Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-13 / 137. szám, péntek

Gabčíkovo azok közé a községek közé tartozik a Dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járásban, amelyek a választási program teljesítésében kitűnő eredményeket ér­tek el. A Z akció keretén belül az idén csaknem 10 millió korona értékű mun­kát végeztek. Az elmúlt öt évben adták át az új művelődési központot, a 90 férőhelyes óvodát, az új pékséget és a szlo­vák alapiskolát. A képen a bratislavai Vízügyi Épí­tővállalat dolgozói a gab­číkovói új tísztítótelep aggregátorjainak ellenőr­zését végzik. (Vladimír Andor felvétele - ČSTK) Sokirányú tevékenység Pedagógus a szövetkezet pártalapszervezete élén Érkezésünkkor a Zsitvabese- nyói (Bešeňov) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola udvarán a tanu­lók számára szokatlan munka folyik: kerítést mázolnak. Az iskola épülete ugyan öreg, de azonnal szembetűnik, hogy gondosan kar­bantartják, s a tőszomszédságá­ban nemrég létesült sportpálya is közös összefogással épült fel.- A javítási munkákhoz, az épü­let karbantartásához, munkakörül­ményeink javításához megfelelő anyagi támogatást kapunk a járási nemzeti bizottság iskolaügyi szak­osztályától és a hnb-től - mondja Nagy János, az iskola igazgatója, aki egyben a Nemzeti Front helyi bizottságának elnöke is. Megemlí­ti, hogy a faluban egy pártalap­szervezet van. (gy a szövetkezet­ben dolgozó párttagokon kívül ahhoz tartoznak többek között a pedagógus párttagok is. A párt- gyűléseken leggyakrabban a me­zőgazdaság gondjairól esik szó, de foglalkoznak az iskolával kap­csolatos kérdésekkel is. Lebontották a kongresszus határozatait A legutóbbi taggyűlésen a XVII. pártkongresszus határozataiból az iskolára háruló feladatokat ismer­tették. Főleg a tudományos világ­nézeti nevelésben kell az eddigi­nél jobb eredményeket elérni. Az ilyen irányú nevelés nemcsak a ta­nítási órákon folyik, hanem a pio­nírszervezet ateista körében és a szülői akadémia keretében is. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak továbbra is a tanulók jobb felkészítésére. E téren már eddig is szép eredményeket értek el. Ezt bizonyítja az iskola tanulói­nak kiváló szereplése a különböző versenyeken, így például a ma­gyar és a szlovák nyelvű járási kiejtési versenyen, ahol elsők let­tek, a sport-, a honvédelmi és a túzoltóvetélkedőkön is kitűnően helytálltak. Már hagyományosan kiválóan szerepelnek az iskola tanulói az orosz nyelvi olimpián, a járási és a kerületi fordulókon egyaránt, valamint a Puskln-emlékverse- nyeken. Ez különösen Furuglásné Tanka Margit orosz szakos peda­gógus érdeme, aki többek között ezt mondta:- Az ilyen sikerek eléréséhez bizony nem elegendő a tanítási óra, a konverzáció, a téli szünet­ben és máskor is foglalkozni kell a gyerekekkel. Ez nem egyéves munka eredménye. A munkáját lelkesen végző pe­dagógus tagja a kerületi pedagó­giai intézet orosz nyelvi szekciójá­nak, a CSSZBSZ helyi szervezete vezetőségének. Tizenegyből tizet fellebbezés nélkül Ugyancsak meggyőzően tükrö­zi az iskola tanulóinak jó felké- szültáégét, hogy a 11 jelentkező­ből 10-et föllebbezés nélkül fölvet­tek az érettségivel végződő külön­böző szakközépiskolákra. A jövő­ben több tanulót szeretnének megnyerni (különösen fiúkat) arra, hogy a gimnáziumot válassza az alapiskola elvégzése után. Az idén két lány jelentkezett gimnáziumba, s mindkettőt föl is vették. A XVII. kongresszus fontos fel­adatként jelölte meg a fiatalok fizikai felkészítésének javítását. Ennek a teljesítésére Zsitvabese- nyón kitűnő lehetőséget biztosít a már említett új iskolai sportpálya. A jövőben, azaz, még ebben a választási időszakban (nyolc­millió korona értékben) új iskola épül a faluban, melynek tornater­me is lesz. Az itteni tanulók (a 7. osztályosok) minden évben sítan­folyamon vesznek részt. Igen sok jó labdarúgót is nevel az iskola. A 2000 lakosú községben három futballcsapat van, de még így sem játszhat minden játékos az otthoni együttesben, ezért többen más községekben játszanak.- Milyenek a feltételek a mun­kára való nevelés terén - érdek­lődtem az igazgatótól.- Sajnos, helyhiány miatt a színvonalas munkára való neve­lés feltételeit nem tudjuk biztosíta­ni - válaszolta. - Pedig a szüksé­ges felszerelés meg van hozzá. Az irányítás javítására, a mun­kaidő jobb kihasználására is fi­gyelmeztetett a XVII. pártkong­resszus. Ezzel kapcsolatban az iskolaigazgató megjegyezte:- Nálunk ez többek közt azt jelenti, hogy a tananyag nagyobb részét az iskolában kell elsajátíta­niuk a tanulóknak, s így több szabad idejük marad. Erre a gye­rekkorban különösen nagy szük­ség van. Ezért a pedagógusoknak még jobban föl kell ismerniük a tananyagban a lényegest, s megkülönböztetni a kevésbé lényegestől. A gyerekeket is arra kell nevelniük, hogy ezt fölis­merjék. A pedagógusok túlnyomó több­sége helyben lakik, családi ház­ban. Aki igényt tart tanítói lakásra, az kaphat az egyemeletes, négy­lakásos épületben. A tizenkét pe­dagógus többsége sokoldalú, eredményes munkát végez nem­csak az iskolában, hanem az iskolán kívül is. Van, aki tagja a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. Egy peda­gógus a Csemadok érsekújvári (Nové Zámky) szervezetének énekkarát vezeti, négyen a järási pedagógiai központ kabinetjében végeznek hasznos tevékenysé­get. Ketten a járási pártbizottság előadói, egy tagja a Csemadok járási bizottságának, kettő hnb- képviselő, többen a helyi tömeg­szervezetek vezetői vagy vezető­ségi tagjai. Különösen sokat vállal az iskola pedagógusai közül Nagy Lajos, a helyi pártalapszervezet elnöke, aki ezenkívül munkahelyén a szakszervezetnek is elnöke, a helyi nemzeti bizottságnak pedig alelnöke. De hasznos munkát vé­gez a polgári ügyek testületében, és más szervezetekben is.- Mint már említettem, korábban a tanítók a falusi szervezethez tartoztak, - most pedig a szövet­kezet pártszervezetéhez. Nekünk az előző megoldás jobban megfe­lelt, hiszen most fóleg a szövetke­zet problémáival foglalkozunk - mondja. Egyébként a szervezetnek 38 rendes, és hatvan regisztrált tagja van. Eredményességét tekintve a közepes alapszervezetek közé tartozik a járásban. A szövetkezet jól gazdálkodik, a falusi tömeg­szervezetek tevékenysége szintén jó. Különösen a Csemadok aktív, melynek működési engedéllyel rendelkező tánczenekara van, ezenkvül van egy citerazenekara és színdarabokat is előadnak. A Csemadok helyi szervezetének titkára, Grosch István pedagógus. Jól dolgozik a többi tömegszerve­zet is. A nószövetség például a Csemadok helyi szervezetével számos közös rendezvényen vesz részt. A pártszervezet valóban sokré­tű feladatokat old meg a faluban, hiszen a termelési-gazdasági kér­déseken kívül állandóan törődnie kell a község életével, a helyi tömegszervezetek munkájával és az iskola, a nevelés kérdésével is. Ehhez minden egyes párttag oda­adására szükség van. FOLÖP IMRE Negyedév után... A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum vállalatainak első negyedévi gazdálkodásáról mostanában készültek el az értékelések. A párt- és gazdasági szervek kiemelik az egyes szakaszokon mutatkozó eredményeket, de emellett kendő­zés nélkürrámutatnak a tervek teljesítését fékező okokra is. Megállapítják, hogy a sikerek ellenére egyes vezetők hozzáállása csak lassan változik. Görcsösen ragaszkodnak a régi termelési módszerekhez, s nem képesek a társadalmi igényekhez igazítani a termelési programot. Számos esetben előfordul, hogy a tudományos-múszaki ismeretek gyors gyakorlati alkalmazásához hosszadalmasan teremtik meg a feltételeket. Ezek a gondolatok foglalkoztatják az első negyedévi eredmények értékelése után a felsőbb irányító szerveket. Az egyes kerületekben és járásokban működő bizottságok alapos ellenőrzéseket végeznek. A felmérések alapján javaslatokat tesznek a gazdálkodás javítására, többek között a termelési módszerek korszerűsítésére. Például a bel- és külföldi termelési rendszerek nagyobb méretű alkalmazására a növénytermesztésben, amelyek a múlt évben nagyban elősegítették a mennyiségi és a minőségi célok elérését. A rendszerekben termelt cukorrépa hozama és cukortartalma például jóval nagyobb volt, mint a hagyományos módon termeltté. A szemes kukoricánál szintén nagy jelentősége van a rendszernek az eredmények alakulásában. Ezek után a bizottságok joggal vetik fel a kérdést, hogy miért nem terjed el nagyobb mértékben a piešťanyi kooperációs körzet és a Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet által kidolgo­zott, jól bevált kukorica-termelési rendszer, amelynek alkal­mazásával el lehet érni a 10 tonnás hektárhozamot is. Úgyszintén javaslatok hangzanak el a Légi Efsz lencseter­mesztési rendszerének kiterjesztésére. Felteszik a kérdést, miért nem követik több mezőgazdasági vállalatnál a kettős termesztésben és az öntözőberendezések kihasználásában elért jó példájukat. Általános megállapítás, hogy a termelési rendszerekkel lényegesen növelhetők a hektárhozamok. A tervezés és a szervezés kérdése is napirenden szerepel. Amíg a növénytermesztésben lényegében a társadalmi szükségletekhez sikerült igazítani a termelést, az állatte­nyésztésben egyes szakaszokon kilengések vannak. A kerü­leti és járási mezőgazdasági igazgatóságok például az elmúlt évben nem mérték fel elég pontosan, hogy a sertéshús előállításához mennyi kocára lesz szükség. Emiatt a Sárói (Šárovce) Efsz-ben, a Bajcsi (Bajč) Állami Gazdaságban és egész sor más vállalatnál nincs elég malac a hizlaldák feltöltéséhez. Szlovákiában a mezőgazdasági vállalatok 10 000 kocával kevesebbet tartanak a szükségesnél. A hely­telen tervezés következtében az eladási tervek teljesítése nincs teljesen összhangban a követelményekkel. Bár a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum a húseladás tervét 101,8 százalékra teljesítette, ebből a marhahúsét 108,3, a sertéshúsét azonban csak 96,3 százalékra. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma máris megtette az intézkedéseket a kocaállomány növelésére és az állatállomány gyarapítására. Az alsóbb szervek szintén foglalkoznak a tervezési fegyelemmel és a feladatok megva­lósításának lehetőségeivel, szem előtt tartva Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának a központi bizottság 3. ülésén elhangzott beszámolójának azt a részét, hogy a társadalmi szükségletek kielégítésére nagyobb súlyt kell helyezni a gazdálkodásban minden egyébnél. BALLA JÓZSEF Az orr melléküregeinek gyulladásai Az orr melléküregeinek gyulla­dásai a széles körben elterjedt betegségek közé tartoznak, me­lyek az év minden évszakában, mind a gyermekek, mind a felnőt­tek körében csaknem egyenlő gyakorisággal fordulnak elő. Többnyire nem egyedülálló beteg­ség, hanem különböző fertőzések (nátha, felső légúti gyulladás, foggyökértályog) szövődménye­ként jelentkezik. Azért veszélyes, mert tünetei nem eléggé kifejezet­tek, melyeknek a betegek nem tulajdonítanak nagy jelentőséget s az orvost gyakran csak nagyon későn keresik fel. Ilyenkor aztán a gyógyítás már nehézkes és fölöslegesen hosszadalmas. Ez a betegség a munkaképtelenség egyik nagyon gyakori oka. Az orr melléküregei az arc és koponyacsontokban elhelyezke­dő, orrjáratokba nyíló, levegővel teli barlangok, melyek belső falát vékony nyálkahártya képezi. A kö­vetkező melléküregeket különböz­tetjük meg: arcüreg, homloküreg, szaglócsontüreg, ékcsontüreg. Az orr legnagyobb mellékurege a felső álkapocs testében elhe­lyezkedő páros arcüreg. Formája piramis alakú, melynek alapja az orrjárat oldalsó falát képezi, csú­csa az arccsont felé irányul. Felül­ről vékony csontlemez választja el a szemüregtől, elülső fala pedig a felső állkapocs frontális része. A homloküreg szintén páros, mely a homlokcsontban helyezkedik el. Nagysága és formája egyénen­ként más és más. A szaglócsont­üreg még további apró kis üregek­ből tevődik össze, melyek a szag­lócsont külső részein helyezked­nek el. Az ékcsontüreg az ékcsont testében található. Egy vékony csontlemez jobb és bal részekre választja. Az orr melléküregeinek jelentő­sége még nem egészen tisztázott. Feltételezik, hogy segítik az orr­üreg nyálkahártyáját nedvesen tartani valamint a hangképzésnél mint rezonátorok szerepelnek. Gyulladás kialakulhat az orr melléküregeinek egyikében vagy egyszerre több üregben is. A fer­tőzés előidézői leggyakrabban baktériumok. Az utóbbi időben előfordulnak a penészek általi gyulladások is, melyek nagy való­színűséggel az antibiotikumok túl­zott alkalmazásának következmé­nyei. A vírusok jelentősége, szere­pe a gyulladások kialakulásánál nem egészen egyértelmű, valószí­nű, hogy jelenlétük csak megfelelő környezetet alakít ki a baktériu­mok megtelepüléséhez. Az orr melléküregei közül az arcüregben alakul ki leggyakrab­ban gyulladás. Általában az idült nátha szövődményeként jelentke­zik. A beteg fáradékony, fejfájásra panaszkodik, hőemelkedése van. Az orrüreg nyálkahártyája nyál­kás-gennyes váladékot termel. Az arcüreg nyomásra, kopogtatásra érzékeny. A homloküreggyulladás hasonló tünetekkel jár, csak a fáj­dalom valamivel erősebb és a homlokon jelentkezik. A homlok­csont kopogtatásra szintén fájdal­mas. A szaglócsontüreggyulladást szemhéjduzzanat és fejfájás (el­sősorban az orrcsont és homlok tájékán) kíséri. Az ékcsontüreg­gyulladásnál a fejfájás a koponya hátsó részén a legerősebb, és a betegek leginkább a torokban felhalmozódó túlzott nyálkaképző- désre panaszkodnak. Az üreggyulladásban szenvedő betegnek ágyban a helye. Lénye­ges, hogy a helyiség relatív pára- tartalma 40-50 százalékos le­gyen, a hőmérséklet 18-21 °C. A páratartalom növekedése leg­egyszerűbben nedves lepedő, ru­hanemű kiterítésével érhető el. Az étrend változatos, vitaminokban gazdag legyen. A gyulladásban lévő üregre kezdetben hideg, ké­sőbb meleg borogatásokat kell tenni. A gyógyszerek közül fájda­lom- és gyulladáscsillapítókat, kü­lönböző orrcseppeket, a nehe­zebb eseteknél törlet alapján meg­határozott antibiotikumos kezelést alkalmaznak. Az idült gyulladások a heveny gyulladások elégtelen kezelésének a következményei, vagy pedig kezdettől idült lefolyá- súak. A betegséget elősegítő té­nyezők közé tartozik az orrsö- vényferdülés, poros környezet, in­gerlő anyagok jelenléte a levegő­ben, gyakori páratartalom és hő­mérsékletingadozás. Az idült üreggyulladásos beteg fáradé­kony, csökken a teljesítőképessé­ge, étvágytalan, állandóan náthás. A gyógyítás hasonló a heveny üreggyulladás gyógyításához, azonban ennél hosszadalmasabb, sok türelmet igénylő, esetenként a sebészeti beavatkozás sem ke­rülhető el. Az üreggyulladások megelőzé­sének érdekében ajánlatos az ésszerű életmód megtartása, nö- \*elni kell a szervezet edzettségét, kerülni kell a meghűlést és alapo­san ki kell kezelni a felső légutak mindennemű fertőzését. DR. KASLJÁN ÚJ SZÚ 4 1986. VI. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents