Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-01 / 76. szám, kedd

A CSKP XVII. kongresszusának vitája . (Folytatás a 3. oldalról) továbbá 6,5 százalékkal, értékben kifejezve 260 ezer koronával a pótalkatrészek szükségletét. Ezen az úton törekszünk a hatékonyság, a gaz­daságosság és a minőség állandó javítására. A kerület tudományos-műszaki fejlesztési prog­ramjának egy részét szövetkezetünk feltételei között is megvalósítottuk. Az elmúlt ötéves terv­időszakban számos új progresszív munkamód­szert és termelési eljárást vezettünk be a kerület­ben. Az állattenyésztésben például bevezettük az ivarzás megállapításának korszerű módsze­rét, az embrióátültetés módszerét, s új kutatási eredményeket érvényesítettünk a takarmányo­zásban. Kiszélesítettük az istállótrágya és más ömlesztett anyagok konténeres szállítását. Az energiagazdálkodásban kísérleteket foly­tatunk a biológiai hő és a hulladékfa hasznosítá­sával, takarékos fűtési módszereket alkalma­zunk a növendékállatok istállózásánál, s kihasz­náljuk a kis vízmüvek építésében rejlő lehetősé­geket. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az üzemanyagok takarékosabb felhasználására. Az elektronizálási program keretében elkezdtük az elektronikus abraktakarmány-adagolók, a tej mi­nőségét vizsgáló műszerek, és az üzemanyag­fogyasztást jelző készülékek gyártását. Fokoza­tosan az egész kerületet ellátjuk szükséges mennyiségű mikroszámítógéppel. Habár számos további példát is említhenék a tudományos-múszaki haladás gyakorlati érvé­nyesítésére a mezőgazdaságban,szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ezeket csak az első lépéseknek tartjuk az előttünk álló feladatok végrehajtásához. Meggyőződésünk, hogy a tu­dományos-műszaki ismeretek gyors alkalmazá­sában rejlik a szocialista nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés további fejlesztésének legna­gyobb tartaléka. Nagy figyelmet fordítunk a kerületben az ala­csonyabb színvonalon gazdálkodó mezőgazda- sági vállalatokra is, ahol a tudományos-műszaki ismeretek hasznosítása nem elég hatékony, illet­ve csak a kezdeteinél tart. A 8. ötéves tervidőszakra kerületi pártszerve­zetünkben nem csekély feladatokat tűztünk ma­gunk elé. A pártszervekben már az elmúlt öt év alatt bevezettük a munka hosszú távú programo­zási módszereit, s az elért eredményeket rend­szeresen ellenőrizzük és értékeljük. Célul tűztük például a talaj szervesanyag-hiányának folya­matos csökkentését, a termelésből átmenetileg kivont termőtalaj minél gyorsabb visszajuttatását, valamint a meliorációs létesítmények további építését és karbantartását, Ebben az ötéves tervidőszakban különösen nagy jelentőségűnek tartjuk a gyepterületek in- tenzifikációs programját, amelyek kerületünk­ben a földalap 26 százalékát foglalják el. Ezt a programot a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével valósítjuk meg, mivel nálunk főleg a vízforrások védett területeinek az intenzi- fikálásáról van szó. Az állattenyésztésben továbbra is a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésére helyezzük a súlyt, elsősorban saját takarmányalapunk hasznosításával, a termelés intenzitásának növelésével, s a lehető legjobb minőségű tej termelésével. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezeket a célo­kat minimális beruházásokkal kell elérnünk. He­lyesnek tartjuk azoknak a mezőgazdasági célbe­ruházásoknak az elsőbbségét, amelyek a nö­vénytermesztésben előállított termékek veszte­ségeit csökkentik, mint például a silóvermek, a szénatárolók és más terménytárolók, az állat- tenyésztésben pedig a szarvasmarhatartás kor­szerűsítésére szolgálnak. A kerületünk mező­gazdasági termelésének fejlesztésében kitűzött célokat azonban csak akkor leszünk képesek teljesíteni, ha a pártmunka minden területén következetesen járunk el az irányító és szervező tevékenységben, valamint a feladatok teljesíté­sének ellenőrzésében. Főleg arról van szó, hogy minden pártszerve­zetben, minden munkahelyen és kollektívában jobban dolgozzunk, mint tegnap. Semmi más nem segíti elő jobban szocialista társadalmunk fejlesztését, a szociális biztonságok erősítését, valamint a világbéke megőrzéséhez való hozzá­járulásunkat, mint a mindennapi becsületes munkánk. JAROSLAV JENERÁL elvtárs, a SZISZ Központi Bizottságának elnöke Ifjúságunk érté­keli, hogy a kom­munista párt nyíl­tan és igényesen készült a XVII. kongresszusra. A demokratikus hozzáállás széles teret biztosított ah­hoz, hogy társadal­mi vita alakuljon ki az elért eredmé- nekról és szocialis­ta hazánk jövőjéről. A fiatalok, ugyan- > úgy mint a többi dolgozó, kihasználták azt a le­hetőséget, hogy elmondják véleményüket és állást foglaljanak a dokumentumtervezetekhez. Az elmúlt tizenöt év bebizonyította, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetséget szoros szálak fűzik a kommunista párthoz, hogy az ifjú nemze­dék támogatja politikáját, sajátjának tekinti a fej­lett szocialista társadalom építésének program­ját. Ez a támogatás és az aktív részvétel abból ered, hogy fiataljaink büszkék azokra, az ered­ményekre, amelyeket pártunk hatvanötéves tör­ténete során elért, fiataljaink létbiztonságban élnek, távlatok állnak előttük, amelyeket a közna­pi problémák ellenére szilárdan összekapcsol­nak a szocializmussal. Teljes, alkotó és békés életet akarnak élni. A szocialista Csehszlovákia fiataljai állásfoglalásának szerény bizonyítéka A fiatal tettek könyve, amelyet a fiúk és lányok átadtak a kongresszusnak. A könyvbe beirt tet­tek mögött a több ezer ifjúsági és pionírkollektí­va, a több ezer egyén társadalmi aktivitása és az az őszinte törekvése áll, hogy részt vegyen azokban a dolgokban, amelyek döntenek jele­nünkről és jövőnkról. Egyúttal így fejezik ki köszönetüket a CSKP Központi Bizottságának, a pártszerveknek, a szocialista állam szerveze­teinek, a Nemzeti Frontnak és szervezeteinek figyalméért és bizalmáért, amelyet ismét meg­győzően fejezett ki a Gustáv Husák elvtárs által előterjesztett politikai beszámoló. Felelősségteljesen és becsülettel teljesítettük azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP XVI. kongresszusa határozott meg - a fiatal nemze­dék elismert képviselői, a párt közeli harcostársai akartunk lenni. Vonzóbb tevékenységre, a fiata­lok jogos szükségleteinek és érdekeinek megol­dásában való aktívabb részvételre, a munkahe­lyek, iskolák és települések mindennapi életébe való bekapcsolódásra törekedve további fiúk és lányok fcsatlakoztak sorainkhoz. A gyerekek 82 százaléka ma tagja a pionírszervezetnek és 30 éves korig a fiúk és lányok csaknem fele a SZISZ-ben tevékenykedik. Bírálóan be kell ismernünk, hogy nem sikerült mindent megvaló­sítanunk, amit elhatároztunk. Még mindig sok az olyan fiú és lány, akiket csak kismértékben vagy egyáltalán nem befolyásolunk. Szövetségünk­ben is több olyan fiatal tag van, aki többet vár el a társadalomtól, mint amennyit a társadalomnak ad, munkájában és a tanulásban nem a lehető­ségeinek és a képességeinek megfelelő ered­ményeket éri el. Jó határozatokat tudunk elfo­gadni, de ezek megvalósítása már nem olyan gyors, mint ahogy ez kívánatos lenne. A szövet­ség tevékenységének egyes formái és módjai, főleg a középfokú szaktanintézetekben és isko­lákban, nem felelnek meg a fiúk és lányok mentalitásának. Egyes szervek és szervezetek túlságosan önmagukba zárkóznak, mintha nem érdekelné őket milyen gondjaik vannak a fiata­loknak munkahelyeiken, a tanulásban és a sza­badidőben. Szövetségünk szerveinek sokkal ha­tározottabban kell kiküszöbölniük ezeket és egyes más fogyatékosságokat. Ebben részt kell venniük a szerveknek a 'központi bizottságtól egészen az alapszervezeti bizottságokig. Tevékenységünk fő célja a legnagyobb mér­tékben hozzájárulni ahhoz, hogy a fiatalok be­csületes, dolgos állampolgárokká, a szocializ­mus öntudatos építőivé és védelmezőivé, meg- győződéses hazafiakká és internacionalistákká váljanak. Ebben a törekvésünkben segítséget jelent számunkra a lenini Komszomollal folytatott testvéri együttműködésünk. Számunkra is ösz- tönzóek és tanulságosak azok a célok, amelye­ket az SZKP XXVII. kongresszusa állított az ifjúság és az egész társadalom elé. Mi is levon­hatjuk ebből azt a következetetést, hogy azt, amit eddig csinálunk a kor követelményeit tekintve nem elegendő. Tudjuk, meggyőzőbb hatást kell gyakorolnunk, élénkebben kell magyaráznunk azokat az utakat, amelyek jelenünkhöz vezettek, hogy a fiatalok helyesen tudjanak orientálódni. A burzsoá propaganda rágalmait meg kell kü­lönböztetnünk a marxizmus-leninizmus igaz­ságaitól, aktívan hozzá kell járulnunk, a haladó erők széles frontjának megszilárdításához, a vi­lágbékéért, a társadalmi és szociális haladásért folytatott harcban. Azért is tartjuk időszerűnek ezt a követel­ményt, mert még mindig vannak olyan fiatalok, akik mindent saját érdekeik szempontjából ítél­nek meg, vannak akiket elvakított a tőkés társa­dalom hamis csillogása. Hatásunk erejet csök­kenti az a tény, hogy a politikai nevelómunkát számos helyen a megrendezett akció számával azonosítjuk. Sokunkat nem aggasztja a nevelő- munka egyoldalúsága, ötlettelensége, tartalmi sekélysége, gyakran azokat akarjuk meggyőzni, akik már meg vannak győződve, nem tudunk mindig rugalmasan és szakavatottan válaszolni azokra a problémákra és kérdésekre, amelyek­kel a fiatalok a mindennapi életben találkoznak. Nem egyszer előfordul, hogy szövetségünk te­kintélyét egyesek olyan akciók szervezésére használják ki, amelyeknek nincsen semmi közük céljainkhoz. Őszintén meg kell mondanunk, hogy ezen a téren nélkülözhetetlen számunkra a pártszer­vek és -szervezetek segítsége, mindazok tevé­keny együttműködése, akik befolyásolják a fiatal nemzedék fejlődését. Az ilyen hozzáállás példá­ja a hazafias és internacionalista tettek nemzet­közi stafétája, az Emlékidéző. Ez az akció is azt bizonyítja, hogy vonzó formát adunk az eszmei tartalomnak, ha azok keresik fel a fiúkat és lányokat, akiknek van mit elmondaniuk életükről, az eredmény nem marad el. Ez vonatkozik a szabadidőre is, amelyet sokan elfecsérelnek ahelyett, hogy fizikai és szellemi képességeik fejlesztésére, vagy hasznos szórakozásra hasz­nálnák ki. Ennek több oka van: van ahol hiányoznak a klubok, a klubhelyiségek, a sportpályák, míg másutt megvannak a létesítmények, de ezek az esti órákban, szombaton és vasárnap üresek, vagy pedig csak néhányak rendelkezésére áll­nak. Jogosan kifogásoljuk, hogy a fiatalok egy része a nyugati divatot csodálja, de mit kínálnak a mi textil-, sport és más üzleteink? Vegyük csak példaként a fiatalok öltözködését. A SZISZ Fiatal divattervezők versenyében minden évben szá­mos új modell születik. Többségük azonban eltűnik a termelés és az elosztás közti viszony bonyolult mechanizmusában és aztán csodálko­zunk, hogy a fiatalok a Tuzex előtt sorakoznak. Tudjuk, hogy a szabadidő hasznos eltöltését a SZISZ és a pionírszervezet tevékenységének gazdagabb és sokrétűbb formái teszik lehetővé. Szükségesnek tartjuk, hogy tovább bővítsük a nyári és téli üdülés, a turisztika és a fiatalok utazásának lehetőségét. Sok akadály, amely könnyen kiküszöbölhető lenne, abból ered, hogy mi magunk, ugyanúgy, mint a többi társadalmi szervezet, túlságosan magunkba fordulunk, és ez mindenekelőtt a legfiatalabbak iránti viszonyra vonatkozik. Ezért mi valamennyi érdekelt erőinek és eszközeinek közös felhasználását fontos for­rásnak tekintjük abban, hogy a szabadidőt hasz­nosan töltsék el. Ilyen hozzáállás kell ahhoz is, hogy kedvezőbb anyagi és káderfeltételeket te­remtsünk a pionírkollektívák munkájához. Ezen a téren több támogatást várunk a pártszervek és a nemzeti bizottságok ifjúsági szakbizottságaitól. Társadalmunk szociális és gazdasági fejlődé­se meggyorsításának követelménye fokozott igényeket támaszt a fiatal nemzedék felkészült­ségével, főleg a tudomány és technika új ismere­teinek elsajátításával és gyakorlati érvényesíté­sével szemben. Társadalmunk nagy figyelmet szentel a fiatal nemzedék felkészítésének. Ezt bizonyítja oktatásügyünk színvonala, a tízéves kötelező iskolalátogatás bevezetése, stb. Ennek ellenére tény, hogy a végeredmény gyakran nincs összhangban a társadalom szükségletei­vel. A középfokú szakmunkásképző iskolák és más középiskolák tanulói gyakran felsóhajtanak, hogy a tankönyvekből már sokat tudnak az új technikáról, de csak nagyon elvétve kerülnek közvetlen kapcsolatba vele. Sokan aktívan be­kapcsolódnak a szakköri tevékenységbe. Az első bátortalan lépések után többet kellene tenniük ezen a téren az ipari és mezőgazdasági üze­meknek, hozzá kellene járulniuk a fiatal techni­kusok és természettudósok állomásai, a tudomá­nyos-ifjúsági klubok hálózatának bővítéséhez. Az említett és a további kérdések megoldásá­hoz hozzá kellene járulnia a gyerekeknek és fiataloknak a tudományos-műszaki fejlesztésben való részvételére vonatkozó programnak, amely a SZISZ kezdeményezésére keletkezett és ame­lyet a pártszervek széles körű támogatásával másfél évvel ezelőtt a szövetségi kormány jóvá­hagyott. Meg kell azonban állapítanunk, hogy az egyes tárcákban és számos vállalatnál a helyzet ellentétben áll ezekkel a kormányhatározatokkal. Tudjuk, az új nem valósul meg automatiku­san, ebben segítséget kell nyújtanunk. Nekünk is kezdeményezőbbeknek, bátrabbaknak kell len­nünk, jobban kell kihasználnunk a már bevált módszereket mint például a Zenit mozgalmat, az Ifjúsági Fényszóró mozgalmat, vagy pedig a fia­talok kezdeményezésének újjonnan bevezetett számláját. Hasonló hozzáállást várunk el azon­ban azoktól, akik a különböző szintű gazdasági vezető szervekben dolgoznak. • A fiatalok nagyra értékelik, hogy a fő irányvo­nalak javaslata tovább bővíti felkészítésük lehe­tőségeit a második és harmadik évezred forduló­ján való életre és munkára. Tudatosítják, hogy létfeltételeink további javítása közvetlenül a megteremtett értékektől, valamennyiünk mun­• kájának minőségétől függ. Meggyőződésünk, hogy a lehetőségek szerint figyelembe veszik azokat a javaslatokat amelyek a kongresszus előtti vitában hangzottak el, és a megteremtett forrásokkal összhangban tovább 6ővül mindenekelőtt a fiatal családoknak nyújtott társa­dalmi segítség és megoldódnak a lakásprob­lémák. Teljes mértékben támogatjuk pártunk alap- szabályzatának javasolt módosításait, főleg azo­kat a módosításokat amelyek közvetlenül a párt­ós a fiatalok viszonyára vonatkoznak. Tudatosít­juk, sokkal többet kell tennünk azért, hogy sora­inkból a legjobbakat felkészítsük és javasoljuk a tagjelöltségre, segítenünk kell nekik tagjelölt­ségi feladataik teljesítésében, a legnagyobb megtiszteltetést jelentő küldetésünk megvalósí­tásában. Szüntelenül emlékeztetünk Vlagyimir lljics * szavaira, miszerint mindgn nemzedék saját útján \ jut el a kommunizmushoz. Az az út, amelyen a mai fiatalok haladnak, más mint az apák és a nagyszülők útja volt. De az irány azonos. Ezt tekintjük mi, a SZISZ-ben dolgozó kommunisták elsőrendű feladatunknak. MIROSLAV MAMULA elvtárs, a CSKP Észak-morvaországi Kerületi Bizottságának vezető titkára Az Észak-mor­vaországi kerület összes kommunis­tája és többi dolgo­zója nagy érdeklő­dést tanúsított a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszu­sának tanácskozá­sa iránt. Elsősor­ban a koncepció­zusán megfogal­mazott békepolitika stratégiai irányvo­nala kötötte le figyelmüket, továbbá a népgazda­sági fejlődés meggyorsításának dinamikus ter­vei, a lenini normák és munkastílus elmélyítésé­nek hangsúlyozása, valamint a párt összes tevé­kenységével szemben támasztott nagyobb elvá­rások kerültek figyelmük középpontjába. Minél nagyobb célokat tűzünk ki, elérésük érdekében annál hatékonyabban kell megnyer­nünk a dolgozó tömegeket. Azok a tapasztalatok is bizonyítják ezt, melyeket pártszervezetünk az elmúlt időszakban szerzett. Csehszlovákia Kom­munista Pártja XVI. kongresszusán hangsúlyoz­tam, hogy a kerület dolgozói a kerületi pártszer­vezet vezetésével teljesítik feladataikat. Ma beje­lenthetem, hogy megtartották szavukat. A 7. ötéves tervidőszaka kerületünk viszonyla­tában a legsikeresebb volt. Teljesítettük, illetve túlteljesítettük tervezett feladatainkat az iparban, az építőiparban, a közlekedésben, a kereskede­lemben, a szolgáltatásokban, a mezőgazdaság­ban, az élelmiszeriparban és a Nemzeti Front választási programjainak végrehajtásában is. Az ötéves tervidőszakban a saját termelési érték és az árutermelési feladatok végrehajtásában a ter­vezettnél 15 nap produkciójának megfelelő érté­kű többletet állítottunk elő, miközben minden évben egynapi termelésnek megfelelő produkci­ót a megtakarított tüzelőanyagból, energiából nyersanyagból és anyagból állítottunk elő. Ez igazolja, hogy nagyobb figyelmet fordítottunk a minőségi mutatókra és a sokoldalú gazdasá­gosságra. Különösen hangsúlyozni kell, hogy az ostra- va-karvinái bányakörzet bányászai az éves ter­vekkel szemben 378 ezer tonnával több szenet fejtettek. Ezeket az eredményeket nem saját megnyugtatásunkra hozom fel, hanem az ered­ményekhez vezető út ismertetése céljából. Az első helyen áll az a tény, hogy sikerült elmélyítenünk a párt vezető szerepét és szilárdí­tani a néppel való kapcsolatát, súlyt helyeztünk az eszmei és szervező egység szilárdítására, a cselekvőképesség növelésére. Meggyőződé­sünk, hogy a pártszervek és -szervezetek lenini munkastílusának tökéletesítéséhez hozzájárul Csehszlovákia Kommunista Pártja Alapszabály­zatának javasolt módosítása is. Sikerült rákap­csolódnunk a párt központi bizottságának kon­cepciózus munkájára. Arra törekedtünk, hogy minden munkahelyen, minden munkakollektívá­ban a nagyfokú politikai igényesség légköre alakuljon ki. Hogy mindenütt ne csupán azt kérdezzék, mennyit termelnek, hanem azt is, mennyiért, milyen erőforrás-felhasználással, mi­lyen műszaki-gazdasági paraméterekkel. E felté­tellel tűzhettük ki a konkrét célokat, fejthettünk ki hatékony politikai nyomást elérésük érdekében, és ennek alapján bontakoztathattuk ki a dolgo­zók kezdeményezését és alkotó aktivitását. A kerület extenzív fejlesztéséről intenzív fejlesz­tésre való áttérésében jelentős politikai szerep jutott az észak-morvaországi kerületi pártbizott­ság által kitűzött céloknak, melyeket a párt gaz­daságpolitikája távlati programdokumentuma számára dolgoztak ki. E dokumentum tartalmaz­ta a XVI. pártkongresszus határozatainak lebon­tását a kerület konkrét feltételeire, és az állami terv igényesebb minőségi mutatókat tűzött ki. Tapasztalataink egyértelműen igazolták a vá­lasztott út helyességét. Ezért kerületi pártkonfe­renciánk a helyi politika alapvető programdoku­mentumaiként hagyta jóvá „A párt gazdaságpo­litikai céljai a 8. ötéves tervidőszakban“, valamint az ehhez kapcsolódó, ,,A dolgozók kezdemé­nyezése kibontakoztatásának irányai“ című do­kumentumot. Eközben a CSSZSZK 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irá­nyairól és a 2000-ig terjedő kilátásokról című dokumentumtervezetből, valamint a központi pártbizottság 15. és 16. ülésének határozataiból indultunk ki. Mikor a kerületi pártkonferencián értékeltük, a kerületben miként sikerül biztosítani a XVI. kongresszus által kitűzött stratégiai irány­vonalat, vagyis az extenzív gazdaságfejlesztés­ről az intenzív fejlesztésre való áttérést, bebizo­nyosodott, hogy a 7. ötéves tervidőszak folya­mán a vállalatoknak csaknem az egyötöde jár az intenzív fejlesztés útján. Különböző ágazatok és tárcák vállalatairól van szó. Ez arra a következte­tésre vezet bennünket, hogy a meglevő gazda­sági mechanizmus elegendő teret nyújt az exten­zív fejlesztésről az intenzív fejlesztésre való áttéréshez. Az iparhoz hasonlóan a mezőgazdasági ter­melésben is adottak az intenzifikálás lehetősé­gei Pozitívum, hogy sikerült elérnünk a növény- termesztésnek az állattenyésztésnél gyorsabb ütemű fejlődését, miközben a mezőgazdasági (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986. IV. ■

Next

/
Thumbnails
Contents