Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-01 / 76. szám, kedd
A CSKP XVII. kongresszusának vitája . (Folytatás a 3. oldalról) továbbá 6,5 százalékkal, értékben kifejezve 260 ezer koronával a pótalkatrészek szükségletét. Ezen az úton törekszünk a hatékonyság, a gazdaságosság és a minőség állandó javítására. A kerület tudományos-műszaki fejlesztési programjának egy részét szövetkezetünk feltételei között is megvalósítottuk. Az elmúlt ötéves tervidőszakban számos új progresszív munkamódszert és termelési eljárást vezettünk be a kerületben. Az állattenyésztésben például bevezettük az ivarzás megállapításának korszerű módszerét, az embrióátültetés módszerét, s új kutatási eredményeket érvényesítettünk a takarmányozásban. Kiszélesítettük az istállótrágya és más ömlesztett anyagok konténeres szállítását. Az energiagazdálkodásban kísérleteket folytatunk a biológiai hő és a hulladékfa hasznosításával, takarékos fűtési módszereket alkalmazunk a növendékállatok istállózásánál, s kihasználjuk a kis vízmüvek építésében rejlő lehetőségeket. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az üzemanyagok takarékosabb felhasználására. Az elektronizálási program keretében elkezdtük az elektronikus abraktakarmány-adagolók, a tej minőségét vizsgáló műszerek, és az üzemanyagfogyasztást jelző készülékek gyártását. Fokozatosan az egész kerületet ellátjuk szükséges mennyiségű mikroszámítógéppel. Habár számos további példát is említhenék a tudományos-múszaki haladás gyakorlati érvényesítésére a mezőgazdaságban,szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ezeket csak az első lépéseknek tartjuk az előttünk álló feladatok végrehajtásához. Meggyőződésünk, hogy a tudományos-műszaki ismeretek gyors alkalmazásában rejlik a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés további fejlesztésének legnagyobb tartaléka. Nagy figyelmet fordítunk a kerületben az alacsonyabb színvonalon gazdálkodó mezőgazda- sági vállalatokra is, ahol a tudományos-műszaki ismeretek hasznosítása nem elég hatékony, illetve csak a kezdeteinél tart. A 8. ötéves tervidőszakra kerületi pártszervezetünkben nem csekély feladatokat tűztünk magunk elé. A pártszervekben már az elmúlt öt év alatt bevezettük a munka hosszú távú programozási módszereit, s az elért eredményeket rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük. Célul tűztük például a talaj szervesanyag-hiányának folyamatos csökkentését, a termelésből átmenetileg kivont termőtalaj minél gyorsabb visszajuttatását, valamint a meliorációs létesítmények további építését és karbantartását, Ebben az ötéves tervidőszakban különösen nagy jelentőségűnek tartjuk a gyepterületek in- tenzifikációs programját, amelyek kerületünkben a földalap 26 százalékát foglalják el. Ezt a programot a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével valósítjuk meg, mivel nálunk főleg a vízforrások védett területeinek az intenzi- fikálásáról van szó. Az állattenyésztésben továbbra is a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére helyezzük a súlyt, elsősorban saját takarmányalapunk hasznosításával, a termelés intenzitásának növelésével, s a lehető legjobb minőségű tej termelésével. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezeket a célokat minimális beruházásokkal kell elérnünk. Helyesnek tartjuk azoknak a mezőgazdasági célberuházásoknak az elsőbbségét, amelyek a növénytermesztésben előállított termékek veszteségeit csökkentik, mint például a silóvermek, a szénatárolók és más terménytárolók, az állat- tenyésztésben pedig a szarvasmarhatartás korszerűsítésére szolgálnak. A kerületünk mezőgazdasági termelésének fejlesztésében kitűzött célokat azonban csak akkor leszünk képesek teljesíteni, ha a pártmunka minden területén következetesen járunk el az irányító és szervező tevékenységben, valamint a feladatok teljesítésének ellenőrzésében. Főleg arról van szó, hogy minden pártszervezetben, minden munkahelyen és kollektívában jobban dolgozzunk, mint tegnap. Semmi más nem segíti elő jobban szocialista társadalmunk fejlesztését, a szociális biztonságok erősítését, valamint a világbéke megőrzéséhez való hozzájárulásunkat, mint a mindennapi becsületes munkánk. JAROSLAV JENERÁL elvtárs, a SZISZ Központi Bizottságának elnöke Ifjúságunk értékeli, hogy a kommunista párt nyíltan és igényesen készült a XVII. kongresszusra. A demokratikus hozzáállás széles teret biztosított ahhoz, hogy társadalmi vita alakuljon ki az elért eredmé- nekról és szocialista hazánk jövőjéről. A fiatalok, ugyan- > úgy mint a többi dolgozó, kihasználták azt a lehetőséget, hogy elmondják véleményüket és állást foglaljanak a dokumentumtervezetekhez. Az elmúlt tizenöt év bebizonyította, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetséget szoros szálak fűzik a kommunista párthoz, hogy az ifjú nemzedék támogatja politikáját, sajátjának tekinti a fejlett szocialista társadalom építésének programját. Ez a támogatás és az aktív részvétel abból ered, hogy fiataljaink büszkék azokra, az eredményekre, amelyeket pártunk hatvanötéves története során elért, fiataljaink létbiztonságban élnek, távlatok állnak előttük, amelyeket a köznapi problémák ellenére szilárdan összekapcsolnak a szocializmussal. Teljes, alkotó és békés életet akarnak élni. A szocialista Csehszlovákia fiataljai állásfoglalásának szerény bizonyítéka A fiatal tettek könyve, amelyet a fiúk és lányok átadtak a kongresszusnak. A könyvbe beirt tettek mögött a több ezer ifjúsági és pionírkollektíva, a több ezer egyén társadalmi aktivitása és az az őszinte törekvése áll, hogy részt vegyen azokban a dolgokban, amelyek döntenek jelenünkről és jövőnkról. Egyúttal így fejezik ki köszönetüket a CSKP Központi Bizottságának, a pártszerveknek, a szocialista állam szervezeteinek, a Nemzeti Frontnak és szervezeteinek figyalméért és bizalmáért, amelyet ismét meggyőzően fejezett ki a Gustáv Husák elvtárs által előterjesztett politikai beszámoló. Felelősségteljesen és becsülettel teljesítettük azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP XVI. kongresszusa határozott meg - a fiatal nemzedék elismert képviselői, a párt közeli harcostársai akartunk lenni. Vonzóbb tevékenységre, a fiatalok jogos szükségleteinek és érdekeinek megoldásában való aktívabb részvételre, a munkahelyek, iskolák és települések mindennapi életébe való bekapcsolódásra törekedve további fiúk és lányok fcsatlakoztak sorainkhoz. A gyerekek 82 százaléka ma tagja a pionírszervezetnek és 30 éves korig a fiúk és lányok csaknem fele a SZISZ-ben tevékenykedik. Bírálóan be kell ismernünk, hogy nem sikerült mindent megvalósítanunk, amit elhatároztunk. Még mindig sok az olyan fiú és lány, akiket csak kismértékben vagy egyáltalán nem befolyásolunk. Szövetségünkben is több olyan fiatal tag van, aki többet vár el a társadalomtól, mint amennyit a társadalomnak ad, munkájában és a tanulásban nem a lehetőségeinek és a képességeinek megfelelő eredményeket éri el. Jó határozatokat tudunk elfogadni, de ezek megvalósítása már nem olyan gyors, mint ahogy ez kívánatos lenne. A szövetség tevékenységének egyes formái és módjai, főleg a középfokú szaktanintézetekben és iskolákban, nem felelnek meg a fiúk és lányok mentalitásának. Egyes szervek és szervezetek túlságosan önmagukba zárkóznak, mintha nem érdekelné őket milyen gondjaik vannak a fiataloknak munkahelyeiken, a tanulásban és a szabadidőben. Szövetségünk szerveinek sokkal határozottabban kell kiküszöbölniük ezeket és egyes más fogyatékosságokat. Ebben részt kell venniük a szerveknek a 'központi bizottságtól egészen az alapszervezeti bizottságokig. Tevékenységünk fő célja a legnagyobb mértékben hozzájárulni ahhoz, hogy a fiatalok becsületes, dolgos állampolgárokká, a szocializmus öntudatos építőivé és védelmezőivé, meg- győződéses hazafiakká és internacionalistákká váljanak. Ebben a törekvésünkben segítséget jelent számunkra a lenini Komszomollal folytatott testvéri együttműködésünk. Számunkra is ösz- tönzóek és tanulságosak azok a célok, amelyeket az SZKP XXVII. kongresszusa állított az ifjúság és az egész társadalom elé. Mi is levonhatjuk ebből azt a következetetést, hogy azt, amit eddig csinálunk a kor követelményeit tekintve nem elegendő. Tudjuk, meggyőzőbb hatást kell gyakorolnunk, élénkebben kell magyaráznunk azokat az utakat, amelyek jelenünkhöz vezettek, hogy a fiatalok helyesen tudjanak orientálódni. A burzsoá propaganda rágalmait meg kell különböztetnünk a marxizmus-leninizmus igazságaitól, aktívan hozzá kell járulnunk, a haladó erők széles frontjának megszilárdításához, a világbékéért, a társadalmi és szociális haladásért folytatott harcban. Azért is tartjuk időszerűnek ezt a követelményt, mert még mindig vannak olyan fiatalok, akik mindent saját érdekeik szempontjából ítélnek meg, vannak akiket elvakított a tőkés társadalom hamis csillogása. Hatásunk erejet csökkenti az a tény, hogy a politikai nevelómunkát számos helyen a megrendezett akció számával azonosítjuk. Sokunkat nem aggasztja a nevelő- munka egyoldalúsága, ötlettelensége, tartalmi sekélysége, gyakran azokat akarjuk meggyőzni, akik már meg vannak győződve, nem tudunk mindig rugalmasan és szakavatottan válaszolni azokra a problémákra és kérdésekre, amelyekkel a fiatalok a mindennapi életben találkoznak. Nem egyszer előfordul, hogy szövetségünk tekintélyét egyesek olyan akciók szervezésére használják ki, amelyeknek nincsen semmi közük céljainkhoz. Őszintén meg kell mondanunk, hogy ezen a téren nélkülözhetetlen számunkra a pártszervek és -szervezetek segítsége, mindazok tevékeny együttműködése, akik befolyásolják a fiatal nemzedék fejlődését. Az ilyen hozzáállás példája a hazafias és internacionalista tettek nemzetközi stafétája, az Emlékidéző. Ez az akció is azt bizonyítja, hogy vonzó formát adunk az eszmei tartalomnak, ha azok keresik fel a fiúkat és lányokat, akiknek van mit elmondaniuk életükről, az eredmény nem marad el. Ez vonatkozik a szabadidőre is, amelyet sokan elfecsérelnek ahelyett, hogy fizikai és szellemi képességeik fejlesztésére, vagy hasznos szórakozásra használnák ki. Ennek több oka van: van ahol hiányoznak a klubok, a klubhelyiségek, a sportpályák, míg másutt megvannak a létesítmények, de ezek az esti órákban, szombaton és vasárnap üresek, vagy pedig csak néhányak rendelkezésére állnak. Jogosan kifogásoljuk, hogy a fiatalok egy része a nyugati divatot csodálja, de mit kínálnak a mi textil-, sport és más üzleteink? Vegyük csak példaként a fiatalok öltözködését. A SZISZ Fiatal divattervezők versenyében minden évben számos új modell születik. Többségük azonban eltűnik a termelés és az elosztás közti viszony bonyolult mechanizmusában és aztán csodálkozunk, hogy a fiatalok a Tuzex előtt sorakoznak. Tudjuk, hogy a szabadidő hasznos eltöltését a SZISZ és a pionírszervezet tevékenységének gazdagabb és sokrétűbb formái teszik lehetővé. Szükségesnek tartjuk, hogy tovább bővítsük a nyári és téli üdülés, a turisztika és a fiatalok utazásának lehetőségét. Sok akadály, amely könnyen kiküszöbölhető lenne, abból ered, hogy mi magunk, ugyanúgy, mint a többi társadalmi szervezet, túlságosan magunkba fordulunk, és ez mindenekelőtt a legfiatalabbak iránti viszonyra vonatkozik. Ezért mi valamennyi érdekelt erőinek és eszközeinek közös felhasználását fontos forrásnak tekintjük abban, hogy a szabadidőt hasznosan töltsék el. Ilyen hozzáállás kell ahhoz is, hogy kedvezőbb anyagi és káderfeltételeket teremtsünk a pionírkollektívák munkájához. Ezen a téren több támogatást várunk a pártszervek és a nemzeti bizottságok ifjúsági szakbizottságaitól. Társadalmunk szociális és gazdasági fejlődése meggyorsításának követelménye fokozott igényeket támaszt a fiatal nemzedék felkészültségével, főleg a tudomány és technika új ismereteinek elsajátításával és gyakorlati érvényesítésével szemben. Társadalmunk nagy figyelmet szentel a fiatal nemzedék felkészítésének. Ezt bizonyítja oktatásügyünk színvonala, a tízéves kötelező iskolalátogatás bevezetése, stb. Ennek ellenére tény, hogy a végeredmény gyakran nincs összhangban a társadalom szükségleteivel. A középfokú szakmunkásképző iskolák és más középiskolák tanulói gyakran felsóhajtanak, hogy a tankönyvekből már sokat tudnak az új technikáról, de csak nagyon elvétve kerülnek közvetlen kapcsolatba vele. Sokan aktívan bekapcsolódnak a szakköri tevékenységbe. Az első bátortalan lépések után többet kellene tenniük ezen a téren az ipari és mezőgazdasági üzemeknek, hozzá kellene járulniuk a fiatal technikusok és természettudósok állomásai, a tudományos-ifjúsági klubok hálózatának bővítéséhez. Az említett és a további kérdések megoldásához hozzá kellene járulnia a gyerekeknek és fiataloknak a tudományos-műszaki fejlesztésben való részvételére vonatkozó programnak, amely a SZISZ kezdeményezésére keletkezett és amelyet a pártszervek széles körű támogatásával másfél évvel ezelőtt a szövetségi kormány jóváhagyott. Meg kell azonban állapítanunk, hogy az egyes tárcákban és számos vállalatnál a helyzet ellentétben áll ezekkel a kormányhatározatokkal. Tudjuk, az új nem valósul meg automatikusan, ebben segítséget kell nyújtanunk. Nekünk is kezdeményezőbbeknek, bátrabbaknak kell lennünk, jobban kell kihasználnunk a már bevált módszereket mint például a Zenit mozgalmat, az Ifjúsági Fényszóró mozgalmat, vagy pedig a fiatalok kezdeményezésének újjonnan bevezetett számláját. Hasonló hozzáállást várunk el azonban azoktól, akik a különböző szintű gazdasági vezető szervekben dolgoznak. • A fiatalok nagyra értékelik, hogy a fő irányvonalak javaslata tovább bővíti felkészítésük lehetőségeit a második és harmadik évezred fordulóján való életre és munkára. Tudatosítják, hogy létfeltételeink további javítása közvetlenül a megteremtett értékektől, valamennyiünk mun• kájának minőségétől függ. Meggyőződésünk, hogy a lehetőségek szerint figyelembe veszik azokat a javaslatokat amelyek a kongresszus előtti vitában hangzottak el, és a megteremtett forrásokkal összhangban tovább 6ővül mindenekelőtt a fiatal családoknak nyújtott társadalmi segítség és megoldódnak a lakásproblémák. Teljes mértékben támogatjuk pártunk alap- szabályzatának javasolt módosításait, főleg azokat a módosításokat amelyek közvetlenül a pártós a fiatalok viszonyára vonatkoznak. Tudatosítjuk, sokkal többet kell tennünk azért, hogy sorainkból a legjobbakat felkészítsük és javasoljuk a tagjelöltségre, segítenünk kell nekik tagjelöltségi feladataik teljesítésében, a legnagyobb megtiszteltetést jelentő küldetésünk megvalósításában. Szüntelenül emlékeztetünk Vlagyimir lljics * szavaira, miszerint mindgn nemzedék saját útján \ jut el a kommunizmushoz. Az az út, amelyen a mai fiatalok haladnak, más mint az apák és a nagyszülők útja volt. De az irány azonos. Ezt tekintjük mi, a SZISZ-ben dolgozó kommunisták elsőrendű feladatunknak. MIROSLAV MAMULA elvtárs, a CSKP Észak-morvaországi Kerületi Bizottságának vezető titkára Az Észak-morvaországi kerület összes kommunistája és többi dolgozója nagy érdeklődést tanúsított a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának tanácskozása iránt. Elsősorban a koncepciózusán megfogalmazott békepolitika stratégiai irányvonala kötötte le figyelmüket, továbbá a népgazdasági fejlődés meggyorsításának dinamikus tervei, a lenini normák és munkastílus elmélyítésének hangsúlyozása, valamint a párt összes tevékenységével szemben támasztott nagyobb elvárások kerültek figyelmük középpontjába. Minél nagyobb célokat tűzünk ki, elérésük érdekében annál hatékonyabban kell megnyernünk a dolgozó tömegeket. Azok a tapasztalatok is bizonyítják ezt, melyeket pártszervezetünk az elmúlt időszakban szerzett. Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusán hangsúlyoztam, hogy a kerület dolgozói a kerületi pártszervezet vezetésével teljesítik feladataikat. Ma bejelenthetem, hogy megtartották szavukat. A 7. ötéves tervidőszaka kerületünk viszonylatában a legsikeresebb volt. Teljesítettük, illetve túlteljesítettük tervezett feladatainkat az iparban, az építőiparban, a közlekedésben, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a Nemzeti Front választási programjainak végrehajtásában is. Az ötéves tervidőszakban a saját termelési érték és az árutermelési feladatok végrehajtásában a tervezettnél 15 nap produkciójának megfelelő értékű többletet állítottunk elő, miközben minden évben egynapi termelésnek megfelelő produkciót a megtakarított tüzelőanyagból, energiából nyersanyagból és anyagból állítottunk elő. Ez igazolja, hogy nagyobb figyelmet fordítottunk a minőségi mutatókra és a sokoldalú gazdaságosságra. Különösen hangsúlyozni kell, hogy az ostra- va-karvinái bányakörzet bányászai az éves tervekkel szemben 378 ezer tonnával több szenet fejtettek. Ezeket az eredményeket nem saját megnyugtatásunkra hozom fel, hanem az eredményekhez vezető út ismertetése céljából. Az első helyen áll az a tény, hogy sikerült elmélyítenünk a párt vezető szerepét és szilárdítani a néppel való kapcsolatát, súlyt helyeztünk az eszmei és szervező egység szilárdítására, a cselekvőképesség növelésére. Meggyőződésünk, hogy a pártszervek és -szervezetek lenini munkastílusának tökéletesítéséhez hozzájárul Csehszlovákia Kommunista Pártja Alapszabályzatának javasolt módosítása is. Sikerült rákapcsolódnunk a párt központi bizottságának koncepciózus munkájára. Arra törekedtünk, hogy minden munkahelyen, minden munkakollektívában a nagyfokú politikai igényesség légköre alakuljon ki. Hogy mindenütt ne csupán azt kérdezzék, mennyit termelnek, hanem azt is, mennyiért, milyen erőforrás-felhasználással, milyen műszaki-gazdasági paraméterekkel. E feltétellel tűzhettük ki a konkrét célokat, fejthettünk ki hatékony politikai nyomást elérésük érdekében, és ennek alapján bontakoztathattuk ki a dolgozók kezdeményezését és alkotó aktivitását. A kerület extenzív fejlesztéséről intenzív fejlesztésre való áttérésében jelentős politikai szerep jutott az észak-morvaországi kerületi pártbizottság által kitűzött céloknak, melyeket a párt gazdaságpolitikája távlati programdokumentuma számára dolgoztak ki. E dokumentum tartalmazta a XVI. pártkongresszus határozatainak lebontását a kerület konkrét feltételeire, és az állami terv igényesebb minőségi mutatókat tűzött ki. Tapasztalataink egyértelműen igazolták a választott út helyességét. Ezért kerületi pártkonferenciánk a helyi politika alapvető programdokumentumaiként hagyta jóvá „A párt gazdaságpolitikai céljai a 8. ötéves tervidőszakban“, valamint az ehhez kapcsolódó, ,,A dolgozók kezdeményezése kibontakoztatásának irányai“ című dokumentumot. Eközben a CSSZSZK 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányairól és a 2000-ig terjedő kilátásokról című dokumentumtervezetből, valamint a központi pártbizottság 15. és 16. ülésének határozataiból indultunk ki. Mikor a kerületi pártkonferencián értékeltük, a kerületben miként sikerül biztosítani a XVI. kongresszus által kitűzött stratégiai irányvonalat, vagyis az extenzív gazdaságfejlesztésről az intenzív fejlesztésre való áttérést, bebizonyosodott, hogy a 7. ötéves tervidőszak folyamán a vállalatoknak csaknem az egyötöde jár az intenzív fejlesztés útján. Különböző ágazatok és tárcák vállalatairól van szó. Ez arra a következtetésre vezet bennünket, hogy a meglevő gazdasági mechanizmus elegendő teret nyújt az extenzív fejlesztésről az intenzív fejlesztésre való áttéréshez. Az iparhoz hasonlóan a mezőgazdasági termelésben is adottak az intenzifikálás lehetőségei Pozitívum, hogy sikerült elérnünk a növény- termesztésnek az állattenyésztésnél gyorsabb ütemű fejlődését, miközben a mezőgazdasági (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986. IV. ■
