Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1986-05-28 / 123. szám, szerda

Tovább kell növelni katonáink felkészültségét (Folytatás az 1. oldalról) a szervezőmunkát, és emelni kell a parancsnoki kar képzésének színvonalát. Ezenkívül tovább kell szilárdítani a hadsereg kapcsola­tát a néppel, és fejleszteni kell az internacionalista együttmúködést a Varsói Szerződés többi tagálla­mának hadseregeivel, főleg a szovjet hadsereggel. Felszólalásában Milán Václavík vezérezredes kiemelte, hogy nép­hadseregünk katonái teljes mér­tékben támogatják a CSKP XVII. kongresszusának irányvonalát, munkájukkal aktívan hozzájárul­nak a kongresszusi határozatok teljesítéséhez, és felelősségtudat­tal végzik a harci és politikai felkészítés feladatait. Az aktívaértekezleten Vasil Bi­ľak elvtárs is felszólalt. Beveze­tőben tolmácsolta Gustáv Husák- nak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek a szemé­lyes üzenetét. Nagyra értékelte azokat az eredményeket, amelye­ket a Csehszlovák Néphadsereg katonái a CSKP XVII. kongresszu­sa és pártunk megalapításának 65. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeik teljesítése során értek el. Kiemelte, hogy a csehszlovákiai kommunisták kongresszusa józa­nul és kritikusan értékelte a fejlett szocialista társadalom építésének eredményeit és kitűzte a szociális és gazdasági fejlesztés meggyor­sításának programját. Ennek megvalósításához a Csehszlovák Néphadsereg katonáinak is hozzá kell járulniuk, s különösen nagy felelősség hárul e téren a hadse­regben tevékenykedő kommunis­tákra. Néphadseregünk a társada­lom szilárd láncszeme, pótolhatat­lan szerepet tölt be népünk vívmá­nyainak védelme terén, s egyúttal Végső búcsú František Krajčír elvtárstól (ČSTK) - Végső búcsút vettek tegnap Prágában, a strašnicei krematóriumban František Kraj­čír elvtárstól, a CSKP KB volt tagjától, a Nemzetgyűlésnek majd a Szövetségi Gyűlés Népi Kama­rájának képviselőjétől, szövetségi miniszterelnök-helyettestől, bél­és külkereskedelmi minisztertől, a külügyminiszter elsó helyettesé­től és hazánk NDK-beli nagyköve­tétől, aki május 18-án 73 éves korában hunyt el. A gyászszertartáson az elhunyt családtagjain kívül részt vettek: Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára, Vác­lav David, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a Népi Kamara elnöke, Jindrich Rehorek, a külügymi­niszter első helyettese, valamint más politikai és közéleti személyi­ségek. Ott volt Helmut Ziebart, az NDK csehszlovákiai nagykövete. Gyászbeszédet Jindrich Reho­rek mondott. Méltatta František Krajčír hozzájárulását a szocialis­ta Csehszlovákia politikai és gaz­dasági fejlődéséhez, valamint a szocialista országokkal való barátságának és együttműködé­sének megszilárdításához. Krajčír elvtárs sokéves érdemes tevé­kenységét a Köztársasági Érdem­rend, a Győzelmes Február Ér­demrend, a Munka Érdemrend és más, magas állami kitüntetések odaítélésvel méltányolták. a Varsói Szerződés oszthatatlan része A továbbiakban Vasil Bil'ak rá­mutatott a bel- és a külpolitika szo­ros kapcsolatára. Terveink csak békében valósíthatók meg - mon­dotta. A kapitalizmus és a szocia­lizmus történelmi ellentéte nem oldható meg háborús konfliktus­sal, csak békés versennyel. Az eltérő társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élésé­nek nincs alternatívája. A NATO- tagországok, mindenekelőtt az Egyesült Államok militarista körei nem akarnak lemondani arról a té­ves elképzelésről, hogy sikerül fölénybe kerülniük a szocialista közösséggel szemben, és rákény­szeríteni a világ elrendezéséről alkotott elképzeléseiket. Mivel az imperialista erők nem tudják elrettenteni és zsarolni a Szovjetuniót és a többi szocialis­ta országot, ezt a haladó irányzatú fejlődő országokkal próbálják megtenni. A világ különböző ré­szeit önkényesen létérdekeikkel összefüggő szféráknak nyilvá­nítják. Ezután Vasil Bil'ak a revansiz­mus kísérleteit is elítélte, amelye­ket az NSZK-ban a legfelsőbb hivatalos szervek is támogatnak. Beszédének végén felhívta nép­hadseregünk katonáit, hogy ma­radjanak népünk szilárd támaszai, s a szovjet hadsereggel és a Var­sói Szerződés tagállamainak többi hadseregével legyenek az egész szocialista közösség támaszai. A tanácskozás végén a résztve­vők a CSKP Központi Bizottságá­nak levelet küldtek, amelyben egyebek között hangsúlyozzák, hogy a parancsnokok és a politikai dolgozók fokozott erőfeszítéseket tesznek szervező- és irányító­munkájuk tökéletesítésére. Tudósok konferenciája Moszkvában Az atomháború elhárításáról (ČSTK) - Moszkvában tegnap megkezdődött a tudósok második össz-szövetségi konferenciája a béke és az atomháborús veszély elhárításának kérdéseiről. A há­romnapos tanácskozáson, melyre az idei nemzetközi békeév kereté­ben kerül sor, a szovjet szövetségi köztársaságok tudományos inté­zetének képviselői, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának él­vonalbeli személyiségei, valamint a összes földrész 47 országából 160 meghívott tudós vesz részt. A Csehszlovák Tudományos Aka­démia delegációját Josef Rimán, az akadémia elnöke vezeti. Anatolij Alekszandrov, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, a modern tudo­mány lehetővé teszi az emberi­ségnek gyakorlatilag minden olyan probléma megoldását, ame­lyekkel a fejlődés során találkozik. Az atomenergetika és az új anya­gok kihasználásával, a biotechno­lógia és más modern eljárások terjesztésével az emberiség ké­pes olyan sürgető kérdések meg­oldására, amilyen az éhség, a nyersanyag- és energiahiány. A tudomány azonban új lehető­ségeket teremtett a fegyverek gyártására is - figyelmeztetett Alekszandrov akadémikus. A szov­jet tudósok első ilyen konferenciá­ja óta eltelt három év még meg­győzőbben bizonyítja, milyen ha­talmas pusztító arzenált halmozott fel a emberiség. Ezek alkalmazá­sa kétségkívül az általános pusz­tuláshoz vezetne. A mai technika rendkívül bonyolult, és alkalmazá­sa során nem lehet kizárni a előre nem látható véletleneket. Ez két­szeresen is érvényes az atom­Közlemény Gustáv Husák varsói tárgyalásairól (Folytatás az 1. oldalról) állapodást ír alá, amely megha­tározza az együttműködés alap­elveit. A kultúra, a tudomány a tájé­koztatás területén folytatott együttműködés eredményeinek értékelése során hangsúlyoz­ták, szükség van a Csehszlová­kiában és Lengyelországban elért sikerek kölcsönös megis­mertetésének bővítésére. Állást foglaltak az alkotó szövetségek, a kulturális és tudományos in­tézmények, a tömegtájékoztató eszközök kapcsolatainak fej­lesztése mellett. Gustáv Husák és Wojciech Jaruzelski megelégedéssel álla­pította meg, hogy az utóbbi évek jelentős haladást eredmé­nyeztek a kétoldalú gazdasá­gi és tudományos-múszaki együttmúködés fejlesztésében, ami a kölcsönös kereskedelmi csere gyors növekedésében és az olyan területekre kiterjedő együttmúködés bővítésében mutatkozott meg, mint a kohó­ipar, a bányaipar, az energia­ipar, az elektrotechnikai és a vegyipar, valamint a közle­kedés. A két vezető pozitívan érté­kelte az 1986-1990-es időszakra vonatkozó népgazdasági tervek egyeztetésének folyamatát, ami biztosítja, hogy az árucsere nö­vekedése meghaladja a 40 szá­zalékot. A jelenlegi ötéves terv­időszak igényes feladatainak megvalósítása megköveteli az együttműködés magasabb for­máinak érvényesítését, minde­nekelőtt a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció fejlesz­tését, a gazdasági és a tudomá­nyos kutató szervezetek bekap­csolását a közvetlen együttmű­ködésbe. Az 1986-1990-es idő­szakra nemrég aláírt tudomá- nyos-múszaki fejlesztési prog­ram, akárcsak a szakosítási és a kooperációs megállapodások, jó alapot teremtenek a kölcsö­nös gazdasági kapcsolatok to­vábbi intenzivebbé tételéhez. Gustáv Husák és Wojciech Jaruzelski aláírta a csehszlo­vák-lengyel gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműkö­dés fejlesztésének 2000-ig szó­ló hosszú távú programját. Ez a program tekintetbe veszi a kétoldalú együttműködés ta­pasztalatait, Csehszlovákia és Lengyelország társadalmi és gazdasági fejlesztésének lehe­tőségeit, valamint a szocialista gazdasági integráció fó irányait. A hosszú távú program felada­tainak megvalósítása jelentő­sen hozzájárul a KGST-tagor­szágok tudományos-műszaki haladása 2000-ig terjedő komp­lex programja céljainak a valóra váltásához. A nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről folytatott véle­ménycsere során Gustáv Husák és Wojciech Jaruzelski megálla­pította, a világban kialakult ve­szélyes feszültség legfőbb oka továbbra is az imperializmus konfrontációs politikája. A genfi szovjet-amerikai csúcstalálkozó nyomán a nem­zetközi helyzet javulásának kilá­tásai biztatóak voltak, ám eze­ket kétségbe vonják az Egyesült Államoknak a katcnai-stratégiai fölény megszerzésére irányuló akciói. Megkezdték az ún. hadá­szati védelmi kezdeményezés megvalósítását, amely a világ­űr militarizálásához vezet, s amelybe bekapcsolódik az USA néhány NATO-beli szövet­ségese is. Az Észak-atlanti Szerződés keretében folytatódik a széles körű fegyverkezési program, újabb agresszív stratégiai dokt­rínákat dolgoznak ki. Általános aggodalmat keltenek az atom­fegyver-kísérletek. A világ kü­lönböző térségeiben a konflik­tusok és a feszültség elmélyülé­se az amerikai neoglobalizmus doktrínájának a konkrét meg­nyilvánulása. Gustáv Husák és Wojciech Jaruzelski meggyőződését fe­jezte ki, hogy a békét és a biz­tonságot veszélyeztető tenden­ciákat le lehet küzdeni, s fel lehet újítani a nemzetközi eny­hülés folyamatát. Ehhez a ko­rábbiaknál nagyobb jóakaratra, valamennyi állam erőfeszítései­re van szükség, amely erőfeszí­tések a nukleáris és más tö­megpusztító fegyverek felszá­molására, a nemzetközi bizton­ság átfogó rendszerének létre­hozására irányulnak. A két ve­zető hangsúlyozta a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág szoros együttmúködésé- nek és egyeztetett fellépésének jelentőségét a béke megőrzésé­ért és a nukleáris háború veszé­lyének elhárításáért vívott küz­delemben. Teljes támogatásukról bizto­sították a Szovjetuniónak a Mi­hail Gorbacsov által január 15- én előterjesztett, s az SZKP XXVII. kongresszusán tovább­fejlesztett átfogó békejavaslata­it. Az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők lényeges csökkentésére vonat­kozó, a közelmúltban előter­jesztett javaslattal, valamint az atomrobbantásokra elrendelt egyoldalú moratórium újabb meghosszabbításával együtt ezek az indítványok újólag meg­erősítik az SZKP és a szovjet állam békeszerető külpoliti­káját. Wojciech Jaruzelski nagyra értékelte Csehszlovákia és az NDK közös kezdeményezését az európai vegyifegyver-mentes övezet létrehozására, s teljes támogatásáról biztosította ezt a javaslatot. Mindkét vezető hangsúlyozta, pozitív szerepet játszik a béke megszilárdítása és az időszerű problémák megoldása szem­pontjából az el nem kötelezettek mozgalma. Csehszlovákia és Lengyel- ország egyaránt síkraszáll a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséért, teljes mértékben támogatja a Szovjetunió konst­ruktív hozzáállását a genfi szov- jet-amerikai tárgyalásokhoz. Mindkét állam ugyancsak állást foglal amellett, hogy a lehető leggyorsabban pozitív eredmé­nyeket érjenek el a bécsi és a stockholmi tárgyalásokon. Ar­ra törekszenek, hogy a helsinki európai biztonsági és együtt­működési konferencia vala­mennyi határozata következete­sen érvényesüljön és nagy je­lentőséget tulajdonítanak a hel­sinki Záróokmányt aláíró orszá­gok képviselői küszöbön álló bécsi találkozójának. Gustáv Husák és Wojciech Jaruzelski rámutatott, elvi jelen­tősége van a tartós béke meg­szilárdítása szempontjából az európai országok területi egy­sége és a határok sérthetetlen­sége tiszteletben tartásának. Határozottan elítélik, hogy a re- vansista körök, mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztársa­ságban, kétségbe vonják a má­sodik világháború nyomán, a jaltai és a potsdami szerző­dés, valamint a háború utáni fejlődés eredményeképp kiala­kult európai politikai-területi re­alitásokat. Hangsúlyozták, hogy a nem­zetközi feszültséggócokat a le­hető leggyorsabban tárgyalá­sok útján, átfogóan, igazságo­san és tartósan kell megoldani, mindenekelőtt a Közel- és Kö­zép-Keleten, Afrika déli részén és Nicaragua körül. Az állami szintű terrorizmus megnyilvánulásaként ítélték el az USA Líbia elleni agresszív fegyveres akcióit, amelyek ko­molyan veszélyeztetik a világ­békét, s ugyancsak a Dél-afrikai Köztársaság legújabb agresszív akcióit a szomszédos államok ellen. A két vezető megállapította, a gazdasági diszkrimináció al­kalmazása és a gazdasági együttmúködés kihasználása politikai célokra ellentétben áll a nemzetközi együttélés elve­ivel. A felek síkraszálltak azért, hogy az ENSZ égisze alatt kez­dődjenek konkrét tárgyalások a legfontosabb gazdasági prob­lémák minél gyorsabb megoldá­sáról, beleértve az eladósodás problémáját is. Támogatták a gazdasági biztonság kérdése­iről szóló világkongresszus összehívásának gondolatát, amely az SZKP XXVII. kongresz- szusán vetődött fel. Gustáv Husák és Wojciech Jaruzelski megelégedéssel szólt a találkozóról és a lezajlott tárgyalásokról, amelyekre a szí­vélyes légkör, a hagyományos barátság és a teljes nézetazo­nosság volt jellemző. Az elfoga­dott megállapodások megvaló­sítása hozzájárul a két testvéri párt, állam és nemzet barátsá­gának és együttműködésének fejlesztéséhez, s ugyancsak je­lentős mértékben elősegíti a szocialista közösség egysé­gének és felzárkózottságának megszilárdítását. Gustáv Husák csehszlovákiai látogatásra hívta meg Wojciech Jaruzelskit. A meghívást mege­légedéssel elfogadták. fegyverekre, amelyek milliókat pusztíthatnak el. A konferencia résztvevői meg­hallgatták Pérez de Cuellar ENSZ-fótitkár üzenetét. Amadou Mokhtar Mbow, az UNESCO főigazgatója ugyancsak táviratban köszöntötte a résztvevőket. Az SZKP és a szovjet állam vezetése nagyra értékeli a tudó­sok hozzájárulását nemcsak a ter­mészet titkainak uralásához, ha­nem ahhoz a közös erőfeszítés­hez is, amelynek célja az emberi­séget megóvni a tudományos is­meretek esztelen kihasználásától. Ezt hangoztatta a konferencián Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára, aki tolmácsolta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üzenetét. Anatolij Dobrinyin többek között foglalkozott Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi találkozójá­nak eredményeivel. Hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió minden szükségeset megtett és továbbra is megtesz azért, hogy ,,Genf szelleme“ konkrét megállapodá­sokban valósuljon meg, a Rea­gan-kormány azonban egyetlen, akárcsak jelképes jóakaratú gesz­tussal sem válaszol. Dzsallud és Khaddam moszkvai megbeszélései (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Moszkvában fogadta Abdasz Szalam Dzsallu- dot, a líbiai forradalmi vezetés tagját, aki a szovjet kormány meghívására hétfő óta tartózkodik munkalátogatáson a Szovjetunió fővárosában. Tegnap Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, kormányfő megkezdte tár­gyalásait a líbiai képviselővel. Szovjet részről hangsúlyozták, a Szovjetunió szolidáris Líbiával és követeli az Egyesült Államok agresszív akcióinak azonnali be­szüntetését. Ugyancsak tegnap Moszkvába érkezett Abdel Halim Khaddam szíriai alelnök. A repülőtéren Eduard. Sevardnadze külügymi­niszter és más szovjet vezetők fogadták. Ünnepi est (ČSTK) - Prágában tegnap ünnepi estet rendeztek az első csehszlovák-szovjet kulturális egyezmény aláírásának 30. és a Prágai Szovjet Tudomány és Kultúra Háza megnyitásának 15. évfordulója alkalmából. Jelen volt Matej Lúčan, a szövetségi kor­mány alelnöke, Miloslav Dočkal, a CSKP KB osztályvezetője, vala­mint más vendégek. Megjelent Viktor Lomakin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete és Jevgenyij Zajcev, a szovjet kultu­rális miniszter első helyettese. NÉHÁNY SORBAN ULÁNBÁTORBA érkezett tegnap Antonín Kapek, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a prágai városi pártbizott­ság vezető titkára, aki a csehszlovák pártküldötts'éget vezeti az MNFP ma megnyíló XIX. kongresszusán. ANDREJ GROMIKO szovjet államfő a Kremlben kedden fogadta az ameri­kai jogászszövetség küldöttségét, amelyet annak elnöke, William Falsg- raf vezetett. BONNBAN folytatta munkáját a 6. interparlamentáris konferencia az európai biztonsági és együttműködés kérdéseiről. Philipp Jenninger, a Bun­destag elnöke ebből az alkalomból fogadta a szovjet törvényhozás küldött­ségét, amelyet Lev Tolkunov, a Szö­vetségi Tanács elnöke vezetett. AZ IRAKI-IRÁNI fronton heves légi összecsapások zajlottak le a hét elsó két napjában. Irak a front északi szakaszán egy fontos vasúti hidat és alagutat bombázott, Teheránban azt közölték, az irániak a dukani erőművet bombázták. Husszein jordániai király hétfőn néhány órás villámlátogatást tett Bagdadban. MARGARET THATCHER brit kor­mányfő befejezte négynapos hivatalos látogatását Izraelben. Sajtóértekezle­tén megerősítette, a közel-keleti válság rendezésére vonatkozó elképzelései megegyeznek Washington és Tel Aviv terveivel. ÚJ szú 2 1986. V. 28.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents