Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-23 / 145. szám, hétfő

válik, de hamarosan rá kell ébred­nie a vérlázító társadalmi igaz­ságtalanságra és arra is, hogy magányos ,,énekesként“ nem ér­het el semmit, csak a „nagy kórusba“, a munkások tömegébe beleolvadva küzdhet embertársai jobb életéért itt a földön. Szociológia mindenkinek ÚJ KÖNYVEK Martin Kukučín: HÁZ A HEGYOLDALBAN A regény színtere a dalmáciai Bracs szigete, szereplői horvát parasztok. A cselekmény közép­pontjában egy szenvedélyes sze­relem áll, a nemesi származású Niko Dubcics és a paraszti sorból kitörni vágyó Katica Berac szerel­me. Kukučín művét magas rendű erkölcsiség, mély emberség, az emberi jóságba vetett hit, kitűnő lélekábrázolás, a cselekmény mesteri bonyolítása teszi klasszi­kussá; a nép nyelvéből táplálkozó színes és ízes nyelvét, derűs, anekdotizáló hangját, megbocsátó humorát Mikszáthéval rokonnak érezzük. IIS IT.L/ľAí; \ KÓRl'S Keszeli Ferenc: KAJLA FÜLÖP KALANDJAI Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy izgő-mozgó, minden­re kíváncsi, erdő-mező világát éber szemmel bebarangoló ked­ves kis nyuszi, kajla fülű Kajla Fülöp, s volt egyszer egy nálánál valamivel idősebb, tehát icivel- picivel okosabb „négylábú gesz­tenye“, vagyis egy tüskés sünma­lac: Etüske. Róluk, barátságukról és kalandjaikról szólnak Keszeli Ferenc fordulatos, sok mulatságos helyzetkomikummal és nyelvi hu­morral, szellemes szójátékkal fű­szerezett történetei, melyeknek külön erényük, hogy az állatmese „időtlen“ műfaji keretét mai tarta­lommal, a mai gyermek tapaszta­latainak, élményeinek, érdeklődé­sének megfelelő témákkal töltik ki. František Skorunka: ÉS FELZENG A KÓRUS František Skorunka nagyszerű elbeszélései után most a fiatal cseh író regényét kapja kezébe a magyar olvasó. A cselekmény színhelye egy olyan šumavai falu, ahol minden évben nagypénteken a helybeli lakosság és zarándokok százai előtt bemutatják a passiójá­tékot. S e passziójátékok Krisztu­sának alakítása az álma Tobiáš- nak, a regény főhősének, aki elhivatottnak érzi magát, hogy az üdvözüléshez vezetőt utat mutas­sa a tömegeknek. Álma valóra Kajla Fülöp kalandjai kfiSmj II KIM Cseh-Szombathy László a kül­földi szakemberek által is ismert és elismert magyar családszocio­lógus immár két évtizede tanulmá­nyozza a társadalom legelemibb intézménye, a család szerkezeté­nek és működésének törvénysze­rűségeit. Ez idó alatt több kitűnő tanulmánya született. Közülük nem egy külföldi válogatásban is megjelent. 'Legátfogóbb tanulmá­nya Családszociológiai problémák és módszerek címmel 1979-ben látott napvilágot, ezúttal pedig A házastársi konfliktusok szocioló­giája című munkáját veheti kézbe a téma iránt érdeklődő olvasó. Mivel a címbe foglalt problémakör ilyen vagy olyan formában szinte mindannyiunkat érint, érintett vagy esetleg érinteni fog - amit lega­lább önmagunknak szégyenérzet nélkül bevallhatunk, hisz a szerző is abból indult ki, hogy a házastár­sak közötti egyetértés és konflik­tus szerves egységet képez, tehát a konflikus nem kizárólagosan negatív jelenség -, feltehetőleg sokan nyúlnak majd a könyvecske után. Teszik ezt abban a remény­ben, hogy tanácsot ad kisebb- nagyobb házastársi perpatvaraik elcsitításában. Épp ezért szögez­zünk le máris egy nagyon fontos tényt: Cseh-Szombathy könyvé­ben nem kínál közvetlen megoldá­sokat, ugyanis célja ezúttal is a vizsgált jelenség törvényszerű­ségeinek feltérképezése, s ezen belül jut el a házastársi konfliktust, mint társadalmi jelenséget kiváltó össztársadalmi, elsősorban gaz­dasági tényezők feltárásához. Te­hát vérbeli szociológushoz illően túllép a házastársi konfliktusok megvitatásakor szinte már meg­szokott lélektani - ritkábban társa­dalomlélektani - érveken, s nem közvetlen, családon belüli, hanem társadalmi szintű megoldásokat mutat fel. Vagyis: mit kéne tenni, hogy csökkenjen a gyakran válás­ba torkolló házastársi konfliktusok keletkezésének és fennmaradá­sának kedvező, társadalmi feltéte­lek hatása. De talán vegyük jobban szem­ügyre ezt a 188 oldalas könyvet. Az elsó három fejezet tulajdon­képpen konfliktuselmélet. Épp ezért elolvasásuk jó szolgálatot tesz a társadalomtudományok iránt érdeklődőknek - az egyete­mistáknak is! - , hisz idevágó szakirodalomban éppen nem dús­kálnak könyvtáraink... A követke­ző négy fejezetben már a házastár­si konfliktusokat elemzi a szerző, szerinte a „jól működő házasság a konfliktusok és mindkét félt kielégítő, a kapcsolat értékét és erejét bizonyító megoldások soro­zata“. A házastársi konfliktusok három társadalmi forrása: a há­zastársak személyisége, a családi mikroközösség és a makrotársa- dalmi szint összetevői. Cseh- Szombathy a továbbiakban kime­rítően elemez valamennyi forrást, majd a család funkcióiból kiindulva „megszerkeszti“ a házastársi konfliktusok típusrendszerét. Be-' szél a gazdasági funkciók szere­péről, a szexuális ellentétekről, a szabadidő kihasználásából fa­kadó konfliktusokról, stb., majd a konfliktusfolyamatot vizsgálja a keletkezéstől a krízisig, sőt a válás után is. Figyelemreméltó a szerző hozzászólása olyan té­mákhoz is, mint például a manap­ság sokat vitatott szerepkonfliktus. Említettem, hogy Cseh-Szom­bathy nem pszichologizál. Ám ott, ahol erre szükség van - mint például Az elködösítés, a misztifi­káció mint konfliktuskezelési mód című fejezetben - az empátiával megáldott pszichológus érzékeny­ségével tárja fel a konfliktussal együttiáró lelki állapotokat. Cseh-Szombathy László tanul­mánya jelentős tudományos érté­ket képvisel, fontos új ismertekkel gazdagítja a családszociológia tárgykörét. Ám a tartalom „tudo­mányossága“ ellenére a könyv nyelvezete a laikus olvasó számá­ra is érthető. Szakkifejezéseket csupán a legszükségesebb ese­tekben használ, de a szerző még ilyenkor is mindent megmagyaráz. Mivel az olvasó előtt teszi ezt, tulajkonképpen a tudós, a szocio­lógus „műhelyébe“ nyújt bepillan­tást, ami ugyancsak izgalmas do­log! Annál is inkább, mivel idehaza a szociológus munkájáról legin­kább csak a másik szociológusnak van fogalma, s értékelni is csak az tudja igazán... S van még egy, - úgy gondo­lom - fontos érv, ami a könyv elolvasása mellett szólna. Amikor a család, a társadalom alapvető sejtje újra „szót kap“ - miután hosszú ideig nem foglalkoztunk vele kellő mértékben, mert úgy tűnt fel, vannak ennél sokkal égetőbb problémák -, amikor tu­datosítani kezdjük a családi neve­lés fontosságát igyekszünk min­den követ megmozgatni azért, hogy korszerűsítsük, a jövendő anyák és apák számára vonzóbbá tegyük már meglevő formáit. Eb­ben nagyon sokat segíthet a meg­felelő szakirodalom is. E téren van még mit pótolni, de Cseh-Szom­bathy László könyve már létezik, itt van, csak el kell olvasni. (Ma­dách) LAMPL ZSUZSANNA Világkönyvtár • Iszaak Babel müveinek min­den eddiginél gazdagabb váloga­tása látott napvilágott a budapesti Európa Kiadónál. Az annak idején a Lovashadsereg című novellafü­zérével világhírűvé vált írónak nemcsak ez a gyűjteménye olvas­ható a kötetben. A novellafüzért az Odesszai történetek című rész követi. Ugyanakkor a kötetbe ke­rültek filmforgatókönyvek, levelek és naplórészletek is. Két dráma - az Alkony és a Marija - szövege is olvasható a már nálunk is kapható kötetben. • Májusban tartották az egyes szovjet köztársaságok írószövet­ségeinek kongresszusait. A Szov­jet írók Szövetségének VIII. kong­resszusa a napokban tanácskozik Moszkvában. • Varsóban odaítélték az idei Ludwik Warynski-díjakat. A zsűri, amelynek élén a lengyel írószö­vetség központi bizottságának tit­1. Nem véletlenül kerítek szót itt egy olyan kiadványra, amely a Madách Könyvkiadónál látott napvilágot. Olyan könyv ez, amely nem kapható könyvesboltjainkban, nem vásárolható meg újságárusoknál, ennek ellenére több ember találkozik vele - természetesen közvet­ve - mint a legnagyobb példányszámú köny­vek bármelyikével. Jozef Mravík és munkatársai által összeállí­tott és írt Az élet állomásai című terjedelmes kiadvány a polgári ügyek testületei számára készült. A könyv eredetije szlovák nyelvű, s a magyar kiadás annak inkább változata, mintsem szó szerinti fordítása. A kiadvány több mint szöveggyűjtemény, nem is csak a születés, a házasságkötés és a halál alkalmából megtartott szertartások megrendezéséhez kí­nál segédanyagokat. Olyan útmutatót vehetnek kézbe a polgári ügyektestületébentevékenyke- dő képviselők, népművelők, pedagógusok és diákok, amely az egyes rendezvények drama­turgiájában is eligazítást ad. Kezdjük mindjárt a névadóünnepségekkel, amelyek a leggyakoribbak egy-egy faluban. Külön közük a csoportos névadók forgatóköny­vét, s külön a családiasabb, meghittebb egyedi névadóünnepségekét. Itt tapasztalható elő­ször, hogy a magyar változatban sok olyan vers került, amelyet magyar klasszikusok, modern magyar és csehszlovákiai magyar költők írtak. Kár, hogy a zeneművekhez hasonlóan nem ajánlanak az összeállítók több verset is, hogy ezzel is könnyítsék a választást. Ez nemcsak a névadóünnepségek előkészítésekor, de a házasságkötések, a temetések megrendezé­sében is nagy segítséget jelenthetne. Ennek fontosságát közvetve a könyv szerzői is elismerik, hiszen többször is felhívják a figyel- *met arra, hogy kerüljék a versek többszöri ismétlését a különféle szertartásokon. A leginkább örvendetes az, hogy az egyes forgatókönyveknek része az a hivatalosan elfogadott szöveg is, amelyet bizony sok házasságkötés alkalmával, rossz magyarság­gal, hevenyészett fordításban olvasnak fel az illetékesek. Nem véletlen az, hogy egy ilyen jellegű könyv megjelenik. A tudományos világnézet terjedé­se, a fiatalok igényessége megkívánja, hogy Lapozgató a magyar nemzetiség lakta falvak polgári testületei is megfelelő színvonalon teljesítsék feladataikat. A magánélet legboldogabb pilla­natait a közösség csak akkor teheti még szebbé, ha megfelelő színvonalon rendezi meg azt a szertartást, amellyel megbízták. 2. Szakácskönyvet nem is szabad, nem is lehet úgy olvasni, mint egy regényt, viszont egy-egy jól szerkesztett szakácskönyv felér egy izgalmas útleírással. Immár 125 ezer példányban látott napvilágott Mária Hájková Édeskönyve a Madách Kiadónál. Remek receptek százai találhatók benne, és étvágy- gerjesztóbbnél étvágygerjesztőbb színekben pompázó fotók. Nos, ezzel az étvágygerjesz­téssel kissé baj van. Még a második kiadás­ban is ott az a fránya légy a 80. és a 81 oldalak közöttf képmelléklet egyik felvételén. Igen, első pillantásra a felületes szemlélő rumos mazsolának véli. Tüzetesebb vizsgálat után azonban felfedezi, hogy felülről a harmadik püspökkenyér szeleten egy légy lakmározik. Immár 1978 óta, amikor az első kiadás megjelent. Talán a szakácskönyv szerkesztői nem szeretik a püspökkenyeret, ezért nem keresték ki a fényképhez a megfelelő receptet. Annak a szövege igy kezdődik: „Hozzávalók: 6 tojás, 120 g porcukor, 1/3 citrom leve és héja, 30 g mazsola, 50 g csokoládé, 30 g mandula, 120 g darás liszt.“ Elismerem, hogy a hozzávalókból a légy beszerzése lenne' a legolcsóbb, engedjék meg, hogy a fénykép ajánlásának ne higgyek. Hitelesebbnek tűnik a szöveg. A légy meg majd berepül az ablakon, ha akar... 3. Panaszkodtak az elsőn, a másodikon, a harmadikon... és a tizedik meg a tizenegye­dik Duna Menti Tavaszon is: nincs megfelelő szöveggyűjtemény, amelyből a gyermek szín­játszócsoportok, bábcsoportok darabokat vá­laszthatnának. Nos, néhány hónapja potom 12 korona 50 fillérért megvásárolható a könyves­boltokban Tömöry Márta Itt a bászínház címú kötete. (Több helyen is láttam, mint ahogy Gabnay Katalin Állatosdi címú füzetét is.) Ez a kiadvány nemcsak játszható mesedramati- zációkat, eredeti mesedarabokat, bábjátéko­kat tartalmaz, hanem számos gyakorlati taná­csot, s vázlatos elméleti alapvetést is kínál a felnőtt olvasónak. Sokan keresik a hiánycikknek számító, gyárilag készített kis paravánt és vele az egy- egy ismert mese hőseinek bábjait. Kétségte­len, hogy ezek is pótolhatják a házilag készült bábokat. Mégis hasznosabb, több örömet kínál a közös bábkészítés. Ehhez ad számos tanácsot, mintát és formát Tömöry Márta könyve. Szerzőként egyáltalán nem arisztok­ratikus, azaz nem ragaszkodik csökönyösen a saját kezűleg készített bábokhoz. Nem véletlen tehát, hogy a már említett, üzletekben megvásárolható „bábkészletekhez“ is fűz néhány megjegyzést a Marionettszínház című fejezetben. Nos, így állunk mi a hiányainkkal. Emleget­jük őket, de néha az a gyanúm, hogy saját kényelmességünket takargatjuk a példálózás­cal DUSZA ISTVÁN kára állt, egy sor társadalomtudo­mányi műnek ítélte oda a díjat. Többek között Julian Kowalcot és Jerzy Putramentet is kitüntették elkötelezett szépprózai munkái­kért. • Tűzvészben pusztult el a Los Angeles-i állami könyvtár gyűj­teményének egynegyede. A több mint kétmillió könyvből álló állo­mányban számos olyan értékes könyvet őriz a könyvtár, amelyek ha elpusztultak, pótolhatatlan veszteség lenne a világ kultúrája számára. Az elpusztult könyvek adatairól nem érkezett jelentés. • Belgrádban, Oto Bohaly-Me- rin és Nebojsza Tomasevity gon­dozásában kiadták A naiv művé­szet világenciklopédiáját. Az ese­ményt Henri Rousseau, a nagy francia primitív festő születésének századik évfordulójára időzítették. A kötet ötven ország hétszáz naiv művészét mutatja be, s így ad átfogó képet erről a sokrétű kép­zőművészeti jelenségről, amelyet egyaránt neveztek már „primitív- nak“, „népi realizmusnak“ és „naiv művészetnek“. Az enciklo­pédiát nemsokára német, olasz és japán nyelven is megjelentetik. • Amerikában a háztartások nyolcvanöt s a gépkocsik hatvanöt százalékában van kazettás mag­nókészülék. Erre alapozott a Uu- wall és Sigrid Held nevű ifjú házaspár, amikor tíz évvel ezelőtt Kaliforniában megalapította a Books on Tape (Könyvek hangszala­gon) kisvállalatot. Akkor még bizo­nyára nem is gondolták, milyen lavinát indítanak el. Azt hitték, legfeljebb csak egy bizonyos tár­sadalmi réteg érdeklődésére szá­míthatnak - ám mint azóta kide­rült, az irodalmi művek hangszala­gon történő rögzítésére és forgal­mazására az Újvilágban egész ipart lehet építeni: a Los Angeles-i vállalat immár ezerötszáz könyvet „adott ki“ hangszalagon, több millió példányban. Az amerikai háziasszony takarítás, főzés köz­ben szívesen hallgat egy-egy re­gényt, akár folytatásokban. A férj többnyire egy egész órát is eltölt a gépkocsiban, míg munkahelyé­re, illetve hazaér. Ilyenkor bekap­csol egy krimit vagy akár klasszi­kus alkotást. Erre a jelenségre is kitér Jonathan Kozol nemrég meg­jelent könyve, az írástudatlan Amerika, amely országszerte nagy vitát kavart. A szerző adatai­nak megfelelően ugyanis mintegy huszonhét millió analfabéta talál­ható az Egyesült Államokban, s e hihetetlen helyzet kialakulását szerinte a „kazetta-könyveknek“ is tulajdoníthatjuk. ÚJ SZÚ 4 1986. VI. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents