Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-25 / 147. szám, szerda

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozata (Folytatás az 5. oldalról) Valamennyien tudatában vagyunk, mi­lyen bonyolult és veszélyes korban élünk. A fegyverkezés folytatása azzal fenyeget, hogy a világűr is hadszíntérré válik. Az Egyesült Államok és más országok legre- akciósabb erői széles körben alkalmazzák a neoglobalizmus politikáját, folytatják a hegemonizmus és az agresszió politiká­ját és a semmivel sem leplezett állami terrorizmust. Tanúi vagyunk annak, hogy szégyenletesen megsértik és elutasítják a leszerelési megállapodásokat, és kísér­leteket tesznek a stratégiai egyensúly megbontására. A világ sorsdöntő válaszút- hoz érkezett: a helyzet radikális fordulatot igényel. Az ilyen helyzetben elengedhetet­len, hogy megsokszorozzuk törekvéseinket azon kivezető utak kereséséért, amelyeket a tartós béke elérése érdekében oly alkotó módon emelt ki a szovjet kommunisták XXVII. kongresszusa, s amelyeket teljes mértékben támogatott pártunk XVII. kong­resszusa, valamint a többi szocialista ország testvérpártjának kongresszusa. Természetesen a mi érdekünk is, hogy támogassunk, és aktívan segítsünk min­den olyan jelentős kezdeményezést, amellyel a Szovjetunió konstruktív párbe­szédet, őszinte és becsületes tárgyaláso­kat javasol az Amerikai Egyesült Államok­nak. Ezek eredményeként elsősorban az atomfegyver-kísérleteknek kellene véget vetni, be kellene fagyasztani, később pedig teljesen felszámolni minden atomfegyvert, amely napjainkban halálos veszélyt jelent az egész emberiségre nézve. Természetesen más sürgető feladatok is várnak ránk, amelynek megoldása több nyugalommal és biztonsággal töltené el a világot, legyen szó a Varsói Szerződés tagállamainak az európai atomfegyver­mentes övezet létrehozására vonatkozó felhívásáról, az európai közepes hatótávol­ságú szovjet és amerikai rakéták teljes felszámolásával kapcsolatos tervezetről, vagy pedig a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó szovjet javaslatról. Mint ismeretes, az utóbbi kérdésre vonatkozik Csehszlovákia és az NDK közös kezdeményezése, amelynek célja vegyifegyver-mentes övezet létrehozása Közép-Európában. Olyan kezdeménye­zésről van szó, amelyet a nyugatnémet szociáldemokrata párt (SPD) és a Szocia­lista Internacionálé más pártjai is támo­gatnak. Főleg Európa számára jelent új ösztön­zést a NATO-országokhoz és minden európai országhoz intézett felhívás, ame­lyet a Varsói Szerződés Tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének közelmúlt­ban tartott budapesti ülésén fogadtak el. Jelentősége az európai államok, valamint az Egyesült Államok és Kanada Európá­ban állomásozó szárazföldi csapatai és harcászati légierejének lényeges csökken­tésére tett javaslatokban rejlik, beleértve a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek csökkentésének hatékony ellenőrzésére tett javaslatokat is. Úgy véljük, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország javaslataival és konkrét lépéseivel teljesen világosan, ért­hetően mutatják a reális és járható utat a minél alacsonyabb szintű katonai egyen­súly felé. Ugyanakkor ez a politika - s ezt nagyon fontosnak tartjuk - a világ népeinek lehetővé teszi, hogy meggyőződjenek ar­ról, hogy ki akar háborút, és ki akarja a békét. Biztosak vagyunk abban, hogy a szocialista közösség országainak fárad­hatatlan béketörekvései meghozzák az eredményt. A béke és a háború kérdését külpolitikai törekvéseinkben az első helyre helyezzük, azzal a tudattal, hogy a béke számunkra a legfontosabb létkérdés. És nemcsak számunkra, hanem az egész emberiség számára is. Ez diplomáciai tevékenysé­günk irányvonala valamennyi leszerelési konferencián, ahol jelen vagyunk. Az a véleményünk, hogy az európai és a világügyekben megvannak a feltételek és a lehetőségek a szükséges fordulat eléré­séhez. Nem fogjuk sajnálni erőinket, hogy a leghatékonyabban járuljunk hozzá e le­hetőségek és feltételek kihasználásához. A szövetségi kormány ilyen módon fogja irányítani lépéseit külpolitikai, gazdasági, katonai és humanitárius téren, ilyen szel­lemben fogja kihasználni lehetőségeit a két­oldalú tanácskozásokon és a sokoldalú fórumokon, főleg az Egyesült Nemzetek Szervezetében, amelyet földünk életének a globális kérdéseiben pótolhatatlannak tartunk. Ugyanakkor világosnak kell lennie, hogy nem engedjük gyengíteni védelmi képes­ségünket. Meg fogjuk teremteni a feltétele­ket ahhoz, hogy fegyveres erőinket mint a Varsói Szerződés tagállamai védelmi erejének elválaszthatatlan részét minden szükségessel ellássuk. Ily módon is hozzá akarunk járulni a katonai egyensúly megőr­zéséhez. Külpolitikánkkal, amelynek kialakítása­kor tudatában vagyunk internacionalista kötelezettségeinknek, meg akarjuk erősíte­ni hozzájárulásunkat ahhoz, hogy a szocia­lista országok - nemcsak Európában, hanem másutt is - továbbra is stabilizáló tényezők legyenek, amelyek nélkül semmi­lyen jelentős nemzetközi kérdés nem oldható meg. Abból indulunk ki, hogy szüntelenül erősíteni kell a testvéri szocialista országok akcióegységét és összeforrottságát, szilár­dítani barátságukat és törődni együttműkö­désük szüntelen fejlődésével. Nagy figyel­met fogunk fordítani a külpolitikai lépések összehangolásának további fokozására, a Varsói Szerződés és a KGST tevékeny­sége mechanizmusának és módszereinek tökéletesítésére. Alapvető és tartós jelentőségű szá­munkra a Szovjetunióval való szövetség és barátság, amely hazánk biztonságának és békés fejlesztésének pótolhatatlan ténye­zője, szocialista társadalmunk sikeres épí­tésének fontos feltétele. Ezért a jövőben is mindent megteszünk azért, hogy a Szov­jetunióhoz fűződő kapcsolataink élők és a szocialista internacionalizmus meggyőző példái legyenek. Országunk, államunk nyitott az egymás mellett élés céljai előtt, amelyeket a helsin­ki Záróokmány rögzít. A kapitalista világ valamennyi államával továbbra is az együttmúködés, a jószomszédság politiká­ját akarjuk folytatni. Meg vagyunk győződ­ve arról, hogy az említett országokkal való kapcsolatok fejlődése távolról sem merített ki minden lehetőséget. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tétlenül nézzük az erősza­kot, a kereskedelmi diszkriminációt, a hatá­rok revíziójára vagy a revansra tett kísérle­teket. Az együttéléssel kapcsolatos kon­cepciónk a kölcsönös tiszteletből, a bel­ügyekbe való be nem avatkozás elvéből és az állami szuverenitás sérthetetlenségéből indul ki. Ezek szerint az elvek szerint Képviselő elvtársak! A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya az előterjesztett program teljesí­téséért és a kormány irányító, gazdasági szervező és kulturális nevelő tevékenysé­gével szemben támasztott igényeknek való megfelelésért szerzett nagyfokú felelős­ségtudattal lép önök elé. Tudjuk, hogy munkánk stílusának és módszereinek lényegesen meg kell változ­niuk, a nagyobb felelősség, az illetékesség és következetesség érdekében. Termé­szetesen ez vonatkozik a föderáció vala­mennyi más központi szervére is. Ez megköveteli, hogy fokozatosan csök­kentsük a kormány és szervei - főleg a gazdasági folyamatokba történő - admi­nisztratív beavatkozásainak részarányát, fokozatosan zárjuk el az operatív intézke­dések alulról felfelé történő áthárításának a lehetőségét, lényegesen csökkentsük a szűk reszortszemlélet megnyilvánulásait, főleg a minisztériumok és a központi szervek esetében, emeljük az ágazatközi interdiszciplináris problémák megoldásá­nak színvonalát, és elmélyítsük az elemző- és döntéshozatali tevékenységet. Ez any- nyit jelent, hogy előtérbe kell helyezni a távlati kérdések megoldását a napi részletkérdésekkel való aprólékos foglal­kozással szemben. Az említett módszerekkel és az elfoga­dott határozatok teljesítésére gyakorolt fokozott nyomással, valamint a határoza­tok hatékonyságának szigorúbb értékelé­sével szeretnénk megerősíteni a kormány végrehajtó szerepét. Mondhatnám, hogy a szövetségi kor­mánynak a jelenlegi ötéves tervidőszakra fogunk eljárni a most folyó és a jövőben sorra kerülő európai konferenciákon s a kétoldalú együttmúködés során. Széles körű kapcsolatokat akarunk kié­píteni azokkal az országokkal, amelyek lerázták magukról a gyarmati igát, és a független fejlődés útjára léptek. Szolidari­tásunk és szimpátiánk immár hagyomá­nyosan a szocialista orientációjú országo­ké, azoké a népeké, amelyek nemzeti szabadságukért, az újgyarmatosítás és a fajüldözés, az imperialista agresszió ellen, a politikai és gazdasági függetlenség megszilárdításáért és a társadalmi haladá­sért harcolnak. A lehetőségeinkhez mérten a jövőben is politikai, erkölcsi és anyagi támogatást nyújtunk nekik, és tesszük ezt mind külön-külön, mind az el nem kötele­zettek mozgalmán és a regionális szerve­zeteken keresztül, amelyek ezeket a célo­kat követik. A külügyi szolgálatunk elótt álló felada­tok skálája széles. Diplomáciánkra is vonatkozik a dinamizmus, a teljesítmény, a takarékosság, de a rugalmasság és a gyorsaság követelménye is. vonatkozó programja teljes mértékben összhangban van a CSKP XVII. kongresz- szusa dokumentumainak és határozatai­nak szellemével és betűjével. Vagyis megfelel a dolgozóink legsajátabb érdekei­nek. Olyan program ez, amelynek teljesíté­se kétségkívül elvezet szocialista társadal­munk további előrehaladásához, Cseh­szlovákiának a szocialista közösség súlya és tekintélye, védelmi képessége és vonz­ereje növeléséhez való hozzájárulásának a fokozásához. A programban tükröződik kommunista pártunk és a Nemzeti Front céltudatos törekvése, amely arra irányul, hogy az ország népének nyugodt és békés életet biztosítson. Tükröződik az a törekvés, amely a párt sikeres politikájának mindig - hatvanöt évvel ezelőtti megalapítása óta egészen szocialista jelenünkig - meghatá­rozó tulajdonsága volt. Jövőbeli feladataink és céljaink kétség­kívül igényesek. Megköszönve a Szövet­ségi Gyűlésnek az elmúlt időszakban nyújtott hatékony támogatást, megvitatás céljából önök elé terjesztem a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozatát. Meggyőződésünk, hogy következetes megvalósítása elősegíti szép hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság további fejlődését. Tisztelt elnök elvtárs! Képviselő elvtársak! Kérem önöket, hogy a programnyilatko­zat fontolóra vétele után a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény 69. cikkelye értelmében fejezzék ki bizal­mukat a szövetségi kormány iránt. Alcímek: ÚJ SZÓ A dolgozók érdekeivel összhangban A szovjet kultúra időszerű feladatairól (Folytatás az 1. oldalról) valódi felvirágzására a Szovjetuni­óban. Nagy figyelmet szentelt az irodalomkritikának is. Megállapí­totta, ennek fő feladata nemcsak harcolni az egyes művek eszmei hiányosságai ellen, hanem a szovjet művészeket kompromit­táló művek ellen is. Többek között ennek érdekében javasolják a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak a Makszim Gorkij Irodalmi Főiskola átszervezését úgy, hogy Az atomenergetikai együttmüködésről (ČSTK) - A lengyelországi To- runban tegnap megkezdődött a KGST atomenergetikai állandó bizottságának 50. ülése. A tanács­kozáson tíz országnak, köztük Csehszlovákiának, a KGST Titkár­ságának valamint az Interatom- energo és az Interatominstrument nemzetközi gazdasági szerveze­teknek a képviselői vesznek részt. A jelenlevők pontosítják a tag­országok által az atomenergetika fejlesztésének meggyorsítása és a sugárzástechnikának a gazda­ság különböző területein való fel- használása terén kifejtett együtt­múködés részletes programját, s értékeli a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökséggel való együttmú­ködés alakulását. az kizárólag pedagógiai intéz­mény helyett pedagógiai és tudo­mányos-kutató szervezetté váljon és nyissanak meg itt egy kritikai kart is. Georgij Markov megállapította, az irodalmi folyamatról nem lehet ma anélkül beszélni, hogy ne vennék figyelembe a jelenlegi nemzetközi helyzetet is. A szovjet irodalomnak válaszolnia kell a vi­lág eseményeire, figyelembe kell vennie a nemzetközi problémák és minden egyes ember élete közti szoros kapcsolatot. A beszá­moló rámutatott a Szovjet írószö­vetség nemzetközi kapcsolatainak bővülésére is. Értékes kiadvány (ČSTK) - A lengyel munkás- mozgalom programdokumentumai 1878 és 1948 között címmel kiadvány jelent meg Lengyel- országban röviddel a LEMP X. kongresszusa előtt. A publikáció ismerteti azon pártok és mozgal­mak dokumentumait, amelyek több mint száz éven át a szocializ­musért küzdöttek Lengyel- országban. A gyűjtemény 86 anyagot tartal­maz a lengyel szocialisták első csoportjainak programjától egé­szen a Lengyel Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt dokumentumáig. JEGYZET AZ EG YIKNEK SIKERÜL T... ... a másiknak nem ...A kép­ről is lerí, hogy az ,,egyiket“ ábrázolja. A Gonzáiez-csapat nyert a vasárnap tartott parla­menti választásokon, nem így a spanyol nemzeti tizenegy a Mundialon a belgák elleni mérkőzésen. Vesztettek, de en­nek ellenére nem mondható, hogy leszerepeltek. Csak csaló­dást okoztak, mivel a dánok elleni 5:1-es sziporkázó mérkő­zés után szinte mindenki biztos­ra vette, hogy a spanyolok a bel­gák ellen is hengerelnek majd. A válogatott esetében nem jött be a papírforma, a spanyol nagypolitikában viszont igen. Igaz, itt már régen egyesélyes- nek tűnt a politikai csatározás: komoly ellenfél híján esküdni lehetett a Spanyol Szocialista Munkáspárt győzelmére. No, nem azért, mintha a González- kabinet kormányzásának elsó négy évében olyan brilliáns telje­sítményt nyújtott volna, mint Munoz kapitány legénysége a futball vb-n. Felipe - a negyve­nes éveiben járó, fiatalos külsejű kormányfőt becézik így rajongói - csapata 65 százalékos teljesít­ményt nyújtott. Négy évvel eze­lőtti száz választási ígérete közül ugyanis ennyit váltott be, hu­szonnyolcról ,, megfeledkezett“, hét pedig teljesülóben van. So­vány vigasz a szavazók számá­ra az, hogy a spanyol csatársor is legalább annyi gólhelyzetet hagyott ki, mint amennyi ziccert a kormány a politkában. A futball esetében, igaz, ez meg is bosz- szulta magát. A jelek szerint azonban a szurkolók képesek megbocsá­tani, a szavazók pedig türelme­sek és újabb négy évet adtak a kormányfőnek a bizonyításra. Az időt a kép tanúsága szerint a frissen újjáválasztott kormány­fő arra használja fel, hogy máris nekigyúrkózik, pályára lép, hogy megkezdje az eddigi négy esz­tendőnél is nehezebbnek látszó újabb 48-hónapos mérkőzést. A duplázás sikerült neki, még­hozzá úgy, hogy pártja megtar­totta abszolút többségét a parla­mentben. A győzelmi mámor elmúltával azonban el kell gon­dolkodnia afelett, hogy valóban csak azért maradt-e a korábbi­nál tíz százalékkal több választó távol az urnáktól, mert a késő éjszakai mérkőzésre gondolva vasárnap napközben békésen szunyókált. A továbbjutásban reményke­dő, csalódott szurkoló meglehet, utólag azt gondolta, talán jobb lett volna, ha szavazni megy, s nem virrasztja át a foci miatt az éjszakát. De hogy mégsem ment el voksolni, az is valamiféle véleménymondásnak tekinthető a kormány politikájáról. S hogy a képernyő előtt drukkolt, annak az az oka, hogy jobbnak tartotta Miguel Munoz csapatát Felipe Gonzálezénél. A szavazók és a szurkolók négy év múlva újra tippelhetnek: megint lesznek parlamenti vá­A kormány elsó számú „játéko­sát“ vajon a szövetségi kapitány bevenné-e csapatába? lasztások és futballvilágbajnok­ság is. Addig még sok edzőmér- kőzés vár a kormányra és a vá­logatottra egyaránt. Az előbbi számára például jó edzéslehető­séget kínálnak a késhegyre me­nő szópárbajok a Közös Piac ülésein. Felipe González csapa­ta csupa rutinos miniszterből áll, akik nem jönnek egykönnyen zavarba, s ezért a spanyol kor­mányfőnek nincs oka arra, hogy bárkit is lecseréljen. A szövetsé­gi kapitány a vb után alighanem fiatalít, hiszen 1990-re új gárdát kell összekovácsolnia, vagy ne­ki, vagy másnak. Hogy a felké­szülés, a formába hozás ismét a kormánynak sikerül-e jobban, mint a válogatottnak, az négy év múlva kiderül majd. P. VONYIK ERZSÉBET ÚJ SZÚ 6 1986. VJ. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents