Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-28 / 99. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1986. IV. 28. Földet müveinek, erdőt gondoznak Eredményesen dolgozó vállalatok Kiegészítő energiaforrás Hogyan építsünk kis vízi erőművet? Első pillantásra akár fekete hu­mornak tűnhet azoknak a vállala­toknak ajánlani, hogy építsenek erőmüvet, amelyek a felhasznál­ható villamosenergia korlátozott és számukra kevésnek vélt meny- nyiségére panaszkodnak. Ha azonban pontosítjuk a kis vizerö- mű fogalmat, teljesen reálisnak tű­nik ez a tanács. A kételkedők ugyan mondhatnák: az a kevés, amit ilyen forrásból nyerni lehet, sokat nem segít a helyzetünkön. És egyáltalán, hogyan lássunk hozzá? Meggyőző összehasonlítások Szokatlan az energetikai gép és az ember teljesítményének az összehasonlítása. Ennek ellenére, hogy jobb elképzelésünk legyen arról, milyen energiaforrások van­nak Csehszlovákiában, amelyeket a kis vízerőművekben lehet hasz­nosítani, próbálkozzunk meg ez­zel. Az ember átlagos fizikai telje­sítménye nyolcórás munkaidő alatt átlagban körülbelül 55 watt. Ha abból indulunk ki, hogy Cseh­szlovákiában mintegy 8,8 millió produktív korban lévő ember van, akkor összteljesítményük 484 megawattot tesz ki. Kétszázhat­van munkanap alatt több mint ezer megawattóra energiát ,,termel­nek“. Ez körülbelül háromszor ke­vesebb annál az energiamennyi­ségnél, amelyet évente a kis víz­erőművek segítségével felfoghat­nánk, beleértve a hatvan kilowatt teljesítményű mikroforrásokat és a tíz megawatt teljesítményű törpe erőműveket is. Igaz ugyan, hogy esetünkben minőségileg nagyon különböző energiafajták összeha­sonlításáról van szó, de már ebből is lehet következtetni arra, meny­nyi energia megy veszendőbe a patakokban és a kis folyókban. Az említett ezer megawattból megközelítőleg 172 megawatt ép­pen az olyan mikroforrásokra esik, amelyek iránt egyre nagyobb mind a technológia előállítóinak, mind a fogyasztói közvéleménynek az érdeklődése. Mikroforrásból látha­tó el energiával akár több hétvégi ház is, olyan helyeken, ahol a kö­zelben folyik a víz, nincs akadálya a lehetőségek felmérésének és a meglévő ötletek esetleges meg­valósításának. Az ipar területéről ily módon jutottunk el az egyéni érdekekhez. Folyóink vízi energetikai potenci­áljának tökéletes kihasználása ke­retében bizonyos feltételek között lehetőség nyílik saját hozzájáru­lással a villamosáram előállítá­sához. Módszertani kiadvány Jelentős módszertani segéd­eszköz ebben a „Hogyan építsünk kis vízerőművet" című kiadvány. A Szlovák Villamossági Művek és a Cseh Villamossági Müvek közös kiadványa 15 ezer példányszám­ban jelent meg, és a tanácsadó szolgálat javítását segíti eló. Azoknak a szervezeteknek és egyéneknek szól elsősorban, amelyek és akik a villamosáram­források létrehozásán töprenge­nek. Jelenleg térítésmentesen be­szerezhetők a kerületi villamossá­gi üzemeknél és kellene hogy le­gyen belőle a nemzeti bizottságo­kon is. Ilyen példányszámban és magyarázattal Szlovákiában ha­sonló kiadvány még nem jelent meg. Néhány szakember ugyan azt vallja, hogy ez a módszertani brosúra nagyon optimista hangvé­telű, hozzá kell azonban tenni: érdemes megdicsérni azoknak a munkáját, akik a kiadását szor­galmazták, mert hozzájárultak a kis vízerőművek iránti érdeklő­dés felélénkítéséhez. Egyébként a módszertani útmutatásokban harminc oldalon sorolják fel azokat az alapelveket, amelyeket a mik- roforrás felszerelésének engedé­lyezése során mind a szervezetek, mind a további érdeklődők kötele­sek megtartani. Tájékoztat a kis erőművek gazdaságos üzemelé­séről és beruházási összefüggé­seiről, a műszaki berendezések egyes fajtáiról, a megfelelő lokali- tás kiválasztásának módjáról és több más feltételről, amelyek eh­hez a tevékenységhez szüksé­gesek. Mikroforrások létrehozására Csehszlovákiában több mint 10 ezer megfelelő lokalitás létezik. E számottevő mennyiség és an­nak nagy területi szétszóródottsá- ga miatt az energetikai tárca nem tudja biztosítani létrehozásuk és kihasználásuk feltételeit. Tanács­adással azonban segít, ami tár­sadalmi szempontból jelentős szolgáltatásnak számít. Szlováki­ában a Trenčíni Vízerőművek és a Bratislavai Energetikai Kutatóin­tézet végez ilyen munkát. Ennek a szolgáltatásnak a kihasználása lehet az első lépés ahhoz, hogy javítsunk energetikai mérlegün­kön. Tanácsadás, újabb próbálkozások- Vállalatunknál 1982-ben in­dult be a tanácsadó szolgálat- mondja Ladislav Tarbajovsky, a trenčíni vállalat dolgozója.- A vízenergetikai művek előké­szítését végző főosztály dolgozói ezt a munkát többletként végzik, s eddig több tucat érdeklődő for­dult tanácsért hozzájuk. Az érdek­lődő szervezetek mintegy 40 szá­zaléka olyan kérést tolmácsolt fe­lénk, hogy régi vízműveket vagy korábban már leállított energetikai forrásokat kívánnak újra haszno­sítani. Egyénenként pedig elsősor­ban új mikroforrások felépítésének elképzeléseivel érkeznek. Terep­szemle után elkészítjük számukra tájékozódásképpen a műszaki alapanyagot. Egy ilyen műszaki jelentés tartalmazza a mikroerómű feltételezett árát, a ráfordított esz­közök megtérülését és a tervrajzo­kat. Ez az első olyan hivatalos okmány, amely segítségül szolgál a folyam gazdájával - a nemzeti bizottsággal, s az állami erdőgaz­dasággal és más szervekkel foly­tatott tárgyalásokhoz. Nem taná­csos korábban más lépéseket ten­ni, mert fölöslegessé válhatnak. Ugyanis az erőmű számára kivá­lasztott hely nem kell hogy kedve­ző legyen; ezt éppen az orientáci­ós műszaki felmérés igazolja csak, vagy rámutat a választás helytelenségére. Az utóbbi időben sikeres a víz­müvek konszernvállalat és a nem­zeti bizottságok együttműködése. Például a Topoľčanyi Járási Nem­zeti Bizottsággal együttműködve megszervezték a nadlicei, parti­zánskej és Bánovce nad Bebra- vou-i duzzasztómüvek energetikai hasznosításához a beruházók ki­választását. orientációs felméré­sek és szakvélemények alapján kis vízműveket készülnek létesíte­ni Veľká Frankovában, Svidovban, Nižný Medzevben, Jalovecben és más lokalitásokban. Jelenleg Szlovákiában közel húsz, tíz megawatt teljesítményig terjedó kis vízmű létezik. Energiát termel­nek a Nitra, Hnilec, Garam, Pop­rad és más folyókon. Például a nyitrai teljesítményével 1350 háztartás villamosáram fogyasztá­sát fedezi, a Dolný Jelenec-i pedig 1176 háztartásét. Helyzetkép - kilátásokkal Csehszlovákiában együttvéve 230 kis vízerőmű üzemel. Teljesít­ményük 160 megawatt. A vízi energetika fejlesztéséhez az is hozzájárulna, ha több tárca jobban törődne ezekkel a forrásokkal, ez főként azokra érvényes, amelyek hatáskörében korábban leállított és napjainkban már feledésbe merült erőművek találhatók. Több szer­vezet például Szlovákiában be sem jelentette, hogy tulajdonosa ilyen vízműnek, annak ellenére, hogy ezeket a forrásokat már lel­tárba vették, s több közülük elég­gé tönkrement. Mások már régen nem üzemelnek és újbóli terme­lésbe állításukhoz nem is lenne szükség sok pénzre. De vajon mi­lyenek az üzemelési költségek? Nagyobbrészt elenyészóek, és ha nagyon leegyszerűsítenénk, akkor kezelésükön túl csak különféle ke­nőolajakra és rongyra lenne szük­ség hozzá. Arra, hogy a múltban milyen könnyen megszabadultunk az ilyen forrásoktól, jó példa a ľu- bochnai erőmú. Európa e műszaki ritkasága a kontinens első erdei villamos vasútját látta el árammal. Húsz kilométeres trolivezeték is csatlakozott hozzá, de 1965-ben megszűnt létezni. Feledésbe me­rülésének akárcsak a többiének (például Kassán /Košice/ és Banská Bystricában) az az oka, hogy akkoriban előnyösebb volt más energiaforrásokhoz hozzájut­ni. Főként az olcsó kőolaj idősza­kában volt ez így. Kedvezőtlenül alakult a kis vízerőművek jövedel­mezősége is, s az sem volt éppen a legjobb, hogy a városok belterü­letein foglaltak helyet. Már az 1984-ben megtartott Pragotherm kiállítás megmutatta, mi mindent tettünk például a kis források turbináinak előállításá­ban. A blanskói ČKD-ban elkészí­tették a Kaplan-turbina új típusát, a Brnói Fémipari Vállalatnál az előbbi gyár dokumentációja alap­ján elkészült az ún. Banki turbina. A 100 kilowattnál kisebb teljesít­ményű mikroturbinákat, amelyek üzemelése a Szövetségi Kohá­szati és Nehézgépipari Minisztéri­um nagy üzemegységeiben gaz­daságtalan, éppen ez a fémipari vállalat és a Týnec nad Sázavou-i Metaz szállítja. A kis vízművek jelentős helyi kiegészítő energiaforrásnak szá­mítanak. Bizonyítják elődeink kéz­ügyességét, több közülük műszaki ritkaság. Karbantartásukkal, felújí­tásukkal és újak építésével nem­csak hogy értékes energiát nye­rünk, de mivel jelentős helyi ener­giaforrások is egyben, hozzájárul­nak az áram szállítása közben elérhető energiatakarékossághoz. Ebben az ötéves tervidőszakban Csehszlovákiában kilenc kis víz­erőmű építésével számolnak, eb­ből kettő Szlovákiában készül. VLADIMÍR TURANSKÝ Alighogy befejeződött a gyakor­lat, elült a harci jármüvek zaja, motoros fűrész zúg fel a közeli erdőben. Jól hallani a kidöntött fa zuhanását, majd azt, hogy a mun­kagépek gallyazzák, darabolják a hatalmas fenyőfát.- Több mint három évtizede jött létre a katonai erdő- és mezőgaz­dasági vállalatok trösztje - mondja Stanislav Bizoň ezredes, vezér- igazgató. - Azzal a céllal, hogy a katonai kiképző bázis területén gazdálkodjon, megművelje a föl­det, erdőgazdasági tevékenységet folytasson. Tizenegy vállalatunk önálló gazdasági egységet képez. Fóleg hegyvidéki területeken gaz­dálkodnak, méghozzá eredmé­nyesen, mindig sikerül teljesíteni­ük a tervfeladatokat. Vegyük a mezőgazdasági ága­zatot. Csaknem tizenötezer hek­tárt tesz ki a szántóföld, ebből hétezer hektáron termelnek gabo­nát. Az átlagos hektárhozam meg­közelíti a négy tonnát. A Lipník nad Bečvou-i vállalat komlóter­mesztéssel is foglalkozik mintegy ötven hektáron és az eredményeik kiválóak, hiszen 0,4 tonnával töb­Sürget az idő - mondja az igaz­gatóhelyettes (A szerző felvételei) bet takarítottak be hektáronként, mint az országos átlag. A gabona­félék mellett a takarmánytermesz­tés dominál, mivel jelentős az ál­lattenyésztésük is. A 22 ezres szarvasmarhaállományból mint­egy hétezer a tehén. Tavaly több mint 27 millió liter tejet értékesítet­tek, a tehenenkénti évi fejési átlag 3860 liter, ami jobb az országos átlagnál, de vannak gazdaságok, mint például a malackyi, ahol a fe­jési átlag 4300 liter. A kežmaroki és a plešiveci gazdaságban juhte­nyésztéssel is foglalkoznak, éven­te mintegy ötszáz mázsa sajtot adnak a hazai piacra. Több gaz­daságban eredményesen foglal­koznak a haltenyésztéssel is. Csupán a múlt évben 3300 tonna marhahúst adtak a közellátásra.- A műtrágyák kilencven száza­lékát folyékony állapotban juttatjuk a talajba - hangsúlyozza a vezér- igazgató. - Az elsők között vol­tunk, akik e haladó módszert be­vezették, és nem bántuk meg. Lé­nyegesen növekedett a hektár­hozam.- A malackyi gazdaságunkban a mezőgazdasági termelés nem elsődleges, főleg állattenyésztés­sel, anyakocák nevelésével foglal­kozunk, - veszi át a szót Ladislav Molnár alezredes, vállalati igazga­tó. - Mi látjuk el malaccal a Brati- slava-vidéki járás mezőgazdasági üzemeit, időközönként más járá­sokat is. A tröszt erdőgazdasági területe jóval nagyobb a mezőgazdasági területnél. Évente 1 millió 100 ezer köbméter fát termelnek ki. Egy részéből fűrészelt árut állítanak elő, amelyből exportra is jut. Ta­valy például az ebből eredő bevé­telük meghaladta a 27 millió koro­nát. A fakitermelést teljes egészé­ben gépesítették. A kivágás után emberi kéz nem nyúl a fához, a közelítést, a rakodást korszerű gépek végzik.- A fakitermelésen kívül nagy gondot fordítunk az erdősítésre is- hangsúlyozza a vezérigazgató.- Évente mintegy 2500 hektáron ültetünk ki facsemetéket. Azt vall­juk, hogy az erdő meglehet nélkü­lünk, de mi nem lehetünk meg erdő nélkül, amelyet hatalmas ,,oxigéngyárnak“ tekintünk. A dámvadtól kezdve sokféle vad található a tröszt erdeiben. Dolgozói nemcsak jó vadászok, hanem előrelátó emberek is. Két évvel ezelőtt a malackyi gazda­ságban elhatározták, hogy növelik a környék fácánállományát. Egy régi gazdasági udvart alakítottak át tenyésztési célokra. Évente, mintegy 15 ezer csibét keltetnek, ezeket hathetes korukban helye­zik ki a természetbe. Foglalkoznak a vadpulyka meghonosításával is. A tröszt közel tízezer munkást alkalmaz, olyanokat, akik a mező­gazdaságban éppúgy otthon van­nak, mint a fakitermelésben és az erdei munkákban. A dolgozóknak nemcsak az agrotechnikai határ­időket kell szem előtt tartaniuk, hanem a kiképzés ütemtervét is. Eddig ez nem okozott számukra nehézséget, amit az is bizonyít, hogy a múlt évi nyereségük meg­haladja a 160 millió koronát. A vendéglátók határ-, illetve er­dőszemlére invitálnak a malackyi gazdaságban. A fakitermelést akarták bemutatni, de mire odaér­tünk már csak a fa közelítését végző munkagépek dolgoztak. Vlagyimir Makov, az igazgató he­lyettese megjegyzi, hogy sürgeti őket az idó. Nemcsak a szálfákat kell lehordani a területről, hanem a terepet is rendezni kell, hogy jövőre már facsemetéket ültethes­senek ki. Jóleső érzés hallani és látni, hogy a több száz hektárnyi katonai kiképzési bázis területe nem ma­rad parlagon, hogy a tröszt vállala­tai úgy dolgodnak, hogy abból a népgazdaságnak jelentős hasz­na van. Hozzájárulnak az ellátás­hoz, nehéz körülmények között is eredményesen helytállnak, ered­ményeik biztatók. NÉMETH JÁNOS Kis vízerőmű a Nitra folyón (ČSTK-felvétel) Korszerű gépek segítenek a fakitermelésben

Next

/
Thumbnails
Contents