Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1986-07-19 / 168. szám, szombat
Egv) hét a nagyvilágban július 12-töl 18-ig Szombat: Richard Nixon, volt amerikai elnök magánlátogatásra Moszkvába érkezett - Reagan amerikai elnök ismét kijelentette, hogy az Egyesült Államok űrfegyverkezési programja nem lehet vita tárgya a leszerelési tárgyalásokon Vasárnap: Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter hivatalos látogatásra Londonba érkezett - Moszkvában véget ért a háromnapos nemzetközi tudóskonfe- rencia Hétfő: Hét kelet-, illetve közép-afrikai ország vezetőinek részvételével Nairobiban megkezdődött ezen országok harmadik csúcsértekezlete - Rendkívüli ülést tartott a VKP Központi Bizottsága, amelyen Truong Chinht választották a párt főtitkárává Kedd: Hanoiban végső búcsút vettek Le Duantól, a vietnami nép, a nemzetközi kommunista, munkás- és nemzeti felszabadító mozgalom jeles képviselőjétől Szerda: Százhuszonöt napos űrrepülés után sikeresen földet értek Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov szovjet űrhajósok - Eduard Sevardnadze befejezte londoni látogatását Csütörtök: Varsóban ülést tartott a lengyel szejm - Genfben a leszerelési konferencián Miloš Vejvoda nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője síkraszállt az űrfegyverkezés megakadályozásáért Péntek: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Kremlben találkozott Moussa Trauréval, a Mali Nép Demokratikus Szövetségének főtitkárával, köztársasági elnökkel - Hoszni Mubarak egyiptomi elnök befejezte Nagy-Britannia-i látogatását és az NSZK- ba utazott Együtt élni, vagy... Moszkvában nemzetközi tudósfórumot tartottak a múlt héten, amelyen az atomfegyver-kísérle- tek betiltásának katonai, politikai, gazdasági és környezetvédelmi szempontjairól cserélt véleményt a világ 35 országának több mint 200 neves tudósa. Napjainkban a fegyverkezés eddig nem tapasztalt méreteket öltött, s az Egyesült Államokban lázasan folynak az előkészületek az űrfegyverkezésre. Az emberiség puszta léte került veszélybe Ebben a helyzetben a kérdés- együtt, élni vagy együtt pusztulni- nem csupán a Szovjetunió, hanem a világ reálisan gondolkodó, békeszeretó erőinek véleményét is kifejezi. A háború és a béke kérdésében ugyanis nincs más ésszerű alternativa. Érthető tehát, hogy egyre növekszik azon tudósok tekintélye, akik tudományosan megalapozott érvekkel bizonyítják az atomfegyverek igazi pusztító erejét és egyértelműen megcáfolják az ezzel kapcsolatos, a fegyverkezést indokolni próbáló különböző imperialista koncepciókat. Amint azt Anatolij Alekszandrov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke a fórum megnyitásakor hangsúlyozta: a tudósok feladata megakadályozni, hogy a tudományt az emberi civilizáció elpusztítására fordítsák. Figyelmeztetett: az atomenergia széles lehetőségeket nyit a világ globális problémáinak megoldásához, de megteremti az atomkatasztrófa veszélyét. Az indiai Bhopal tragédiája, a Challenger katasztrófája és a csernobili atomerőműben történt szerencsétlenség is bizonyította, milyen óriási ereje van az energiának, ha kicsúszik az ember ellenőrzése alól. Ez többszörösen érvényes az atomenergiára, amely egyenesen az ember elpusztítására képes erővé válhat. A tudományos-technikai forradalom olyan szakaszát értük el, amelyben minden felfedezés meggyorsíthatja a lázas fegyverkezést. A moszkvai fórumon nagy hangsúlyt kaptak az ellenőrzés kérdései, ugyanis - mint ismeretes - az amerikai fél mindig erre hivatkozva utasítja vissza a szovjet javaslatokat. Az eredmény: a Szovjetunió Tudományos Akadémiája és a Természeti Erőforrások Védelmének Tanácsa nevű amerikai magánszervezet között létrejött megállapodás alapján a szemipalatyinszki atomkísérleti telep közelében amerikai és szovjet tudósok ellenőrző állomásokat állítottak fel. A nevadai kísérleti telep körül három ugyanilyen állomást hoznak létre a közeljövőben. Ezek arra hivatottak, hogy jelezzék az esetleges atomrobbantásokat. Minden ország érdekeinek megfelelő dokumentum - nyilatkozta Mihail Gorbacsov a fórum felhívásáról azon a találkozón, amelyen a tudósok küldöttségét fogadta. Kifejtette: a szovjet vezetés teljes mértékben egyetért a konferencia megállapításával: az atomháború veszélyének csökkentése felé vezető úton az első lépést az atomkísérletek betiltása jelenti. Ismertek a Szovjetunió konkrét lépései is ezen a téren: már kétszer meghosszabbította az atomfegyver-kísérletekre tett egyoldalú moratóriumát, programot dolgozott ki az atomfegyverek felszámolására, javaslatot terjesztett elő a vegyi fegyverek megsemmisítésére, nagy horderejű programot dolgozott ki a hagyományos fegyverzetek csökkentésére és a genfi tárgyalásokon kompromisszumos javaslatot tett a közepes hatótávolságú rakéták és a stratégiai atomfegyverek csökkentésére. Ezzel szemben Washington újabb és újabb atomrobbantásokat hajt végre (legutóbb csütörtökön), s most is azt hangoztatja, hogy az e kérdésről a közeljövőben felújítandó szovjet-amerikai tárgyalásokon az ellenőrzést és a Szovjetunió állítólagos szerződésszegéseit akarja megtárgyalni és nem mond le az atomrobbantásokról. Nem tudatosítja, vagy inkább nem akarja tudatosítani, hogy az ellenőrzésnek - a tudomány jelenlegi szintje mellett - gyakorlatilag nincsenek múszaki akadályai. Szomszédoknál Az elmúlt hét végén fejezte be kétnapos munkalátogatását Ausztriában Vasil Bil’ak, a CSKP KB Elnökségének tagja. A két szomszédos ország, amelynek kapcsolatait az utóbbi időben oly sokszor zavarták meg, érthetően nagy jelentőséget tulajdonít minden látogatásnak, a párbeszéd minden lehetőségének. így volt ez most is. Az osztrák sajtó nagy figyelmet fordított a csehszlovák vendég és az ország vezetőinek megbeszéléseire. A Die Presse például azt emelte ki, hogy Vasil Bil'ak és Franz Vranitzky szövetségi kancellár a két ország együttműködésének intenzifikálására hívta fel a figyelmet, a kommunista Volksstimme pedig hangsúlyozta: A CSKP KB Elnökségének tagja és Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke a békeerök legfontosabb feladatának a lázas fegyverkezés elleni közös harcot tartja. A látogatás jelentőségét támasztja alá, az a tény, hogy Vasil Bil'ak Ausztria szinte valamennyi vezetőjével találkozott, s így mód nyílt a kétoldalú kapcsolatok alapos, minden szempontot figyelembe vevő értékelésére, továbbfejlesztésük lehetőségeinek áttekintésére. Nyíltak, hasznosak voltak a bécsi tárgyalások, mondotta Bil'ak elvtárs a látogatás végén tartott sajtóértekezleten. Mindkét ország vezetői úgy látják, hogy elsősorban a gazdasági együttműködés bővítésére adottak a lehetőségek. Ausztria és Csehszlovákia viszonya még jobb lehetne - hangsúlyozta ha hazánkról objektívabb lenne a tájékoztatás, s így gátat lehetne vetni a féligazságok terjesztésének. Ez nemcsak a két szomszédos ország közötti kölcsönös bizalom megerősítéséhez, hanem az európai légkör javításához is hozzájárulna. Vendég Moszkvából A szovjet-brit kapcsolatok normalizálásának újabb, nagyon fontos eseményének minősítette a világsajtó Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter londoni tárgyalásait. Brit kollégájának, Sir Geoffrey Howe-nak is az volt a véleménye, hogy kívánatos lenne rendszeresebbé tenni az ilyen magas szintű találkozókat. A megállapodásokban kifejezhető eredményeket tekintve sem volt mindennapi a szerdán befejeződött látogatás. A két külügyminiszter öt évre szóló, de további öt évre meghosszabbítható gazdasági és ipari szerződést írt alá, megállapodást kötött a szovjetbrit tudományos együttműködésről és egyezményt írt alá az 1917 előtti időkből származó kölcsönös követelések rendezéséről is, vagyis lemondtak egymással szemben támasztott pénzügyi igényeikről. Fontos eseménye volt a látogatásnak, hogy a szovjet diplomácia vezetője átnyújtotta Mihail Gorbacsov üzenetét és szovjetunióbeli látogatásra hívta meg Margaret Thatcher brit kormányfőt és Howe külügyminisztert. A londoni tárgyalások egyértelműen bizonyították, hogy a Szovjetunió az atomveszély kérdésének megoldásában Nagy-Britanni- át, mint atomhatalmat egyenlő partnernek tekinti, amely nélkül nem képzelhető el a fegyverzetek radikális korlátozása és csökkentése. Bár bizonyos kérdésekben a nézetkülönbségek továbbra is fennállnak, az eszmecsere mégis hasznos volt. Ezt Eduard Sevardnadze londoni sajtóértekezletén is megerősítette, s hozzáfűzte, hogy a tárgyalópartner nyíltságra való törekvését értékeli különösen nagyra, de nem hanyagolható el az egyes kérdésekkel kapcsolatos brit realista megítélés sem. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy síkraszállt a SALT-I, a SALT -II és a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött szerződés megtartásáért. Lényeges, az egész emberiség jövőjét érintő kérdésekről esett szó Eduard Sevardnadze londoni látogatása során. A világ békeszerető erői reménykedve várják a folytatást... KOVÁCS ILONA KIS _____ NY ELVŐR Gléda és gála Egy hölgyről, aki nagyestélyi ruhában jelent meg, valaki bölcsen megjegyezte, hogy „glédába vágta magát“. Nyilvánvaló, hogy szótévesztč^sel van dolgunk, mert aki kiöltözött, arra legföljebb azt mondhatjuk, hogy gálába vágta magát. Mindenekelőtt tisztázzuk, mit jelent a német eredetű gléda szó. A német Glied szó jelentése tag, végtag, továbbá: katonák sora, rendje. A magyarba ez a Glied gléda formában katonai szóként került át. Inkább csak az úgynevezett bizalmas stílusban használatos a glédában áll, glédába állít szókapcsolatokban. Ismeretes, - bár egyesek szerint elavult - mondás a következő: Csend a glédában! Ezt annak idején az őrmester urak kiabálhatták a kaszárnya udvarán, ma már inkább tréfás csendre intés. Mindebből világos, hogy egyetlen személyt nem lehet glédába állítani, egy valaki nem állhat glédába, még kevésbé vághatja magát glédába. A glédába vágta magát tehát nemcsak tartalmilag helytelen, hanem formájában is rossz. Vigyázzba, haptákba vághatja magát az ember, no meg természetesen frakkba, ünneplőbe, gálába is. Gála szavunkat is a német nyelvből vettük át. A német Gala jelentése: ünnepi dísz, pompa, díszruha. A német Gala szó forrása a spanyol gala: díszruha, ünnepi ruha. Ez a spanyol gala szó sok európai nyelvbe átkerült, nemcsak .díszruha' jelentésben, hanem ,díszünnepély‘, ,dísz‘, ,pompa1 értelemben is. Nézzük csak meg, milyen jelentésekben fordul elő a magyarban ez a csak egyes számban használatos, már-már elavulóban levő idegen eredetű szó. Először is jelenthet ünneplő, ünnepi ruhát vagy díszruhát. Például: A főispán gálába öltözött; A primadonna teljes gálában érkezett az estélyre; Gálába vágta magát; stb. Jelenthet a gála szó ezenkívül ünnepélyes alkalmat is. Például: Csak gálára veszi fel ezt a szép ruhát. A gála összetételek előtagjaként is előfordul, van például gálaest, gálahintó, gálaelőadás. Nézzünk most még utána a vágja magát szókapcsolat értelmének is. A valamibe, valahova vágja magát szerkezetnek három jelentését különbözteti meg az értelmező szótár. Az elsó: gyors mozdulattal valahova veti magát, elhelyezkedik. Például: Taxiba vágtam magam, és rohantam az állomásra. A második jelentés: hirtelen valamilyen testhelyzetet vesz fel: hanyatt vágja magát, hasra vágja magát, vigyázzba vágja magát. Például. Az őr vigyázzba vágta magát a parancsnok előtt. Az igazgató ünnepélyes pózba vágta magát. A harmadik jelentés az, amely Ibennünket érdekel: gyorsan valamely ünnepélyes öltözetet vesz magára. Például: díszbe vágja magát, frakkba vágja magát, gálába vágja magát. Azt hiszem, lényegében mindent elmondtunk, amit a gálá-ról, a glédá-ról és a vágta magát szószerkezetről tudnunk kell. Vigyázzunk, hogy a hasonló hangzású, de nagyon is eltérő jelentésű szavainkat — akár eredeti magyar, akár idegen eredetű szavak, akár gyakran használatosak, akár elavulóban vannak - ne cseréljük fel, vagyis ügyeljünk jobban arra, mit mondunk, mit írunk. MAYER JUDIT Ne bántsuk a mércét és a mérleget! Nemrég tettük szóvá, hogy nem helyes a megüti a mércét kifejezés, mert a mércét - vagyis a mérőműszert - csak konkrét értelemben üthetjük meg, ha rácsapunk. Átvitt értelemben a mértéket üthetjük meg, ha elérjük a kívánt követelményszintet, valamilyen követelménynek eleget teszünk. A mércét csak magasra tesszük vagy emeljük, amivel azt fejezzük ki: nagy követelményeket támasztunk valakivel szemben. Úgy látszik azonban, a megüti a mértéket szólásnak nemcsak a megüti a mércét az egyetlen helytelen változata, mert azóta már ezzel is találkoztam: megüti a mérleget. „Aki nem üti meg a mérleget, az nem kap igazolást a tanfolyam elvégzéséről“ - közölte egy tanfolyamvezető a résztvevőkkel. Sajnos, a mérleget is csak a szó valóságos értelmében lehet megütni, átvitt értelemben nem. Vagyis a megüti a mérleget sem fogadható el szólásnak. A mérleg többek között ezekben a szólásokban használatos: mérlegre tesz valamit, vagyis valamit fontolóra vesz, mérlegel; továbbá: valami valakinek a javára billenti a mérleget, azaz valami valakit kedvezőbb helyzetbe juttat. De a mérce szót sem csupán a maga helyén használjuk, hanem belecsempésszük más szólásokba is, ezzel elrontva a jót is. A Kazinczy-napok résztvevőivel kapcsolatban írta egyik újságírónk: „Az iskolákban, a sajtóban és a Csemadok- szervezetekben ők szabhatnak nyelvi mércét.“ Tudjuk, most is említettük, hogy a mérce mérőműszert jelent, így azt sem kell bizonyítgatnunk, hogy azt nem lehet szabni. Ha pedig a mérce szó konkrét értelemben nem állítható szerkezetbe a szab igével, átvitt értelemben sem alkalmas erre. Mértéket szab szólásunk viszont van, csakhogy ebben a mérték a cselekedetben, magatartásban a józanság, szerénység, ízlés által megszabott határt jelenti. Tehát mértéket is csak a viselkedésünknek vagy valami ezzel kapcsolatos cselekedetünknek szabhatunk. Például: „Mértéket szab a szórakozásnak.“ „Nyelvi mértéket“ nem szabhatunk, vagyis a mértéket szab szólást sem szoktuk használni a nyelvhasználattal kapcsolatban. A szerző tehát nemcsak megváltoztatott egy szólást, hanem szólást is tévesztett. Azt, amit közölni akart, talán érthetőbben kifejezhette volna ezekkel a szavakkal: „Az iskolákban, a sajtóban és a Csemadok- szervezetekben ők szabhatják meg a nyelvhasználati követelményszintet“, esetleg: ,,... ők állíthatnak mércét a nyelvhasználati követelményeknek." JAKAB ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1986. VII. 19.
