Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám, csütörtök
A CSKP XVII. kongresszusának vitája ÚJ SZÚ 11 1986. IV. 3. GEJZA ŠĽAPKA elvtárs, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkára Nagy figyelemmel hallgattuk meg Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának politikai beszámolóját, Gustáv Husák elvtárs főtitkár előadói beszédét Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa feladatainak teljesítéséről és további céljainkról. A beszámoló teljes mértékben tükrözi a márxista-leninista elmélet alkotó alkalmazását a fejlett szocialista társadalom építésének gyakorlatában, reagál hazánk további komplex fejlődésének igényeire és követelményeire. Az elért eredmények, valamint a problémák igényes, bíráló szemléletű elemzése és a következő időszak új, valós feladatainak céltudatos meghatározása megerősíti pártunk politikájának helyességét és a dolgozók körében növeli tekintélyét. A bratislavai pártszervezet nevében szeretném kifejezni teljes egyetértésünket az előadott beszámoló tartalmával, s a benne foglalt szándékok és következtetések egyöntetű támogatását. Tisztában vagyunk a következő évek feladatainak igényességével, de az előző évek feladatai sem voltak könnyűek. Teljesítésük során számos jó eredményt értünk el, és Bratislavában is értékes tapasztalatokra tettünk szert, főleg a termelésben az intenzifikálás tényezőinek érvényesítése során. Az eltelt 15 esztendőben jelentősen gyarapodott a város gazdasági potenciálja. Az ipari bruttó termelés volumenje 106,8 százalékkal növekedett, mégpedig főleg a gép-, a vegy-, az elektrotechnikai és az élelmiszeriparban. Ezzel egyidejűleg társadalmilag jobban felhasználták a termékeket, amelyeknek tavalyi értékesítési szintje 120,9 százalékkal haladta meg az 1970. évi szintet. Gyorsabban növekedett a munkatermelékenység és a nyereség, a bratislavai vállalatok exportképessége. A 7. ötéves tervidőszakban megkétszereződött az árutermelésben a magas műszaki-gazdasági színvonalat elérő termékek hányada, amely jelenleg 22,1 százalékos. Eredményeinkkel azonban nem vagyunk elégedettek. Bosszant bennünket főleg a gép- és az elektrotechnikai iparvállalatok építésének lassú üteme. Ezeknek a vállalatoknak részesedése a város ipari fejlődésében az elmúlt ötéves tervidőszakban csak egy százalékkal növekedett. Ehhez hasonlóan elégedetlenek vagyunk a Bratislavai Gépkocsigyár építésével is. A lassú építkezésre és technológiaszállításra gondolok. Számos vállalatunk ipari bázisának lassú kor- szerúsítése következtében nem valósítottuk meg a 7. ötéves tervidőszak kezdetén megfogalmazott szándékainkat, főleg a termelés munka- és képzettségigényességét, a végtermékek termelésének növelését, s végül pedig Bratislava ipari jellege további kidomborítását illetően. Megértjük a városfejlesztésben érdekelt illetékes szervek és tárcák bizonyos problémáit, de úgy gondoljuk, hogy a feladatok teljesítését fékezte elégtelen koncepciozitásuk és rugalmasságuk. Nem vagyunk elégedettek a társadalmi munkatermelékenység lassú növekedésével, a műszakszám csökkenésével és a termelési alapok hatékonyságával sem. Tekintettel ezekre a tapasztalatokra a városi párt- és állami szervek, valamint a vállalatok felelős dolgozóinak figyelmét arra orientáljuk, hogy a szervező, valamint az illetékes minisztériumi szervekkel együttműködésben kezdeményezőbben és hatékonyabban hangolják össze Bratislava anyagi-termelési bázisa továbbfejlesztésének szándékait. A város rohamos fejlődése a párt XIV. kongresszusa óta megkívánta, hogy a városi szervek nem csekély figyelmet fordítsanak a lakáskérdés megoldására. Különféle okokból érezhetően lemaradt a járulékos építkezés és a közművesítés. Ezt a problémát nem sikerült megoldanunk, noha ennek érdekében a 7. ötéves tervidőszak utolsó három évében nagyobb igyekezetet fejtettünk ki. Az intenzív komplex lakásépítés mellett előtérbe kerültek a közlekedési, az egészségügyi, a kereskedelmi és a szolgáltatási, valamint a környezetvédelmi építkezések is. A lakosság élete és a város fejlődése szempontjából jelentős pozitív tény volt a Szlovák Nemzeti Felkelés és a Duklai Hősök Hídjának, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat autóbuszállomásának, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom házának, a ružinovi polikliniká- nak, a vereknyei (Vrakuňa) központi szennyvíz- tisztítónak és néhány további létesítménynek felépítése. Kivitelezésükben hatásos segítségünkre voltak a szállítók a CSSZSZK különböző részeiből, akik több építkezésen nemcsak teljesítették a tervfeladatokat, hanem közös szocialista kötelezettségeket is vállaltak és azokat többnyire^ példásan teljesítették. Köszönettel tartozunk főleg az SZSZK kerületi építőipari dolgozóinak, akik részt vállaltak Bratislava építéséből. Az egész városban, főleg azonban a petržalkai városrészben, ahol a lakosok száma több mint 120 ezer, akik nagyrészt a városközpontban dolgoznak, s ott élnek kulturális valamint társadalmi életet, problémákat okozott a járulékos beruházások és a műszaki infrastruktúra építésének lemaradása. Feladatunk most és a következő években Petržalka átalakítása Bratislava minden vonatkozásban pezsgő életű részévé. Égető probléma a közlekedési rendszer. A legfelsőbb pártszervek, a CSSZSZK kormánya és az SZSZK kormánya megértésének és támogatásának köszönhetően ezt a problémát a gyorsvasút előkészített építésével fogjuk megoldani. Elismeréssel nyugtázzuk egyidejűleg a prágai városi pártbizottság és a Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottság elvtársi együttműködését és segítségét városunk közlekedési problémáinak megoldásában. Az erre irányuló igyekezet eredménye a Szovjetunióval való kormányközi egyezmény aláírása a bratislavai városi gyorsvasút építésében való együttműködésről. Nem kevesebb gondot okoz az egészségügyi és a szociális ellátás. Míg 1971 -ben a bratislavai városi egészségügyi intézet ezer lakosra 5,5 kórházi ággyal rendelkezett, addig jelenleg ez kevesebb, s a CSSZSZK többi kerületéhez képest helyzetünk a legrosszabb, miközben a kórházak nagy része leromlott állapotban van. E kedvezőtlen helyzet javítására az elmúlt ötéves tervidőszakban új egészségügyi intézmények építéséhez fogtunk hozzá, de ennek ellenére a következő időszakban erre a területre nem kevés igyekezetet és eszközt kell fordítanunk. A párt szervei, számos szervezet és az egyes kommunisták is A CSSZSZK 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlődése fó irányainak és a 2000-ig terjedő kilátásoknak dokumentumtervezetével kapcsolatos észrevételeikben nagyrabecsüléssel szóltak arról a tényről, hogy ez a tervezet figyelmet fordít a lemaradó területeken Bratislava fejlesztésére is. Főleg a közlekedési rendszer átépítésére, az egészségügyi intézmények építésére és a környezeti tényezők további javítására. Annak tudatában, hogy feltétlenül hatékonyabbá kell tenni Bratislava fejlesztését, s így növelni kell hozzájárulásunkat a csehszlovák népgazdaság sikeréhez, már az elmúlt időszakban több lépést tettünk a város irányításának és formálásának tökéletesítésére. Ennek során Bratislavát városi tudományos-termelési és szociális komplexumnak tekintjük. A nyolcvanas évek elején hozzáfogtunk a város szociálisgazdasági fejlesztése részterveinek kimunkálásához, s ennek alapján megszületett Bratislava 1986-1990. évi szociális és gazdasági fejlesztésének fó irányai és az 1995-ig terjedő kilátások című dokumentum, amelyet az idei városi pártkonferencián hagytunk jóvá. A fejlett szocialista társadalom építése feladataival összhangban a városi pártszervezet figyelmét összpontosítjuk a gazdasági fejlődés meggyorsítására, a termelés és a munka hatékonyságának minden oldalú javítására, a tudomány és a technika ismereteinek gyorsabb gyakorlati alkalmazására. Ennek során a testvérbaráti kijevi pártszervezet tapasztalataira is támaszkodunk. Ezek a tapasztalatok arra ösztönöztek bennünket, hogy programszerűen formáljuk és szervezzük a város tudományos-kutatási munkahelyeinek és termelési bázisának hatékonyabb kapcsolatát az önkéntes pedagógiai-tudományos-termelési egyesülések formájában, fokozatosan egyeztetve ezt a városi célprogrammal. Városi pártbizottságunk e szándékok megvalósításának biztosítása során az elmúlt választási időszakokban a komplex tervhez, valamint a tu- dományos-múszaki fejlesztés meggyorsításának, a termékek és a szolgáltatások minősége szabályozásának programjához igazodott. A pártbefolyásnak köszönhetően a város területén múködó jelentős tudományos-kutatási bázis is fokozatosan elterjeszti a gyakorlattal való kapcsolat új szervezési formáit, s még hatékonyabban hozzájárul a városi vállalatok és üzemek igényes feladatainak teljesítéséhez. Ez lemérhető a Georgi Dimitrov Vegyiművek nemzeti vállalat, a Szlovák Műszaki Főiskola vegyészetitechnológiai kara és a Vegyipari Technológiai Kutatóintézet együttműködése példáján. A városi pártszervezet céltudatos törekvése Bratislavában a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására a kongresszust megelőző időszakban is kívánatos visszhangra talált. A város számos párt- és gazdasági szervezete jóváhagyta a 8. ötéves tervidőszakra vonatkozó intenzifikálási, valamint a tudományos-műszaki haladást meggyorsító programokat. A prágai pártszervezet XVII. pártkongresszus tiszteletére tett kezdeményező lépésére városunk döntő fontosságú vállalatainak csaknem 50 százaléka adott választ. Mind nagyobb a visszhangja a Szakszervezetek Központi Tanácsa felhívásának, hogy a tervezetthez képest egy százalékkal növeljük a munkatermelékenységet, fél százalékkal csökkentsük az anyagköltségeket és javítsuk a termékek minőségét. A bratislavai pártszervezet, összhangban az SZKP XXVII. kongresszusának határozataival és a Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusán jóváhagyásra kerülő határozatokkal, a gazdasági és a szociális fejlesztés programjának megvalósítása során elsősorban növelni kívánja igyekezetét a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásában. Ennek során alkalmazni kívánjuk a kijevi elvtársak legújabb tapasztalatait. Támogatjuk a bratislavai vállalatok és gazdálkodó szervezetek hatékonyabb beilleszkedését az integráció folyamataiba a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében és főleg a Cehszlovákia és a Szovjetunió 2000-ig terjedő hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködése programjából következő intézkedések megvalósításába. E »tekintetben a központi államigazgatási szervekben és a termelési-gazdasági egységekben dolgozó kommunistáktól nagyobb segítséget várunk el az általuk irányított tudományos kutatási és termelési szervezetekben. A városi pártkonferencia határozataiban hangsúlyoztuk, hogy a 8. ötéves tervidőszakban a további gazdasági fejlődés döntő fontosságú feladatainak teljesítése az intenzifikálás, valamint a munka hatékonyságának és minőségének javítása útján megkívánja valamennyi párt-, állami, gazdasági és társadalmi szerv, illetve szervezet átfogó hozzáállását és egyeztetett igyekezetét Bratislava területén. Arra törekszünk, hogy ezeknek az igényes feladatoknak megvalósítása, valamint Bratislava dolgozóinak és ifjúságának mozgósítása minden pártalapszervezet, s a munkahelyeken minden kommunista politi- kai-szervezó, eszmei-nevelő és tömegpolitikai munkájának fó tartalmává váljon. JÁN PIRČ elvtárs, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára A kelet-szlovákiai kerületi pártszervezet külaöttei nagy érdeklődéssel hallgatták végig a politikai beszámolót, amelyet Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára terjesztett elő. A beszámoló meggyőzően elemzi a CSKP XVI. kongresszusán elfoga- '«3^* dott határozatok teljesítését és reálisan határozza meg a fejlett szocialista társadalom építésének további programját. A politikai beszámolót áthatja a hazánk jövőjébe, a népünk alkotó erejébe vetett hit és büszkévé tesz az elvégzett munkánkra. Eredményeink meggyőzően bizonyítják, hogy a CSKP XVI. és XVII. kongresszusa között becsülettel és méltóan teljesítette történelmi küldetését, eredményesen oldotta meg a népgazdaság fejlesztésének igényes feladatait. A párt politikai-szervező munkáját a keletszlovákiai kerületben is a párt gazdaságpolitikája feladatainak teljesítésére irányítottuk. Abból a meggyőződésünkből indultunk ki, hogy éppen ezen a téren teremthetjük meg az állam gazdasági ereje és védelmi képessége növelésének forrásait, a dolgozók életszínvonala emelésének és javításának feltételeit. Ennek eredményeként Kelet-Szlovákia az elmúlt tizenöt év alatt jelentős haladást ért el. Az ipari termelés értéke az 1970. évi 20,5 milliárd koronáról 1986-ban 56 milliárd koronára nőtt. A kerület ma az ország ipari termelésének 6,7 százalékát, Szlovákia termelésének 23 százalékát állítja elő. Tizenöt év alatt 175 000 lakást építettünk. A kelet-szlovákiai kommunisták és dolgozók nevében köszönetét mondok a CSKP Központi Bizottságának, a szövetségi kormánynak, a szlovák párt- és állami szerveknek azért a gondoskodásért, amelyet a kerület fejlesztésére, dolgozóink életének javítására fordították. A 7. ötéves tervidőszakban mindenekelőtt becsületes munkánkkal fejeztük ki hálánkat. Az ipari termelés tervének valamennyi kötelező mutatóját teljesítettük és a nyereséget több mint egy milliárd koronával túlteljesítettük. 32 millió gigajoul energiát, 369 000 tonna vas, és 3300 tonna egyéb fémet takarítottunk meg. Nőtt a magas műszakigazdasági színvonalú termékek részaránya. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a mezőgazdasági termelést 10,3 százalékkal növeltük. Embereink ezeknek az eredményeknek az alapján büszkék szocialista hazájukra. Ha visszatekintünk, látjuk, hogy a XVI. kongresszus óta nagy munkát végeztünk. Ha azonban előretekintünk, látjuk, nincs okunk az önelégültségre. Tudatosítjuk, nem tudtuk valamennyi feladatunkat úgy teljesíteni ahogy terveztük, ahogy szerettük volna, sok a fogyatékosságunk és problémánk. Nem lehetünk elégedettek a termelés minőségével. Sok termékünk nem felel meg a külföldi és hazai megrendelők igényeinek. Az energia, fém- és nyersanyagfogyasztás még mindig magas. Annak ellenére, hogy Csehszlovákiában az ipar területén nálunk a legmagasabb a múszak- szám - 1,484 - ezt a számot még mindig alacsonynak tartjuk, főleg a gépiparban és az építőiparban. A kerület néhány ipari és építőipari vállalata már több éve veszteséges. Az építőiparban több kiemelt építkezésen nem sikerül teljesíteni feladatainkat. A kerületi pártkonferencián bíráltuk ezeket a fogyatékosságokat. Nem titkoljuk, hogy vannak pártalapszervezeteink és vezető posztot betöltő elvtársaink, amelyek, illetve akik ugyan támogatják a fejlődés igényes szakaszát, de a munkahelyeken nem érvényesítik ezt az igényességet. Ahelyett, hogy a műszaki haladásért, a termelés korszerűsítéséért, a munkafegyelem fokozásáért küzdenének, tervmódosításokat kérnek, és a kényelmesebb utakat keresik. A kerületi pártbizottság bírálja az ilyen hozzáállásokat, és azokat, akik nem akarják megérteni a feladatok igényességét felmenti tisztségük alól. A gazdasági és szociális fejlődés programjának javaslata a kerület dolgozói körében nagy visszhangot keltett. A pártszervezetek, a járási és a kerületi pártkonferencia egyetértett a javaslattal. Tudatosítjuk azonban, hogy a 8. ötéves terv feladatainak teljesítése nem lesz könnyű. Sokkal több alkotó munkát és energiát követel meg. Meggyőződésünk, hogy ezek a feladatok szükségszerúek, ha meg akarjuk erősíteni országunk gazdasági erejét, ha javítani és emelni akarjuk a nép életszínvonalát. Az SZLKP kerületi konferenciáján számos konkrét intézkedést fogadtunk el, amelyeknek hozzá kell járulhiuk ahhoz, hogy a kerület nagyobb részt vállaljon a nemzeti jövedelem képzésében, a termelés minőségének javításában és innovállásában, a termelési és a nem termelési költségek csökkentésében. Azt a feladatot tűzzük ki, hogy a műszakilag fejlett termékek részarányát az eddigi 14 százalékról 1990-ig 25 százalékra növeljük. A kerület iparában 420 robotizált munahelyet alakítunk ki. Ezeket a feladatokat lépésről lépésre megvalósítjuk. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy csakis a tudományos-műszaki fejlesztés alapján fejlődő intenzív gazdálkodás teremtheti meg a megbízható anyagi alapot az életszínvonal állandó emelkedéséhez és a kerület gazdasági feladatainak eredményes teljesítéséhez. A kohászati, gépipari, építőipari és mezőgazdasági vállalatoknál kidolgozzuk az intenzifikálás programjait. Azt a célt tűzzük ki, hogy 1990-ig megszüntetjük a veszteséges termeléseket és az egyes vállalatok megfelelő rentabilitást érjenek el. Tudjuk, hogy az intenzifikálás programja nem valósítható meg a tudományos-műszaki ismeretek következetes gyakorlati alkalmazása nélkül. Ezen a téren jó tapasztalataink vannak a Kelet-szlovákiai Vasműben, a košicei Nehézgépipari Művekben, a sninai Vihorlátban, a prešovi VUKOV-ban és a strážskéi Chemkoban. A tudomány és a kutatás eredményeinek következetes alkalmazásával ezeknél a vállalatoknál jelentősen javul a termelés minősége és a gazdaságosság. A jó példák mellett problémáink is vannak, főleg ott, ahol a pátszervezetek és a gazdasági vezetők nem értékelik helyesen a tudomány és a technika jelentőségét, és a haladás érvényesítése helyett erejüket arra pazarolják, hogy megindokolják, miért nem tudnak bizonyos feladatokkal megbirkózni. Az ilyen eljárást elutasítjuk. Arra fogunk ügyelni, hogy az összes vállalat és üzem dolgozza ki a tudományos-műszaki fejlődés tervét és ezt a tervet következetesen valósítsa meg. A minisztériumokkal együttműködve kidolgozzuk az elavult termelési részlegek rekonstrukciójának és korszerűsítésének terveit, úgy, hogy a minimális bemeneti tényezők felhasználásával egyre nagyobb és hatékonyabb kiáramló hatásokat érjünk el. Az elektrotechnikai ipar, a kohászat, a nehéz- és az általános gépipar szövetségi minisztériumaival megállapodtunk a Keletszlovákiai Vasmű, a krompachyi Kovohuty korszerűsítésében, a termelés fejlesztésében, a robotok és manipulátorok alkalmazásában, az elektrotechnikai ipar fejlesztésében és a kutatási alap kiépítésében. Ez megteremti a reális alapot a minőség javításához, a termelékenység növeléséhez, a termelési programok felújításához, a foglalkoztatottság növeléséhez, mivel szakképzett munkaerő-fölöslegünk van. Rendkívül igényes feladatokat kell teljesítenünk a mezőgazdaság fejlesztésében. Tudatosítjuk, hogy a XVII. kongresszus által megvitatott feladatok teljesítése a 8. ötéves tervidőszakban nem lesz könnyű. Igényességük az élelmiszer- ipari program teljesítésével függ össze. A kerületi pártkonferencián azt a feladatot tűztük ki, hogy 1990-ig 10 százalékkal kell növelnünk a mezőgazdasági termelést. Alapvető fordulatot akarunk elérni az állatállomány hasznosságában, főleg a szarvasmarha-állomány esetében, saját takarmányalapunk bázisán. Keressük annak módját, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük az időjárásnak a termésre gyakorolt hatását. Mindenekelőtt szigorúan meg kell tartani a technológiai eljárásokat, érvényesíteni kell a tudományos ismereteket a gyakorlatban és meg kell szervezni a növények következetes vegyszeres védelmét. A tapasztalatok és az elemzések azt mutatják, hogy ott, ahol az SZLKP alapszervezete és a gazdasági vezetők rugalmasan reagálnak a helyzetre, olyan eredményeket érnek el, amelyek összehasonlíthatók Csehszlovákia élenjáró mezőgazdasági vállalatainak eredményeivel. A gazdaság intenzifikálásáért folytatott küzdelemben semmit sem bízhatunk a véletlenre. Husák elvtárs a CSKP KB 15. ülésén azt mondta, hogy a társadalom szociáliá-gazdasági fejlesztéséért, a gazdaság intenzív fejlődéséért (Folytatás a 12. oldalon)
