Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1986-05-12 / 109. szám, hétfő

ÚJ szú 3 h » 1986. V. 12. Új kutatások Marx és Engels dokumentum-örökségéről A meglepetéstől a japán megrendelésig Felületre szerelt alkatrészek gyártása a lanškrouni Teslában Gustáv Husák elvtárs a CSKP XVII. kongresszusán elhangzott politikai beszámolóban a tudományos-műszaki haladásról megálla­pította: „Korparancs számunkra a tudomány és technika gyors ütemű fejlesztése, a technológiai innovációk rugalmas és széles körű alkalmazása oly módon, hogy ez számottevő társadalmi haszonnal, magas műszaki színvonal elérésével és a termékek minőségének javulásával járjon. M arx Károly 17 jegyzetfüzete. Az idő viszonylag jól meg­őrizte szerény borítólapjukat és a megsárgult oldalakat is, amelye­ket tolla több mint száz évvel ezelőtt szántott. Ezek a nehezen olvasható, gyöngybetűkkel tarkított oldalak megismertetnek bennün­ket Marx eszméivel és gondolatai­val, sokféle adatot közölnek életé­ről és. tevékenységéről, életrajzi eseményeket tartalmaznak. Marx és Engels irodalmi öröksége - mai kiadói terjedelemmel mérve-még­iscsak mintegy ezer kiadói ívnyi német, angol, francia, orosz, olasz, latin, görög és más nyelvű szöveg, amely mélyreható tudo­mányos elemzés tárgyául szolgál a humán tudomány különböző területeinek szakemberei számára. És elsősorban az SZKP KB és az NSZEP KB Marxizmus-Leniniz- mus Intézetének tudományos munkatársai részére - e két inté­zet közösen rendezi sajtó alá a Marx és Engels összes Művei az eredeti kéziratok nyelvén (MEÖM) kiadványt. Ez ösőzesen, mint Nyinei Rumjanceva, az SZKP KB Marxizmus-Leninizmus Inté­zetének tudományos fömunkatár- sa mondja, több mint 130 kötet lesz. Emellett 40 közülük a MEÖM úgynevezett negyedik részéhez tartozik. Ezt a terjedelmes kiad­ványt ugyanis, hogy kényelme­sebben lehessen használni, négy részre osztják, magyarázza a ku­tató, s ez megfelel a marxizmus megalapítói által hátrahagyott mű­vek szerkezetének. Marx és Engels összes Művei­nek negyedik része, hangsúlyozza Rumjanceva, tartalma tekinteté­ben egyedülálló. Arról van szó, hogy az itt helyet kapott anyagok többségét azelőtt még nem közöl­ték. Először látnak napvilágot pél­dául az itt közölt kivonatok, fogal­mazványok, vázlatok, amelyeket a tudósok a világ sok tucat levéltá­rában, könyvtárában és múzeu­mában, megánirattárakban vég­zett sok éves keresés eredménye­ként találtak. Marx és Engels bizonyos cikkeinek előkészítő anyagai, az általuk készített biblio­gráfiai jegyzetek is szerepelnek itt, valamint a rokonok, hozzátarto­zók, ismerősök és harcostársak címjegyzékei, életük sok más do­kumentum-tanúbizonysága. És ez elsősorban természetesen Marx valamennyi megtalált jegyzőfüze­tére vonatkozik. Ezekről és tartal­mukról, mondja Rumjanceva, még a közelmúltban is rendkívül keve­set tudtak. Talán csak Marx híres „Tézisek Feuerbachról“ című mü­ve, amely az elsó jegyzetfüzetben van (keltezése 1844-1847), jelen­tett kivételt ezen a téren. Ez a kis terjedelmű mű azt a gondolatot tükrözi vissza, amely szerint a for­radalmi gyakorlat döntő szerepet játszik a társadalom életében. Vegyük például Marx 1875. évi jegyzetfüzetét, mondja Nyinei Rumjanceva. Az 57 éves Marx ebben családjának kiadásait je­gyezte fel. Szerepel itt lakása tatarozásának összege, a klub évi tagdíja, a feleségének vásárolt kalap és estélyi ruha számlái. E notesz egyes oldalain ófríz nyelvtani gyakorlatok vannak. A Marx és Engels könyvtárá­ban levő orosz könyvekről és ezekből készített kivonatokról külön szeretnénk szólni. Ismere­tes, hogy a tudományos kommu­nizmus megalapítói állandó érdek­lődést tanúsítottak Oroszország iránt. Marx és Engels jól ismerte és tudományos tevékenységében aktívan használta az orosz nyel­vet. Engels 1850-ben az orosz klasszikus irodalom alkotásai, töb­bek között Puskin és Gribojedov müvei alapján tanult oroszul. Marx pedig 1869-ben kezdett oroszul olvasni, amikor A tőke II. és III. kötetén dolgozott - e műnek kis híján negyven évet szentelt éle­téből. Marx és Engels az orosz szer­zők sok könyvét gyűjtötte össze gondosan könyvtárában, és tevé­kenyen használta is őket. E gyűj­temények sorsa sok tekintetben drámaian alakult. Ezeknek a köte­teknek a nagy része, amelyet Németország Szociáldemokrata Pártjának berlini könyvtárában őriztek, a fasizmus 1933-ban tör­tént hatalomra jutásával kapcsola­tos események következtében el­veszett. A háború utáni időben az SZKP KB, valamint az NSZEP KB Marxizmus-Leninizmus Intéze­te munkatársainak lelkiismere­tes kutatásai következtében, sok ország szakembereinek aktív se­gítségével, sikerült mintegy 600 kötetet (közöttük 80 orosz nyelvűt) összegyűjteniük Marx,.illetve En­gels könyvtárából. A nyolcvanas évek elején azonfelül annak a könyvgyűjteménynek a jelentős részét is megtalálták, amelyet En­gels 1884-ben Pjotr Lavrov orosz forradalmárnak adott át (e köny­vek sorsáról 90 évig gyakorlatilag semmit sem tudtak). A berlini levéltárakban és az amszterdami Nemzetközi Társadalomtörténeti Intézetben is sok könyvre bukkan­tak a legutóbbi időben. E gyes kötetek, amelyekben ceruzával és tintával írt jegyzetek vannak a szövegben és a lapszéleken, különös érdeklő­désre tarthatnak számot a kutatók körében. E könyvek között az orosz forradalmi publicisztika al­kotásai is megtalálhatók. Emel­lett ezek közül majdnem ötszázat abban az időben Oroszországban betiltottak, és illegálisan adtak ki. Szépirodalom is akad közöttük, elsősorban Alekszandr Herzen, Nyikolaj Csernisevszkij, Nyikolaj Dobroljubov, Mihail Szaltikov- Scsedrin müvei, valamint politikai, gazdaságtani, ipargazdasági, me­zőgazdasági és más tudományos kiadványok. Marx és Engels több mint 1000, lapszéli jegyzetekkel ellátott köny­ve, amely jelenleg az SZKP KB melletti Marxizmus-Leninizmus Intézet és az NSZEP KB Marxiz- mus-Leninizmus Intézet levéltárá­ban van, mondja Nyinei Rumjan­ceva, mintegy a MEÖM negyedik részének önálló fejezetét alkotja. A jegyzetfüzetekben levő könyv­idézetekkel és jegyzetekkel együtt ezek sok olyan tényt tartal­maznak Marxról és Engelsről, amely ezelőtt ismeretlen volt a ku­tatók számára. Engels egyik füze­tében vannak többek között azok a kivonatok és vázlatok, amelye­ket Anglia társadalmi fejlődéséről szóló, egyik jövőbeli kis munkájá­hoz készített - ennek a „Man­chester régi térképei“ címet adta. A munkának az eredeti példányát a szovjet tudósoknak, akik között én is ott voltam, közli Rumjanceva 1985 decemberében, nagy-britan- niai tanulmányútjuk során sikerült megtalálniuk a manchesteri Chet- ham Könyvtárban. Ugyanabban a még 1651-ben alapított könyv­tárban, ahol 140 évvel ezelőtt Engels barátjával, Marxszal dol­gozott, amikor Anglia gazdaságát és munkásosztálya helyzetét ta­nulmányozta. Ugyanitt, a régi manchesteri könyvtárban eredeti térképekre is rábukkantunk. Ugyanazokra a XVII. század közepétől a XIX. század elejéig terjedő időszakból való térképekre, amelyeknek elemzése alapján írta Engels azt a cikkét, ahol annak a történetét vizsgálta, hogyan alakult át egy kis védéki város a textilipar egyik legnagyobb központjává, a mun­kásmozgalom bölcsőjévé. Ezek a térképek sok tekintetben lehető­vé tették számunkra azt, hogy bepillantsunk Engels kutatói labo­ratóriumába. Sok hasznos ismeretet nyújtott számunkra azoknak a könyveknek a megvizsgálása is, amelyeket Marx és Engels a londoni British Múzeum könyvtárában tanulmá­nyozott. Mellesleg szólva, itt is sikerült egy fontos kötetre rábuk­kannunk. Párizs, Amszterdam, Há­ga, Tier és más európai városok könyvtáraiban és levéltáraiban végzett hosszú kutatás után a Bri­tish Múzeum könyvtárában végre sikerült felfedeznem Triauin fran­cia közgazdász és történész köny­vét, amelyről Marx kivonatos jegy­zetet készített. A megtalált dokumentumok a MEÖM negyedik részének kö­vetkező köteteiben látnak napvilá­got. A MEÖM-nek a marxizmus megalapítói életének és tevékeny­ségének jelentős időszakait felöle­lő, négy kötetének összeállítását már befejezte a nemzetközi kuta­tókollektíva. Ezek 1980-85-ben jelentek meg az NDK-ban, a Dietz Kiadónál. 1 QQC végén, közölte Nyinei I v7ÖO Rumjanceva, az ol­vasók elé került a MEÖM soron következő, szám szerint 30. kötete. A 31. kötet 1986 elején jelent meg. A Marx és Engels összes Művei az eredeti kéziratok nyelvén soro­zat más kötetei is hamarosan napvilágot látnak. Sajtó alá rende­zésük gyors ütemben folyik. Ezek­ben Marxnak és Engelsnek az 1845 és 1883 közötti időszakra vonatkozó dokumentumai kapnak helyet. Az európai országok politi­kai gazdaságtanáról és társadal­mi-gazdasági történetéről szóló jegyzetek és könyvrészietek is szerepelnek itt. Ebben a sorozat­ban az 1850-1885-ös évekre vo­natkozó könyvrészietek, valamint az ókori, középkori és újkori törté­nelemmel kapcsolatos jegyzetek is vannak. Többek között az ázsiai és afrikai népek történelméről, Spanyolország és Oroszország történelméről, a szláv népek törté­nelméről, az európai kultúra és irodalom történetéről. A MEÖM negyedik részében ezenkívül he­lyet kapnak azok az idézetek, amelyeket Marx diplomáciatörté­neti, filozófiai, szociológiai, termé­szettudományi művekből írt ki. E rész dokumentumainak jelentős hányada az angliai és az egyesült államokbeli munkásmozgalom tör­ténetéhez ragaszkodik. ALEKSZANDR SZAPSZAJ (APN) Újabb célok az elektronikában E gondolat gyakorlati megvaló­sítására jó példával szolgál a lanškrouni Tesla tudományos- műszaki fejlesztése. Ez a gyár az elektronika számára készülő úgy­nevezett passzív alkatrészek mo­nopolgyártója hazánkban. Alig telt el 15 év azóta, hogy megkezdő­dött a mikroprocesszorok gyártá­sa. Ezek a mai elektronika és a 20. század végéhez közeledve a tu­dományos-műszaki haladás jelké­peivé váltak. Ez az aránylag rövid idő azonban arra is elég volt, hogy az elektronika újabb meglepetés­sel szolgáljon. Ami pedig nem más, mint a felületre szerelt alkat­részek gyártása. Ezen termékek jellemzői a méretek ugrásszerű csökkenése (mégpedig a koráb­ban elérhetetlen miniatürizáció- val), az anyagtakerékosság és az elektronikai végtermékek előállítá­sában a teljes automatizáció el­érése. Ugyancsak elősegítik az elektronikai termékek megbízha­tóságának növelését és az áraik csökkentését. Ezeknek a gyufaszálfejnél alig nagyobb alkatrészeknek a jelentő­sége az elektronika jövője szem­pontjából olyan, hogy a világ prognosztikai intézetei forradalmi változásokat hozó következmé­nyeit a tranzisztor feltalálásával hasonlítják össze. Jelentőségénél fogva tehát magasabb rangra emelik, mint magukat a mikropro­cesszorokat. Várhatóan 1990-ben a világon valamennyi elektronikai alkatrészmennyiségnek felét ilyen módszerrel állítják majd elő. Felzárkózás a világ élvonalához Az ún. passzív elektronikai al­katrészek előállítóinak világmére­tű rangját ma az adja meg, miként képesek előállítani a felületre sze­relt alkatrészeket. A lanškrouni Teslában a hagyományos alkat­részgyártás kapacitásaiban mu­tatkozó bonyolult helyzet ellenére (a hazai szükségletet nem tudják teljes mértékben fedezni) nem támaszkodnak arra, hogy néhány évvel előre már biztosított a piac számukra, és nem bíznak csupán abban, hogy a hazai megrende­lőkkel szemben monopolhelyzet­ben vannak. Inkább némi idő­előnnyel, még azelőtt, hogy az elektronikai végtermékgyártók megértenék az új alkatrészek elő­nyeit és termelési technológiájukat ezek alkalmazására orientálnák, a lanškrouni Teslában már kifej­lesztették és megkezdték az első típusok gyártását. Ezek a tantál kondenzátorok és az ún. MELF eljárással készülő ellenállások. Ugyancsak kidolgozták a hibrid integrált áramkörök lapkáinak rög­zítésére szolgáló technológiát, amelynek keretében sikeresen al­kalmazzák az új alkatrészeket. Jelenleg a hibrid integrált áramkö­rök négy típusát gyártják a Lip­tovsky Hrádokban készülő új Tes­la telefonközpontokba. így saját kezdeményezéssel olyan technika előállításához láttak hozzá, amely az állami feladatok megoldása során csupán a következő eszten­dő második felében kezdődik. Szervezési módosítás - számottevő eredményekkel A tudományos-műszaki fejlesz­tés eredményeinek gyors alkalma­zását a gyakorlati életben elég gyakran a szervezési korlátok akadályozzák a legnagyobb mér­tékben. Ezért a lanškrouni Teslá­ban kísérletképpen szervezésileg egy felelős dolgozó irányítása alá került az új alkatrészek előállítását végző fejlesztési, konstrukciós, termelési és anyagbeszerzési vál­lalati részleg. Ez a logikus és alapjában véve egyszerű intézke­dés egyetlen korona beruházását sem tette szükségessé, mégis rendkívüli eredményeket hozott. Lehetővé tette, hogy az új termék sorozatgyártásának megkezdését évekről hónapokra, sőt hetekre lehet lerövidíteni. Az új, még ki nem próbált technika körüli prob­lémákat, amelyekből ilyenkor min­dig elég sok van, hetek helyett napok, sürgős esetekben pedig órák alatt sikerül megoldaniuk. A jobb munkaszervezés révén kétszeresére nőtt a termelés, 70 százalékkal emelkedett a munka­termelékenység. Az új szervezési formában jóval könnyebb érvé­nyesíteni az anyagi ösztönzés korszerűbb lehetőségeit. A vállalat húsz legjobb alkotó dolgozója hat­nyolcezer korona havi fizetést keres. Kedvező visszhang a gyárban Vállaiatlátogatás közben alkal­munk nyílt arra is, hogy meggyő­ződjünk arról, miként befolyásolta a jó munkaszervezés az emberek hangulatát. A fogadtatás kedvező volt. Például Pavel Švec mester, aki a hibrid integrált áramkörök előállításánál dolgozik, elmondta, hogy az új technika és a megválto­zott munkaszervezés szorosan kötődik egymáshoz. Véleménye szerint nem lenne értelme új termékeket gyártani elavult mun­kaszervezési feltételek között, és fordítva: semmit sem érnének még a legjobb irányítási és gaz­dálkodási módszerek sem, ha nem szolgálnák a legkorszerűbb termékek előállítását. Éppen a fe­lületre szerelt alkatrészek példája igazolja az olyan tudományos­műszaki fejlesztési programok megalapozottságát, amelyek mindkét iménti szempontot figye­lembe veszik, és nagyon jó ered­ményeket hozthatnak. Minőségi mérce: az export Tehát a lanškrouni Teslában is meghozta gyümölcsét az az igye­kezet, amelyet a 7. ötéves tervidő­szak során a vállalat rendszersze­rű fejlesztése érdekében tettek. Arról már lapunkban is írtunk, hogy egyes egycélú gépeket rend­kívül hatékony kivitel révén sike­rült értékesíteniük a legigénye­sebb piacokon. Idén e kelet­csehországi vállalat elégedett megrendelői közé került a japán SONY cég is. Lanškrounból Tesla márkájú elektrolitikus kondenzáto­rokat szállítanak nekik. A kivitelt olyan mértékben sikerült állandó­sítani, hogy csupán az esztendő végéig a szállítások mértéke túllé­pi a 2 millió darabot. Figyelemre méltó az is, hogy a japán megren­delő miért döntött a csehszlovák termékek mellett. Alapjában véve természetesen a termékkataló­gusban feltüntetett műszaki para­méterek játszottak közre, de sze­repe volt ebben a technológiai fegyelemnek, a termelés magas fokú pontosságának, a termelésbe lépő alapanyagok minőségének és ellenőrzésének és valamennyi termelésbe bekapcsolódó dolgozó szakmai felkészültségének. A ja­pán szakemberek egy hetet töltöt­tek a lanškrouni Tesla termelő egységeiben, minden apróságra kíváncsiak voltak, magyarázatot kértek és mindent bizonyítani kel­lett előttük. Ez az eset tanulságul szolgálhat valamennyi olyan válla­latunknak, amelyek a külföldi pia­cokon mutatkozó sikertelenségei­ket ún. objektív okokra hivatkozva magyarázzák. Megmutatkozott te­hát, hogy a kiélezett versengés­ben olyan szubjektív tényezők is szerepet játszanak, mint a meg­rendelő bizalma, s ez nem csupán a vásárokon és a termékkínálati tárgyalásokon alakul ki, hanem rendszeres munkával kell kiépíte­ni, akár a gyár kapuin túl is. MILAN ADÁMEK Nem akartam hinni a sze­memnek, amikor a bratislavai Prior áruház élelmiszer-részle­gén felfedeztem a karácsonyt idéző szépen kivitelezett árut. Luxus tejcsokoládé kollekció - hirdette a felirat a díszes Megjött a „Télapó“! dobozok tetején. Alatta az ár: az eredeti 140 korona áthúzva, a jelenlegi fogyasztói ár pedig kereken 70 korona. Az egyik luxuscsomag felbontva, hogy lássa is a kedves vásárló mi van a ,,megkésett“ karácsonyi cso­magokban. Szaloncukor a do­boz alján felette pedig egy sor­ban csoki gyertyák, patkók. Ta­lán a véletlen műve, hogy a do­bozok úgy voltak felsorakoztat­va, hogy világosan olvasható rajtuk: az áru szavatossági ideje a gyártást követő év január 15-ig szói. Tehát 1986. január 15-ig. Ez a téli hónap rég elmúlt, a tavaszi virágok is elhullatták szirmaikat, sőt a húsvéti csoko­ládé nyuszikat is eltüntették a fa­lánk apróságok. De lám, ha valakik akarják, újra itt a kará­csony! Vásárolhatunk a májusfa alá egy doboz luxus-kollekciót, a prešovi Deva vállalat termékét. Ha időmilliomos lennék, a mozgólépcsők mellett megvár­nám az elsó vevőt és megkér­dezném kinek viszi ajándékba. De milyen ajándékot érdemel az az illetékes, aki karácsony he­lyett most küldte az áruházba ezt a szállítmányt? DEÁK TERÉZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents