Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-05 / 130. szám, csütörtök

Ha jól megy az üzlet Kísérlet a külkereskedelem hatékonyságának növelésére M it tegyen a külkereskedelmi a külföldi piacokra? Hogyan érheti el a gyártó és a külkereskedő, hogy a termékeket hosszú távon nyereségesen értékesíthesse? Miként lehet növelni a külkereske­delmi tevékenység hatékonysá­gát? Megannyi megválaszolatlan, vagy csak részben megválaszolt kérdés, amely arra utal, hogy az elmúlt néhány évben a világpiacon jelentősen megváltozott a helyzet. Termékeinket, amelyek korábban gyorsan gazdára találtak, egyre nehezebben tudjuk eladni és néha bizony az árbevételeinkkel sem dicsekedhetünk. Ezekből a körülményekből kiin­dulva a CSSZK Ipari Minisztériu­mának keretén belül a Nový Bor-i Crystalex, a Jablonec nad Nisou-i Jabloneci Divatékszer, a teplicei Sklo Union és a Karlovy Vary-i Porcelán termelési-gazdasági egységek 1982-ben kísérletet ve­zettek be a külgazdasági kapcso­latok hatékonyságának növelése érdekében.- Voltaképpen mi volt ennek a kísérletnek a lényege és miért éppen az üveg- és kerámiaipar­ban vezették be - kérdezzük Zdenék Uhííf mérnököt, a Karlovy Vary-i Porcelán termelési-gazda­sági egység értékesítési osztályá­nak vezetőjét.- Az üveg- és kerámiagyárak­nak két közös jellemzőjük van: nagyrészt hazai nyersanyagokat dolgoznak fel, és a termelés jelen­tős része kézimunka. Ezek a té­nyezők tették lehetővé, s egyben szükségessé, hogy a kísérletet bevezessük. Egyébként a külke­reskedelmi tevékenység szem­pontjából eddig különösen a nagy­arányú kézimunka okozott gondot. Ugyanis a termelés befejező sza­kaszait nem lehet gépesíteni, ami növeli a munkaerő-ráfordításokat és egyben csökkenti a export hatékonyságát. Az ilyen körülmé­nyek között pedig a vállalatnak nem érdeke, hogy külföldre szál­lítson.- Miként segített hát a kísérlet?- Munkánk értékelésekor a kí­sérlet bevezetése óta figyelembe veszik a „kivitel hozamát“. Ezt a mutatót akár ösztönző pótléknak is nevezhetnénk, mivel a szocia­lista országokba szállított termé­kek utáni forgalom 1,4 százalékát, a kapitalista . országokban el­ért árbevételnek pedig az 5,6 százalékát tudhatjuk magunké­nak. Formailag tehát dotációt ka­punk az állami költségvetésből, amelyet a vállalat pénzalapjaiba osztunk szét, s amely az értéke­Ezekben a hetekben szerelik fel Veľké Kapušanyban a Haladás gáztávvezeték kompresszorál­lomásának harmadik és egyben utolsó, 25 megawatt teljesítmé­nyű elektromos vezérlőberen­dezését. Működését MARK szá­mítógéprendszer Irányítja, és a szabályozásnál száloptikát is alkalmaznak. Az eredeti határ­idő, 1987 április helyett az első blokk szerelését már az idén októberben befejezik. A képen: Ivan Minárik vezető szerelő (bal­oldalt) és Ignác Ratulovský elektromotort helyez el. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) léskor növeli a nyereséget és a saját termelési értéket.- Vállalati szemszögből nézve tehát az új mutató, a kivitel hozama, növeli a külkereskedelmi tevékenység hatékonyságát és a vállalatot is érdekeltté teszi abban, hogy a külpiacokon a lehe­tő legnagyobb árbevételt érjen el.- Valóban. Azonban hozzá kell tennem, hogy nem annyira hatá­sos pénzügyi eszközről van szó, amely lényegesen befolyásolná munkánkat. Az viszont tagadha­tatlan, hogyha nincs ez a pótlék, akkor néhány mutatót nem teljesí­tünk.- A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatok nem szívesen kísérleteznek. Attól tartanak, hogy az új munkamódszerek nem járnak eredménnyel és ráadásul növelik az adminisztrációigényességet, önök hogyan fogadták a kísér­letet?- Bevallom, a fokozott admi­nisztrációtól mi is féltünk, ezért a kísérletet csak vállalati szintre bontottuk le. Aggályaink azonban szerencsére alaptalanok voltak. Most már tudjuk, hogy a kísérlettel üzemi szinten is foglalkozni kellett volna. Sőt arra is rájöttünk, hogy az előkészítési munkákat felülete­sen és egyoldalúan végeztük. Nem hivatalos levelekben, hanem beszélgetések formájában kellett volna megmagyarázni a kísérlet lényegét. Akkor biztosan jobb eredményeket értünk volna el, bár így sem panaszkodhatunk. A külkereskedelem hatékony­ságának növelését célzó kísérlet a Karlovy Vary-i Porcelán termelé­si-gazdasági egységben a fogya­tékosságok ellenére is bevált. De vajon milyen eredményeket köny­velhetett el a Nový Bor-i Crystalex?- Árutermelésünk 70 százalé­kát szállítjuk külföldre. A kivitel kétharmada a kapitalista, a fenn­maradó része pedig a szocialista országokba - elsősorban a Szov­jetunióba - irányul. Ebből követke­zik, hogy a kísérlet megvalósítása nálunk is megalapozott volt - mondta Vlasta Prokopová mér­nök, a Crystalex értékesítési osz­tályának vezetője. - Eredmény­képpen lényegesen javult a terme­lési-gazdasági egység gazdasági helyzete.- Ha a nem szocialista piaco­kon kedvezőtlenül alakulnak a kö­rülmények, akkor miként alkal­mazható a kísérlet?- Ez esetben a külkereskedelmi tevékenység hatékonyságának növelését célzó kísérlet sem tud segíteni. Például 1982-ben, ami­kor a világpiacon kialakult válság miatt jelentősen csökkent a kivitel, nem a kísérlet mentette meg a helyzetet. Az ország több részén Bohemia márkaboltokat nyitot­tunk, vagyis termékeinket a hazai piacon helyeztük el. Tehát téve­dés lenne azt gondolni, hogy a szóban forgó kísérlet húzza majd ki külkereskedelmünket a bajból. Voltaképpen azoknak a vállalatoknak a maximális támo­gatásáról és ösztönzéséről van szó, amelyek elsősorban a nem szocialista országokba szállí­tanak.- Ezek szerint a kísérlet a jövő­ben még tökéletesítésre szorul.- Vállalataink nem gyártanak raktárra, termékeinket valahol mindig el tudjuk adni. A kísérlet megvalósítása során éppen ezt a jó helyzetet használtuk ki. A kon­cepció tökéletesítését illetően in­kább ott kellene érdeklődni, ahol nem jól megy az üzlet. xxx Kétségtelen, ahol jól megy a bolt, ott a kísérlettel sincs baj. De vajon a kedvezőtlen eredmé­nyekért hibáztathatjuk-e egyértel­műen a koncepciót? Erre a kér­désre valóban csak azok a vállala­tok adhatnának választ, amelyek értékesítési gondokkal küzdenek. Mielőtt azonban kérdezősköd­nénk, illetve az illetékesek vála­szolnának, ne feledjük: a kísérlet csak a progresszív, jó minőségű termékekre vonatkozik, amelyek világviszonylatban is megállják a helyüket. A kísérlet tavaly befejeződött. Az idén - a legfontosabb tapasz­talatokat hasznosítva - pénzügyi intézkedések formájában él tovább. A részletekbe menő elem­zések most készülnek, tehát a végleges értékelés még egy ideig várat magára. Annyi azon­ban már bizonyos, hogyha a válla­latok anyagi helyzete lényegesen nem is javult, külföldre szállítani annak is megérte, akinek az árbe­vételből eddig még a termelési költségei is csak alig térültek me9 KOVÁCS EDIT Az emberi értékek tisztelete Elmondtuk sokszor, hogy ifjúságunk körében gyakran tapasztalható kedvezőtlen jelenség az olyan erkölcsi értékek, mint a szerénység, áldozatkészség, rendszeretet és egyéb „divatjamúlt“ pozitív jellemvonások semmibe vevése. Sőt találkozni olyan cinikus véleményekkel is, amelyek szerint a fentebb említett tulajdonságok csak kerékkötők, s minél előbb meg kell tőlük szabadulni. Bár az effajta nézetek hangoztatása az ifjúságnak csak elenyésző részére jellemző, mégis oda kell figyelni és tenni kellene valamit, mert megmételyezhet másokat is, s ha majd a cinikus fiatalok egyike-másika netán vezető posztra kerül beosztottjai, környezete életét megkeserítheti. Főiskolások között éppúgy akad hanyag, kötelességmu­lasztó, mint a szakmunkástanulók között. Hajlamosak vagyunk a szülői szigor hiányának tulajdonítani a fiatalok „neveletlenségét“. A szülő meg - ha nem elfogult a gyereké­vel szemben - igyekszik mindent áthárítani az iskolára. Pedig a helyzet korántsem ilyen egyszerű, az igazság valahol középen van. A család is, az iskola is fontos szerepet játszik a nevelésben, s mindkettő jó, illetve rossz módszereitől, példamutatásától függ, milyen lesz a jövő nemzedék. Az érsekújvári (Nové Zámky) Mostná utcai alapiskola minden évben világnézeti minikonferenciát tart, amelyen a kommunista nevelés hatékonyságának növelése a téma. A pedagógusok igy arra a területre összpontosíthatnak, ahol a legnagyobb hiányosságok mutatkoznak. Ugyanebben az iskolában a nyolcadikosok között végzett felmérés szerint kitűnt, hogy a szülök minimális figyelmet fordítanak otthon az eszmei-politikai nevelésre, s politikai témáról aggasztóan kevés szülő, mindössze 11 százalék beszélget otthon a gyerekével. A felmérés valós képet nyújt, annál inkább, mert a gyerekek név nélkül válaszoltak a feltett kérdésekre. Tehát a szülő sem bújhat ki a felelősség alól, s óvnia gyermekét a rossz befolyásától éppúgy kötelessége, mint ruházni, etetni. A losonci (Lučenec) Poľanában arról beszélgettünk egy párttisztségviselövel, milyen nehéz meg­nyerni a fiatalokat a közéleti tevékenységre. Elkényelmesed- nek, visszahúzódnak, nem vállalnak többletmunkát, csak a maguk hasznát nézik. Kissé anyagiasak lettünk. Ez még nem lenne baj: a több, a jobb munkáért kapjon valaki több bért. Legyen különbség a jól és a hanyagul dolgozók között. A fiatalok érzelmeire igaz, meggyőző szavakkal lehet hatni, mert éles szemük-fülük azonnal felismeri az álszent magavi­seletét, a hamis felhangot. A fiatalok zöme kedves, okos, müveit. Szerencsére ők vannak többségben, ők, akik vitatkoznak, akik az igazságta­lanság legparányibb megnyilvánulása ellen is szeretetre­méltó lelkesedéssel harcolnak, az érettségiző fiú, aki nem szégyell edényt mosogatni, meg bevásárolni, és az az egyetemista lány, aki havi ötszáz koronájával - amit a szüleitől kap - úgy gazdálkodik, hogy jusson belőle kosztra, ruházkodásra meg egy-egy színházra is. És ott vannak azok, akik élen járnak a munkában, akik a tudomá­nyos-műszaki ismeretek birtokában a korszerű technológiai eljárások bevezetéséért harcolnak. Az ö szemükben a nemes emberi értékek tisztelete természetes. KOPASZ CSILLA A minőség a figyelem középpontjában A tejtermelés örömei és gondjai Az illésházi (Nový Život-Elia- šovce) Csehszlovák-Mongol Ba­rátság Efsz állattenyésztő ágaza­tának éves bruttó terve 20 millió korona. Az érték felét a tehené­szetben dolgozók termelik meg. Eredményeik figyelemre méltóak, számos szövetkezet szívesen mondaná magáénak. Azaz csak mondta volna, mivel ez év január­jától, az új tejfelvásárlási normák bevezetése óta a tehenészet felett összetornyosultak a felhők. Amíg tavaly az eladott tejnek közel háromnegyedét I. minőségi osz­tályba lehetett besorolni, addig az idén az egész mennyiséget a II. minőségi osztályban vették át.- Nyugdíjba vonulásom előtt a fejlődésnek egy újabb fokozatá­val is meg kell birkóznunk - nyug­tázta a helyzetet Farkas Gyula fózootechnikus. - Évekkel ezelőtt az állomány minőségi javítása volt a fő feladat. Ezt sikeresen megol­dottuk, és a tehenenként kifejt tej mennyiségével a járás legjobbjai közé kerültünk. Eredményesen tettünk eleget az újabb igények­nek is. A magas fejési átlagok megtartásával csökkentettük a koncentrált takarmányok fo­gyasztását. Tavaly például atehe- nenkénti 4600 literes fejési átlag­nál egy liter tej kitermeléséhez 30 dekagramm koncentrált takar­mányt használtunk fel. Ilyen arányt csak megfelelő mennyisé­gű, összetételű és minőségű tö­megtakarmány mellett lehet elérni. Részletezte, hogy mindennek biztosítása mennyi munkát igé­nyelt. 70 vagonos szénatárolót építettek. A hideglevegős után- szárítás lehetővé teszi, hogy a lu­cernát 40 százalékos nedvesség- tartalommal hordják össze. Ezzel kizárják a levelek pergését. A siló- kukoricából és a cukorrépa mel­léktermékeiből készült szilázs mellett jól bevált a zabszilázs. A lucerna-alávetéssel termesztett zabot teljes növényi zúzalékként takarítják be a szem tejes érettsé­gének időszakában, majd még kétszer a lucernát is lekaszálják. Olyan készleteik vannak, hogy az állatok termelékenysége és a ta­karmány minősége alapján meg­határozott optimális adagokat még az idén sem kellett csökkenteni. Annak ellenére, hogy a későre nyúló tavaszodás miatt a szoká­sosnál egy hónappal később kezdhettek zöldet etetni és ugyan­ennyivel megkésett a legeltetés ideje.- Nem vezettünk be kényszer­fogyókúrát, mégis problémáink vannak, s nem is kicsinyek. Az igaz, nem a hozamokkal, hanem a minőséggel. De ez legalább akkora gond, mint az alacsony tejhozam, hiszen az I. és a II. minőségi osztályú tej felvásárlási ára közötti különbözet évente 400 ezer korona veszteséget jelent - summázta a lényeget Farkas Gyula, majd nyomatékkai hozzá­tette: - Persze, ezzel a problémá­val szemben sem állunk tétlenül. Minden apró részletre odafigye­lünk, ami ronthatja a tej minősé­gét. A követelmények azonban nagyok, így az új minőségi normák teljesítése a tehenészetben eddig felmerült feladatok közül talán a legnehezebb. Annál inkább, hogy céljaink elérését rajtunk kívül álló dolgok is nehezítik. Például továbbra is hiányos a megfelelő tisztítószerekkel való ellátás. Ed­dig az igényelt mennyiségnek csak valamivel több mint a felét kaptuk meg. Szinte elkeserítő, hogy még mindig hiánycikk a feke­te színű pohár, amelybe a fejők a próbafejést elvégezhetnék. És szerintem az is baj, hogy a tejfel- dolgozó üzem havonta csak két­szer vesz mintát. Ha az egyik minta kettes minőségű, a másik már hiába egyes, az előírások szerint az egész tejmennyiséget a II. minőségi osztályba sorolják, így azon a telepen, ahol a hónap elején vett minta kettes minőségű volt, már nagyon nehéz ösztönöz­ni az embereket. Jó lenne, ha ilyen esetekben egy harmadik, soron kívüli mintavételt is beiktatnának. Mindez persze csak észrevétel, de nem akadálya annak, hogy a tej minőségének javításával az illésházi szövetkezetben is terv­szerűen foglalkozzanak. Napiren­den vannak a fejőkkel folytatott eszmecserék. A jobb minőségű munkára az anyagi ösztönzés elmélyítésével is serkentik a fejő­ket. Az egyének értékelése során olyan részletekre is odafigyelnek, amelyeknek korábban kisebb je­lentőséget tulajdonítottak. Ellenőr­zik például a munkaruha tisztasá­gát. Szigorúan megkövetelik és a prémium megvonásával büntetik a fejési előírások legkisebb meg­szegését.- A kannákba kifejt tej a hűtő­ben összekeveredik és elég, ha valaki csak egyetlen tőgygyulladá­sos tehén tejét a többihez önti. Az emberi lelkiismeret és pontosság tehát mindennél fontosabb. Per­sze a jó munka feltételeit is biztosítani kell. A napokban vettük meg például azokat a poharakat, amelyekkel a csecsszemet fertőt­leníthetik a fejés után. Szeretnénk a tógytisztításhoz tehenenként kü­lön törlőruhát használni, de ez sem egyszerű feladat. Naponta 960 darab törlőruhát kellene ki­mosni. A munkát géppel még csak győznénk, de esős időszakban és télen ilyen mennyiségű törlőruha megszárítása szinte lehetetlen. Elmondta a zootechnikus azt is, hogy meghívták a tejfeldolgozó üzem szakembereit, segítsék fel­fedni a hibákat. Javaslataik figye­lembevételével módosítottak a ki­fejt tej összegyűjtésén, hogy az a lehető leggyorsabban a hűtőbe kerüljön. Gyorsított ütemben felú­jították a bélvatai (Vojtechovce) telepen a körfejót. A kevesebb fejő munkája hatékonyabban ellenő­rizhető. E telepen már az idén elkészül az elsó új 200-as istálló és jövőre megkezdik egy további építését. Ezzel a munka-, de elsősorban a higiéniai feltételek tovább javulnak.- Bízom benne, hogy a többi feladathoz hasonlóan a legújabbat is sikeresen fogjuk megoldani és az eladott tej minőségében már a közeljövőben jobb mutatókat érünk el. Ugyanis egy pillanatig sem kételkedtünk abban, hogy szükséges igényekről van szó, s ezeket teljesíteni kell - mondta végezetül a fózootechnikus. EGRI FERENC ÚJ szú 4 1986. VI. 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents