Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám, kedd
A CSKP XVII. kongresszusának vitája (Folytatás az 5. oldalról) növekedést jelent. Hasonlóan teljesítettük az állattenyésztés feladatait is. Járásunkban a növénytermesztés növekedésének magasabb ütemét nemcsak a szántóföld, hanem az állandó füves növényzet jobb kihasználásával is el szeretnénk érni, amely a talaj 54 százalékát foglalja el és jelentős forrása a takarmányalapnak. A jó minőségű takarmány termelésének lényeges növelése és ehhez kapcsolódóan az állattenyésztés növelése szempontjából talán itt vannak a legnagyobb tartalékaink. Az állattenyésztés legfőbb terméke a tej, amely az efsz-eink többségében az e területről származó jövedelmek túlnyomó részét adja. A 6. ötéves tervidőszakkal összehasonlítva a tejtermelést 18 millió literrel .léptük túl és az egy fejőstehénre jutó átlagos évi tejhozam 448 literrel növekedett. Ez a termelés elért növekedése szempontjából jó eredmény. Hogyha azonban az élenjáró járásokkal hasonlítjuk össze magunkat, megállapíthatjuk, van még mit pótolnunk, hogy legalább megközelítsük őket, bár ebben az esetben a termelés feltételei valóban döntő szerepet játszanak. A fe- jöstehén-tartás intenzitásának fokozására járásunkban, főleg a lemaradó efsz-ekben, számos intézkedést hoztunk. Elsősorban a komplex raci- onalizációs brigádok létrehozásához szükséges feltételekre koncentráltunk, azzal a céllal, hogy főleg a szemes takarmányok hatékony kihasználása mellett növekedjen a fejős tehenek által megtermelt haszon. A kitűzött gél teljesítése szempontjából döntő jelentőségű lesz a tehénállomány génalapjának további javítása a jól tejelő fajtákkal való keresztezés "formájában. Igényesebbek kívánunk lenni az állatok tisztasága, az átfogó megelőzés területén is, de a legfőbb figyelmet a rendkívüli tejhozamú tehenek életének meghosszabbítására, az .újratermelés kérdéseire, valamint a borjúk és üszők komplex nevelésére fordítjuk. A munka hatékonyságához, gazdaságosságához és jó minőségéhez vezető utat itt is a javadalmazás új formáinak bevezetésében, az önelszámolás elvei alapján az érdemek figyelembe vételében látjuk. Tudatában vagyunk annak, hogy a 8. ötéves terv céljainak elérése és az egyes évek feladatainak teljesítése járásunkban megköveteli a teljesítmény és a hatékonyság növelését. A kommunisták, a dolgozó kollektívák és az egyének igyekezetét erre irányítjuk. Szükséges azonban, hogy a többi reszort is rugalmasabban reagáljon a mezőgazdaság javaslataira és igényeire. Járásunkban a jó mezőgazdasági eredmények elérésében nagy szerepet játszott a raslavi- cei Arany Kalász Efsz is, ahol már 10 éve a "szövetkezet elnökeként dolgozom. Két és félezer hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodunk, miközben a szántóföld nagyobb része a Csergovi-hegység alatt fekszik. Nem könnyű ilyen talajon megtermelni a gabona vagy a burgonya szükséges mennyiségét. Ha ez mégis sikerül, akkor az elsősorban a szocialista munkabrigádok érdeme, amelyek kollektíváinak élén a kommunisták állnak. Ók járnak az élen a munka hatékonyabb formáinak keresésében, a legbonyolultabb feladatok megoldásában, a tudományos-múszaki ismeretek és a haladó tapasztalatok gyakorlati alkalmazásában. Ezeknek az ismereteknek a gyakorlati érvényesítését elősegítő egyik leghatékonyabb módszer épp a komplex racionalizációs brigád a növénytermesztés területén. Feladata az, hogy a talajban biztosítsa a szerves anyag megfelelő mennyiségét. Az állattenyésztésben például nem használtuk ki eléggé fejőstehén-fajtánk potenciális képességeit. Ezért létrehoztunk egy komplex racionalizációs brigádot, amely feladata, hogy a szarvasmarha-tenyésztés leghaladóbb formainak kihasználásával növelje a haszontermelést. A komplex racionalizációs brigádok a szövetkezeti tagságot is tettekre ösztönözték és nekik köszönhetően csatlakoztak hozzánk a kutatás és a tudomány területén dolgozók is. Azok az eredmények, amelyeket efsz-ünk a 7. ötéves tervidőszak utolsó éveiben ért el, meggyőztek bennünket ennek az eljárásnak a helyességéről. Az ötéves terv által meghatározott bruttó mezőgazdasági termelést csaknem 5 százalékkal léptük túl. Jó eredményeket értünk el a gabonaprogram teljesítésében, az olajos növények termesztésében, a szemes takarmányok termelésében. A fejőstehenek tejhozamát 12 százalékkal növeltük, 100 tehénre számítva 113 borjút neveltünk fel stb. A 6. ötéves tervidőszak eredményeihez hasonlítva a 7. ötéves terv- idószakbaiv''teljesítményünket egyharmadával, nyereségünket 2,5-szeresével növeltük. Az említett pozitív fejlődés ellenére nem elégszünk meg az eredményekkel. Szövetkezetünk feltételei között a feladatok következetes teljesítését összekapcsoljuk á termelés volumenének a ráfordítások lassúbb növekedése melletti céltudatos növelésével. Ha ezt teljesíteni akarjuk, valami újat kell munkánkban bevezetni. Kulcsszerepet-játszhat a kollektívák érdekeltségének jelentős növelése a végső munkaeredményekben, továbbá a káderek helyes elhelyezése és a nem csupán forŕhális szocialista versenymozgalom, amely túllépi a járás és a kerület kereteit: így például az internacionalista szocialista versenymozgalom a Kelet-szlovákiai kerület és az ukrajnai Kárpátalja, illetve ezek egyes járásai, további üzemei, vállalatai és mezőgazdasági szervezetei között szép kifejezője a testvéri együttműködésnek és a kitűzött, sok tekintetben közös célok teljesítésére való kölcsönös ösztönzésnek. A szövetkezeti mezőgazdaság építésének és megszilárdításának útja a mi járásunkban mindig bonyolult és igényes volt, ám túl vagyunk a legnehezebb időszakon. Már jól ismerjük az időjárás szesžélyeit, s így ma a feladatunk az, hogy jó alapokon építsük tovább a korszerű és nagy teljesítményű szocialista mezőgazdaság új pilléreit. Mi, a mai nemzedék tagjai, az eddigi jó eredményekre szeretnénk alapozni, teljes mértékben ki 'akarjuk használni a tartalékokat, felszámolni arányosságokat, hasznosítani a tudomány adta lehetőségeket, hogy ezek a termelés mozgató erejévé váljanak, mivel csak így folytathatjuk sikeresen a csehszlovák mezőgazdaság fejlesztését. JIRÍ DREXLER elvtárs, a Gottwaldovi Cseh Gumi- és Műanyagipari Művek vezérigazgatója A CSSZSZK 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányairól és a 2000-ig terjedő kilátásokról címú dokumentum rendkívüli figyelmet fordít a tudományosműszaki fejlesztés szerepének növelésére, és hangsúlyozza ennek meghatározó jelentőségét a népgazdaság igényes céljainak elérése szempontjából. A Dél-morvaországi kerületben több mint 100 kutatási, fejlesztési és műszaki tervezési szervezet működik mintegy 22 000 dolgozóval. Olyan bázis ez, amely az ipari vállalatok száímára gondoskodik az innovációról és a távlati termelési programok biztosításáról. E vállalatok a népgazdaság több mint 150 szakágazatának tevékenységét befolyásolják.- Kétségtelen, hogy a tudományos-múszaki politika végrehajtásában sok pozitív eredményt értünk el. Jó eredmények azonban elsősorban ott születtek, ahol célszerűen összpontosították az erőket és az eszközöket a kutatás és az eredményérvényesítés szerves összekapcsolására. Jó példa erre, hogy Brnóban létrehozták a Form kutatási-termelési szervezetet, amely a formázási technológia fejlesztésére összpontosít, és amely lehetővé tette a kutatás, a fejlesztés és a termelés eddig egymástól független tevékenységeinek és a kivitelező tevékenységeknek szerves összekapcsolását. A koncentrációnak és a feladatok komplex biztosításának köszönhetően megszűntek a vállalatok közötti akadályok, így az egész ciklus időtartama két évvel csökkent. Minőségileg új szemlélet kezdett érvényesülni a. 8. ötéves terv kidolgozása során is; számos vállalat csatlakozott a prágai pártszervezet és a prágai vállalatok kezdeményezéséhez, amely a párt XVII. kongresszusa tiszteletére bontakozott ki. A vállalások az alkotó kezdeményezést, a tudományos-műszaki fejlesztést és a nemzetközi együttműködést egyaránt szolgálják. Egyes vállalatok a 8. ötéves tervet a műszaki fejlesztés ötéves tervének tekinti, és lényegesen meggyorsítják az innovációt, és kívánatos mértékű gyártmányfejlesztést hajtanak végre. Az ilyen jellegű aktivitásban élen jár a kunovicei LET vállalat, amelynek keretei között az innovált termékek részaránya 1986-ban - az egész árutermeléshez viszonyítva - 60 százalék. A brnói Agrozet Zetor vállalatnál ez 58 százalék, a letovi- cei Agrozetben 44 százalék, a jihlavai Jihlavan- ban 43 százalék, a brnói Zbrojovkában pedig 33 százalék. Igényes, de szükségszerű feladatot jelölt ki a Cseh Gumi- és Műanyagipari Művek termelé- si-gazdasági egység is, amely azt az elvet követi, hogy a kutatási feladatok megoldásának időtartamát átlagosan 2 évvel csökkenti, miközben a feladatmegoldás és a gyakorlati érvényesítés ciklusa a legfontosabb területeken nem tarthat tovább 3 évnél. E szemlélet érvényesítésével sikerült jelentősen csökkenteni a személygépkocsi-abroncsok új nemzedéke fejlesztésének és kivitelezésének időtartamát. Olyan termékekről van itt szó, amelyeket eddig - jelentős devizaráfordítással - a kapitalista országokból importáltuk. A jó példa további kollektívákat is magával ragadott. Ezeknek rendkívül rövid idő alatt sikerült kidolgozniuk egy gépsor műszaki terveit, illetve gyártását, így elektrotechnikai, egészségügyi és élelmiszeriparunk számára megkezdhetik a biaxiáli- san orientált fóliák gyártását. Mindkét termék világszínvonalú, és jelentős devizamegtakarítást eredményez. Noha még számos pozitív példát sorolhatnék fel, amelyek mind a tudományos-műszaki haladás elmélyítésére irányuló törekvéseket dokumentálnák, az is tény, hogy az eddigi eredményekkel, amelyeket a népgazdaság intenzív fejlesztésében és a tudományos-műszaki eredmények gyakorlati érvényesítésében elértünk, nem lehetünk elégedettek. Még mindig lassú az előrehaladás. Ennek az az oka, hogy a kutatásifejlesztési bázis nem mindig összpontosít kellőképpen az új technika alkotó kibontakoztatására. Sokszor olyan problémákat kell megoldania, amelyek nem a legfontosabb intenzifikálási feladatok végrehajtását szolgálják. Sok terv készítésénél rögtönözni kell, mivel nem állnak rendelkezésre megfelelő anyagok és részegységek, és helyenként nem tekintik kiemelt feladatnak a kutatási-fejlesztési bázis szükségleteinek kielégítését. Gyakran előfordul, hogy az alkotó kutatók kimutatások készítésével töltik idejüket, problémák merülnek fel a szerződéses kapcsolatok rendszerében, és ezeket az alkotóknak kell megoldaniuk. Sokszor diszpécserfeladatokat látnak el. Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy szükség van a műszaki-adminisztrációs tevékenység egyszerűsítésére, az információáramlás gépesítéssel való elősegítésére, többet kell törődni a teammunka fejlesztésével, és a kapacitásokat főleg a legfontosabb feladatok megoldására kell összpontosítani. Ezek a problémák és fogyatékosságok nehezítik a kutatást, és így sokszor pótmegoldásokat tesznek szükségessé. Ezek a gyakorlatban azt eredményezik, hogy az elért színvonal nincs összhangban az eredeti követelményekkel, és így fixálódik a nem kívánatos középszerűség, amely már régóta gondot okoz. Másrészt viszont nem szabad megengednünk, hogy a problémákat eltúlozzák, és ezzel leplezzék a kutatás gyenge hatékonyságának igazi okait. A gyenge hatékonyság igazi oka ugyanis igen sokszor a saját alkotó munka és a team-irányítás alacsony színvonala. Az ilyen konkrét esetek megoldása megköveteli, hogy sokkal szigorúbbá váljanak a káderek kiválasztásának kritériumai, és hogy a pártszervezetek következetesen érvényesítsék ellenőrzési jogukat. Szükségszerűen ki kell bontakoztatni a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával a minőségileg lényegesen magasabb színvonalon való együttműködést. A KGST-tagállamok tudományos-műszaki együttműködése csak akkor lehet eredményes, ha a komplex egyezményeket úgy kötik meg, hogy ezek nemcsak a tudományos- múszaki részt tartalmazzák, hanem a szabványosítási, jogi, közgazdasági, termelési és kereskedelmi vonatkozásokra is kiterjednek. Kedvező jelenség, hogy egyre szorosabbá válik a főiskolák és a gazdasági szervezetek együttmúködése. Jó példa erre a Műszaki Főiskola, $ Villamos-forgógép Kutatóintézet és a Brno-Králove pole-i Gépgyár együttműködése. Ennek ellenére teljesen még nem lehetünk elégedettek az ilyen együttműködés színvonalával és terjedelmével. A főiskolai kutatások színvonalának emelését gátolja, hogy ezek nem rendelkeznek megfelelő műszaki eszközökkel. Sok esetben az alacsony tudományos színvonal gátolja a fejlődést. Hiányzik a konkrét kutatási-fejlesztési feladatokhoz való kötődés. Különös figyelmet érdemel a számítógépek hasznosításának kérdése is, hiszen jelentős összegeket fordítottunk számítástechnikai berendezésekre. E téren sem lehetünk elégedettek az eredményekkel, főleg ami a tudományos-múszaki* tervezésben való alkalmazást, a mérnöki munkák automatizálását, a termelés, a minőségvizsgálat számítógépesítését, az automatizálást és,az információfelhasználást illeti. Azért van ez így, mert hiányoznak a komplex periféria-berendezések, és a dolgozók felkészítése sem halad elég rugalmasan. Nem kielégítő színvonalú a szervizszolgálat és a tanácsadás, mindmáig alacsony színvonalú az automatizálás és a robotizálás, és kevés a rugalmas termelési központ. Az alkalmazott számítógépeket sokszor elnyeli az adminisztráció, ahelyett, hogy a drága berendezéseket a műszaki alkotó tevékenységben alkalmaznák. Nálunk, a Dél-morvaországi kerületben is igyekszünk meggyorsítani az elektronizálás folyamatát. E téren figyelemre méltó aktivitást fejt ki a Gottwaldovi járás, ahol kidolgozták a mikroelektronika alkalmazásának komplex programját, így a legfontosabb üzemek- oen megteremtették a fokozatos megvalósítás előfeltételeit. Azt tapasztaljuk, rendkívül fontos, hogy sok tudományos dolgozó elsajátítsa saját tudományos területén ezeket a progresszív módszereket, illetve hogy örömét lelje ezeknek érvényesítésében, az alkotó tevékenységben. Az elektronizálás fejlesztése nagy mértékben az alkatrészbázis, az elektronikai és a mikroelektronikai elemek beszerezhetőségének afügg- vénye. Nálunk eddig a választék - és sok esetben a minőség és a megbízhatóság - nem kielégítő. Ugyanakkor az elemek ára - amelyet fokozatosan csökkentenek - szintén megdrágítja a végterméket. A további fejlesztés dinamikája és a legfontosabb tudományos-műszaki fejlesztési feladatok végrehajtása szempontjából a 8. ötéves tervidőszakban meghatározó jelentőségű tényező lesz a helyes innovációs stratégia az egyes termelési-gazdasági egységekben és a vállalatoknál. A műszaki fejlesztés valóban váljék az irányítás tengelyévé. Ez - objektív szükségszerűség. E követelményre teljesen indokoltan figyelmeztetett a központi bizottság politikai beszámolója is. Ugyanis gyakran előfordul, hogy egyes gazdasági vezetők e megfogalmazást formálisan alkalmazzák, anélkül, hogy tudatosítanák, hogy a műszaki fejlesztésnek az irányítás tengelyévé válása tartalmilag elsősorban azt jelenti: igényes irányítási módszert alkalmazva és koncepciót teremtve, a kockázatokat is vállalva eltökélten szorgalmazni kell a műszaki haladás gyakorlati érvényesítését. Ahol felismerték az irányítás e tengelyének helyes jelentését, ott pozitív eredményeket érnek el. Jó példa erre az, ami a Ždári Gépgyárban és öntödében történt; kifejlesztették a folyamatos acélöntés berendezéseit és technológiáját. Kombinált hengerművet hoztak létre, amely lehetővé teszi a kisebb kohászati megrendelések megfelelő választékban való gazdaságos kielégítését. A Kurími Szerszámgépgyár terve is jelentős e szempontból. Itt ún. személyzet nélküli munkahelyeket hoznak létre az elektronika lehetőségeinek maximális érvényesítésével. Maximálisra emelik az automatizálás színvonalát, jelentős számú munkaerőt takarítanak meg, több műveletet egyetlen gépre összpontosítanak, és az eddiginél pontosabban munkálják meg az anyagot. A kunovicei LET jelentősen innoválja a repülőgépgyártást; növekszik a gépek hatótávolsága és utaslétszáma, korszerűsítik a navigációs berendezéseket, csökkentik az üzemanyag- és fémfogyasztást. Hogy a progresszív technológiák bevezetésében és a világszínvonalhoz való igazodásban jó eredmények érhetők el, azt jól bizonyítják a Kli- matexben előállított kombinált szövetek, illetve a készruhaipar robotizált munkahelyei, amelyeket a Kötöipari Kutatóintézet segítségével valósítottak meg. A tudományos-műszaki vívmányok gyakorlati érvényesítésében, hatékony alkalmazásában fontos szerepe van az anyagi érdekeltség összes formájának. E szempontból még számos munkahelyen sok az elvégzetten feladat. Sok helyen nem sikerült még megszabadulni a régi szokásoktól, az. egyenlősdit támogató törekvések érvényesítésétől. Ha hatékonyabbá kívánjuk tenni a műszaki fejlesztést, megalkuvás nélkül érvényesítenünk kell az érdem szerinti javadalmazás elvét, amelynek alapját a bizonyítható gyakorlati haszon figyelembe vétele jelenti. Tehát, hogy bárki is fizetést kapjon azért, mert jelen van a munkahelyén, az ilyen luxust nem engedhetjük meg magunknak. Kerületi pártszervezetünkben teljes mértékben tudatosítjuk, hogy a következő időszakban igényesen próbára tesszük az egész tudományosműszaki potenciált. A Dél-morvaországi kerület tudományos-kutatási bázisa a legfejlettebbek közé tartozik az országban. E bázisnak fontos szerepet kell játszania a szociális-gazdasági fejlesztésben. Fel vagyunk készülve arra, hogy nagy erőfeszítést fejtünk ki, hogy műszaki haladást érjünk el a termelésben, hogy anyag- és energiamegtakarítást érjünk el, és hogy javuljon termékeink minősége, megbízhatósága. Mind az intenzifikációs program végrehajtása során, mind az értékesítésben pótolhatatlan szerepe van a dolgozók kezdeményezésének, a feltalálók és az újítók mozgalmának fejlesztését is beleértve. Széles körben meg akarjuk honosítani a műszakiak kollektív és egyéni alkotóterv-mozgalmát. A brnói Zbrojovka és az Első Brnói Gépgyár példáját e forma érvényesítését illetően majd további vállalatok és kutatóintézetek követik. A kezdeményezés más progresszív formáit is támogatjuk a kerületben. Stratégiánkhoz szervesen hozzátartozik, hogy reálisan értékeljük a lehetőségeket és meghatározzuk a szükségleteket ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a 8. ötéves tervből következő feladatokat. A kongresszusi küldöttek egy csoportja (ČSTK-felvétel) ÚJ SZÚ 6 1986. IV. 1
