Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-07 / 81. szám, hétfő
A CSKP XVII. kongresszusának vitája ÚJ SZÚ 3 1986. IV. 7FRANTIŠEK SLANINA elvtárs, a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizációs Kutatóintézet igazgatója Az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának „Intenzifikálás 1990" című programjából, valamint a CSKP Prágai Városi Bizottságának a tudományos-műszaki fejlesztésben szerzett tapasztalataiból kiindulva kidolgoztuk saját intenzifikációs programunkat az 1986-os évre és távlatilag 1990-ig. Keresni fogjuk az utakat munkánk hatékonyságának növeléséhez, főleg a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés, valamint a főiskolákkal és a tudományos akadémiákkal való együttműködés által. Főleg két területen kell felkészülnünk a kutatások koordinálására, az egyik a célberendezések fejlesztése, a másik pedig a lézertechnika alkalmazása. A nyolcadik ötéves tervidőszakba új szervezeti felépítésben léptünk. Létrehoztuk a VÚMA szakágazati kutatási-termelési egységet, mégpedig a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizációs Kutatóintézet, valamint a Nyitrai (Nitra) Elektrotechnikai Gépgyár összevonásával. Ezzel kialakultak a feltételek a kutatási eredmények gyorsabb hasznosításához a speciális elektronikai technológiai berendezések és alkatrészek gyártásában, ami az elektronizálás folyamatának nélkülözhetetlen feltétele. Pártunk központi bizottsága 8. ülésén meghatározta a tudományos-múszaki fejlesztés fő irányait. A mi feltételeink között ezek megvalósítására törekszünk. Egyúttal azt is feladatul adta, hogy a gazdasági szabályozók nagyobb hatást gyakoroljanak a tudományos-műszaki fejlesztésre és a gazdaság intenzifikálására. E szabályozók közül egyesek a gazdasági és szociális fejlődés fő irányainak a tervezetében is szerepelnek. Sok kezdeményező javaslatot tartalmaz az SZLKP kongresszusának a határozata is. Ezek közül szeretnék rámutatni egyesekre, amelyek érvényesítését meg kell gyorsítanunk, mert széles körű hatást fejtenek ki. Először is arról van szó, hogy az új termékek gyártásának a mutatója nagyobb hatást gyakoroljon a vállalat gazdálkodására, s a vállalatokat a kutatási eredmények gyors hasznosítására kényszerítse. Konkrét példák alapján bizonyíthatom, hogy kiváló berendezések is csak lassan kerülnek sorozatgyártásba, ami csökkenti hazai kihasználásuk hatékonyságát és kivitelük lehetőségeit. Másodszor, az elektropneumatikus és részben a hidraulikai és az elektronikai elemek alkatrészeinek műszaki színvonala nem kielégítő. Még mindig hiányzik számos korszerű vegyipari és kohászati alapanyag, amelyeket a jelenlegi elektronika és annak alkatrészellátása nem nélkülözhet. Ugyanakkor az elektronika színvonala a technológiai berendezések paramétereit is meghatározza. Ha azt akarjuk, hogy a konstruktőrök irodájából világszínvonalú, versenyképes megoldások kerüljenek ki, akkor az alkatrészek és az alapanyagok fejlesztéséről is gondoskodni kell. Harmadszor, az anyagok, az alkatrészek és a részegységek beszerzése állandó problémát jelent, amit képtelenek vagyunk megoldani. A tudományos-műszaki fejlesztés feladatai ebből a szempontból nem részesülnek megfelelő előnyben, s ami a legfontosabb, a gyakorlat nem is tulajdonít ennek kellő jelentőséget. Nem kell külön is részletezni, hogy annek milyen hatása van a feladatok megoldására. Ezt a problémát központi anyag- és alkatrészraktárak létesítésével kell megoldani, ahogy azt a Szovjetunióban szervezik. Negyedszer, az állami feladatoknak a műszaki fejlesztési tervbe való besorolásánál helyesnek tartanánk a finanszírozáshoz való megkülönböztetett hozzájárulás kérdését is rendezni. Ez a követelmény bizonyára megalapozott lenne az olyan feladatok megoldásánál, melyek eredményei egy szakágazatba, vagy egy termelésigazdasági egységbe irányulnak. A központilag irányított kutatási és fejlesztési szervezetek munkájának azonban olyan rendszerjellegű megoldásokat, s magasabb fokú innovációs szerkezeti modulokat kell eredményeznie, amelyek széles körű gyakorlati alkalmazást tesznek lehetővé. Az ilyen megoldásokra a termelésigazdasági egységek nem tartanak igényt, mert ez költségesebb. ötödször, sürgősen meg kell oldani a kialakuló új szervezeti egységeknél az anyagi érdekeltség kérdéseit és tevékenységük értékelésének a szabályait. A 7. ötéves tervidőszakban e kérdések megoldatlansága a tudományos-kutatási alap központilag irányított szervezeteinek sürgetése ellenére oda vezetett, hogy az átlagkeresetek növekedése az egész tervidőszak alatt csak 4-5 százalékot ért el, vagyis kétszeres-háromszoros mértékben maradt el a termel® szervezetekétől. Ugyanakkor ezek a szervezetek jelentős szerkezeti változások hordozói. A mi példánk alapján bizonyítani lehet, hogy az igényes szerkezeti változtatásokkal gyorsabban megbirkóztunk, mint ahogy a központi irányítási szervek a kutatási-termelési egységek gazdasági szabályozóinak a kérdését megoldották. A 7. ötéves tervidőszak tapasztalataiból kiindulva - figyelembe véve a CSKP KB 8. ülésének a határozatait is - arra van szükség, hogy a központi szervek és a gazdasági kutatás gyorsan rendezzék ezeket a kérdéseket, s az alkotó munka igényességéhez igazodó feltételeket alakítsanak ki. Tudatában vagyunk annak, hogy a sikeres tudományos és műszaki eredmények eléréséPártunk központi bizottságának a XVII. kongresz- szuson előterjesztett beszámolója, valamint gazdasági és szociális fejlődésünk fó irányai részletesen jellemezték a tudományos-műszaki fejlesztés folyamatát, és annak szerepét a népgazdaság intenzifikálásában. A tudorrlányos-műszaki fejlesztés bíráló elemzése alapján, ahogy arról pártunk központi bizottságának 8. ülése is tárgyalt, kutatási-termelési egységünk, a VÚMA Gépesítési és Automatizációs Kutatóintézet kommunistái hatékony módsze^ reket kerestek. A 7. ötéves tervidőszakban igényes szerkezeti változtatást hajtottunk végre, melynek keretében a szerelési munkák automatizálásának korábbi programjait speciális technológiai berendezések kifejlesztésére állítottuk át az elektrotechnikai ipar számára. Ez a folyamat szükségessé tette a káderek magasabb szintű átképzését is. A.feladatokat sikeresen teljesítettük. Az elektrotechnikai és a gépipari termelés számára több mint 320 speciális technológiai berendezést, robotot és robottechnológiai komplexumot készítettünk el. A legjelentősebbek közé soroljuk a hibrid áramkörök ellenállás-hálózatának összeállítására szolgáló lézeres berendezést, amelyet a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fizikai Intézetével együttműködve hoztunk létre, továbbá a nagy teljesítményű tranzisztorokat összekötő berendezést, s az integrált áramkörök mérésére szolgáló hókamrákat, szélsőséges hőmérsékleten történő mérésekhez. A moszkvai ENIMS szervezettel folytatott közös kutatási és fejlesztési program keretében két bonyolult berendezést hoztunk létre, s elkezdődött ezek szakosított gyártása is. Dolgozóink 372 találmányt jelentettek be, ami hat licenc eladását tette lehetővé. Kifejező mértékben megnövekedett az elektronika és a programellátás részaránya. Munkahelyeinken ma már több mint 210 mikro- és miniszámítógép működik. Az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának kezdeményezése alapján a 7. ötéves tervidőszakban mozgalom bontakozott ki mikroelektronikai alkalmazási központok létesítésére. Ezek hatására az elektronika gyorsabb ütemben érvényesült a termelési programokban, s az innovációk üteme is meggyorsult a kerület vállalatainál és üzemeiben. Az automatizálás és a robotizálás terén szerzett sokéves tapasztalatainkat más vállalatoknak is átadjuk, főleg az SZLKP Trenčíni Járási Bizottsága által minden évben megszervezett Új technika napjai keretében. A mi kutatási-termelési egységünk eredményei mögött is látni kell a pártszervezet jó munkáját, amely a kommunisták igyekezetét a legigényesebb feladatokra irányítja. A feladatok teljesítésében azért érünk el jó eredményeket, mert kialakítottuk hozzá a feltételeket. Először is egy szervezeti egységben valósítjuk meg a speciális berendezések kutatásának, fejlesztésének és gyártásának egész folyamatát. Másodszor, a kísérleti gyártás műszaki színvonala és műszerekkel való ellátottsága nem teszi szükségessé a szélesebb körű kooperációt. Harmadszor, a tudományos, mérnöki és szakipari káderek képzéséről az iskolák segítsége mellett saját intézményeinkben gondoskodunk, ami jelentős mértékben lerövidíti a szükséges ismeretek elsajátításához szükséges időt. Közben a szakipari dolgozókat arra vezetjük, hogy több szakmát sajátítsanak el. Negyedszer, kihasználjuk a csehszlovák adatszolgáltatási központot is közvetlen tudományos-műszaki tájékozódásra. Ez gyors ismeretek szerzését teszi lehetővé az egész világból a kutatás szükségletei számára, ötödször, a feladatok megoldásánál egyaránt kihasználjuk a csoportmunka előnyeit és a dolgozók munkakezdeményezését. Az új gépek és berendezések kifejlesztésénél jól beváltak a komplex racionalizációs brigádok, gyakorlati alkalmazásuknál pedig a vállalatközi komplex racionalizációs brigádok. Csehszlovákia gazdasági és szociális fejlődésének fó irányai az 1986-1990-es években az elektronika gyors ütemű fejlesztését tűzik célul. Ennek jelentőségét a KGST-országok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programja is növeli, amelyben az elektronizálás a fejlesztés öt kiemelt irányzatának az egyikét képezi. Kutatási-termelési egységünk minden kommunistája és dolgozója arra törekszik, hogy kialakítsa a feltételeket ehhez a fejlesztési programhoz. A 8. ötéves tervidőszakra előirányzott tervünkben hét állami feladat megoldása szerepel, több mint félmilliárd korona értékben, amelyek az elektronika anyagi-műszaki alapjának fejlesztésére vonatkozó állami célprogramból következnek. E feladatok legnagyobb részét a speciális mikroélektronikai technológiai berendezések kifejlesztése, a lézerek mikroelektronikai alkalmazása, továbbá a mikrorobotok és a robottechnológiai komplexumok fejlesztése képezi. A jelenlegi időszakban intenzíven keressük a fejlesztési munkák meggyorsításához vezető utakat. hez ma már nem elegendő csupán a munkaszervezési formákat javítani, vagy műszer- és számítástechnikai ellátással a munka feltételeit ésszerűsíteni. Az anyagi ösztönzéshez szükséges feltételek kialakítása sem elegendő, habár ez fontos körülmény. Az előttünk álló igényes feladatok teljesítése céltudatos politikai-nevelő folyamatot követel meg, szükségessé teszi a tudományosműszaki fejlesztés, a gazdaság és az életszínvonal fejlődése közti összefüggések magyarázását és elsajátítását. Ezen a területen a céltudatos tömegpolitikai munkára, a kommunistáknak a dolgozókollektívákban végzett munkájára, a társadalmi szervezetek segítségére, valamint a vezető gazdasági dolgozók nevelő hatására támaszkodunk. Ezek a bevált formák továbbra is munkán^ fő láncszemét fogják képezni a CSKP XVII. kongresszusán a tudományos-műszaki fejlesztésre elfogadott határozatok megvalósításában. JAN LUDVÍK elvtárs, a plzeňi Škoda konszern vezérigazgatója Pártunk XVI. kongresszusának határozataival összhangban biztosította a škoda konszern a termelési folyamat hatékonyságának növelését, s a népgazdaság hatékonyságának fokozását is. Egyúttal a népgazdaság számos ágazatának fejlesztéséből is kivettük részünket. Az elmúlt esztendőben a CSKP KB 15. ülésének határozatai a pártszervezetek, a gazdasági vezetés és a társadalmi szervek tevékenységének fő tartalmává váltak. A Škoda Művek, az Első Brnói Gépgár, a Tlma- čei Gépgyár, a ČKD Blansko és a ČKD Dukla vállalatok pártszervezetei elvárták, hogy maradéktalanul teljesítsük feladatainkat. Ezek abból a közös igyekezetből következtek, amelynek az volt a fő célja, hogy tovább gyorsítsuk a gazdasági fejlődés dinamikáját, és ezáltal jó kiindulási alapot biztosítsunk a nyolcadik ötéves tervidőszak kezdetéhez. Feladataink teljesítésében jelentős segítséget nyújtott a Nyugat-csehországi kerületi pártbizottság, amely rendszeresen összehívta a Škoda Müvek pártelnökeinek és az egyes üzemek vezető dolgozóinak aktívaértekezletét, amelyeken értékelték az elvégzett feladatokat. A Tlmačei Gépgyár igényes feladatainak teljesítésében hathatós segítséget nyújtott a Nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság és a lévai (levice) járási pártbizottság. A kitűzött feladatokat teljesítettük. A módosított teljesítmények növekménye a kiindulási évhez, 1980-hoz képest 33,4 százalékot tesz ki, a nyereségképződés pedig több mint kétszeresére nőtt. A hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a tőkés export volumene 40 százalékkal, a szocialista országokba irányuló kivitel pedig 39,2 százalékkal nőtt. A különbözeti mutató a kapitalista országok esetében a hatodik ötéves tervidőszakban kialakult 150 százalékról a hetedik ötéves tervidőszakban 159 százalékra emelkedett. A szocialista országokkal 124 százalékos különbözeti mutató jelentkezik. Az árutermelés a hetedik ötéves tervidőszakban 22 százalékkal nőtt. A beruházási egységek exportjának - ez teszi ki kivitelünk 80 százalékát - növekedését szolgálná, ha szervezetileg a konszernhez csatolnák a külkereskedelmi vállatot. Azokat a feladatokat, amelyeket a tudományos-múszaki fejlesztés eredményeinek hasznosításában magunk elé tűztünk, teljesítettük. Különösen a termékek innovációjának üteme fokozódott. Azt a feladatot, amely előírta, hogy a termékeinknek évente legalább a 10 százalékát innováljuk, túlteljesítettük. Ily módon 1985-ben a három évnél nem régebben gyártásban levő termékeink mennyisége a teljes gyártási profilnak több mint 40 százalékát tette ki s termékeink 22 százalékát a magas műszaki-gazdasági kategóriába sorolhattuk. Gazdasági eredményeinkben az anyagi terhek folyamatos csökkenése figyelhető meg. Az egész ötéves tervidőszak során a fémmegtakarítás évi 5 százalékot tett ki, az energiatakarékosság 3 százalékos volt évente. Ehhez hozzásegített bennünket az állami célprogramok biztosítása és a tudományos-műszaki fejlesztés vívmányainak folyamatos bevezetése. Az innovációs folyamatoknak köszönhetően sikerült az energetika, a villanymozdonyok, a hengerművek, Az ipari turbinák és a vízienergetika számára gyártott berendezések jó színvonalát biztosítani - ez azt jelenti, hogy a konszern valamennyi jelentős termelési ágában. Sok figyelmet követelt, hogy bevezettük az atomerőművek berendezéseinek gyártását és hogy műszaki téren vállaltuk azok generálkivitelezői szerepét is. Á nyugat-csehországi pártbizottság elnöksége immár nyolc év óta évente kétszer ellenőrzi az e téren kialakult helyzetet. Elmondhatjuk, hogy a szovjet szakemberek segítségével nemcsak elsajátítottuk e berendezések gyártását, hanem kifejlesztettünk és bevezettünk új technológiákat is. Hasonló erőfeszítéseket tettek a Vítkovice, a Chepos, a Sigma a ČKD Praha és más termelési-gazdasági egységek dolgozói is. Az ötéves tervidőszak elején az atomerőművek építése során tapasztalt kezdeti sikertelenségek után - amiért jogosan bíráltak a Központi Bizottság ülésein is - javult az építés irányítása. A kormány egész sor rendkívüli intézkedést hozott, s fokozottabban ofafigyeltek az egyes érintett ágazatok is. Fokozatosan nőtt a dolgozók szakképzettsége, tapasztalatokat szereztünk. Új haladó szerelési és berendezés-ellenőrzési folyamatokat vezettünk be. összeszokott kollektívák alakultak ki az építkezéseken részt vevő vállalatok dolgozóiból a Škoda Művekben, a Vít- kovicében, az Elektromontában, a Cheposban és másutt is. Az 1985-ös esztendőben a tervezett határidőhöz viszonyítva már sikerült a szerelési munkálatok során időt nyernünk. Jaslovské Bo- hunicében az atomerőmű második blokkját a tervezettnél 13 nappal korábban adtuk át. Tavaly két 440 megawattos blokk kezdte meg az áram- termelést. Másik jelentős sikerünkről Herman elvtárs, a dél-morvaországi kerületi pártbizottság vezető titkára is beszámolt hozzászólásában. A szerelési és befejező munkákban résztvevők nagy erőfeszítésének köszönhetően és az eddigi tapasztalatok alkalmával a kongresszus tiszteletére Dukovanyban sikerült átadni az atomerőmű második blokkját három nappal a XVII. kongresszus kezdete előtt. Az itt szerzett tapasztalatokat a 8. ötéves tervidőszak során hasznosítjuk a mohi (mochovcei) és temelíni atomerőművek építésénél. A csehszlovák ipar lehetőségei, az atomerőművek építése során szerzett tapasztalatok és a kis, ráadásul rossz minőségű és magas kéntartalmú szénvagyon arra kényszerltettek bennünket, hogy hatékonyan oldjuk meg az ökológiai és energetikai problémákat az atomerőművek építésének meggyorsításával. A javaslatot alaposan áttanulmányozták az illetékesek, és fontolóra veszik megvalósítását. A hetedik ötéves tervidőszak során lerövidítettük a klasszikus erőművek javítási határidejét. Csak a tavalyi évben ez a terminuscsökkenés 1,25 milliárd kilowattóra terven felül előállított villamosenergiát eredményezett. Ugyancsak megkezdte az áramtermelést a Fekete Vágón és a Vág alsó folyásán, a Vágkirályfánál (Králová nad Váhom) épített vízierőmű. Hazai, csehszlovák irányítórendszerrel sze relték fel a nehéz szerszámgépeket működtető munkahelyeket, fémmegmunkáló centrumokat, villanymozdonyokat, hengerműveket, trolibuszokat és más szakágazatok termékeit. Elfogadtuk azt az elvet, hogy a késztermékeket gyártó ágazatok számára magunk gyártsuk az irányító- rendszereket, ha Csehszlovákiában vagy a KGST-országokban azokat nem gyártják. . Sikereink mellett van egy sor hibánk és hiányosságunk. A konszern mind ez ideig képtelen volt biztosítani megfelelő mennyiségű CKD Duk- la-típusu kis teljesítményű kazán gyártását. Tervezünk ugyan néhány intézkedést a gyártás növelésére, azonban a gyártó kapacitás és a piaci igény közötti különbséget szocialista országokból - Lengyelországból, Romániából, Bulgáriából stb. - származó importtal kell pótolni, mivel csak átmenetileg megnövekedett keresletről van szó. Munkánk immáron hosszú lejáratú kísérőjelenségei, amelyek negatívan befolyásolják eredményeinket, a termeléselókészítési egyenlőtlenségek, különösen a termelési folyamatok egészét tekintve. Energikus és következetes intézkedéseket hozunk, hogy a termelési folyamatok egyenletességével magasabb gazdasági ,.hatásfokot“ érjünk el. Hatékony és hatásos intézkedéseket hoztunk a technológiai fegyelem megtartására, a minőség javítására és a termékek megbízhatóságának fokozására. A nyolcadik ötéves tervidőszak során nagyon igényes feladatokat kell megvalósítanunk. Ehhez elsősorban - az ismert tartalékok teljes kihasználásával - az irányítás formáinak javítását kell biztosítani. Nőnek az igények, szilárdul a fegyelem. Ezeknek a céloknak a megvalósítását tűztük ki feladatul az elmúlt esztendő végén megtartott gazdasági és pártkonferenciánkon is. A konszern egyes szervezetei számára a nyolcadik ötéves tervidőszakra a következő fő feladatokat tűztük ki: a műszaki fejlesztésben az egy korona nem beruházási jellegű költségre legalább négykoronás nyereséget elérni; biztosítani az évi 12 százaléknyi új termék bevezetését. Továbbá növelni kell az első minőségi kategóriába sorolható termékeket - azok műszaki-gazdasági színvonalának növelésével - legalább 18 százalékkal; takarékoskodni a színesfémekkel és a vassal - évente az eddiginél 5 százalékkal gazdaságosabban; további 3 százalékkal több energiát kell évente megtakarítani. A termékek munkaigényességét öt százalékkal kell csökkenteni és további egyszázalékos javulást kell elérni ezen a téren egyéb intenzifikációs tényezők alkalmazásával. Kitűztük a tudományos-műszaki fejlődés feladatait az elkövetkező tíz évre. Ennek a tudományos-műszaki fejlesztésnek a megvalósítói, a párt- és szakszervezeti funkcionáriusok meg- (Folytatás a 4. oldalon)
