Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1986-07-04 / 155. szám, péntek
Mikuláš Beňo elvtárs beszéde Tartós feladat a párt munkásmagvának erősítése Elhangzott az SZLKP KB 3. ülésén Bohuslav Chňoupek levele az ENSZ főtitkárához (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter Javier- Pérez de Cuellarnak, az ENSZ főtitkárának levelet küldött, amelyben kifejti a lázas űrfegyverkezés elhárításával kapcsolatos csehszlovák álláspontot. A levél megállapítja: Csehszlovákiát a világ legtöbb országához hasonlóan aggasztja annak a veszélye, hogy a lázas fegyverkezés kiterjedhet a világűrbe, ami megnövelné az atomháború kirobbanásának veszélyét. Csehszlovákia véleménye szerint az atom- és az űrkorban az általános biztonság a nukleáris leszerelés a világűr militarizálásá- nak megakadályozása útján teremthető meg. Ezért teljes mértékben támogatja a nemzetközi biztonság átfogó rendszere létrehozásának irányvonalát és a Szovjetunió 1986. január 15-én előterjesztett programját, amely a nukleáris fegyvereknek az évezred végéig való teljes megsemmisítését célozza. A Varsói Szerződés többi tagállamával együtt Csehszlovákia kész minél szélesebb körű együttműködést kifejteni további országokkal a lázas fegyverkezés megfékezése és a világűrre való kiterjedésének megakadályozása céljából. A levél hangsúlyozza: Csehszlovákia abból indul ki, hogy a világűr militarizálásának irányzatát meg lehet ós meg kell állítani. A világűr militarizálásának megakadályozására tett erőfeszítések fő irányát abban látjuk, hogy szigorúan tiltsák be a csapásmérő úrfegyverek kifejlesztését, kipróbálását és telepítését. A világűr militarizálásának megakadályozása Csehszlovákia szerint egyúttal a világűr békés felhasználásának legfontosabb feltétele. Meggyőződésünk, hogy ennek a célnak teljes mértékben megfelel a világűr békés felhasználását célzó közös politikai akciók programja, amelyet Nyikolaj Rizskovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének június 10-i levele tartalmaz. Csehszlovákia a ,,csillagbéke“ Szovjetunió által előterjesztett programját rendkívül jelentősnek és egyben humánus kezdeményezésnek tekinti, amely megfelel a békés élet szükségleteinek és elősegíti minden nép fejlődését. A népek békéjéért és közeledéséért Megkezdődött a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál (Kiküldött munkatársunktól)- Karlovy Vary ünnepi díszbe öltözött: a fellobogózott Nyugat-csehországi fürdőváros a XXV. nemzetközi film- fesztivál vendégeit köszönti, azokat a filmművészeket, kritikusokat és újság írókat, akiknek meggyőződésük: az igazi művészet elősegítheti a békés és boldogabb életért folyó harcot, s hozzájárulhat ahhoz, hogy a holnap szebb, nyugodtabb legyen napjainknál. A jubileumi fesztivál ünnepélyes megnyitásán Matej Lúčan szövetségi miniszterelnök-helyettes vezetésével kormányküldöttség is részt vett. A delegáció tagja volt Bohuslav Chňoupek külügyminiszter is. Megjelent a diplomáciai testületek számos képviselője. Ott volt Dušan Roll, a játékfilmverseny nemzetközi zsűrijének elnöke. Az ünnepség résztvevőit dr. Jiri Purš, a Csehszlovák Film főigazgatója üdvözölte Mint mondotta, a filmművészek sokat tehetnek azért, hogy a népek és az országok a jószomszédság, a kölcsönös bizalom alapján közeledjenek egymáshoz, a maguk eszközeivel segítik az enyhülést, az együttműködés fejlesztését, a békés létet fenyegető veszély elhárítását. S a mai, az élesedő nemzetközi feszültség időszakában, amikor a Szovjetunió és a többi szocialista ország az enyhülésért és az együttműködésért szakadatlan erőfeszítéseket tesz, különösen szükséges a nemzetek közötti megértés szellemének fejlesztése, közeledésüknek az elősegítése. A milliókhoz szóló haladó filmművészet az igazságért, a jóért, a szociális igazságosságért, a népek közötti bizalomért és a békéért síkra szállva pedig sokat tehet e célok megvalósításáért. A főigazgató örömmel állapította meg, hogy az idei fesztiválon mintegy 60 ország filmművészete képviselteti magát. Ebből 33 a játékfilmversenyben is részt vesz. Ezután díszelőadást tartottak: film- müvészküldöttség részvételével bemutatták a csehszlovák versenyfilmet, Juraj Herz alkotását, az Utolért az éjszakát, mely emlékképpen idézi meg a ravensbrücki koncentrációs táborban mártírhalált halt Jožka Jabűrková kommunista újságíró és képviselő mozgalmas életét és tragikus halálát. -YMCsehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága legfontosabb feladatának tekinti gondoskodását a párt egészséges fejlődéséről és tagállományának javításáról. Ez a jelenlegi fejlődési szakasz szükségletei kulcskérdése megoldásának igényéből következik. Ez a kulcskérdés társadalmunk szociális és gazdasági fejlődésének meggyorsítása, a népgazdaság teljesítőképességének és hatékonyságának lényeges növelése, s erre egész anyagi és szellemi potenciálunk eredményesebb mozgósítása. A párt sorai javításában a CSKP XIV. kongresszusa óta elért eredmények bizonyítják pártunk eljárásának helyességét ebben a létfontosságú kérdésben és a további időszak jó kiindulási bázisát képezik. A tagállomány összetételében és létszámában bekövetkezett változások szilárdították a párt sorait. Ez a kedvező fejlődés nagymértékben köszönhető a szlovákiai pártszerveknek és -szervezeteknek is. Szlovákia Kommunista Pártja Csehszlovákia egységes kommunista pártjának egészségesen fejlődő harcos osztaga, amely hozzájárul az egész párt eszmei és cselekvési egysége szilárdításához. A fiatalabb tagjelöltek felvétele pozitívan tükröződik a szlovákiai kommunisták életkor szerinti kedvező összetételében. A szlovákiai kommunistáknak csaknem 20 százaléka harminc éven aluli. Helyénvaló értékelni a nők hányada növelését célzó igyekezetet is, aminek a további időszakban is figyelmünk előterében kell állnia. Huzamos ideje elmélyül a párt sorai összetételének osztályjellege. Ezzel egyidejűleg a tagállomány gyarapodik egyéb dolgozói rétegekben is. Ennek ellenére meg kell állapítanunk, hogy nem minden esetben vesznek fel tagjelölteket főleg azokról a munkahelyekről ós azokból a hivatásokból, amelyekben ez kívánatos lenne a párt feladatai szempontjából. Ezek a problémák a helytelen gyakorlattal magyarázhatók. Néhány járásban az eljárás gyakran a visszájára fordul. Lebontják a tagjelöltek felvételének feladatait, ahelyett, hogy kiindulnának a pártszervezeteknek, a pártbe- folyás elmélyítése szükségleteinek elemzéséből. Ebből következően az alapszervezetek egy részében továbbra is hiányosságok vannak az emberek pártba történő kiválasztásánál és felkészítésénél. A CSKP Központi Bizottságának a tagállomány további gyarapításával ós javításával kapcsolatos határozata megkívánja, hogy megvalósítása a párt szerveiben és -szervezeteiben elválaszthatatlan részévé váljon a társadalmi élet minden területén a CSKP XVII. kongresszusa határozatai teljesítését szolgáló mindennapos tevékenységnek, s a párt formálása cselekvően hozzájáruljon vezető szerepe növekedése törvényszerű folyamata lényeges vonásainak kibontakozásához. A 8. ötéves tervidőszakban és távlatilag 2000-ig a fejlődés fő irányai maximálisan sikeres elérésében a párt befolyása elmélyítésének kiindulópontja az, hogy lényegében megfeleljünk a párt vezető szerepe orientációjában és elmélyítésében előtérben álló három alapvető, kulcsfontosságú elvnek. Ez elsősorban a XVII. kongresszus legfontosabb határozatának a megvalósítása. Ez a gyorsulás, a szociális és gazdasági fejlődés stratégiája, amely elsősorban az intenzív tudományosműszaki fejlődésre épül. Továbbá tökéletesítenünk kell az egész társadalmi mechanizmust, elsősorban döntő fontosságú szféráját, a tervszerű gazdaságirányítást, hogy megfeleljen az intenzifikációs tényezők teljes kibontakoztatása követelményének. El kell mélyítenünk a szocialista demokráciát, a társadalmi igazságosságot, amely a munka szerinti megérdemelt javadalmazásra épül. Végül mozgósítanunk kell az emberi tényezőt, s a magas szintű irányítással összefüggésben az emberek munka-, valamint politikai aktivitását. E követelmények sikeres megvalósítása döntő fontosságú mérceként állítja előtérbe a párt sorainak javítását, vagyis a párt szilárd kapcsolatát a dolgozókkal. Ebbe a következtetésbe torkollnak az elméleti ismeretek, valamint a politikai tapasztalatok is, amelyeket rögzítettek pártunk kongresszusának, az SZKP XXVII. kongresszusának, valamint a szocialista országok további testvérpártjai kongresszusainak alapvető dokumentumai. Forradalmi tanításunk és a szocialista építés gyakorlata alapján szüntelenül újra meggyőződünk arról, hogy terveink, programjaink, határozataink sikeresen csak akkor valósíthatók meg, ha az emberek megértik hasznosságukat önmaguk és a társadalom számára, elsajátítják őket ós azok mély belső meggyőződésükké válnak. Csak így alakul ki annak tudata, hogy mindenki személyes felelősséget vál- . laljon ereje teljéből a feladatok teljesítéséért. Ebben kell látnunk annak a harcnak lényegét, amely manapság az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásáért, az új feladatok megértéséért és hajlandóságukért, valamint elszántságukért folyik e feladatokért síkraszállni. Ebből a tudatosított szerepből következik az egyértelmű következtetés, hogy semmiképp sem szabad megtűrni egyes kommunistáknak korunk időszerű kérdéseivel kapcsolatos közömbösségét, sem a párt szerveinek ós szervezeteinek a passzivitással, a tessék-lássék magatartással, számos éretté vált probléma felelős dolgozók, nem egyszer pártszervezetek általi megoldatlanságával szembeni elnéző magatartását. A tagállomány javítását az ilyen gyenge pontok és visszás jelenségek leküzdése folyamataként kell értelmezni. Ezért joggal hangsúlyozzuk és ismételjük a gyakorlat által megerősített igazságot, hogy nem elég egyetérteni a kongresszus politikai irányvonalával, hanem azt cselekvően érvényesíteni, alkalmazni kell. Nem elég rámutatni a hibákra és a fogyatékosságokra és elmarasztalni azokat, hanem segítséget is kell nyújtani megoldásukban. Nem elég csak tudomásul venni mások hibáit, fogyatékosságait, vagy lemaradását, hanem példát kell szolgáltatni és elsősorban a partnereinkkel és az egész társadalommal szembeni saját kötelességeinknek kell megfelelnünk. Nem szabad mások rovására a saját érdekünkben spekulálnunk, hanem kezdeményezően harcolnunk kell a munka és az állampolgárok politikai magatartása frontján, elsősorban az egész társadalom érdekeiért. Szüntelenül keresnünk kell a gyorsításnak, a jobb minőségnek, a gazdaságosságnak új lehetőségeit és ehhez becsületes alkotómunkánkkal kell hozzájárulnunk. Nem szabad halogatni ennek a stratégiai feladatnak a megvalósítását, hanem határozottan fel kell mérnünk, hogy saját munkánkkal és dolgozókollektívánk tevékenységével hogyan járulunk hozzá a rendelkezésünkre álló lehetőségek kiaknázásához, hogy eredményeink jobban megfeleljenek az egész társadalom szándékainak, munkánk hatékonysága és minősége javítása követelményének. Ebből a szemszögből, vagy inkább elsősorban ebből a szemszögből igényesebben kell fontolóra vennünk, hogy milyen mértékben, honnét és kikkel gyarapítsuk a párt sorait, az embereket hogyan készítsük fel céltudatosabban, nagyobb igényességgel a párt soraiba történő felvételre. Szükséges, hogy a járási pártbizottságok a konkrét feltételek alapján megfontolják, melyek a legfontosabb munkahelyek. Ezek közé kell hogy tartozzanak például a fontos tudományos-kutatási munkahelyek, a konstrukciós irodák és további termelést megelőző alakulatok, valamint maga a termelés, mivel e szakaszoktól döntő mértékben függ a társadalmi fejlődést meggyorsító feladatok teljesítése. A párt marxista-leninista jellegének elmélyítésében tartós feladat azonban munkásmagvának erősítése a korszerű technikával és technológiával kapcsolatban álló aktív és hozzáértő fiatal munkásokkal. E tekintetben elvárjuk azt, hogy az SZLKP szervei és szervezetei, úgy mint eddig is, nagyon felelősségteljes magatartást tanúsítanak e feladat teljesítésének biztosításában. Hiszen a CSKP soraiban minden harmadik fiatal 25 éven aluli munkás Szlovákiában dolgozik. A munkások pártba való felkészítése és felvétele ezért is nagyon felelősség- teljes feladat, főleg ha érvényesítjük az igényelt minőségi szempontokat. - Ez fokozott követelményeket támaszt céltudatos egyéni felkészítésükkel szemben, hogy kialakuljon a példásan cselekvő, politikailag osztályöntudatos, valóban forradalmi és szocialista módon gondolkodó fiatal munkásnemzedék. Elsősorban a járási pártbizottságoktól kell igényelni a tagjelöltek nevelése helyzetének és színvonalának kritikus szemléletű, konstruktív átértékelését a pártoktatás viszonylatában is, amelynek rendkívüli figyelmet kell szentelnünk. Ebben a vonatkozásban az előrelépés megkívánja, hogy nevelésükbe nagyobb mértékben bevonjuk a rendelkezésre álló eszközök egész rendszerét, a mestereket, a munka egyéb vezető szervezőit, a SZISZ-t ós a szakszervezeti szervezetet, s a további társadalmi szervezetekben dolgozó kommunistákat mindenütt, ahol fiatalok élnek és dolgoznak. Céltudatosan szorgalmazni kell annak a követelménynek a megvalósítását, hogy az ifjúsági mozgalomban aktív munkát fejtsen ki minden kommunista és tagjelölt és ezt a tevékenységet politikailag elsőrendű fontosságúnak tekintsék. Sajnos tény, hogy nem mindenütt így értékelik és becsülik az ifjúság körében a termelés, a nevelés, a szakköri tevékenység szervezőiként tevékenykedő és általában a fiatalokat formáló kommunisták munkásságát. A CSKP Központi Bizottságának júniusi ülésén a párt sorai további gyarapításával és javításával kapcsolatban jóváhagyott határozat súlyt helyez a párton belüli élet fejlődéséről való tartós gondoskodásra, a párt sorai eszmei, szervezési és cselekvési egységének szilárdítására, szoros összefüggésben minden pártszervezet munkájának konkrét tartalmával és céljaival. Az alapszervezet olyan láncszem, amelyben a párt a legkonkrétabban formálódik, s amelyben egyidejűleg a legbonyolultabbak és a legnehezebbek a feladatok. Az a körülmény, hogy a tagállomány döntő mértékben az alapszervezetekben formálódik, magas fokú követelményeket támaszt munkájuk hatékonyságának, s a dolgozókollektívákban a dolgozók befolyásának növelésével szemben. Tudjuk, hogy továbbra is nagy különbségek vannak a kommunisták aktivitásában, az alapszervezetek munkájának színvonalában és hatékonyságában, a problémák lényege politikai felismerésének mélységében és az adott pártszervezet, valamint tagjai munkaközegre gyakorolt pártbefolyásának mélységében. A CSKP KB 3. ülése és az SZLKP KB azt követő ülése határozatainak megvalósítása során természetes követelmény a területi szervek, főleg a járási láncszem irányító tevékenységének tökéletesítése. A határozat következetes és átfogó megvalósítása természetesen megkívánja, hogy a tagállomány tökéletesítésének irányítása az eredményeknek, a munka színvonalának és hatékonyságának szüntelen értékelésére épüljön. Az alapszervezetek viszonylatában ez csak úgy lehetséges, ha a felsőbb szintű pártszervek állandó, élénk kapcsolatban állnak az alapszervezeti pártbizottságokkal és elnökökkel, az egész tagállománnyal és a dolgozókollektívákkal. Alapvető és döntő fontosságú a pártszervezetek életének és problémáinak tüzetes megismerése. Ennek alapján lehet tökéletesíteni mind a párt szerveinek és apparátusának, mind a széles pártaktívának nevelését és tevékenységét, hogy fokozzuk az alapszervezetek irányításának és megsegítésének hatékonyságát. A CSKP XVII. kongresszusának határozatait sikeresen csak akkor teljesíthetjük, ha tevékenységünket tökéletesítjük. Ennek módja a párton belüli életnek, a lenini munkastílusnak magas szintre emelése, a politikai-szervező, az eszmei-nevelő, a tömegpolitikai, a kádermunka és az ellenőrző tevékenység formáinak és módszereinek tökéletesítése ós hatásfokuk növelése. Nem véletlen, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának nemrégen tartott ülésén a 12. ötéves tervidőszakról és a Szovjetunió Kommunista Pártja szervezeteinek feladatairól szóló beszámolójában Mihail Gorbacsov elvtárs kiemelte a pártalapszervezetek harcossága növelésének rendkívüli jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy az átépítéshez éppen az alapszervezetek önállósága, tevőlegessé- ge és offenzivitása, a kommunisták kezdeményezése és aktivitása kibontakoztatásával kellene hozzáfogni. S ez ma teljes mértékben vonatkozik a mi feltételeinkre is, megfelel a XVII. kongresszus stratégiai irányvonalának és pártunk központi bizottsága 3. ülése határozatainak is. Feltétlenül szüntelenül emlékeztetni kell arra, hogy a tagjelöltek és a tagok a pártpolitika tényleges harcosaivá csak a tárgyszerűségnek és az elvszerűségnek légkörében válnak, ott, ahol a pártszervezetekben egészséges elégedetlenség és kritikus szellem uralkodik az elért eredményekkel kapcsolatban, s amelyekben a kommunisták cselekvően és példamutatóan kiveszik a részüket^ kitúzött feladatok teljesítéséből. Ez növeli élcsapatszerepüket és tekintélyüket a dolgozók körében. Minden alapszervezetben és pártszervben döntő fontosságú mércévé váljon a tagállomány javítása eddigi eredményeinek értékelése, a párthatározatok, a tervek, a gazdasági feladatok teljesítése alapvető tárgyi problémáinak megoldása során a párt befolyása elmélyítésének eredményessége, egyszóval, az, hogy a dolgozók miképp veszik ki a részüket a társadalom gazdasági, szociális fejlődése meggyorsításáért minden fronton vívott harcból. Jóváhagyták a cseh kormány programnyilatkozatát (Folytatás az 1. oldalról) emelte, hogy a CSNT bizottságai már foglalkoztak a programnyilatkozat téziseivel, és méltatták a cseh kormánynak a nyilatkozat kidolgozása során végzett munkáját. Az ezt követő vitában elsőként Josef Meči képviselő a törvényhozó tevékenység tökéletesítésének kérdésével foglalkozott. Václav Pudil a közép-csehországi kerület környezetvédelmi problémáira hívta fel a figyelmet. Old- ŕich Voleník, a kommunista képviselők klubjának képviseletében beszélt. Hangsúlyozta, hogy a kommunista képviselők több konkrét munkát akarnak végezni választókerületeikben. Jan Ko- láčný, az ipar innovációs programjait elemezte. Miloslav Vácik a Cseh Nemzeti Front Központi Bizottsága nevében fejezte ki teljes támogatását a cseh kormány programnyilatkozata iránt. Marcela černá az eszmei nevelő munka problémáit elemezte. Josef Kaňa a Csehszlovák Néppárt tagjainak támogatásáról biztosította a programnyilatkozatot, majd a belkereskedelem helyzetéről szólt. Bretis- lav Vaŕečka a 8. ötéves tervidőszakban a mezőgazdaságra háruló feladatokat elemezte. Václav Béžel leszögezte, hogy a CSNT képviselőiként tevékenykedő szakszervezeti képviselők is teljes felelősségtudattal fognak munkálkodni a programnyilatkozat megvalósításán. Oldŕich Burský az egészségügy és a szociális ellátás feladatait vette nagyító alá. Miroslava Némcová hangsúlyozta, hogy a cseh kormánynak mindenekelőtt a népgazdaság intenzifi- kálására kell törekednie. Vasil Mohorita a SZISZ-tagok nevében fejezte ki támogatását a program- nyilatkozat iránt, s a SZISZ és a népi ellenőrzési bizottságok együttműködését elemezte. Bohuslav Oláan Csehország nyugati határvidékének gazdasági és szociális fejlődéséről szólt. Bohumír Rosický az oktatás és a tudomány szerepét fejtegette. Vitazáró beszédében Josef Korčák köszönetét mondott a képviselőknek a tanácskozáson való aktív részvételükért, és biztosította őket arról, hogy a vitában elhangzott észrevételeket a kormány felhasználja tevékenységében. A plénum ezután egyhangúlag határozatot hozott, amelyben a Cseh Nemzeti Tanács jóváhagyja a cseh kormány programnyilatkozatát, és bizalmát fejezi ki a kormány iránt. Végezetül Josef Kempný szólalt fel. Kiemelte, hogy a Cseh Nemzeti Tanács támogatni fogja a cseh kormányt, és alkotmányos eszközeivel segíteni fogja a következő öt évre szóló kormányprogram végrehajtását. Utalt arra, hogy a CSNT jelenleg a XVII. pártkongresszus határozatait bontja le saját munkafeltételeire Kifejezte meggyőződését, hogy a törvényhozó, az ellenőrző és a kezdeményező tevékenységben kifejtett közös erőfeszítésekkel hozzájárulnak a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött célok eléréséhez. Az ülés befejezése után összeült a CSNT Elnöksége, és Josef Kempný vezetésével a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvény 104. cikkelye értelmében lezárta a CSNT ülésszakát. ÚJ SZÚ 2 1986. VII. 4.
