Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1986-05-22 / 118. szám, csütörtök
t- HhíhB A most befejeződő megbízatási időszakban Topolčany- ban számos új létesítmény épült, s a járás más településein is több új objektumot adtak át. Fellendült a lakásépítés, gyors ütemben fejlődtek a lakossági szolgáltatások. A Z akció nem beruházásos részében 301,6 millió korona érték született. A képen a járási székhely új, déli lakótelepe. (Stefan Petráš felvétele - ČSTK) Éltető vízsugarak Nem olcsó, de szükségszerű Napfényben fürdik a májusi határ, még ingujjra vetkőzve is melege van az embernek. Annak ellenére, hogy néhány órányira van még az ebéd ideje. Az a kevés szellő, ami mozdul, porfelleget kavar a kultivátor mögött.- Száraz a föld. Már áprilisban kilenc nyári napunk volt, és a folytatódó melegben alig áztatta eső a földeket. A május elsó felében hullott csapadék még az öt milliméternyit sem érte el. Ilyen szárazságban nem hat a gyomirtó, ezért kell mechanikusan is pusztítani a gazt - adta szakmai magyarázatát Ervin Dudík mérnök, a nagy- magyari (Zlaté Klasy) Béke Efsz főagronómusa a kukorica sorközi művelésének. A szövetkezet másfélezer hektár szántón gazdálkodik. Nagyrészt gyengébb minőségű földeken. A vékony termőréteg alatt homokos, kavicsos a talaj, de az aszály a növényzeten ennek ellenére sem látszik.- A határi kép ígéretes, a növények erőteljesen fejlődnek. Ezt a víztakarékos talajmúvelés és a megfelelő tápanyagellátás mellett a tervszerű öntözésnek is köszönhetjük. A szórófejek április közepétől úgyszólván szünet nélkül lövellik az éltető vizet a növényzetre. Naponta száz-száz- húsz hektár területet öntözünk meg ötven milliméternyi vízzel, ami majdnem két kiadós esőnek felel meg. Mi az öntözést a termésfokozó tényezők szerves részeként tartjuk számon, és ennek megfelelően tervezzük a hozamainkat - hangsúlyozta a főagro- nómus. Szavait számos tény bizonyítja. A nagymagyari Béke Efsz az utóbbi öt évben az egy hektárra kijuttatott vízmennyiséget tekintve a mezőgazdasági üzemek járási versenyében első, esetleg második volt. Tavaly 7300, az azt megelőző évben 9000 hektárt öntöztek meg ötven milliméteres adaggal, vagyis ugyanazt a területet többször is sorra vették. Ennek is köszönhetik, hogy 1985-ben az említett gyengébb minőségű földek ellenére a búza átlagos hektárhozama 7,5 tonna volt, a szemeseké pedig elérte a 6,7 tonnát. A tervek az idén is hasonló átlagos hektárhozamok elérését irányozzák elő, és az öntözést a feladatokkal összhangban szervezik. Ezt bizonyította a szövetkezet határában tett körút is. A látottakat Illés Csaba öntözési technikus magyarázattal egészítette ki.- Ezt a búzatáblát először ósz- szel öntöztük meg. ötven milliméternyi vizet kapott. Most áprilisban ismét ötvenet, majd a nyáriasra fordult májusban további száz milliméternyi vízzel pótoltuk a hiányzó esőt. A növény láttán aligha gondolná az ember, hogy az alig harminc-negyven centiméternyi termőréteg alatt homok és kavics van - mondta, elégedetten mutatva az olgyai úti tábla erőteljes, sűrű és máris szárba szökő növényzetét. Utunkat folytatva a magasra lövellő vízsugarak állandóan a szemünkbe tűntek.- Ott a tavaszi árpát öntözzük, amott pedig a lucernaföldet. Már harmadszor, illetve először az első kaszálás után. Nyolc munkacsoportban tizenhat emberünk csak az öntözéssel foglalatoskodik. Az áthelyezésre szükséges időt leszámítva a berendezéseket napi huszonnégy órán át üzemeltetjük. Mivel kora tavasszal, tehát idejében kezdtük az öntözést, a búza- és az árpaföldekről május közepén már más növények tábláira helyezhettük át a berendezéseket, így a szemes kukorica, a lencse és később a cukorrépa is idejében sorra kerül. Még mielőtt a szárazság megviselné a növényt.- Melyek a tervszerű öntözés feltételei és mennyibe kerül az öntözés? - kérdeztem a határszemle után.- Annak, hogy idejében kezdtük az öntözést és ilyen erővel folytatjuk, három feltétele van. Az egyik, hogy megfelelő berendezéseink vannak, s ezek karban tartására és javítására nagy gondot fordítunk. Két Fregatt, négy Druzsba, hatvanegy sávos és egy ötvenszórófejes hagyományos berendezést üzemeltetünk. Az öntözéssel megbízott csoport állandó. Télen a csoport tagjai javítják a berendezéseket. Lényeges feltétel a tervszerűség. Mi más munkákhoz hasonlóan az öntözésre is részletes tervet készítünk. S végül, de nem utolsósorban az emberek felkészítésére és irányítására is nagy gondot fordítunk. Az öntözők a széles határban dolgoznak. Fontos és szükséges, hogy a berendezések üzemeltetése mellett az öntözés lényegével is tisztában legyenek. Pontos munkát tudjanak végezni, mert nem mindegy, hogy mikor és milyen messzire viszik tovább a berendezéseket, s a tábla minden része megkapja-e a szükséges vízmennyiséget - mondta Illés Csaba. A kérdés másik részére Ervin Dudík válaszolt, egyben bizonyítva, hogy a szövetkezetben az öntözés gazdaságossági oldalát is részletesen elemezték.- Az öntözés nem olcsó, sőt éppen fordítva, meglehetősen sokba kerül. Ahol tehetik, ott talán ezért is várnak végsőkig az esőre. A mi talajaink minősége ezt nem engedi meg. Számunkra nem az öntözés költségei a meghatározók, hanem az, hogy az öntözés hozamnövelő hatását teljes mértékben érvényesítsük. Az öntözéses gazdálkodásban például jobban előtérbe kerül a pontos tápanyagellátás és a növényvédelem. A gombabetegségekkel megtámadott növény nem hasznosítja kellően a vizet. Hasonlóan fontos például a megfelelő fajta- és hibridválaszték. Amíg az egyik kukoricahibrid meghálálja ha a mag elvetése után megöntözzük a területet, addig a másik éppen fordítva reagál a korai öntözésre. Tehát nem mindegy, hogy mikor és mit öntözünk. Aki öntöz, annak nemcsak a többletkiadást és többletmunkát, hanem a tervezéssel és szervezéssel járó több gondot is vállalnia kell. A gyakorlat bizonyítja, hogy mindezt viszont az öntözött föld sokszorosan meghálálja. EGRI FERENC A környezetvédelem és a film Sokszor felidéződnek előttem egy közelmúltban látott film kockái. Nem krími volt, hanem a környezetünk alakulásáról szólt és a vetítést az tette időszerűvé, hogy a napokban Ostravában az Ekofilm-en, a film- és televíziós fesztiválon szintén bemutatják. Elgondolkodtató képsorok villantak fel a vásznon: milyen volt a táj az iparosítás, az ember nagy mértékű beavatkozása előtt és után, s olyan példákat is a nézők elé tártak az alkotók, hogyan sikerült a tönkretett környezetet újra zölddé, virágossá tenni. Felhívás, figyelmeztetés is ez a film: átgondoltabban kel a termőföldet, az ivóvizet, a levegőt védeni a szennyező hatásoktól. Mindany- nyiunk és a jövő nemzedéke érdekében. Az említett film hazánkban készült, de az ostravai vetítőtermekben nemcsak az itthoni gondok kerülnek filmvászonra, hanem további 24 ország 138 versenyfilmjén ki-ki találkozhat az őt közvetve érintő problémákkal. A környezet védelme ugyanis minden földrészen egyformán időszerűvé vált. Nem véletlenül. Hisz a környezet jelenti az élelmiszerforrást, a természeti kincseket, egyszóval az egész életteret. Az ebbe való emberi beavatkozás mindig visszaüt valamilyen formában. Néhány bemutatásra kerülő film választ ad arra is, hogyan kell tovább lépnünk, hogyan kell az ipari termelést összhangba hozni a környezetvédelemmel. Nagyon találó példát hozott fel mindezek illusztrálására az Ekofilm kapcsán tartott sajtótájkoztatón az egyik szakember. Elmondotta, hogy a bratislavai Slovnaft víztisztítójának működtetésére évente 250 millió koronát fordítunk. Természetesen szükség van rá, ezt senki sem vitatja. Szükség van a további szűrőberendezésekre is, melyek a levegő szennyezettségét hivatottak csökkenteni. De mindezek a kiadások csökkenthetők lennének a tudomány eredményeinek és a műszaki fejlesztésnek jobb kihasználásával. Elsősorban a technológiák megváltoztatásával segíthetnénk a helyzeten. Tehát sokkal hatékonyabb és gazdaságosabb az olyan gyártási folyamat, amelynél eleve számolnak az ökológiai követelmények megtartásával. Az okokat kell felszámolni, nem pedig a következményeket. Igaz ugyan, hogy az elmúlt öt évben Szlovákia hét állandó megfigyelés alatt álló, leginkább szennyezett területe közül ötön csökkent a levegő szennyezettségi szintje. Az ostravai bemutató alkalom arra, hogy meggyőződjenek a további környezetjavító lehetőségekről azok is, akik eddig egy helyben topogtak. Már csak azért is, mert A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai az 1986-1990- es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című dokumentumban is világosan megfogalmazódott a cél: a környezet védelme és alakítása az életszínvonal emelésének egyik fontos kérdése, az emberről való szociális gondoskodás egyik alapvető feltétele és része. A népgazdaság és a társadalom további fejlesztése során szem előtt kell tartani azt a fontos feladatot, hogy javítani kell környezetünk egyes összetevőinek, főleg a levegő, a víz, a talaj, az erdők állapotát. A környezetvédelmet a párt- és az állami politika elválaszthatatlan részének kell tekinteni. Az Ekofilm évente rövid betekintést nyújt a környezetvédelem problémakörébe. De nemcsak azoknak, akik a napokban Ostravában járnak, hisz a filmeket a mozikban és a televízióban is vetíteni fogják. S így valamennyien meggyőződhetünk, nemcsak a nemzetközi rendezvény fontosságáról, hanem a felvetett kérdések időszerűségéről és a megoldások keresésének sürgősségéről is. DEÁK TERÉZ A dolgozók érdekeit képviselik A választók és a képviselők kapcsolata A népképviseleti testületekbe való általános választások társadalmi-politikai életünk kiemelkedően fontos eseménye, amely lényegében az egész felnőtt lakosságot érinti. Több mint tíz millió állampolgár dönt a jelöltekről és szavaz a Nemzeti Front által meghirdetett programra. Jó alkalom ez arra is, hogy a legszélesebb körben megismerjük a CSKP politikájának társadalmi fogadtatását, a lakosság véleményét a párt és a kormány célkitűzéseiről, s egyben mozgósító tényezőként hat a becsületes állampolgárokra a társadalom előtt álló feladatok megoldásában. A választásokkal azonban nem merül ki a nép részvétele az állam, a közügyek irányításában. Hisz éppen a választásokkal alapozzák meg a képviseleti szervek, az egyes képviselők és a választók, a lakosság aktív kapcsolatát, amely záloga a kölcsönös együttműködés kibontakoztatásának az egész választási időszakban. A szocialista választásokat tehát nem tekinthetjük egyszeri akciónak, nem jelentik csupán a szavazólapok egyszerű leadását, hanem hosszabb távú, ötéves folyamatot képeznek. A szocialista demokrácia reális lényege is főleg abban van; - mint ahogyan azt az állam alaptörvénye, az Alkotmány is megszabja - „a dolgozó nép az államhatalmat az általa választott, ellenőrzött és neki felelős képviselő-testületek útján gyakorolja.“ A választások alkalmával tehát a választók kifejezik a megválasztásra javasolt képviselőjelöltek és a Nemzeti Front programja iránti bizalmukat, s egyben megbízzák a képviselőket, hogy velük együttműködve és az ellenőrzésük alatt részt vegyenek az államhatalmi szervek munkájában, a társadalmi fejlődést elősegítő fontos kérdésekre vonatkozó döntéshozatalban. így a képviselő a választókerületének minden állampolgárát képviseli. Ezzel egyidejűleg azonban a megválasztással kifejezett bizalom nagy kötelezettséget jelent a megválasztott képviselő számára, hogy megbízatását a választók akaratával összhangban teljesítse, hogy állandó kapcsolatban legyen velük, törődjön javaslataikkal, panaszaikkal, hogy beszámoljon nekik tevékenységéről, s ismertesse velük annak a képviseleti-testületnek a tevékenységét, amelynek tagja, így értelmezve a választások egy tartós, kétoldalú, munka jellegű viszony kezdetét jelentik, amelynek eredménye a képviselői megbízatásnak a választók akaratával összhangban való teljesítése. A képviselőnek, aki a választási program megerősítésével kötelezettséget vállalt, hogy hatékonyan törekedni fog annak teljesítésére, munkájában az állampolgárok, az állami, a társadalmi és a gazdasági szervek és szervezetek segítségére kell támaszkodnia. A képviselőnek azt a megbízatását tehát, hogy az államhatalom szervében az egész választási időszakban a dolgozó nép igényeit közvetítse és érdekeit képviselje, a képviselő és a választók közötti viszony szempontjából kötelező jellegű megbízatásnak tekintjük. Ez alatt azt az alapvető körülményt értjük, hogy a képviselőnek az egész választási időszak alatt a választók akaratához és érdekeihez kell igazodnia. Nem szorítkozhat ez azonban csupán az érdekek, igények képviseletére, hanem elő kell hogy segítse az igények kielégítését szolgáló feltételek megteremtését is, vagyis vállalni kell a gazdaság fejlesztéséből, a létbiztonság, a társadalmi stabilitás fenntartásából és erősítéséből adódó feladatokat. Ezt megkövetelik az ország előtt álló nem könnyű politikai. társadalmi és gazdasági feladatok, az a törekvés, hogy az eddiginél fegyelmezettebb és eredményesebb munka nyomán minden területen meggyorsuljon a fejlődés. Napjainkban ugyanis a társadalom irányításában mind jobban előtérbe kerülnek az olyan tulajdonságok, mint az új iránti fogékonyság, az irányító-, szervező- és kezdeményezőkészség, az önállósággal párosuló felelősség, a változó feltételekhez való alkalmazkodás képessége. A CSKP XVII. kongresszusa kiemelte a szocialista demokrácia elmélyítésének fontosságát, a nép részvételének kiszélesítését a társadalmi és az állami irányításban valamint a közigazgatásban. ,,A szocialista demokrácia fejlődésének magasabb fokát elérni annyit jelent, mint sokoldalúan továbbfejleszteni a Nemzeti Frontba tömörült szervek és szervezetek, a törvényhozó testületek és nemzeti bizottságok tevékenységét, amelyben a lenini értelmezésű szocialista népi önigazgatás elemei érvényesülnek, fejlődnek és elmélyülnek. E folyamat irányadó és egyesítő ereje, egészséges fejlődésének alapja Csehszlovákia Kommunista Pártja, társadalmunk vezető politikai ereje“- hangzott a pártkongresszus beszámolójában. A szocialista társadalmi rendszer megteremti a feltételeket ahhoz, hogy valamennyi állampolgár egyenlő lehessen a törvény előtt, származására, anyagi és szociális helyzetére, nemére és nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül. Ezt az egyenlőséget az állam, illetve annak szervei egyidejűleg gazdaságilag, politikailag és jogilag szavatolják. A szocialista állam tehát az állampolgári jogok szavatolásának aktív tényezője, mindenekelőtt a dolgozó nép hatalma gyakorlásának eszköze. Ezért az Alkotmánnyal és más törvényekkel összhangban az állampolgárok jogai és az állampolgárok tudatos társadalmi aktivitásán alapulnak. A népnek az állam- igazgatásban való részvétele nélkül nem lenne lehetséges a szocialista társadalom sikeres építése sem. Azoknak a nagy horderejű feladatoknak a megvalósítása, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa fogadott el A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fó irányai az 1986-1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedó időszakra című dokumentumban, feltételezi, hogy a Nemzeti Front szervei és szervezetei által javasolt és a választásokon elfogadott választási programok e dokumentumból indulnak ki, s fontos eszközévé válnak a pártkongresszus határozatainak sikeres megvalósításában. Alapján egyesítik a politikai, az állami, a gazdasági, a társadalmi szervek és szervezetek erőit és eszközeit. Ebben a folyamatban a képviselők és a választók gyümölcsöző kapcsolata az egész választási időszakban pótolhatatlan szerepet tölt be. Dr. GYÖRGY ISTVÁN, kandidátus ÚJ SZÚ 4 1986. V. 22.
