Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-12 / 86. szám, szombat

Közös erővel szocialista hazánk dinamikus fejlesztéséért ÚJ SZÚ 3 1986. IV. 12. Ľubomír Štrougal elvtárs beszéde a Nemzeti Front központi bizottságainak együttes ülésén Tisztelt elvtársak, tisztelt bará­taink! A CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának és a Cseh valamint a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontja Köz­ponti Bizottságainak együttes ülé­sét tájékoztatni akarom a párt XVII. kongresszusának határoza­tairól, azokról a programcélokról, amelyeket a CSKP az előttünk álló időszakra tűz ki. A Nemzeti Front a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a dolgozó értelmi­ség politikai szövetségének, nem­zeteink és nemzetiségeink szövet­ségének kifejezője. Nekünk, kommunistáknak az a nézetünk, hogy a kongresszus által kitűzött programcélok a mai tanácskozáson való megtárgyalá­suk után a Nemzeti Front közös programját jelenthetik a közeledő képviselőválasztásokban és a kö­vetkező időszakban végzett közös munkánkban. A XVII. pártkongresszus hatá­rozatainak meghatározó fő voná­sa az ország társadalmi, gazdasá­gi fejlődése meggyorsításának stratégiája, az a cél, hogy szocia­lista társadalmunk fejlődésében új szintet érjünk el. Ez a stratégia mélyreható változásokat feltételez a társadalmi élet valamennyi terü­letén, a távlati tervben számol a szocialista társadalmi viszonyok, az egész politikai és ideológiai felépítmény tökéletesítésével. Nincs szó tehát részleges kor­rekciókról, hanem arró, hogy mélyreható, alkotó beavatkozáso­kat kell végrehajtanunk társadal­munk életében és működésében. Az SZKP XXVII. kongresszusa a gondolatok gazdag tárháza Ebből a szempontból szem előtt kell tartani, hogy olyan fordulat időszakában élünk, amely nem­csak belső okokkal magyarázható. Egy szélesebb összefüggésű, töb- bé-kevésbé globális jellegű folya­matról van szó, amint azt a többi szocialista ország fejlődése és az SZKP XXVII. kongresszusa is bi­zonyítja. A szocializmus első országa kommunistáinak tanácskozása számunkra is a gondolatok gaz­dag tárházát jelenti, ösztönzőleg hat ránk új szellemével, korunk és szükségleteink mély megértésé­vel, azzal, amit Marie Majerová proletárnó így fejezett ki: nevez­zük néven korunkat. És nemcsak erről van szó. ösztönzőleg hat ránk az is, hogy következetesen tudományos szempontokból indult ki, kompromisszummentesen, nyíltan és bírálóan ítélte meg a je­lenségeket és a politikában ki­emelte az erkölcsi szempont je­lentőségét. Korunk új jellegéről beszélve, figyelmünket ki kell ter­jesztenünk a kongresszusi ta­nácskozás és határozatok azon részére, amely megmagyarázza a nemzetközi élet új filozófiáját, azt a filozófiát, amelynek alávetjük eljárásunkat és amelyet továbbfej­lesztünk. A nemzetközi helyzet mélyreható tudományos elemzése útmutatást ad a világszocializmus­nak a gyakorlati tetteket illetően és arra vonatkozóan, hogy hogyan kell folytatni a békéért és a nem­zetek biztonságáért folytatott küz­delmet. Mindaz, ami a XXVII. kongresz- szuson elhangzott, amit záródoku­mentumai tartalmaznak, egyértel­műen az ember érdekeit, élet- és munkafeltételeinek tökéletesíté­sét, alkotó erejének és képessé­geinek fejlesztését és érvényesí­tését szolgálja. Ebből a szempontból leszögez­hetjük, hogy a Moszkvában jóvá­hagyott stratégiai döntések törté­nelmi jelentőségűek nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész szocialista közösség számára. Csehszlovákia Kommunista Pártja feltétei nélkül magáévá tette a szovjet kommunisták állásfogla­lásait és döntéseit. Mindig tanul­tunk legközelebbi szövetsége­sünktől és legközelebbi barátunk­tól és így akarunk tenni napjaink­ban is. Amint Husák elvtárs, pár­tunk központi bizottságának főtit­kára mondotta, számos problé­mánk és kitűzött célunk azonos vagy hasonló és ezért azonos vagy hasonló módszerekkel kell ezeket megoldani, illetve megva­lósítani. Természetesen tudatosítjuk, az elmélettől a gyakorlathoz vezető útnak csak a felét jelenti az, ha megértjük a szükségleteket, azo­nosulunk velük, megváltoztatjuk gondolkodásmódunkat, elsajátít­juk az új megközelítéseket. Sokkal igényesebb, nehezebb és felelős­ségteljesebb az, hogy a szavaktól áttérjünk a tettekre, hogy az egész munkafolyamatban, az egész élet­ben megváltoztassuk a munka szervezését, stílusát és módsze­reit, hogy mindenki hozzájáruljon a kitűzött cél eléréséhez. Ennek eredményeként növekedni fog a szocializmus erőinek vonzereje, tisztelete és tekintélye a világban. A XVII. pártkongresszuson megállapítottuk, hogy friss politikai légkörben akarjuk fejleszteni tár­sadalmunkat, nem félünk attól, hogy megváltoztassuk azt, ami elavult és rámutassunk a szüksé­ges változásokra. Nem gondol­tunk csupán a népgazdaságra, annak ellenére, hogy ez a döntő terület, amely meghatározza lehe­tőségeinket. Amint azt a CSKP KB és a Nemzeti Front KB képviselő- testületi választásokkal kapcsolatos nyilatkozatának javaslata is leszö­gezi, az egész népet, a Nemzeti Front valamennyi politikai pártját és társadalmi szervezetét meg akarjuk nyerni ennek az igényes társadalmi feladatnak a megvaló­sítására, arra, hogy méltóképpen, az igényes feltételek szellemében készüljön erre a jelentős ese­ményre. A Nemzeti Front válasz­tási programjai javaslatainak tár­gyilagos, ésszerű választ kell ad­niuk korunk, társadalmunk és álla­munk szükségleteire. A progra­mok kidolgozása során követke­zetesen szem előtt kell tartani a társadalmi szükségleteket, ame­lyeket egybe kell hangolni a köz­ségek és városok szükségleteivel és lehetőségeivel. El kell érnünk, hogy ezeket a programokat min­den család, minden állampolgár magáévá tegye. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a választások előké­szítésének időszaka alkalom arra, hogy elbeszélgessünk az embe­rekkel, türelmesen megmagyaráz­zuk nekik politikánkat, terveinket, kihasználjuk a nép tapasztalatait, aktívan reagáljunk a dolgozók észrevételeire és javaslataira. Csehszlovákia Kommunista Pártja valamennyi állampolgárral és hazafival együtt jobb életet akar teremteni mindenki számára aki nálunk él, dolgozik, aki elfogadja a jót és a rosszat, aki nem fél az akadályoktól és a lemondásoktól, de ugyanakkor arra törekszik, hogy országunk az elégedettség és a boldogság hazája legyen. A világ előtt annak a legjobb rend­szernek a példája legyen, amelyet barátainkkal és szövetségeseink­kel együtt építünk. Ezért küzdeni kell. A kongresszus elvszerű, új és céltudatos határozatainak megva­lósításáért, tovább gazdagítva és alkotóan fejlesztve ezeket a hatá­rozatokat, úgy, amint ezt jelenünk és jövőnk megköveteli. A XVII. pártkongresszus hatá­rozatai arra köteleznek bennün­ket, hogy a lehető legjobb munkát végezzük. Hogy leküzdjünk min­dent, ami fékez bennünket, ami gyengíti a kezdeményezést, ked­vét szegi a tehetségeseknek, bü­rokráciát és formalizmust szül. Szakítanunk kell a rutinnal és a szokások hatalmával. A követ­kező nemzedékek tetteink szerint mondanak majd rólunk véleményt. Nem érhetünk el sikert azzal, ami tegnap még elegendő volt, a félig elvégzett munkával, az ígéretek ismételgetésével, a magyarázko­dással, a rossz teljesítményekkel, a kényelemszeretettel. Ezért bát­raknak kell lennünk, nem szabad félnünk a merész lépésektől sem, amelyek fellendítik a nép alkotó erejét, a kisebb és nagyobb kezde­ményezéseket a gyárakban, a földe­ken, az iskolákban, a tudományos intézetekben, a művészek dolgozó- szobáiban, műtermeiben és a színpadokon. Az előttünk álló cél - a gazdaság és a társadalom dinamikus fejlődése, a tudomány és a technika igényes követelmé­nyeivel összhangban, valameny- nyiünk fó irányvonalát jelenti. Egy­szerűen nincs más út előttünk. Ebben rejlik korunk, gondolkodás- módunk és a kitűzött tettek újsze­rűsége. Ezekben a jelentős pilla­natokban emlékeztetnünk kell a felejthetetlen Klement Gottwald elvtárs szavaira, akinek születése 90. évfordulójáról az idén ősszel emlékezünk meg. A IX. pártkong­resszuson, amely döntött a szo­cialista építés irányvonaláról kije­lentette: ,,Nagy cél ez, elérése nem lesz könnyű. Tudjuk, hogy még nagyobb akadályokat kell majd leküzdenünk, mint a múlt­ban. Az akadályokat azonban le fogjuk küzdeni, és a kitűzött célt elérjük.“ Ez teljes mértékben ér­vényes a fejlett szocialista társa­dalom építése meggyorsításának minőségi szempontból új idősza­kában is. pontosan meghatároztuk az egyes irányítószervek felelősségét. Ahol központilag nem teljesítik megfelelően a feladatokat, ott azt a központi szervek okozzák és arra törekszünk, hogy a hibát hely­rehozzuk. A szállítói-megrendelői kapcsolatokban azonban a zava­rok többségét a vállalatok és a ter­melési-gazdasági egységek okoz­zák, amelyeknek statútuma meg­határozza, hogy milyen termelé­sért, milyen alapanyagok vagy késztermék előállításáért fele­lősek. Amennyiben feladataikat nem teljesítik, a vezetőket felelősségre kell vonni, fel kell tárni annak okát, hogy a vállalatnál vagy a termelé- si-gazdasági egységben miért nem hoztak idejében intézkedése­ket annak érdekében, hogy leszál­lítsák a szükséges szállítmányo­kat a kiemelt társadalmi progra­mok megvalósítása érdekében. Egyáltalán nem érthetünk egyet azokkal, akik anélkül mentegetni próbálják a feladataikat nem telje­sítő vállalatokat és termelési-gaz­dasági egységeket, hogy mélyeb­ben elemeznék felelőtlen hozzáál­lásuk okait, a megoldást a felsőbb szervekre próbálják hárítani és nem vonják le a következtetéseket azokkal szemben, akik a társada­lom ellen cselekedtek, a vállalat vagy tárca érdekeit önzőén előny­be helyezték és súlyos egyensúly- zavarokat okoznak a tervszerű szocialista gazdálkodás gépeze­tének működésében. Ezen a téren tisztázni kell a kér­déseket és végérvényesen fel kell számolni az alibizmust és a fele­lőtlenséget. Mozgósítanunk kell a nép leg­jobb erőit, minden egyes munka­hely gazdáit, a munkásokat, a földműveseket, a tudósokat és a kutatókat. Felhívásunk főleg az irányító szervekre vonatkozik, a miniszterektől kezdve a műve­zetőkön keresztül, a munkacso­portok vezetőiig, hogy megértsék korunk követelményeit. Ennek az országnak a népe tudásával és munkaszeretetével már a múltban elismerést és tekintélyt szerzett a világban. Ha valamiben lema­radtunk, ez a helyzet nem jelent megváltoztathatatlan állapotot, fő­leg akkor nem, ha nem nyugszunk ebbe bele. A Gustáv Husák elvtárs által előadott politikai beszámoló tartal­mazza mindazt, amit tennünk kell. Most minden attól függ, hogyan tudjuk kihasználni a szocialista rendszer előnyeit, gazdasági ere­jét, a társadalmi aktivitást annak érdekében, hogy a lehető leggyor­sabban elérjük a világ élenjáró termelőinek színvonalát. Sok függ attól, milyen aktívan integráljuk termelésünket a KGST keretében legnagyobb és bevált partnereink­kel, akik ugyancsak az intenzifiká­lás és a korszerűsítés célját tűzték ki maguk elé. Olyan feladat áll a tudomány és a technika előtt, amilyent eddig még nem kellett megoldania. A társadalmi törekvés élére állítot­ták, hazánk minden munkahelyén érvényesítenie és terjesztenie kell a tudomány és a technika talál­mányait és ismereteit. Megmásít­hatatlan követelmény a termelés meggyorsítása, a költségek csök­kentése és a korszerűsítés. A gazdaságosság és a hatékonyság alapján Megköveteljük az irányítóktól, hogy egészséges vállalkozó kedv­vel teljesítsék feladataikat a gaz­daságosság és a hatékonyság el­vei alapján. Elvárjuk a dolgozóktól, hogy megértik az igényes változá­sokat, a szerkezeti változások szükségességét, az automatizá­lás, a . robotizálás fontosságát, amely előbb vagy utóbb mindenkit érinteni fog. Csakis a munka és a termelési fegyelem megszilárdí­tásával, becsvágyunk fokozásá­val, a nyersanyagok, alapanyagok és az energia megtakarításával érhetjük el az igényes, de ugyan­akkor teljesíthető célokat. További (Folytatás a 4. oldalon) Csehszlovákia a szocialista közösség szilárd része lajdonképpen nem is jelentenek változást. Hiszen vannak köztünk olyan emberek, akik azt a káros Az előttünk álló időszak megkö­veteli valamennyiünktől, hogy ma­gasfokú felelősségtudatot tanúsít­sunk azokban a pillanatokban, amikor tanuljuk megérteni korunk széles összefüggéseit és ezáltal magunkévá tenni azoknak az igé­nyes feladatoknak a tartalmát, amelyek meghatározzák a szocia­lizmus világhelyzetét és drága ha­zánk jövőjét. Természetesen nem felejtjük el az elmúlt iőszak nagy tetteit, örök érvényű azoknak a nemzedékeknek a munkássága, amelyek hazánkban felépítették a szocializmust. Jelentős sikere­ket értünk el. Büszkék vagyunk Csehszlovákia, a szocialista kö­zösség szilárd része erejére, ren­dezettségére. A szocialista közös­ség a jobb világ reményét állította bolygónk elé. Nem hallgathatjuk el azonban gyengéinket, a gazdasági fejlődés aggasztó irányzatait és ezek ne­gatív szociális következményeit. Amint a XVII. kongresszuson nyíl­tan elismertük, egyes terveinket nem valósítottuk meg. Néhány te­rületen lemaradtunk, és van ami­ben a világ megelőzött bennünket. Ennek oka nemcsak a kedvezőt­len nemzetközi helyzetben, a megváltozott külső feltételekben, hanem magunkban is rejlik. Ezért a XVII. pártkongresszus nem vé­letlenül élesen bírálta az irányí­tást, nagy igényeket támasztott az irányítással és tervezéssel szem­ben a társadalmi élet valamennyi területén, minden szinten. Mindenki megérti, hogy nem halogathatjuk a bonyolult megol­dások végrehajtását, vagy az olyan változtatásokat, amelyek tu­nézetet vallják, hogy a legjobb megoldás a megoldás halogatása. Az ilyen hozzáállást soha senki sem bocsátaná meg. Ez általánosságban is érvé­nyes, de elsősorban a népgazda­ság irányításában. Mély elemzé­sek alapján fel kell tárni a nem kívánatos irányzatok és az egész­ségtelen jelenségek okait és át­fogó intézkedésekkel nem pedig felületes, kevésbé hatékony be­avatkozásokkal kell rájuk reagál­nunk. A XVII. pártkongresszuson jó­váhagytuk a gazdasági és a szoci­ális fejlődés fő irányait, amelyek konkrét programot jelentenek. A dokumentumban meghatározott célok és feladatok választ adnak arra a kérdésre, hogy mit akarunk elérni ebben az ötéves tervidő­szakban és távlatilag 2000-ig. Mindenekelőtt tovább akarjuk emelni a nép életszínvonalát, meg akarjuk szilárdítani létbiztonságát, nagyobb távlatokat állítva eléje. Meg kell mondanunk, hogy fej­lődésünk meggyorsításának stra­tégiáját aktív szociálpolitikával kapcsoljuk egybe, tehát nemcsak az anyagi fogyasztás növelésével, hanem a nép életfeltételeinek álta­lános tökéletesítésével is. A mun­kában, a családban, az egészség- védelemben, a közművelődésben, a kultúrában, a szabadidő kihasz­nálásában, a környezet alakításá­ban és védelmében. A szó tágabb értelmében azt mondhatjuk, hogy a mához viszonyítva szocialista társadalmunk új, magasabb érett­ségi fokának elérésére törekszik. Előtérben az intenzív fejlesztés Gazdasági téren hangsúlyt he­lyezünk az intenzív fejlesztésre való áttérésre, a gazdasági növe­kedés minőségi szempontjára. Egész népgazdaságunk sok­oldalúan korszerűsített ipari rend­szerével, fejlett, korszerű termelő- eszközökkel akarunk az új szá­zadba lépni, s ennek eredménye­ként megváltoztatjuk a termelési struktúrát, a tudományos-techni­kai forradalom legújabb eredmé­nyeinek szellemében. Vélemé­nyünk szerint a XVII. pártkong­resszus programjának ez a része megérdemli, hogy valamennyien bekapcsolódjunk megvalósításá­ba, mivel az elért eredmények az egész társadalom és minden egyén javát szolgálják majd. Tu­datosítanunk kell, hogy az idő ha­lad. A most megkezdett ötéves tervidőszak döntő. Amint az idei első negyedév eredményei mutat­ják, le kell küzdenünk az extenzív fejlesztés erős irányzatait. Az öté­ves tervidőszak első éveiben az igényes feladatok megoldásának módja a reális, létező tartalékok kihasználása. Ez a párt kategorikus követel­ménye, amelynek fentről lefelé, mindenkinek saját munkahelyén eleget kell tennie. Nem hivatkozhatunk a végte­lenségig a szállítói-megrendelői kapcsolatok rossz működésére. Gazdaságunkban ezen a téren

Next

/
Thumbnails
Contents