Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1986. IV. 3. A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fö irányai az 1986-1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 4. oldalról) a népgazdaság valamennyi ágazatában meggyorsítsuk a munkatermelékenység növekedését, s növeljük a munkatermelékenység hozzájárulását a termelés és teljesítmények növeléséhez. A számbelileg erős évjáratokat fel kell készíteni az egyes pályákra. Növelni kell a dolgozók szakképzettségét úgy, hogy az megfeleljen a tudomány és technika legújabb ismeretei gyakorlati alkalmazása által támasztott követelményeknek. Következetesen kell érvényesítenünk az érdemek elvét. A munkatermelékenységnek gyorsabban kell növekednie, mint az átlagbéreknek. Javítani kell az irányítást, a munkafegyelmet, a munkafolyamat ütemességét, jobban és teljes mértékben ki kell használnunk a munkaidőt. 6. Lényegesen jobban ki kell használni a meglévő kapacitásokat és állóeszközöket, meg kell gyorsítanunk az elavultak és a nem hatékonyak felszámolását. Lényegesen növelni kell a beruházások hatékonyságát. Az építkezési beruházásokat a már meglévők felújításására, rekonstrukciójára és korszerűsítésére, a gyorsan megtérülő programokra és építkezésekre kell irányítani. Teljes mértékben ki kell használni a termelés növelésének lehetőségeit ott, ahol eddig nem használtuk ki a kapacitásokat, csökkenteni kelt a megkezdett építkezések aránytalanul nagy számát, le kell rövidíteni az építkezések idejét. Lényegesen javítani kell a készletgazdálkodást, meg kell gyorsítani a készletek körforgását, ki kell használni az aránytalanul nagy készletek által lekötött tartalékokat, s javítani kell a készletek szerkezetét, főleg a piaci készletek javára. 7. A gazdaságfejlesztésben elért eredményektől függően és a szocialista életmód megszilárdításának követelményével összhangban tovább kell fejleszteni a nép életszínvonalát. A lakosság reáljövedelmét 11-13 százalékkal kell növelni, az árukínálat és a szolgáltatások választékának javításával és bővítésével jobban kell kielégíteni a lakosság szükségleteit, komplex módon fejleszteni kell az oktatást-, az egészségügyet, a kultúrát és a lakosság szükségleteit kielégítő többi ágazatot, tovább kell javítani a lakáskörülményeket. Minden területen következetesen meg kell valósítani a környezet és a munkafeltételek javítására hozott intézkedéseket. 8. Szüntelenül tökéletesítenünk kell a népgazdaság tervszerű irányításának rendszerét. Minden szinten fokozni kell a tervnek - mint a társadalmi-gazdasági folyamatok irányítása alapvető eszközének - szerepét, hatékonyabban kell kihasználni az értékviszonyokat és szabályozókat, tovább kell tökéletesíteni a termelési műszaki alap szervezését, növelni a vállalatok és a termelési-gazdasági egységek jogkörét és felelősségét, a társadalom szükségleteinek kielégítéséért. Ennek révén el kell érni, hogy a gazdasági mechanizmus egybehangoltan egységesen és kiegyensúlyozottan befolyásolja a hatékony fejlődést, a fejlődés dinamikáját és arányait, az intenzifikációs tényezők aktív kihasználását, a tudományos-műszaki fejlesztés gyorsabb megvalósítását, a nemzetközi munkamegosztásban való nagyobb részvételt, valamint az igényes gazdasági légkör kialakítását a jobb népgazdasági eredmények elérése érdekében. Az irányító- és szervezőmunka javításával meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók fokozott mértékben vegyenek részt az irányításban, ami aiapvető feltétele a dolgozókollektívák mozgósításának és kezdeményezésének a párt gazdaságpolitikája céljainak elérése érdekében. termelési viszonyoknak és a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítésére kell összpontosítani a figyelmet. El kell érni, hogy ez a munka egymásba kapcsolódó célterveket eredményezzen. Az alapkutatás céltervei révén a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a főiskolák és más tudományos munkahelyek figyelmét arra kell irányítani, hogy a tudomány és a technika fontos irányainak fejlesztésében időelőnyhöz jussanak. Intenzíven kell fejleszteni az együttműködést a tudomány és a gyakorlat között, mindenekelőtt azáltal, hogy az alapkutatás munkahelyei közvetlenül vegyenek részt az állami célprogramok és a tudományos-műszaki programok teljesítésében. Az egyes tudományágakban a következőkre kell irányítani a figyelmet: A matematikában mindenekelőtt meg kell teremteni a tudományos feltételeket a bonyolult rendszerek modellezéséhez, a számítógépek tökéletesebb programozó eszközeinek kialakításához és a programozó tevékenység általános problémáinak megoldásához. A fizikai kutatást az atomfizika, a szilárdtestfizika, a plazmafizika, az optika és a biofizika kiválasztott kérdéseire, az atomenergetika, az elektronika, az elektrotechnika, a biotechnológia és más területek távlati igényeinek kielégítésére kell irányítani. A földtani és az űrkutatást elsősorban az ásványi nyersanyagok kitermelése és kihasználása problémáinak megoldására és a kiválasztott tüzelőanyagok minőségi átalakítására kell összpontosítani. El kell mélyíteni továbbá a vízforrások és a talaj védelmére és ésszerűbb kihasználására szolgáló ismereteket, s fel kell deríteni a tájrendszerek dinamizmusát. A műszaki tudományok területén ki kell szélesíteni azokat az alapvető ismereteket, amelyek az anyagokra (a fém- és összetett szervezeti anyagokra), halmazállapotaik mechanikájára, az erősáramú elektrotechnikára, az elektronikára, a kibernetikára, továbbá a kohóipar, a gépipar, az elektrotechnikai és az építőipar tudományos- műszaki fejlesztésére, valamint a közlekedés és a távközlés fejlesztésében kijelölt problémák megoldására szolgálnak. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az új generációjú számítógép-rendszerek, a robotika és az optoelektronika fejlesztésére. A vegyi tudományokban vizsgálni kell az anyagok szerkezete és tulajdonságai közti ösz- szefüggéseket, megteremteni a tudományos alapot az új anyagok elkészítésének és alkalmazásának ésszerűsítéséhez a termelő ágazatokban. Megkülönböztetett hangsúlyt kell fektetni az energiamegtakarításokra, a hazai nyersanyagIII. Az ipar A népgazdaság és a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítését, valamint a hatékonyság növekedését a 8. ötéves tervidőszakban döntő mértékben az ipari termelés fejlődése határozza neg, amelynek 1990-ig 15-18 százalékkal kell növekednie. Az ipari termelés fejlesztése területén megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a termelés szerkezetére és hatékony felhasználására, főleg a hazai piac igényeinek teljesebb kielégítésére, a hatékony exportszállítások bővítésére és a termelési bázis korszerűsítésére, a termékek minőségének és műszaki színvonalának lényeges javítása és a pótalkatrész-igények biztosítása mellett. Az iparban a munkatermelékenységet 14-17 százalékkal kell növelni, s ennek 92-95 százalékban kell fedeznie a termelés növekményét. Ezt a termelés tökéletesebb irányításával, a tudományos és kutatási eredmények gyorsabb gyakorlati alkalmazásával, a termelési kapacitások jobb kihasználásával, a termelőüzemek és a technológiák korszerűsítésével, automatizálásával és elektronizálásával, a nemzetközi együttműködés elmélyítésével kell elérni. A termelési folyamat intenzifikálása és a nagyobb gazdaságosság elérése érdekében növelni kell a vállalati és a vállalaton belüli irányítás színvonalát. Az ipari termelés szerkezetében növelni kell a feldolgozó ágazatok szerepét, főleg azokét, amelyek a dolgozók nagyfokú képzettségét követelik meg és a tudományos-műszaki fejlesztés legújabb eredményeinek érvényesítésén alapulnak. Biztosítani kell a hazai nyersanyagalap hatékony kihasználását, valamint az energia- és nyersanyag -igényesség csökkentését. A termelés fejlesztése és szerkezeti átalakítása terén kitűzött, ezen belül a fűtőanyag-, az energia- és a fémfelhasználás csökkentésére és ésszerűsítésére vonatkozó döntő feladatokat az állami célprogramok teljesítésével kell biztosítani. Az ipari termelés növelését az egyes ágazatokban a következő irányokra kell összpontosítani: 1. Gépipari-fémkohászati komplexum GÉPIPAR ÉS ELEKTROTECHNIKA A gépiparnak - mint az összes népgazdasági ágazat tudományos-műszaki fejlődése hordozójának és fó kiviteli ágazatnak - a fejlesztését arra kell összpontosítani, hogy megteremtse a szükséges feltételeket a termelés műszaki színvonalának lényeges növeléséhez, mégpedig a tudobázis kihasználására, a gyártott anyagok és alapanyagok választékának bővítésére, minőségük javítására és nem utolsósorban a környezet- védelemre is. A sejt- és molekuláris biológiában fejleszteni kell az irányított génmanipuláció, valamint a termelési és egyéb folyamatok megvalósítására szolgáló élő rendszerek kihasználásának távlati irányait, illetve az egészséges és beteg szervezetben az élő rendszerek szerepének a feltárását. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kiválasztott termelő mikroorganizmusok nemesítésére, valamint a társadalmi szempontból súlyos betegségek leküzdésének lényegét és lehetőségeit érintő kérdések feltárására. A biológiai ökológiai tudományok figyelmét a bioszféra törvényszerűségeinek és funkcióinak megismerésére kell irányítani azzal a céllal, hogy hozzájáruljunk természeti kincseink megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, a növények és az állatok génalapja védelméhez és célszerű kihasználásához, a nyersanyagok és az energia felújítható biotikai forrásainak ésszerű kihasználásához, az ökológiai rendszerek teljesítményének növeléséhez a káros tényezők negatív hatásainak csökkentésében és a tájegység kihasználásának ökológiai optimalizálásához. A mezőgazdasági tudományokat a mezógaz- dasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztését szolgáló elméleti alapok kiszélesítésére, e komplexum hatékonyságának fokozására kell irányítanunk. El kell mélyíteni a tudományos ismeretek kihasználását a növények genetikájában és fiziológiájában, a talajrendszerekben, a szervesanyagok képződésének és felhalmozódásának az elméletében, az új agrotechnikai módszerek, a gazdasági állatok termelékenységének és egészségvédelmének javítása területén, valamint az élelmiszeripari és biokémiai technológiák területén. Az orvostudományban folytatni kell a szervezetek fejlődése alapmechanizmusainak feltárását, s a társadalmi szempontból súlyos betegségek megelőzéséhez és gyógyításához új tudományos ismereteket kell nyújtani. A társadalomtudományokat a szocialista társadalom építése és fejlesztése fó problémainak a megvilágítására, s annak tanulmányozására kell irányítani, hogy melyek a szocializmus általános és sajátos törvényszerűségei a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszában Csehszlovákiában. E területen továbbá a szocialista társadalmi tudat és életmód formálására, s a gazdasági fejlesztés elméleti kérdéseinek megoldására kell összpontosítani a figyelmet, hogy így összegző prognózis készülhessen a CSSZSZK gazdasági, szociális és tudomá- nycs-műszaki fejlődéséről. fejlesztése mányos-műszaki fejlesztés mai eredményeinek megvalósítása, az új gyártási technológiák és termékek gyors bevezetése és a termelési költségek csökkentése alapján. ' A gépipari és az elektrotechnikai termelést összességében 30 százalékkal kell növelni. Biztosítani kell az állami célprogramok és tudományos-műszaki programok megvalósítását. Kiemelten kell gondoskodni a kiváló minőségű és megbízható tartozékok és részegységek gyártásának fejlesztéséről. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a csehszlovák gépipar és elektrotechnikai ipar nagyobb mértékben kapcsolódjon be a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. A külkereskedelmi szervezetekkel szoros együttműködésben teljesíteni kell az igényes exportfeladatokat és fokozni kell a kivitel hatékonyságát, mégpedig az exporttermékek egy kilogrammjára számított magasabb árak elérésével és a devizaeszközök előállítási költségeinek csökkentésével. Növelni kell a gépek és berendezések részarányát az exporton és az importon belül, s ezt főleg a szakosítás és a kooperáció útján kell elérni. Biztosítani kell a beruházások és a kivitel számára gyártott gépek és berendezések magas műszaki színvonalát, valamint a lakosság igényeinek kielégítését, ami a gépipari és elektrotechnikai fogyasztási cikkeket illeti. Kiemelten kell gondoskodni a 7. ötéves tervidőszakban megkezdett beruházások befejezéséről, valamint korszerűsítéséhez és a meghatározó nép- gazdasági ágazatok továbbfejlesztéséhez szükséges tárgyi feltételekről. A gépipari és az elektrotechnikai termelés növelését elsősorban a meglevő termelési alap rekonstrukciójával és korszerűsítésével, jobb kihasználásával, s főként a szocialista államokkal való kooperáció és szakosítás fejlesztésével kell elérni; a műszakszám gyorsabb növekedését mindenekelőtt a nagy teljesítményű és drága gépek és termelóberendezések maximális kihasználásával kell biztosítani. Meg kell gyorsítani az elavult termelési technika felszámolását. Ésszerűsítő műhelyeket kell építeni, gondoskodni kell a célgépek és a szerszámok gyártásának fejlesztéséről. A nehézgépipar termelését 21-22 százalékkal kell növelni, hogy korszerű, progresszív technikát, köztük nagy teljesítményű félvezetős és erősáramú elektrotechnikai berendezéseket (Folytatás a 6. oldalon) II. A tudományos-műszaki fejlesztés érvényesítése A 8. ötéves tervidőszakban növelni kell a tudományos-műszaki fejlesztésnek, mint a gazdaság intenzifikálása döntő tényezőjének a feladatát. A gazdaság fokozatos szerkezeti változásainak végrehajtása során nagyobb mértékben kell érvényesíteni a tudományos-műszaki fejlesztést. Az állami tudományos-műszaki és célprogramokból, valamint azokból a feladatokból kell kiindulni, amelyek a KGST-országok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programjából erednek Csehszlovákia számára. Az irányítás minden szintjén a tervekben előnyben kell részesíteni az ezzel kapcsolatos feladatok megvalósítását. Az egyes tárcákban, a termelési-gazdasági egységekben és vállalatoknál a tudományos-műszaki fejlesztésben célprogramosan kell eljárni, gondoskodni kell a tudományos kutató bázis és a beruházások koncentrálásáról a kiemelt feladatokkal és a hatékonysági kritériumokkal összhangban. Meg kell teremtenünk a feltételeket a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságának jelentős növeléséhez, szoros együttműködésben a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával. A gazdaság területét nemcsak az állami programok által meghatározott feladatok megvalósítására, hanem egyúttal a termelés technológiai színvonalának emelésére és a gyártmányfejlesztésre kell irányítani. Le kell rövidíteni a kutatási és fejlesztési feladatok megoldásának és megvalósításának idejét, illetve biztosítani kell, hogy a világszínvonallal egybevethető eredményeket érjünk el, és ezeket az eredményeket gyorsan alkalmazzuk a termelésben. A tudomány, a kutatás és a fejlesztés erőit és eszközeit mindenekelőtt az alábbiakra kell összpontosítanunk:- olyan progresszív technológiák bevezetésére, amelyek lehetővé teszik a munkatermelékenység jelentős növelését, a termelés alapanyag- és energiaigényességének csökkentését és a munkafeltételek javítását;- a népgazdaság elektronizálására;- a komplett munkahelyek korszerűsítésének és automatizálásának meggyorsítására, a technológiai egységek komplex automatizálására való fokozatos áttérésre;- a komplex gépesítés és automatizálás fejlesztésére az anyagmozgatás, az üzemen belüli szállítás, a raktárgazdálkodás területén azzal a céllal, hogy lényegesen csökkentsük a fizikai munkát és a dolgozók jelenlegi számát ezeken a területeken;- a korszerűsítés és a rekonstrukciók érdekében a gépek és berendezések új nemzedékeinek fejlesztésére, kezelésük elsajátítására és gyártására az elektronika nagyobb mértékű alkalmazása mellett. Nagyobb mértékben kell alkalmazni a döntő fontosságú részegységek és elemek keretében nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a normák nemzetközi egységesítésére;- az atomenergiaipar fejlesztésére;- a biotechnológiák, a fermentációs és mikrobiológiai termékek fejlesztésére, s ezeknek a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban és az egészségügyben való alkalmazására;-új anyagok fejlesztésére, a hazai nyersanyagalap és a másodlagos nyersanyagok intenzívebb kihasználására a hulladékmentes technológiák nagyobb mértékű alkalmazása révén;- a környezet alakítására és védelmére, a nép egészségéről való gondoskodás tökéletesítésére. Szüntelenül javítani kell a műszaki fejlesztési tervek minőségi színvonalát; a tudomány és a technika fejlesztésében a feladatok kiválasztása és megoldása során alapvető kritériumnak kell tekinteni a társadalmi szükségleteket és a hatékonyságot. Az irányítás minden szintjén komplex módon kell gondoskodni e tervek végrehajtásáról; le kell rövidíteni e tervek kidolgozásának és megvalósításának az idejét. A tudomány és a technika területén dolgozók számát 11,5 ezerrel kell növelni és a felhasznált nemzeti jövedelem 3,9 százalékát kell a tudomány és a technika fejlesztésére fordítani. Lényegesen növelni kell az egész tudományoskutató bázis teljesítőképességét. Ésszerűsíteni kell a kutatási és fejlesztési bázis szervezését és irányítását, s tökéletesíteni kell az intézetek tevékenységének tervszerű biztosítását, főleg a szükséges laboratóriumi berendezésekkel, műszerekkel, számítástechnikával és szervezési technikával való ellátásukat. Káderszempontból is javítani kell a kutatási és fejlesztési bázist, növelni kell a dolgozók létszámát és biztosítani kell szükséges átképzésüket. Gondot kell fordítani a termelést előkészítő szakaszok rendszeres javítására és erősítésére, ami feltétele annak, hogy a kutatás és a fejlesztés eredményei, valamint a termelés más innovációs forrásai gyorsabban érvényesüljenek a termelésben. El kell mélyíteni a termelőüzemek együttműködését az alapkutatással és a főiskolákkal, bővíteni kell a kutatási-termelési egységek, valamint a tudományos-termelési társulások hálózatát, s úgyszintén bővíteni kell a kutatás realizációs bázisát. Fokozottabb mértékben kell kihasználni a li- cenceket, mint a tudományos-műszaki haladás jelentős forrását. A licencvásárlások során szem előtt kell tartani a technológiai innovációk és a gyártmányfejlesztés meggyorsítását, az állami programok kiemelt feladatainak megvalósítását és a termelés hatékonyságának növelését. A feltaláló- és újítómozgalmat következetesebben kell ráirányítani a tudomány és a technika fejlesztési feladataira és a termelés szükségleteire. Meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy gyorsabban alkalmazzuk a találmányokat, az újítási javaslatokat és az ipari mintákat. El kell mélyíteni a tudományos-műszaki és gazdasági információk egységes rendszerének a működését. Tökéletesíteni kell termékeink minőségének, a termelés műszaki-gazdasági színvonalának nemzetközi összehasonlítását. A hazai és a külföldi piac igényeivel összhangban bővíteni és mindenekelőtt szigorítani kell a termékek minőségének* értékelését az állami minőségellenőrző intézetek által, mégpedig azon igényes kritériumok alapján, amelyek a nemzetközi összehasonlításra támaszkodnak. Az alkalmazott gazdasági kutatásban az intenzív fejlesztésre való átmenet komplex értelmezésének kidolgozására, a termelőerők fejlődésére gyakorolt hatására, valamint a szocialista
