Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám, kedd

A CSKP XVII. kongresszusának vitája (Folytatás az 5. oldalról) növekedést jelent. Hasonlóan teljesítettük az állattenyésztés feladatait is. Járásunkban a növénytermesztés növekedé­sének magasabb ütemét nemcsak a szántóföld, hanem az állandó füves növényzet jobb kihasz­nálásával is el szeretnénk érni, amely a talaj 54 százalékát foglalja el és jelentős forrása a takar­mányalapnak. A jó minőségű takarmány terme­lésének lényeges növelése és ehhez kapcsoló­dóan az állattenyésztés növelése szempontjából talán itt vannak a legnagyobb tartalékaink. Az állattenyésztés legfőbb terméke a tej, amely az efsz-eink többségében az e területről származó jövedelmek túlnyomó részét adja. A 6. ötéves tervidőszakkal összehasonlítva a tejtermelést 18 millió literrel .léptük túl és az egy fejőstehénre jutó átlagos évi tejhozam 448 literrel növekedett. Ez a termelés elért növekedése szempontjából jó eredmény. Hogyha azonban az élenjáró járások­kal hasonlítjuk össze magunkat, megállapíthat­juk, van még mit pótolnunk, hogy legalább meg­közelítsük őket, bár ebben az esetben a termelés feltételei valóban döntő szerepet játszanak. A fe- jöstehén-tartás intenzitásának fokozására járá­sunkban, főleg a lemaradó efsz-ekben, számos intézkedést hoztunk. Elsősorban a komplex raci- onalizációs brigádok létrehozásához szükséges feltételekre koncentráltunk, azzal a céllal, hogy főleg a szemes takarmányok hatékony kihaszná­lása mellett növekedjen a fejős tehenek által megtermelt haszon. A kitűzött gél teljesítése szempontjából döntő jelentőségű lesz a tehénál­lomány génalapjának további javítása a jól tejelő fajtákkal való keresztezés "formájában. Igényesebbek kívánunk lenni az állatok tiszta­sága, az átfogó megelőzés területén is, de a legfőbb figyelmet a rendkívüli tejhozamú tehe­nek életének meghosszabbítására, az .újrater­melés kérdéseire, valamint a borjúk és üszők komplex nevelésére fordítjuk. A munka haté­konyságához, gazdaságosságához és jó minő­ségéhez vezető utat itt is a javadalmazás új formáinak bevezetésében, az önelszámolás el­vei alapján az érdemek figyelembe vételében látjuk. Tudatában vagyunk annak, hogy a 8. ötéves terv céljainak elérése és az egyes évek feladata­inak teljesítése járásunkban megköveteli a telje­sítmény és a hatékonyság növelését. A kommu­nisták, a dolgozó kollektívák és az egyének igyekezetét erre irányítjuk. Szükséges azonban, hogy a többi reszort is rugalmasabban reagáljon a mezőgazdaság javaslataira és igényeire. Járásunkban a jó mezőgazdasági eredmé­nyek elérésében nagy szerepet játszott a raslavi- cei Arany Kalász Efsz is, ahol már 10 éve a "szövetkezet elnökeként dolgozom. Két és félezer hektárnyi mezőgazdasági területen gaz­dálkodunk, miközben a szántóföld nagyobb része a Csergovi-hegység alatt fekszik. Nem könnyű ilyen talajon megtermelni a gabona vagy a bur­gonya szükséges mennyiségét. Ha ez mégis sikerül, akkor az elsősorban a szocialista mun­kabrigádok érdeme, amelyek kollektíváinak élén a kommunisták állnak. Ók járnak az élen a mun­ka hatékonyabb formáinak keresésében, a leg­bonyolultabb feladatok megoldásában, a tudo­mányos-múszaki ismeretek és a haladó tapasz­talatok gyakorlati alkalmazásában. Ezeknek az ismereteknek a gyakorlati érvényesítését előse­gítő egyik leghatékonyabb módszer épp a komp­lex racionalizációs brigád a növénytermesztés területén. Feladata az, hogy a talajban biztosítsa a szerves anyag megfelelő mennyiségét. Az állattenyésztésben például nem használ­tuk ki eléggé fejőstehén-fajtánk potenciális ké­pességeit. Ezért létrehoztunk egy komplex racio­nalizációs brigádot, amely feladata, hogy a szar­vasmarha-tenyésztés leghaladóbb formainak ki­használásával növelje a haszontermelést. A komplex racionalizációs brigádok a szövetke­zeti tagságot is tettekre ösztönözték és nekik köszönhetően csatlakoztak hozzánk a kutatás és a tudomány területén dolgozók is. Azok az eredmények, amelyeket efsz-ünk a 7. ötéves tervidőszak utolsó éveiben ért el, meg­győztek bennünket ennek az eljárásnak a helyességéről. Az ötéves terv által meghatáro­zott bruttó mezőgazdasági termelést csaknem 5 százalékkal léptük túl. Jó eredményeket értünk el a gabonaprogram teljesítésében, az olajos növények termesztésében, a szemes takarmá­nyok termelésében. A fejőstehenek tejhozamát 12 százalékkal növeltük, 100 tehénre számítva 113 borjút neveltünk fel stb. A 6. ötéves tervidő­szak eredményeihez hasonlítva a 7. ötéves terv- idószakbaiv''teljesítményünket egyharmadával, nyereségünket 2,5-szeresével növeltük. Az említett pozitív fejlődés ellenére nem elég­szünk meg az eredményekkel. Szövetkezetünk feltételei között a feladatok következetes teljesí­tését összekapcsoljuk á termelés volumenének a ráfordítások lassúbb növekedése melletti céltu­datos növelésével. Ha ezt teljesíteni akarjuk, valami újat kell munkánkban bevezetni. Kulcsszerepet-játszhat a kollektívák érdekelt­ségének jelentős növelése a végső munkaered­ményekben, továbbá a káderek helyes elhe­lyezése és a nem csupán forŕhális szocialista versenymozgalom, amely túllépi a járás és a kerület kereteit: így például az internacionalista szocialista versenymozgalom a Kelet-szlovákiai kerület és az ukrajnai Kárpátalja, illetve ezek egyes járásai, további üzemei, vállalatai és me­zőgazdasági szervezetei között szép kifejezője a testvéri együttműködésnek és a kitűzött, sok tekintetben közös célok teljesítésére való kölcsö­nös ösztönzésnek. A szövetkezeti mezőgazdaság építésének és megszilárdításának útja a mi járásunkban mindig bonyolult és igényes volt, ám túl vagyunk a leg­nehezebb időszakon. Már jól ismerjük az időjá­rás szesžélyeit, s így ma a feladatunk az, hogy jó alapokon építsük tovább a korszerű és nagy teljesítményű szocialista mezőgazdaság új pillé­reit. Mi, a mai nemzedék tagjai, az eddigi jó eredményekre szeretnénk alapozni, teljes mér­tékben ki 'akarjuk használni a tartalékokat, fel­számolni arányosságokat, hasznosítani a tudo­mány adta lehetőségeket, hogy ezek a termelés mozgató erejévé váljanak, mivel csak így folytat­hatjuk sikeresen a csehszlovák mezőgazdaság fejlesztését. JIRÍ DREXLER elvtárs, a Gottwaldovi Cseh Gumi- és Műanyagipari Művek vezérigazgatója A CSSZSZK 1986-1990. évi gazdasági és szoci­ális fejlődésének fő irányairól és a 2000-ig terjedő kilátásokról címú dokumentum rend­kívüli figyelmet for­dít a tudományos­műszaki fejlesztés szerepének növe­lésére, és hangsú­lyozza ennek meg­határozó jelentősé­gét a népgazdaság igényes céljainak elérése szempontjából. A Dél-morvaországi kerületben több mint 100 kutatási, fejlesztési és műszaki tervezési szervezet működik mintegy 22 000 dol­gozóval. Olyan bázis ez, amely az ipari vállalatok száímára gondoskodik az innovációról és a távlati termelési programok biztosításáról. E vállalatok a népgazdaság több mint 150 szakágazatának tevékenységét befolyásolják.- Kétségtelen, hogy a tudományos-múszaki politika végrehajtásában sok pozitív eredményt értünk el. Jó eredmények azonban elsősorban ott születtek, ahol célszerűen összpontosították az erőket és az eszközöket a kutatás és az eredményérvényesítés szerves összekapcsolá­sára. Jó példa erre, hogy Brnóban létrehozták a Form kutatási-termelési szervezetet, amely a formázási technológia fejlesztésére összponto­sít, és amely lehetővé tette a kutatás, a fejlesztés és a termelés eddig egymástól független tevé­kenységeinek és a kivitelező tevékenységeknek szerves összekapcsolását. A koncentrációnak és a feladatok komplex biztosításának köszön­hetően megszűntek a vállalatok közötti akadá­lyok, így az egész ciklus időtartama két évvel csökkent. Minőségileg új szemlélet kezdett érvé­nyesülni a. 8. ötéves terv kidolgozása során is; számos vállalat csatlakozott a prágai pártszerve­zet és a prágai vállalatok kezdeményezéséhez, amely a párt XVII. kongresszusa tiszteletére bontakozott ki. A vállalások az alkotó kezdemé­nyezést, a tudományos-műszaki fejlesztést és a nemzetközi együttműködést egyaránt szolgál­ják. Egyes vállalatok a 8. ötéves tervet a műszaki fejlesztés ötéves tervének tekinti, és lényegesen meggyorsítják az innovációt, és kívánatos mérté­kű gyártmányfejlesztést hajtanak végre. Az ilyen jellegű aktivitásban élen jár a kunovicei LET vállalat, amelynek keretei között az innovált termékek részaránya 1986-ban - az egész áru­termeléshez viszonyítva - 60 százalék. A brnói Agrozet Zetor vállalatnál ez 58 százalék, a letovi- cei Agrozetben 44 százalék, a jihlavai Jihlavan- ban 43 százalék, a brnói Zbrojovkában pedig 33 százalék. Igényes, de szükségszerű feladatot jelölt ki a Cseh Gumi- és Műanyagipari Művek termelé- si-gazdasági egység is, amely azt az elvet köve­ti, hogy a kutatási feladatok megoldásának idő­tartamát átlagosan 2 évvel csökkenti, miközben a feladatmegoldás és a gyakorlati érvényesítés ciklusa a legfontosabb területeken nem tarthat tovább 3 évnél. E szemlélet érvényesítésével sikerült jelentő­sen csökkenteni a személygépkocsi-abroncsok új nemzedéke fejlesztésének és kivitelezésének időtartamát. Olyan termékekről van itt szó, ame­lyeket eddig - jelentős devizaráfordítással - a kapitalista országokból importáltuk. A jó példa további kollektívákat is magával ragadott. Ezeknek rendkívül rövid idő alatt sikerült kidol­gozniuk egy gépsor műszaki terveit, illetve gyár­tását, így elektrotechnikai, egészségügyi és élel­miszeriparunk számára megkezdhetik a biaxiáli- san orientált fóliák gyártását. Mindkét termék világszínvonalú, és jelentős devizamegtakarítást eredményez. Noha még számos pozitív példát sorolhatnék fel, amelyek mind a tudományos-műszaki hala­dás elmélyítésére irányuló törekvéseket doku­mentálnák, az is tény, hogy az eddigi eredmé­nyekkel, amelyeket a népgazdaság intenzív fej­lesztésében és a tudományos-műszaki eredmé­nyek gyakorlati érvényesítésében elértünk, nem lehetünk elégedettek. Még mindig lassú az elő­rehaladás. Ennek az az oka, hogy a kutatási­fejlesztési bázis nem mindig összpontosít kellő­képpen az új technika alkotó kibontakoztatására. Sokszor olyan problémákat kell megoldania, amelyek nem a legfontosabb intenzifikálási fela­datok végrehajtását szolgálják. Sok terv készíté­sénél rögtönözni kell, mivel nem állnak rendelke­zésre megfelelő anyagok és részegységek, és helyenként nem tekintik kiemelt feladatnak a ku­tatási-fejlesztési bázis szükségleteinek kielégíté­sét. Gyakran előfordul, hogy az alkotó kutatók kimutatások készítésével töltik idejüket, problé­mák merülnek fel a szerződéses kapcsolatok rendszerében, és ezeket az alkotóknak kell meg­oldaniuk. Sokszor diszpécserfeladatokat látnak el. Tehát teljesen nyilvánvaló, hogy szükség van a műszaki-adminisztrációs tevékenység egysze­rűsítésére, az információáramlás gépesítéssel való elősegítésére, többet kell törődni a team­munka fejlesztésével, és a kapacitásokat főleg a legfontosabb feladatok megoldására kell össz­pontosítani. Ezek a problémák és fogyatékosságok nehe­zítik a kutatást, és így sokszor pótmegoldásokat tesznek szükségessé. Ezek a gyakorlatban azt eredményezik, hogy az elért színvonal nincs összhangban az eredeti követelményekkel, és így fixálódik a nem kívánatos középszerűség, amely már régóta gondot okoz. Másrészt viszont nem szabad megengednünk, hogy a problémá­kat eltúlozzák, és ezzel leplezzék a kutatás gyenge hatékonyságának igazi okait. A gyenge hatékonyság igazi oka ugyanis igen sokszor a saját alkotó munka és a team-irányítás ala­csony színvonala. Az ilyen konkrét esetek meg­oldása megköveteli, hogy sokkal szigorúbbá vál­janak a káderek kiválasztásának kritériumai, és hogy a pártszervezetek következetesen érvé­nyesítsék ellenőrzési jogukat. Szükségszerűen ki kell bontakoztatni a Szov­jetunióval és a KGST többi tagállamával a minő­ségileg lényegesen magasabb színvonalon való együttműködést. A KGST-tagállamok tudomá­nyos-műszaki együttműködése csak akkor lehet eredményes, ha a komplex egyezményeket úgy kötik meg, hogy ezek nemcsak a tudományos- múszaki részt tartalmazzák, hanem a szabvá­nyosítási, jogi, közgazdasági, termelési és ke­reskedelmi vonatkozásokra is kiterjednek. Kedvező jelenség, hogy egyre szorosabbá válik a főiskolák és a gazdasági szervezetek együttmúködése. Jó példa erre a Műszaki Főis­kola, $ Villamos-forgógép Kutatóintézet és a Brno-Králove pole-i Gépgyár együttműködé­se. Ennek ellenére teljesen még nem lehetünk elégedettek az ilyen együttműködés színvonalá­val és terjedelmével. A főiskolai kutatások színvonalának emelését gátolja, hogy ezek nem rendelkeznek megfelelő műszaki eszközökkel. Sok esetben az alacsony tudományos színvonal gátolja a fejlődést. Hiány­zik a konkrét kutatási-fejlesztési feladatokhoz való kötődés. Különös figyelmet érdemel a szá­mítógépek hasznosításának kérdése is, hiszen jelentős összegeket fordítottunk számítástechni­kai berendezésekre. E téren sem lehetünk elé­gedettek az eredményekkel, főleg ami a tudomá­nyos-múszaki* tervezésben való alkalmazást, a mérnöki munkák automatizálását, a termelés, a minőségvizsgálat számítógépesítését, az auto­matizálást és,az információfelhasználást illeti. Azért van ez így, mert hiányoznak a komplex periféria-berendezések, és a dolgozók felkészí­tése sem halad elég rugalmasan. Nem kielégítő színvonalú a szervizszolgálat és a tanácsadás, mindmáig alacsony színvonalú az automatizálás és a robotizálás, és kevés a rugalmas termelési központ. Az alkalmazott számítógépeket sokszor elnyeli az adminisztráció, ahelyett, hogy a drága berendezéseket a műszaki alkotó tevékenység­ben alkalmaznák. Nálunk, a Dél-morvaországi kerületben is igyekszünk meggyorsítani az elekt­ronizálás folyamatát. E téren figyelemre méltó aktivitást fejt ki a Gottwaldovi járás, ahol kidol­gozták a mikroelektronika alkalmazásának komplex programját, így a legfontosabb üzemek- oen megteremtették a fokozatos megvalósítás előfeltételeit. Azt tapasztaljuk, rendkívül fontos, hogy sok tudományos dolgozó elsajátítsa saját tudományos területén ezeket a progresszív mód­szereket, illetve hogy örömét lelje ezeknek érvé­nyesítésében, az alkotó tevékenységben. Az elektronizálás fejlesztése nagy mértékben az alkatrészbázis, az elektronikai és a mikro­elektronikai elemek beszerezhetőségének afügg- vénye. Nálunk eddig a választék - és sok esetben a minőség és a megbízhatóság - nem kielégítő. Ugyanakkor az elemek ára - amelyet fokozatosan csökkentenek - szintén megdrágítja a végterméket. A további fejlesztés dinamikája és a legfontosabb tudományos-műszaki fejlesz­tési feladatok végrehajtása szempontjából a 8. ötéves tervidőszakban meghatározó jelentőségű tényező lesz a helyes innovációs stratégia az egyes termelési-gazdasági egységekben és a vállalatoknál. A műszaki fejlesztés valóban váljék az irányítás tengelyévé. Ez - objektív szükségszerűség. E követelményre teljesen in­dokoltan figyelmeztetett a központi bizottság po­litikai beszámolója is. Ugyanis gyakran előfordul, hogy egyes gazdasági vezetők e megfogalma­zást formálisan alkalmazzák, anélkül, hogy tuda­tosítanák, hogy a műszaki fejlesztésnek az irá­nyítás tengelyévé válása tartalmilag elsősorban azt jelenti: igényes irányítási módszert alkalmaz­va és koncepciót teremtve, a kockázatokat is vállalva eltökélten szorgalmazni kell a műszaki haladás gyakorlati érvényesítését. Ahol felismer­ték az irányítás e tengelyének helyes jelentését, ott pozitív eredményeket érnek el. Jó példa erre az, ami a Ždári Gépgyárban és öntödében történt; kifejlesztették a folyamatos acélöntés berendezéseit és technológiáját. Kombinált hen­gerművet hoztak létre, amely lehetővé teszi a ki­sebb kohászati megrendelések megfelelő vá­lasztékban való gazdaságos kielégítését. A Kurí­mi Szerszámgépgyár terve is jelentős e szem­pontból. Itt ún. személyzet nélküli munkahelyeket hoznak létre az elektronika lehetőségeinek maxi­mális érvényesítésével. Maximálisra emelik az automatizálás színvonalát, jelentős számú mun­kaerőt takarítanak meg, több műveletet egyetlen gépre összpontosítanak, és az eddiginél ponto­sabban munkálják meg az anyagot. A kunovicei LET jelentősen innoválja a repülőgépgyártást; növekszik a gépek hatótávolsága és utaslétszá­ma, korszerűsítik a navigációs berendezéseket, csökkentik az üzemanyag- és fémfogyasztást. Hogy a progresszív technológiák bevezetésé­ben és a világszínvonalhoz való igazodásban jó eredmények érhetők el, azt jól bizonyítják a Kli- matexben előállított kombinált szövetek, illetve a készruhaipar robotizált munkahelyei, amelye­ket a Kötöipari Kutatóintézet segítségével valósí­tottak meg. A tudományos-műszaki vívmányok gyakorlati érvényesítésében, hatékony alkalma­zásában fontos szerepe van az anyagi érdekelt­ség összes formájának. E szempontból még számos munkahelyen sok az elvégzetten feladat. Sok helyen nem sikerült még megszabadulni a régi szokásoktól, az. egyenlősdit támogató törekvések érvényesítésétől. Ha hatékonyabbá kívánjuk tenni a műszaki fejlesztést, megalkuvás nélkül érvényesítenünk kell az érdem szerinti javadalmazás elvét, amelynek alapját a bizonyít­ható gyakorlati haszon figyelembe vétele jelenti. Tehát, hogy bárki is fizetést kapjon azért, mert jelen van a munkahelyén, az ilyen luxust nem engedhetjük meg magunknak. Kerületi pártszervezetünkben teljes mérték­ben tudatosítjuk, hogy a következő időszakban igényesen próbára tesszük az egész tudományos­műszaki potenciált. A Dél-morvaországi kerület tudományos-kutatási bázisa a legfejlettebbek közé tartozik az országban. E bázisnak fontos szerepet kell játszania a szociális-gazdasági fejlesztésben. Fel vagyunk készülve arra, hogy nagy erőfeszítést fejtünk ki, hogy műszaki hala­dást érjünk el a termelésben, hogy anyag- és energiamegtakarítást érjünk el, és hogy javuljon termékeink minősége, megbízhatósága. Mind az intenzifikációs program végrehajtása során, mind az értékesítésben pótolhatatlan szerepe van a dolgozók kezdeményezésének, a feltalá­lók és az újítók mozgalmának fejlesztését is beleértve. Széles körben meg akarjuk honosítani a műszakiak kollektív és egyéni alkotóterv-moz­galmát. A brnói Zbrojovka és az Első Brnói Gépgyár példáját e forma érvényesítését illetően majd további vállalatok és kutatóintézetek köve­tik. A kezdeményezés más progresszív formáit is támogatjuk a kerületben. Stratégiánkhoz szerve­sen hozzátartozik, hogy reálisan értékeljük a le­hetőségeket és meghatározzuk a szükségleteket ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a 8. ötéves tervből következő feladatokat. A kongresszusi küldöttek egy csoportja (ČSTK-felvétel) ÚJ SZÚ 6 1986. IV. 1

Next

/
Thumbnails
Contents