Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1986-07-22 / 170. szám, kedd
ÚJ szú 5 1986. VII. 22. A mezőgazdaság gyümölcsöző intenzifikálása A PÁRTHATÁROZATOK TELJESÍTÉSÉÉRT A XVII. pártkongresszus határozatainak a Galántai (Galanta) járásra való lebontása során egyik legfontosabb területnek a mezőgazdaságot tartjuk. Tekintettel a járás ökológiai feltételeire, a mezőgazdasági termelésnek a jelentőségére a Járási pártbizottság, a párt szervei és szervezetei a párt mezőgazdasági politikája megvalósításának rendkívüli figyelmet szentelnek. Döntőnek tartjuk, hogy a mezőgazdasági termelés szervezése és irányítása a CSKP KBnak a XVII. kongresszuson elhangzott beszámolója szellemében történjék. A beszámoló kiemelte, hogy ami érvényes az egész népgazdaságra - a gazdaságosság és hatékonyság követelménye - teljes mértékben vonatkozik a mezőgazdaságra is. A mezőgazdasági termelést is olcsóbbá kell tenni. Ez lényegesen magasabb igényeket támaszt a tudományosműszaki színvonalat és minden intenzifikáló tényező kihasználását illetően. Nagyszabású korszerűsítés folyik 1979 óta a Hostinnéi Papírgyárban. A beruházások terjedelme meghaladja a 700 millió koronát. Az egyik rekonstruált üzemegység már áprilisban megkezdte a vegyi úton előállított másolópapír gyártását, amelynek az az előnye, hogy használatakor nincs szükség Indigóra. Az előállított papírmennyiség jelentős részét exportálják. A képen: Marie Čápová (előtérben) és Jana Abeiyová papírvágógépet kezel. (Petr Josek felvétele - ČTK) A milliomosok egyike Szorgos munkával kiérdemelt klubtagság összhangban ezzel az igénnyel a kommunisták és a pártszervezetek figyelmét a termelés intenzívebbé tételére irányítjuk, s arra, hogy növekedjen részvételük az élelmiszer-önellátás megteremtésében. Járásunk tapasztalatai alátámasztják a párt mezőgazdasági politikájának helyességét, s azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelés intenzifikálásának útja helyes és gyakorlati eredményekkel jár. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy járásunk mezőgazdasága dinamikusan fejlődik. A bruttó mezőgazdasági termelés volumene a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a hetedikben 10 százalékkal növekedett, s gyorsabb növekedést értünk el a növénytermesztésben, mint az állattenyésztésben. Megállítottuk a mezőgazda- sági terület csökkenését. A rendszeres szerves trágyázás mellett - minden évben a mezőgazdasági területnek legalább egynegyedét megtrágyázzuk - nagy része van ebben a nem beruházásos beavatkozásoknak is: például rekultivációval az ötéves tervidőszakban 3235 hektár területen javítottuk a talajt. A feladatok megoldására pártellenörzési napokat szerveztünk, s a munkát a járási pártbizottság és az alapszervezetek is ellenőrizték. Jelenleg a szélerózió elleni intézkedések megvalósítása van folyamatban. Tervet dolgoztunk ki a növények tápanyagellátására és védelmére. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a folyékony trágyázásnak, a vegyi elemzések alkalmazásának, a növények integrált védelmének, az Agrokémiai Vállalat munkája igénybevételének. Ezzel kapcsolatban összehangoljuk a vágsellyei (šaľa) Duslo ilyen irányú erőfeszítéseit és az ott folyó kutatást is. VÍZ, víz, víz... Járásunkban a termés növelésében nerji kis szerepet játszik a víz. A párt- és gazdasági szervek nagy erőfeszítést fordítottak az öntözésre. Az ötéves tervben megjelölt feladatainkat teljesítettük az öntözőrendszerek kiépítésére vonatkozóan, és jelenleg a szántóterület több mint 50 százalékát öntözzük. Ez abszolút és relatív mértékben egyaránt a legmagasabb arány az egész országban. A leglényegesebb az, hogy döntő fordulat áll be az öntözőberendezések kihasználásában. Százhúsz Fregatt típusú, nagy teljesítményű öntözőberendezés áll rendelkezésünkre: lehetővé teszik a kukorica öntözését is az egész vegetációs időszakban. Az öntözést a növénytermesztési technológiák részének tekintjük. Szakemberekből létrehozott csoportok a tudományos kutatási intézményekkel közösen értékelték az öntözött növények összetételét, és javaslatot terjesztettek elő olyan fajták termesztésére, amelyek vízigényesek. Ma már határozottan állíthatjuk, hogy azokban az eredményekben, melyeket az ötéves tervidőszak utolsó két esztendejében a gabonatermesztésben elértünk, valamint a takarmányalap megtermetésében, az öntözésnek jelentős szerepe van. Ezt igazolják az olyan eredmények, mint amilyeneket a Szenckirály- fai (Kráľová pri Senci), a Veľký Grobi, a Nádszegi (Trstice) és a Vágsellyei Efsz elért. Az öntözéssel kapcsolatos feladatok teljesítését a pártszervek rendszeresen ellenőrzik, az öntözés időszakában ideglenes pártcsoportok is működnek. Az öntözőrendszerek kihasználásának elemzéséből kitűnik, hogy még e téren is vannak tartalékaink. Éppen ezért olyan intézkedéseket is foganatosítottunk, melyeknek értelmében az öntözési idényt hat-hét hónapra kell kiterjeszteni. Elsőrendű feladatnak tekintjük járásunkban a gabonaprogram teljesítését is. Ez érthető, hiszen a szántóterület 62 százalékán termesztünk gabonát. E téren értük el a legszembetűnőbb eredményeket a 7. ötéves tervidőszakban. A 6. ötéves tervidőszakban évente átlagban 192 ezer tonna gabonát termeltünk, a hetedikben már 227 ezer tonnát. 1985-ben a szocialista mezőgazdaság fennállása óta a legmagasabb teljesítményt értük el, 278 ezer tonnát. Az utóbbi két évben az átlagos hektárhozamunk 6 tonna körül volt. Mégis tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy a 7. ötéves tervben megszabott feladatokat nem teljesítettük teljes mértékben: 12 ezer tonnával kevesebbet termeltünk. Ennek az oka elsősorban az 1981-es esztendő szélsőséges időjárási viszonyaiban keresendő, de mi is követtünk el hibákat. A pozitív eredmények elérésében nagy része van a növényfajták megfelelő összetételének, a növényvédelemnek, az agrotechnika javításának, az öntözésnek, a trágyázásnak és a tudományos-műszaki haladás eredményei kihasználásának. Az egyes vállalatok eredményei különbözőek. Az ötéves tervidőszakban a gabonatermesztésben igen jó eredményeket ért el a Nádszegi, a Zsigárdi (Žiharec), a Vágsellyei, a Felsó- szeli (Horné Saliby), a Sókszelő- cei (Selice) Efsz és a Sládkovičovói Magtermesztó Állami Gazdaság. A növénytermesztést kedvezően befolyásolta a Vágsellyei Mezőgazdasági Kooperációs Társulás keretében folyó kukoricatermelés. Tartalékokat látunk a gabonatermesztésben és a kukorica biológiai adottságainak hatékonyabb kihasználásában. Fontosnak tartjuk a szárítás és a raktározás kérdésének 3 megoldását. Gabonaprogramunk részének tekintjük a tömegtakarmány-ter- melést is. Mivel a tömegtakarmányokat is szántóföldön termeljük, arra törekszünk, hogy a termelésükre ne vegyünk igénybe lényegesen nagyobb területet. A tartalékokat mindenekelőtt a termelés intenzifikálásában kell keresni, a tömegtakarmányok minőségének javításában, a veszteségek csökkentésében. A takarmányprogram teljesítésében fontos szerepet játszott a takarmánykeverékek termesztése és az öntözés. Több új, progresszív módszer alkalmazását is szorgalmazzuk. Ipari termelési mód A 7. ötéves tervidőszakban nem teljesítettük feladatainkat a cukorrépa-termesztésben, nagyok a tartalékaink a cukortartalom növelése terén. Az idén hozzákezd- tünk ennek a növénynek az ipari módon való termesztéséhez. Azon vállalatoknak a pártszervezeteitől, amelyek nem teljesítik a tervfeladatokat, megköveteljük, hogy rendszeresen értékeljék azokat az intézkedéseket, amelyeket a feladatok teljesítése érdekében foganatosítottunk. Az előző időszak megmutatta, hogy átgondoltabb koncepció alapján kell megoldanunk a gyümölcs- és zöldségtermesztést, rendet teremteni a szállítói-megrendelői kapcsolatokban, szem előtt tartva a társadalmi követelményeket. Figyelmet szentelünk az állattenyésztés intenzifikálásának. Megnövekedett az állatok termelőképessége, javultak a reprodukciós mutatók; az eladási tervet az állati termékek terén teljesítettük. Ennek ellenére az elért eredmények nem mindenütt felelnek meg feltételeinknek, s elmaradnak a kerület élenjáró járásainak eredményei mögött. Ezért megköveteljük a mezőgazdasági vállalatoktól azon intézkedéseknek a következetesebb teljesítését, melyek a tenyésztési program megvalósítására irányulnak, s azt, hogy minden mutatóban legalább a kerületi átlagot érjék el. Lényegesen befolyásolta járásunk mezőgazdaságának fejlődését a tudományos-műszaki haladás vívmányainak kihasználása. A járási pártbizottság vezetésével tervezetet dolgoztunk ki a kérdéssel kapcsolatban. Továbbá az volt a célunk, hogy javítsuk a mezőgazdasági vállalatok irányítását, a káderek szakmai felkészítését, és biztosítsuk a tapasztalatok átadását. A koncepciót sikerrel valósítjuk meg. Jó eredményeket értünk el a nagy hozamú gabonafajták termesztésében. Fokozatosan terjed a számítógépek alkalmazása a termelés irányításában. A tudományos eredményeknek a termelésben való alkalmazása jó példa a termelési-technológiai rendszerek alkalmazása. Indokolatlan különbségek A XVII. pártkongresszus határozatai arra ösztönöznek bennünket, hogy minél jobban és gyorsabban kihasználjuk tartalékainkat. Ezek közé sorolhatók azok a különbségek, amelyek a terméshozamban mutatkoznak egyes mezőgazdasági vállalatoknál. Vannak helyek, ahol nem elégedhetnek meg a munka- és technológiai fegyelemmel, a munkaszervezés és javadalmazás progresz- szív formáinak alkalmazásával. A nyugat-szlovákiai kerületi párt- bizottság kezdeményezésére a mezőgazdasági vállalatoknál és a járási mezőgazdasági igazgatóság szintjén kidolgozták az 1990- ig szóló intenzifikációs programokat, melyek felmérések alapján konkrét intézkedéseket jelölnek meg. A programokat gazdasági és tudományos dolgozók véleményezték, de pártgyúléseken is megtárgyalták. Számos intézkedést magában foglalnak a vállalatok termelési és pénzügyi tervei, s a párttagok konkrét feladatai is többek közt ezekre épülnek. Járásunkban megteremtettük a reális feltételeit a 8. ötéves terv első esztendeje, sót az egész tervidőszak feladatai teljesítésének. ÉLES KÁROLY, a járási pártbizottság titkára Beleegyezik, beszélgethetünk, de előre figyelmeztet, nincs sok ideje. Rövidesen kezdődik a délutáni műszak, és a munkában a kollégákat nem hagyhatja teljesen magukra. No meg kedvenc teheneit sem. Egy év híján harmadik évtizede elválaszthatatlan részei életének. Sikerélményekhez segítették, az elért eredmények pedig további kitartásra és még nagyobb igyekezetre ösztönözték. Mindez különböző okleveleken és jutalmakon keresztül az utolsó, egyik legnagyobb elismeréshez, a milliomosok klubjába való felvételéhez vezetett. Elölről kezdjük a beszélgetést, az indulástól. A Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban 1950-től dolgozik. Néhány évig mezei munkás, majd állatgondozó volt, végül fejő. Dolgozott régi, hagyományos istállókban, ahol kézzel fejtek. Majd jött az új, a gépi fejés kannába, és végül a legújabb, a gazdaság porbokai telepe, ahol a kifejt tejjel csak annyira kerül kapcsolatba az ember, hogy látja, amint csörgedez az átlátszó vezetékekben. A múlt emlékei, sok-sok év szakmai tapasztalatai alkotják az ötvenhét éves Kubicsek István mindennapjaiban azt a hátteret, amely a farm legjobb dolgozóinak egyikévé segíti. A 760 tehenet közel félszázan gondozzák. A nyolc legtapasztaltabb fejő az elletóben dolgozik. Kubicsek István, a kollektíva kor- és rangidős tagja. Ellátja a gondjaira bízott teheneket, fej, közreműködik az elléseknél, és a napi rendes feladatain túl még külön megbízatást is teljesít.- Kezelem a tógygyulladásos teheneket. Általában nyolc-tíz darab van belőlük. A gyógykezelés módját az orvos határozza meg, de az orvosságok és a kezelés mellett ezek az állatok különleges bánásmódot is igényelnek. Nem kis eredmény, hogy a beteg állatok egy részét már hét-nyolc nap alatt sikerül meggyógyítani. A fejési átlagokban minden nap sokat számít, hiszen a beteg tehenektől kifejt tejet nem keverhetjük a feldolgozó üzembe szállított tejhez. A fejési átlagok kapcsán kerül szóba egy további, ugyancsak elismerésre méltó tény. A telep vezetője, majd az utóbbi tíz évre visszamenően a gazdaság takarmányfelelőse is megerősíti, hogy Kubicsek István a gondjaira bízott tehenektől még sosem fejt napi tizennégy liternél kevesebb tejet. Az idei átlag is e fölött van. Azt, hogy mi ennek a titka, már ó maga részletezi.- Sosem szabad elfelejteni, hogy egyetlen állat, tehát a tehén sem túri a durva bánásmódot. Ilyenre szervezete azonnal reagál, amit a tejtermelés csökkenése követ. A pontosság is lényeges követelmény. Az etetést, fejést mindig ugyanabban az időben kell megkezdeni. Én legfeljebb öt perc késést engedek meg magamnak. Ügyelni kell arra is, hogy az állatot 1 rendesen kifejjük. Az, aki erre nem fordít kellő gondot, maga apasztja el a tejet. De ugyanúgy az a fejő is maga ellen cselekszik, aki munkáját gépiesen végzi, s nem figyeli az állatok magatartását. Ha észreve- szem, hogy nyugtalan valamelyik tehén, akkor várok egy kicsit a fejéssel, amíg megnyugszik. És az sem árt, ha az ember , ismeri a gondjaira bízott állatokat. Én tudom, hogy melyik mennyi tejet ad és ennek megfelelően etetem őket. Volt olyan tehenem egy piros, amelyik naponta harminc liter tejet adott. Ennek megfelelő gondozást kapott. A kérdésre, hogy gondolt-e valaha munkahely-változtatásra, határozott nemmel válaszol.- A gazdaságból és a tehenészetből sem akartam soha elmenni. Értem és kedvelem is, amit csinálok, a fáradtságért pedig az elért sikerek kárpótolnak. Jól esik, hogy megbecsülik és elismerik munkámat. Az elmúlt év végén például tagja lettem a milliomosok klubjának. Ami, tegyük hozzá, nem kis siker. A klubot a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Galántai (Galanta) Járási Bizottsága alakította meg. A közel százharminc tag mindegyike legkevesebb egymillió liter tejet fejt ki. A klub tagjai rendszeresen találkoznak, megbeszélik szakmai tapasztalataikat és hatékonyan kiveszik részüket a tejtermelési feladatok teljesítéséből. Nemcsak a kifejt tej mennyiségének további növelésére fordítanak gondot, hanem arra is ügyelnek, hogy az eladott tej minősége összhangban legyen az érvényes normákkal. A klub tagjainak idei felhívása feladatul adja, hogy az eladott tej 80-85 százaléka az elsó minőségi osztályba tartozzon. Kubicsek István az eddig kifejt 1,3 millió liter tejjel és igyekezetét, hozzáértését bizonyító minőségi mutatókkal a klub kerek, aranyszínű emlékérmének méltó tulajdonosa. EGRI FERENC A Komáromi (Komárno) Járás dolgozói sikeresen teljesítették az elmúlt megbízatási időszakban a Nemzeti Front választási programját. A Z akció beruházásos részében 104 létesítményt adtak át csaknem 170 millió korona értékben. Számos óvoda és bölcsőde épült, például Hurbanovóban, Kolárovóban, Komáromban és Marceiházán (Marcelová). A járásban több más fontos létesítményt is átadtak, köztük a Perbelei (Pribeta) Efsz tagjait szolgáló, a képen látható rehabilitációs központot. (Peter Šimončík felvétele - ČSTK)
