiemelé­se nem jelenti, hogy a szakszerve­zetek elhanyagolják további funk­cióikat. Állandó kötelességünk a megfelelő munkafeltételek meg­teremtése, a munka- és egész­ségvédelemben előforduló fo­gyatékosságok kiküszöbölésének megkövetelése. A mezőgazdaság és élelmi­szeripar eredményeiből kiindulva reálisan értékeljük a kormány- program által meghatározott fela­datokat. A népgazdaság sokoldalú intenzifikálásában a döntő fordulat elérése - amint azt Gustáv Husák elvtárs a CSKP XVII. kongresszu­sán előterjesztett politikai beszá­molójában is hangsúlyozta - meg­követeli, hogy még következete­sebben használjuk ki a termelési és gazdasági feltételeket, a tudo­mány eredményeit és a mezőgaz­dasági termelés intenzifikálásának tényezőit. Döntő fontosságot tulajdonítunk annak, hogy még átütőbb haladást érjünk el a földalap kihasználásá­ban, védelmében, termőképessé­gének növelésében. A pozitív eredmények ellenére a földalap védelmével kapcsolatban még mindig tanúi lehetünk annak, hogy egyes mezőgazdasági üzemek, mezőgazdasági igazgatóságok és nemzeti bizottságok nem elég határozottak a földalap védelmé­nek kérdésében. Ugyanakkor a földet célszerűen kell kihasználni. Ebben fontos szerepe van a tudományos-mú- szaki fejlesztés gyorsabb érvé­nyesítésének. A mezőgazdaságban a növény- termesztés fejlesztésének előny­ben részesítése mellett rendkívüli jelentősége van a gabonatermelés feladatainak teljesítésén kívül an­nak is, hogy önellátókká váljunk a takarmánytermelésben és en­nek alapján fejlesszük az állatte­nyésztést. A programnyilatkozat figyelmet szentel az ésszerű táplálkozás kérdéseinek, az élelmiszerek vá­lasztékának és minőségének is. A 7. ötéves tervidőszak éveiben sokat tettünk ezen a téren. Igé­nyesebbeknek kell lennünk azon­ban az anyagi-műszaki alap, az építkezési beruházások kérdései­nek megoldásában is. Támogatjuk az SZSZK kormányának törekvé­sét, hogy az építőipari kapacitáso­kat a kiemelt építkezésekre, köz­tük a mezőgazdasági termékeket feldolgozó és raktározó létesítmé­nyek építésére összpontosítsák. Helyesnek tartjuk, hogy a cél­szerűbb, gyorsabb korszerűsítés­sel megoldjuk a meglevő kapaci­tások jobb kihasználását. Vélemé­nyünk szerint ezen a téren nem használjuk ki megfelelő mérték­ben a tudományos-műszaki alapot és az emberek kezdeményezését. Az élelmiszeripar fejlesztésében fontos szerepe van a biotechnoló­giáknak, amelyek a KGST-n belüli szocialista munkamegosztás ke­retében egyre inkább a figyelem előterébe kerülnek. A szocialista törvényesség további megszilárdításáért Kamii Brodziansky képviselő XVII. kongresszusa annak érdekében, hogy a képvise­A CSKP alapvető feladatként határozta meg szocialista államunk továb­bi megszilárdítását, a szocialista törvényesség és az állampolgárok jogtudatának elmélyítését. Ennek a politikai irányvonalnak megfelel az SZSZK kormányának az a szándéka, hogy a gazdasági és a társadalmi élet minden területén az eddiginél még következeteseb­ben megköveteli a szocialista tör­vényesség megtartását. A Szlo­vák Nemzeti Tanács szervei és képviselői támogatják a kormány­nak ezt a törekvését és alkotmá­nyos eszközeikkel elősegítik en­nek a feladatnak eredményes va­lóra váltását. A szocialista törvényesség to­vábbi megszilárdításának egyik eszköze a törvények megtartásá­nak ellenőrzése. A kormánnyal együtt a jövőben még következe­tesebben ellenőrizni fogjuk a tör­vények megtartását a társadalmi élet legfontosabb területein, min­denekelőtt a nemzeti bizottságok­ról, az egészségvédelemről, a me­zőgazdasági földterület védelmé­ről és az alkoholizmus elleni harc­ról szóló törvény gyakorlati alkal­mazását. Erőfeszítéseket teszünk lói felmérések alapján konkrét ismereteket szerezzünk a törvé­nyesség helyzetéről az egyes te­rületeken. A kormány nyilatkozatában ki­tűzött feladatokat és célokat úgy értelmezzük, mint határozott küz­delem elindítását a bűnözés és minden más társadalomellenes jelenség ellen. Nézetünk szerint fontos, hogy ennek a harcnak a súlypontja a megelőzés le­gyen. A megtorlás törvényes eszközeinek alkalmazásán kívül a helyzet javítását az általános társadalmi megelőző tevékeny­séggel kell elérnünk. Támogatni fogjuk ezt az új hozzáállást és az érvényesítésére vonatkozó intéz­kedéseket. Ezek közé tartozik az Igazságügyi Minisztérium előké­születben levő javaslata a bűnö­zés és más társadalomellenes tevékenység komplex társadalmi megelőzésének kialakítására. A következő időszakban megkü­lönböztetett figyelmet szentelünk annak, hogy megvédjük a gyer­mekeket és a fiatalokat a negatív jelenségek hatásától, csökkentsük a válások számát, főleg a kisgyer­mekes családok felbomlását. A tekintély feltétele - a szakismeretek Pozitívumként értékeljük, hogy az SZSZK kormányának program­ja a nemzeti bizottságok munkájá­val kapcsolatban a CSKP KB 6. ülésének és az SZLKP KB ülésé­nek határozataiból indul ki. Figye­lembe veszi a fejlett szocialista társadalom építése mai szakaszá­nak sajátosságait, különös tekin­tettel a Szlovák Szocialista Köz­társaság fejlődésére. Szavatolja azon területek átfogó fejlesztését is, amelyeken az egyes nemzeti­ségekhez tartozó polgártársaink élnek. Teljesen jogosan helyez nagy hangsúlyt a különböző szintű nemzeti bizottságok, szerveik és apparátusuk tevékenységére. Az SZNT-nek a nemzeti bizott­ságokkal és a nemzetiségek kér­déseivel foglalkozó bizottsága fe­lelőssége tudatában foglalkozott a nemzeti bizottságok munkája további javításával gazdasági, szervező, hatalmi és irányító funk­ciójuk gyakorlása során. A prog­Filler Gyula képviselő ramnyilatkozatban meghatározott feladatok megvalósítása elősegí­tése érdekében bizottságunk te­vékenységét elsősorban arra irá­nyítja, hogy a nemzeti bizottságok választott szervei céltudatos irá­nyító és szervező munkájukkal hozzájáruljanak a CSSZSZK 1986-1990 évi gazdasági fejlődé­se fő irányaiból eredő feladatok valóra váltásához. A fejlett szocialista társadalom építésének egyre nagyobb és összetettebb feladatai megköve­telik a választott szervek szerepé­nek megszilárdítását, a képviselők tekintélyének megerősítését és a nemzeti bizottságok munkájá­ban való aktív részvételük bővíté­sét. A képviselők tekintélye elmé­lyítésének és tevékenységük ha­tékonysága növelésének egyik módja, hogy a választott szervek konkrétan meghatározzák felada­taikat és segítséget kapnak a vég­rehajtó szervektől, a társadalmi szervezetektől, a vállalatoktól, üzemektől és intézményektől, amelyek a képviselő választókerü­letének területén működnek. A gyakorlatból kiindulva rá sze­retnék mutatni, hogy míg a megbí­zatási időszak elején a nemzeti bizottságok képviselőinek kezde­ményezése eléri a kívánt színvo­nalat, szakmai ismereteik gyakran nem kielégítőek. Ezért a nemzeti bizottságoknak meg kell szervez­niük a képviselők szakmai képzé­sét. Ennek a feladatnak az“ elha­nyagolása sokszor ahhoz vezet, hogy csökken a képviselő aktivitá­sa s ez .kedvezőtlenül hat a nem­zeti bizottságok szerveinek tevé­kenységére. A nemzeti bizottságok tevé­kenységének tökéletesítése meg­követeli, hogy tovább javítsuk ap­parátusuk munkáját, növeljük szakképzettségét, megköveteljük, hogy politikai felelőssége tudatá­ban teljesítette feladatait.

Next

/
Thumbnails
Contents