Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-10 / 134. szám, kedd
ÚJ szú 5 <986. VI. 10. Teret adni a kezdeményezésnek Tízéves az Ipargazdasági és Irányítási Intézet Gondolom, nem szükséges részletezni, hogy népgazdaságunk az elmúlt negyven év alatt milyen változásokon ment keresztül. A györs ütemű fejlődés, amelyet minden területen tapasztalhattunk, komoly feladatok elé állította a műszaki szakembereket s velük együtt az irányításban dolgozókat is. Hiszen az új gyárak, az új technológiák, a megváltozott piaci körülmények a korábbiaktól hatásosabb eszközöket kívántak a munka szervezésében és az irányításban egyaránt. De vajon miként lehetne és kellene jobban szervezni a munkát? Milyen eszközöket kell alkalmazni az irányításban, hogy a kitűzött célokat elérjük? Hogyan növelhető a termelés és az irányítás hatékonysága? Ezekre a kérdésekre keresve a választ hozta létre az SZSZK Ipari Minisztériuma az Ipargazdasági és Irányítási Intézetet, amely ez év elején ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból kerestük fel Ladislav Lysák mérnököt, az intézet igazgatóját. A Közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói ezekben a napokban csaknem 204 ezer szarvasmarhát legeltetnek. A Losonci (Lučenec) járásban levő Látkyi Efsz tagjai, akik 1700 hektár legelőn gazdálkodnak, mintegy 3000 üszőt nevelnek. E téren több más mezőgazdasági vállalattal kooperálnak. A képen: Mária Hazuchová az üszők súlyát méri. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Az eredményesebb gazdálkodás felé Fokozatosan javulnak a termelési feltételek A Bajcsi (Bajč) Állami Gazdaság az elmúlt évi pénzügyi mérleget 6 millió 800 ezer korona nyereséggel zárta. A jövedelmezőség aránya 6,3 százalékos volt. Nem túl sok, de a lényeg az, hogy ez a hosszabb ideje szinte egy helyben topogó gazdaság már nem tartozik a gyengén gazdálkodók közé. A dolgozók a néhány évvel ezelőtt elfogadott konszolidációs tervet sikeresen teljesítik. Javulnak a termeléshez szükséges anyagi-műszaki feltételek. Ennek ellenére még nagyon sok a tennivaló, hogy a gazdaság az élenjárók közé kerüljön. Az elképzelésekről és a távlati tervekről beszélgettem néhány vezetővel. ■ Miként jellemezné a bratislavai Ipargazdasági és Irányítási Intézetet, amelynek megalakulása óta áll az élén?- Tulajdonképpen az SZSZK Ipari Minisztériumához tartozó iparágak gyors fejlődése és a vele járó rengeteg változás hívta életre az intézetet. De mondhatom - két vonatkozásban is - elég későn. Ugyanis egyrészt a cseh országrészben ekkor már régóta voltak ilyen, illetve hasonló intézetek, másrészt az ipar irányításában a fehér foltok nemcsak a hetvenes évek közepén, hanem már jóval korábban jelentkeztek. Végül is az a tény, hogy az intézet „csak“ 1976-ban alakult meg, nagyban befolyásolta munkánkat. Rövidke múltunkból kimaradtak a próbafeladatok, mi mindjárt az elején komoly fába vágtuk a fejszénket. Olyan tanulmányokat dolgoztunk ki, amelyeket nemcsak a minisztérium, hanem más központi szervek és a vállalatok is felhasználhattak. Munkánk nem volt kizárólag elméleti jellegű és ma sem az. A megoldásra váró feladatokat tulajdonképpen három csoportba sorolhatjuk. Eszerint foglalkozunk a vegy-, a fafeldolgozó és a köny- nyűipar hosszú távú fejlesztésének, valamint ezen iparágak nemzetközi munkamegosztásban való részvételének kérdéseivel és az ipari minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok irányításának tökéletesítésével. Tavaly például többek között elemeztük a vegyipar munkáját a hetvenes és a nyolcvanas években,, hazánk és a Szovjetunió együttműködését az ipari tárca szemszögéből, kiértékeltük a Komplex intézkedéseknek a beruházási politikára tett A szemléltető agitációt szervezők többsége még mindig zavarba jön, ha szóba kerül a diaporáma. Ugyanis mibenlétét illetően hiába fordulnak segítségért az értelmező szótárhoz, hazánkban a diaporáma műfaját kezdetben (hatnyolc évvel ezelőtt) másféle elnevezéssel illették. Arról nem is szólva, hogy diaporáma-bemuta- tót aligha láttak. Ismert elnevezése az átvilágítva vagy kivetítve nézhető, filmre készített képnek: dia. Ha sorozatban, két vetítőgép és egyéb vezérlő, programozó szerkezet segítségével úgy vetítjük a nézők elé a diaképeket, hogy azok újszerű látványként hatnak, miközben a látványhoz hanghatás is (szöveg, zene) kapcsolódik, sajátos közlési forma - diaporáma - által értetjük meg magunkat. Mivel sajátos közlés a kép, az időbeliség és a hanghatás eleven egységes, műsorunk nem egyszerű diafóni- kus, vagy audiovizuális hatás, amilyet oktatás közben, esetleg a diszkókban alkalmaznak, hanem sokkal több. Egyébként a diaporáma műfajnak, mint közlési formának, ma már irodalma is van. A Csehszlovák Fotósok Szövetségének megbízásából Alois Garamszegi, kladnói fotós, a szövetség központi bizottságának lektora foglalkozik ezzel, mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban. Szlovákiában első ízben 1979- ben, a nyugat-szlovákiai kerületi népművelési központnak a Konfrontácie elnevezésű versenyén tűnt fel a diaporáma. A verseny szervezői és rendezői agitatív hatású műsorokat kértek a népművelőktől. Ilyen volt, méghozzá kiváló minősítésű, mert első díjat hatását és foglalkoztunk a hatékonysággal a 8. ötéves terv feladatainak vonatkozásában. A tanulmányokat elsősorban az SZSZK Ipari Minisztériuma, a Szlovák Tervbizottság és más központi szervek kérték, de gazdára találtak a nemzetközi tudományos-kutató intézetekben is. ■ A felsoroltak azt igazolják, hogy figyelmük valóban a legidőszerűbb kérdésekre irányul. De vajon tanulmányaikat, megoldási javaslataikat milyen mértékben igénylik és használják fel a vállalatok?- Szeretném hinni, hogy nagymértékben. Azonban az intézetek és a vállalatok közti kapcsolattal összefüggésben el kell oszlatni egy téves nézetet. Sokan elvárják, hogy a kutatóintézet oldja meg egy bizonyos vállalat problémáit. Pedig nekünk nem ez a feladatunk, hiszen nincsenek meg hozzá a szükséges információink. Inkább a vállalat dolgozóinak kell nagyobb mértékben részt venniük a kutatásban, hogy az ott szerzett ismereteket a gazdasági szervezet körülményeihez igazítva felhasználhassák. ■ Napjaink nem újkeletű, de egyik legfontosabb feladata az intenzív növekedés. Ezzel kapcsolatban milyen tennivalók hárulnak intézetükre?- Eddig az intenzifikációt főként az élőmunka megtakarításaként értelmeztük. A XVII. pártkongresz- szus azonban ezzel összefüggésben a tudományos-műszaki haladást helyezte előtérbe. A jövőben tehát nekünk is erre kell összpontosítanunk. Ez persze nem könnyű feladat, annál is inkább, mivel nyert, a felsőpatonyi (Horná Potôň) művelődési ház Szülőföld című műsora. Balódy Viola és Anda Lajos készítette a 45 perces bemutatót. A díjjal elismerést nyertek az alkotók, de maga a diaporáma is. Az elismerés, a.díj, lelkes munkára serkentette az alkotókat. Minden évben új műsorral, új alkotással jelentkeztek. Tevékenységük irányát megszabta a követelmény, amelyet Balódy Viola így fogalmazott meg: Mi népművelők agitátorok vagyunk, nekünk a helyi igények, az aktuális feladatok szerint kell ezt a műfajt, ezt az agitációs eszközt alkalmaznunk. Ennek alapján szerkesztették meg 1980- ban a Februári győzelem, 1981- ben a Választási program című diaporáma-bemutatót. Ujabb díjat, újabb elismerést nyertek 1982-ben Az ősz gyertyái című műsoruk bemutatásával. A helyi, meg a környékbeli közönségnek is tetszett a nyugdíjasok, az idős emberek életének kérdéseivel foglalkozó, 40 perces bemutató. Utána, 1983-ban ismét alkalmi műsort szerkesztettek, melynek témája az efsz dolgozóinak munkája volt. Mások, akik példájuk követésével is megpróbálkoztak később, valójában az 1984-ben bemutatott, 15 perces, a béke kérdésével foglalkozó, Hitvallás című műsorukra figyeltek fel. Ami azt jelenti, hogy öt évig tartott a hozzáértők, az újért lelkesedők érdeklődésének felkeltése. Az idén újabb bemutatóval jelentkeznek, a címe: Barátságok. A vetítésre kerülő felvételek zömét ugyan Molnár Tibor mérnök, a földműves-szövetkezet agronó- musa készítette a Moszkvában a tudományos-műszaki fejlődés új szakaszba lépett. A tudománynak és a technikának az újratermelési folyamat részévé kell válnia, tehát a gazdasági fejlődésben mindkettő meghatározó szerephez jut. Sok szakember szerint ebben az új fejlődési szakaszban tudományos-ipari forradalomról van szó. ♦ ■ Ebből arra következtethetünk, hogy megnövekszik az alkalmazott kutatás súlya.- Azt hiszem, ez valóban így lesz. S ez azért is indokolt, mert az alkalmazott kutatás feladatait most A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című dokumentumban fogalmazták meg először. Arra számítunk, hogy az irányítás minden szintjén az eddiginél nagyobb érdeklődést mutatnak az intézet tanulmányai, kutatásai iránt. Ezért a jövőben növelnünk kell munkánk színvonalát és a számítástechnikát is be kell vonnunk a kutatásba. Egyébként, ami munkánk eredményességét illeti, azt számszerűsített adatokkal nem lehet kifejezni. Az értékelést az is nehezíti, hogy míg egy kevésbé jó tanulmányunkkal kapcsolatban az adott vállalat mindig kihangsúlyozza, hogy az Ipargazdasági és Irányítási Intézet munkájáról van szó, addig egy apró részleteiben is alkalmazható tanulmány, esetében mi kimaradunk a gazdasági szervezet értékeléséből. De hát a hangsúly nem a számszerűsített kimutatásokon van, hanem azon, hogy teret adjunk a kezdeményezésnek és az alkotó gondolat ne vesszen kárba. KOVÁCS EDIT rendezett Világifjúsági Találkozó résztvevőjeként, de az összeállítás, a szerkesztés, az alkotás lényegi munkáját ők ketten végezték el. Ha valaki csak műsoraik címe alapján, a vetítés megtekintése nélkül próbálja megítélni tevékenységük miféleségét, sejtheti, hogy amit művelnek: az elbeszéléshez, a riporthoz, az interjúhoz hasonlítható. Aki pedig meg is tekinti bemutatójukat, igazolhatja, hogy amit művelnek: művészi színvonalú szemléltető agitáció. Érdemes itt megemlíteni, hogy tevékenységük úttörő jellegű ezen a téren, mert mások másként alkalmazzák a diaporáma műfajt. Alig fél évvel ezelőtt az ifjú fotósok országos szemináriumán, két estén, másfél-másfél órás diaporá- ma-bemutatót rendezett Alois Garamszegi, és ez a műsor bizonyította: amit mások művelnek, inkább a vershez hasonlítható. Mások ezt a közlési, kifejezési formát csak művészetként igyekeznek alkalmazni. Természetesen, mindkét alkalmazási mód dicsérendő és létjogosult. Sajnálatos viszont az, hogy nálunk, Szlovákiában még nem eléggé ismert a művelődési házakban és az agitációs központokban a diaporáma. Sajnálatos, mert a fotósok nemzetközi szervezete, a FIAP diaporáma bizottsága már három nemzetközi szemlét rendezet, persze a részvételünk nélkül. A környező országokban már jóval népszerűbb, mint nálunk. Jóval többet kellene tenni annak érdekében, hogy az agitációs központokban ismert és alkalmazott legyen a diaporáma, mert hatásos, művészi színvonalú, szemléltető agitáció. HAJDÚ ANDRÁS Mária Luzsiczová mérnök, az üzemi pártszervezet elnöke, a növényvédelmi részleg vezetője azt fejtegette, hogy az egyes szakaszok irányítását fokozatosan főiskolát végzett és jó tapasztalatokkal rendelkező szakemberekre bízzák. Javítják a szociális körülményeket is, hogy az emberek megtalálják számításukat és jól érezzék magukat ebben a gazdaságban. Korszerűsítik a régebbi lakásokat és újakat építenek. A dolgozók házában kedvezményesen étkezhetnek a munkások. Az idénymunkák időszakában a jól felszerelt étteremből a határba szállítják az ételt. Munkájával kapcsolatban elmondotta, hogy még elég sok nehézséggel kell megküzdeniük. A növényvédő csoport korszerű gépekkel és hatékony vegyszerekkel irtotta a drótférgeket és eléggé hatékonyan védekezett a gombabetegségek ellen. A munkához felhasználták a repülőgépeket, de amikor az idő sürgetett, hagyományos módon is permeteztek. Igaz, a gépek nyomokat hagytak a gabonatáblákon, de úgy gondolják, hogy a kár kisebb, mint a védekezés eredményeként várható több termés. A tapasztalatokat felhasználva úgy tervezik, hogy a jövőben egyes parcellákon a gépek munkaszélessége szerint nem vetnek gabonát a keréknyomokba. Bolemant László mérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője bizakodva beszélt arról, hogy a 147 hektár őszi repce jó termést ígér. A munkacsoportok mindent megtesznek azért, hogy a 30 hektár dinnye, a 80 hektár dohány, a 40 hektár zöldpaprika és az 50 hektár fűszerpaprika terméséből jelentős bevétele származzon a gazdaságnak. A felmérések szerint a szőlő is bő termést ígér. A kukoricát már május elejéig elvetették, a növényápolási munkákat rugalmasan szervezik. Szeifert István fógépesító arról beszélt, hogy a géppark dolgozói nagyon fegyelmezetten és lelkiismeretesen dolgoznak. Nincs szükség parancsolgatásra, ha szükséges, megértik, hogy éjszaka is dolgozni kell. Ez a munkalendület megmutatkozott a takarmányok betakarításánál is. A napokban a gépesített brigád már készül a repce aratására. Az állattenyésztésben az év első négy hónapjában kedvező változások történtek. A dolgozók a tervezettnél több tejet fejtek és a malacelválasztási tervet is túlteljesítették. Gabriel Takáč mérnök, az állattenyésztési ágazat vezetője beszélgetés közben arra a következtetésre jutott, hogy ha az etetők és fejők továbbra is ilyen jól dolgoznak, még jobban kihasználják a feltételeket a termelés növelésére, akkor a tehenek évi átlagos tejhozama elérheti a 3950 litert. Számítása szerint kocánként legalább 18 malacot választanak el az ellető dolgozói. Ezek a mutatók bizonyítják, hogy egyes szakaszokon fokozatosan javulnak a munkakörülmények és a termelési feltételek. Fejtegette, hogy nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi és gazdasági szempontokat is szem előtt tartják. Az abraktakarmány-fogyasztási normákat az állattenyésztési termékek előállításánál nem lépik túl. Sőt, jelentős megtakarítást érnek el. Ennek eredményeként egy liter tejet 60 filléres nyereséggel állítanak elő. Az állattenyésztésben a jövőben még kedvezőbb fordulat történhet. Több korszerűsítésre kerül sor. A szárazetetési módszert fokozatosan nedvesre váltják fel. A nagy termelékenységű teheneket a követelményeknek megfelelő új istállókban tartják majd. A berendezések tökéletesítésén is dolgoznak. Elképzeléseket, javaslatokat, sokat ígérő terveket hallottam ezen az esős délutánon. Azt a következtetést vontam le, hogy gazdaság dolgozói az eredményesebb gazdálkodás felé haladnak. Ebben bizakodott Duka Géza mérnök, az állami gazdaság igazgatója is. Véleménye szerint ma már kialakulóban van az irányítók olyan csoportja, amely képes a konszolidációs program megvalósítására, a dolgozók többségének mozgósítására. Ebben nagy segítséget nyújt nekik a pártszervezet bizottsága is, amely mesz- szemenően támogatja a gazdasági vezetést. A pártszervezet nyilvános gyűléseken ismerteti meg a dolgozókat a legfontosabb gazdaságfejlesztési tervekkel. Egyre szorosabbá válik a nagy kiterjedésű gazdaság dolgozóinak együttműködése. A szocialista munkabrigádok jó példáját követve a munkacsoportok kezdeménye- zően javaslatokat tesznek a termelési folyamatok korszerűsítésére. Az önálló elszámolási rendszer érvényesítésével arra törekednek, hogy a pénzügyi mérleget újra nyereségesen zárják. BALLA JÓZSEF Az elismeréstől az alkalmazásig Még ma sem eléggé ismert a diaporáma
