Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1986-05-16 / 113. szám, péntek
ÚJ szú 5 s » J86. V. 16. A nagy október és a bolsevikok pártjának ösztönző ereje Törődjünk többet a fiatalokkal A CSKP megalapításának 65. évfordulója O któber eszméi, a szovjethatalom első dekrétumai és Oroszország nemzeti jogainak nyilatkozata hazánkban is megmutatta a proletároknak és a szegényparasztoknak a harc értelmét és célját, megmutatta a cél eléréséhez vezető utat. Antonín Zápo- tocký, munkásmozgalmunk veteránja, a csehországi forradalmi munkásmozgalom első szervezőjének fia 1953-ban hangsúlyozta: ,;A cseh és a szlovák nemzet ismét mély hálával tudatosítja azt a történelmi igazságot, hogy a dicső októberi forradalom hozzájárult az Osztrák-Magyar Monarchia bukásához és megteremtette a feltételeket az önálló Csehszlovákia megalakításához.“ A Csehszlovák Köztársaság megalakításában 1918 őszén nem az imperialista nagyhatalmak politikai kombinációi és mesterkedései vagy a burzsoá ellenállási akciók, hanem elsősorban a proletár tömegek vették ki részüket. Az oroszországi forradalom eszméiért vívott küzdelem Az októberi forradalom hatása nálunk elsősorban általános demokratikus tartalmával nyilvánult meg, míg gazdasági-szociális és osztálypolitikai tartalma szélesebb körben csak a csehszlovák állam megalapítása után mutatkozott meg, mégpedig az állam jellegével kapcsolatos szociális illúziók szer- tefoszlásának következtében. A jobboldali szociáldemokrata vezetők a burzsoá politikusokkal karöltve - amelyet a Rašín-Sou- kup-Stnbrny „szent hármas“ jelképezett - elsősorban arra törekedtek, hogy a hatalom „kulturáltan és nyugodtan“ menjen át a cseh nagyburzsoázia kezébe. Nemzeti bizottságuk nyilatkozata hangsúlyozta: „Egy zavaró eseménynek sem szabad megrontania a mostani nagy pillanatokat, senkinek sem szabad olyasmit elkövetnie, amely beárnyékolhatná a nemzet tiszta nevét. Mindenkinek fenntartás nélkül gazdaságosan kell bánnia mindazzal, ami másnak szent. A személyi szabadságot és a magántulajdon szabadságát nem szabad megkárosítani.“ (Právo lidu 1919. október 29). Vagyis: nehogy bántódás érje az osztrák bürokratákat, a bécsi rendörspicliket vagy elvegyék tőlük a gyárakat és a nagybirtokokat! Rá kell mutatni a cseh és a szlovák proletariátus forradal- masodásának sajátosságaira is, amely a XX. század elejétől figyelhető meg. Tekintettel arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában a szociáldemokrácia vezetőinek többsége reformista politikát és ideológiát követett, szívvel és lélekkel szolgálták a munkásmozgalom elárulásának politikáját. Kö- zép-Európában a munkások nem ismerték Lenin tanításának konkrét tartalmát. Ráadásul a marxizmus megalapítóinak hagyatéka helyett Engelsnek a 90-es évek közepéről származó reformista nézeteit népszerűsítették. Marx Osztályharcok Franciaországban című művéhez írt bevezetőjében Engels 1895 márciusában azt tanácsolta, hogy az egyre erősödő munkásmozgalmat idő előtt ne aprózzák fel elszigetelt csapatokká, hanem a döntés pillanatáig maradjon úgy, ahogy eddig volt. A centristák azonban ezt a gondolatot kihúzták, ezzel elferdítették a forradalom előkészítésének taktikájáról szóló engelsi gondolat értelmét. Engels határozottan fellépett az ilyen félremagyarázás ellen és még maga figyelmeztetett arra, hogy a hamisítás következtében a burzsoá törvényesség hívének tűnik fel. Röviddel ezután Engels meghalt és a reformisták a burzsoáziával (Tomáš Gregor Masarykkal) együtt mindent megtettek azért, hogy Engels munkásságát elferdítsék, ami ellen élete utolsó pillanatáig minden erejével élesen tiltakozott. Nagyon időszerű volt a szociáldemokrata pártok tagjainak a reformista nézetektől való megtisztítása. Mivel azonban marxista-leninista irodalom Csehországban a proletariátus osztályharcának taktikájáról nem jelent meg, a leni- nizmusnak mint korunk marxizmusának, a bolsevizmus forradalmi gyakorlatával kapcsolatos hírek segítségével kellett utat törnie a proletariátus öntudata felé. A Csehszlovák Köztársaság megalakítása történelmi haladásnak számított. Röviddel az esemény után azonban bebizonyosodott e lépés korlátoltsága és az új kormány osztályjellege. Ezzel párhuzamosan növekedett október szocialista eszméinek, de már nemcsak általános demokratikus eszméinek hatása. Ezzel kapcsolatban 1918 végén az összorosz Végrehajtó Bizottság és a népbiztosok tanácsa - Leninnel az élén - nyilatkozatban fordult a volt Osztrák-Magyar Monarchia dolgozóihoz, amely többek között hangsúlyozta: „Szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy a becsületes munkások nem azért döntötték meg bécsi leigázóikat, hogy hagyják magukat félrevezetni a Kramár vezette cseh burzsoázia által, s hogy politikájuk irányítását a Preiss vezette bankárok kezében hagyják... Nem a nacionalista burzsoáziával, hanem minden nép proletariátusával való szövetségben rejlik a győzelem biztosítéka“. N agyon bonyolult folyamat volt a dolgozók nemzeti szabadsággal való elkábításának leküzdése és a burzsoázia, valamint a reformizmus hatása alóli félszabadításuk. A kladnói Svobo- da Modráőek reformista cseh nacionalistával való polémiájában a következőket írta: „Mára múlté a burzsoáziával folytatott együttműködés a Habsburg nacionalista terror elleni harcban. Akkor a proletariátus kénytelen volt osztályköveteléseit az ún. általános demokrácia mögé rejteni, és mindenki számára szabadságot követelni. De most, amikor elérkezett a töke ellen és a kizsákmányolás felszámolásáért folyó nemzetközi támadás ideje, határozottan és szilárdan minden országban a kapitalista rendszer felszámolásának útjára kell lépni. Szilárdan hiszünk a nemzetközi proletariátus győzelmében, amely világszerte a szovjet rendszerének megteremtésével éri el tetőpontját.“ (1920. augusztus 5.) Csehszlovákia öntudatos proletárjai számára egyre világosabbá vált, hogy csupán apró reformokkal nem érhetik el céljaikat és alapvető érdekeiket: a termelő- eszközök magántulajdonának „szent“ elvét fel kell számolni! Csakis a munkásosztály - szövetségben a többi dolgozóval - lehet az ország megbízható gazdája. Az öntudatos proletariátus válasza Az 1918-1920-as viharos években a proletariátus forradalmi magva nem tudta a nemzeti demokratikus forradalmat szocialista forradalommá változtatni, mert nem volt kellőképpen politikailag érett és eszmeileg felkészült (bizonyos mértékig el volt szigetelve a parasztságtól). A burzsoázia és a proletariátus 1920-as decemberi összeütközése és a munkásosztály veresége a háború utáni időszak tetőpontját jelentette. Csehszlovákia a későbbi években nem a szocializmus felé vezető népi demokrácia, hanem a kapitalizmus útján haladt. Ez volt a belső oka 'állami szuverenitásunk későbbi átmeneti elvesztésének. A csehszlovákiai munkásosztály tapasztalatai teljes mértékben igazolják azt a marxista-leninista tételt, hogyha a proletariátus teljesíteni akarja történelmi küldetését, s a kapitalizmus sírásójává, valamint az új, kommunista társadalom megteremtőjévé akar válni, akkor ki kell építenie saját öntudatos, forradalmi élcsapatát, amely a munkások osztályszövetségének legmagasabb formáját jelenti. A párt megalapításával teljesült a csehszlovákiai forradalmi munkásmozgalom első forradalmi feladata. A párt már 1921-ben csatlakozott a Kommunista Internacio- náléhoz. Megkezdődött a csehszlovákiai munkásmozgalom élcsapatának kialakulása. Ezzel az is kifejezésre jutott, hogy szakítani akar a régi, szociáldemokrata politikával s a marxizmus-leninizmus alapján az új útra akar lépni. ,,A szociáldemokrata baloldal megszűnt létezni. Most csak a nagy csehszlovák kommunista párt létezik" - írta a CSKP alakuló kongresszusának eredményeiről a Rudé právo 1921. május 17. száma. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a csehszlovák proletariátus elemi erővel vágyik az új, forradalmi internacionálé után. A bolsevizáció útján A CSKP-nak a fejlődés, az edződés és a megszilárdulás sokéves folyamatán kellett keresztülmennie, hogy tevékenységében következetesen érvényesíthesse a Kommunista Internacionálé, valóban forradalmi és proletárelveit. Csakis így szervezhette meg kommunista szellemben az osztályharcot. A párt formálása során jelentős szerepet játszott Lenin müveinek kiadása és terjesztése, főleg az olyan műveké, mint az Állam és forradalom, A proletárforradalom és a renegát Kautsky, Lenin tézisei a burzsoá demokráciáról és a proletárdiktatúráról. Nagy szerepet játszott Leninnek A baloldali- ság a kommunizmus gyermekbetegsége című munkája, valamint a Kommunista Internacionálé feltételei. Lenin nagy segítséget nyújtott a CSKP megalapításában. Nagyra értékelte Šmeral irányvonalát, amely a CSKP tömegjellegére és a tömegekkel való kapcsolatára épült. Ugyanakkor azonban hangsúlyozta, hogy ezt a kapcsolatot kommunista elveken kell megszervezni. A Kominternben elhangzott egyik utolsó beszédében a világforradalom távlatairól szólva Lenin követelte, hogy a külföldi elvtársak valóban alkotóan értsék meg a forradalmi tevékenység megszervezését, rendszerét, módszerét és tartalmát. Ekkor a CSKP munkatársaira is gondolt. A párt bolsevizálásának feladata a 20-as évek közepén vált sürgőssé a CSKP számára. A párt bolsevizálása azonban nem jelenti azt, hogy lemásoljuk az orosz példát, hanem el kell sajátítanunk azokat az elveket és módszereket, amelyek segítségével Oroszország bolsevikjai, Leninnel az élen megoldották a forradalom legfontosabb problémáit, hangsúlyozta Klement Gottwald. A CSKP esetében arról volt szó, hogy a munkás- osztály vezetőjévé váljon olyan akciók megszervezésével, amelyek konkrét és a tömegek számára érthető célokra reagálnak, és fokozatosan rátérjen a hatalmi harc magasabb formáira. A párt bolsevizálása a CSKP számára azt jelentette, hogy a marxizmus -leninizmust a tömegek forradalmi tetteivel kapcsolja össze. A leninizmus alapján formálódott Csehszlovákia Kommunista Pártja bolsevik típusú párttá, elsősorban az V. kongresz- szus után. A pártépítésben a lenini eszmék érvényesítése alapvető fordulatot jelentett elsősorban a párt jellegét és feladatait, a párt kádereit és tagjait, a pártszervezeteket tekintve. Ennek köszönhetően vált a CSKP lenini típusú párttá és teljesítette történelmi feladatát. ,,Joggal vagyunk pártunkra büszkék és arra, hogy annak á forradalmi élcsapatnak adagjai vagyunk, amely mindennemű tevékenységének értelmét a dolgozó ember szolgálatában, jólétéről való gondoskodásban, a haladásra és a békére való törekvésben látta és látja ma is,“ jelentette ki Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára a XVII. pártkongresszuson. FRANTIŠEK HAVLÍČEK Ami az ifjú kommunisták, s általában a fiatalok nevelését illeti, igényként fogalmazódott meg a XVII. pártkongresszus határozatában: többet kell velük törődnünk. Erre a fokozottabb és a korábbinál minőségileg magasabb színvonalú törődésre az is késztet bennünket, hogy pártunk - melynek hat és fél évtizeddel ezelőtti megalapítására a napokban emlékezünk - lényegében, tagjainak korát tekintve maga is fiatal. A tagok közel fele a XIV. pártkongresszus után lett a CSKP tagja, s az utóbbi években a 35 éven aluli tagjelöltek és tagok százezreit vették fel a pártba. Fontosnak tartják - a többi között - a Baromfifeldolgozó Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében a pártbizottság tagjai, hogy pártunk az eddiginél többet foglalkozik a fiatalok nevelésével, sajátos problémáik megoldásával. Elsősorban arra törekednek, hogy az ifjú kommunisták is részt vegyenek az üzemre vonatkozó döntések előkészítésében, a tömegpolitikai tevékenységben. Ezért gyakorta adnak a fiatal kommunistáknak olyan megbízatást is, hogy különféle jellegű, magasabb szintű járási és kerületi tanácskozásokon képviseljék az üzem fiataljait. A pártfeladatok teljesítésével egyidejűleg az alkalmi és esetenkénti megbízatások teljesítését a Mraziarne nemzeti vállalat sládkovičovói üzemében már csak azért is elvárják az ifjú kommunistáktól, mert szó szerint értendő, hogy a fiataloké az üzem, hiszen a dolgozók átlagos életkora 30 év. Olyan megbízatásokat adnak tehát nekik, melyek teljesítése megkívánja az átlagosnál nagyobb önállóságot, az üzemi sajátságok gondos számbavételét, az üzemvezetés és a dolgozók érdekeinek egyeztetését és a tömegpolitikai munkában a színes, vonzó programok megszervezését. Mind a két üzemben - de hozzájuk hasonlóan máshol is - az eddig alkalmazott munkastílus tökéletesítésével és továbbfejlesztésével kívánják elérni az ifjú párttagokkal és tagjelöltekkel való törődés fokozását - a megtisztelő feladatok és megbízatások kiadásának, teljesítésük számonkérésének módszerével. Lépjünk fel a lehető legnagyobb követeléssel és a lehető legnagyobb tisztelettel az ember iránt... figyelmeztet a módszer alkalmazásával kapcsolatosan az egyik, neves szovjet pedagógus. Az egyénnel szemben támasztott igény és az iránta való tisztelet nem két különálló dolog, hanem egy és ugyanaz. Magyarázó figyelmeztetéséhez hozzáfűzhetjük mind a két üzem pártelnökének, s a magunk tapasztalatéífüíMim nak tanulságát is: nagyon fontos a kettős törekvés egysége - követelménynyel és tisztelettel való közeledés a fiatalokhoz - mert az egyik vagy másik irányba való elhajlás komoly nevelési és erkölcsi kárt okozhat. A követelmények eltúlzása, megbízások helyett az utasítások szorgalmazása könnyen a többször bírált parancsoláson alapuló gyakorlatot teremti meg. Egyikre sincs szükség az ifjú kommunisták, a tagjelöltek céltudatos nevelésében. Annál inkább szükséges annak az elvnek az alkalmazása, miszerint követelünk tőled, mert tisztelünk téged, és tisztelünk, mert a követelményeknek eleget tettél. Egyébként az említett két-üzemben, de máshol is, mások is bizonyíthatják: kifizetődő a fiatalokkal való fokozottabb, minőségileg magasabb színvonalú törődés, mert tények tanúsítják, hogy a fiatal kommunisták, a tagjelöltek élen kívánnak járni a jó minőségű munka végzésében, a fejlettebb műszaki eJjárások alkalmazásában. Ők is sürgetik a jobb munkaszervezést, a teljesítményekkel arányos bérezés alkalmazását, és mindinkább fellépnek az érzéktelenség, a kényelmesség ellen, a haladást fékező tények megszüntetéséért. Érdemes többet törődni velük. HAJDÚ ANDRÁS A prágai vár nagyszabású újjáépítési munkái folyamán az Aranyutcácskát is rekonstruálják. A Prágai Építőipari Vállalat műemlék-karbantartó üzeme a villamos vezetékeket szereli, és belső átalakításokat hajt végre az utca mind a 17 épületében és a Fehér toronyban. (Petr Matička felvétele - ČTK) A választók névjegyzéke Ahhoz, hogy a szavazás napján megállapíthassák, kik a választójogosult állampolgárok, a választások előkészítése időszakában össze kell állítani a választók névjegyzékeit, amelyek szervezési szempontból elősegítik a szavazás zavartalan lebonyolítását. A választók névjegyzékei egyben fontos jogi és anyagi biztosítékai a választójog általánosságának és egyenlőségének. A választók névjegyzékébe, amelyet minden helyi (városkerületi, városi) nemzeti bizottság összeállít az egyes szavazókörök szerint, minden választásra jogosult csehszlovák állampolgárt fel kell venni. Minden választó - az egyenlőség elvével összhangban - csak egy névjegyzékben szerepelhet, mégpedig rendszerint az állandó lakhelye szerintiben. Ez a rendelkezés megakadályozza, hogy valaki a szavazások napján több helyen szavazhasson - két vagy több szavazattal rendelkezhessen. A nemzeti bizottságok a választók névjegyzékét legkésőbb 30 nappal a választások előtt kötelesek közszemlére tenni a hivatali helyiségekben, illetve minden házban az ott lakó választók névjegyzékét azokon a településeken, ahol a választók száma meghaladja az ötezret. Mivel a választói névjegyzékbe való felvétel döntő jelentőségű a választójog érvényesítése szempontjából (a névjegyzékbe fel nem vett választó nem szavazhat), a törvény megfelelő biztosítékokat nyújt a tévedések, pontatlanságok ellen. Bármely állampolgárnak jogában áll írásban vagy szóban figyelmeztetni az illetékes nemzeti bizottságot a névjegyzékben előforduló hibákra, pontatlanságokra (pl. a névjegyzékből való kihagyásra, a névjegyzékbe való jogellenes felvételre stb ). Ebből a célból hozták létre a nemzeti bizottságokon a választások előtt a reklamációs irodákat. Az illetékes nemzeti bizottság három napon belül köteles dönteni a figyelmeztetésről: elvégezni a szükséges helyreigazítást, javítást vagy értesíteni a javaslattevőt, hogy miért nem szükséges a javítást végrehajtani. Ha a nemzeti bizottság az állampolgár javaslatát visszautasította, az állampolgár előterjesztheti á javaslatát a szavazókor szerint illetékes járási (városi, városkerületi) bírósághoz, amely immár végleges érvénnyel dönt róla 3 napon belül. A nemzeti bizottság a bíróság döntése alapján a javítást köteles végrehajtani a választók névjegyzékében. (f. m.)
