Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-26 / 98. szám, szombat

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1986. április 26. XXXIX. évfolyam 98. szám ★ Ára 50 fillér A szervezésen is múlik Ha megkérdezünk egy újítót, hogy mi az indítéka tevékenysé­gének, mindenek előtt belső énjére hivatkozik. Leköti, sót szórakoztatja az önmaga számára kitűzött feladat, s miután azt sikeresen teljesítette, bizonyos elégedettséget érez. Egyrészt azért, hogy volt elég ereje, kitartása és tehetsége, de azért is, mert megoldott egy problémát, hatékonyabbá és olcsóbbá tette a termelést, javított a munkafeltételeken stb., vagyis alkotó módon hozzájárult a termelési feladatok teljesítéséhez. Ösztönzi még az embert, ha munkahelyén, üzemében és vállalatában támogatják és segítik az újítókat. Tematikus felada­tokat írnak ki számukra, felfigyelnek az .újszerű ötletekre, és a hasznosakat késedelem nélkül átültetik a gyakorlatba. Kész­tető az is, ha az újításokat jelentőségükhöz mérten kezelik, például az arra érdemeseket az üzemen kívül is terjesztik, esetleg eljuttatják az ilyen tematikának helyet adó kiállításra, hogy szélesebb körben is megismerhessék. Nem véletlen például, hogy az egyik sok éve tevékeny újító eddigi legnagyobb sikere­ként említette, amikor újítását viszontláthatta a nitrai mezőgaz­dasági kiállításon. Ó és társai is csak ezek után említették az újításaikért kapott pénzt, mint igyekezetük anyagi ösztönzőjét. Mindezzel az újító-feltaláló tevékenység lényegére is rámutat­tunk. Nem előírt és nem kőtelező, senkit sem lehet kényszerí­teni, hogy szabad idejét újszerú technológiai eljárások és műszaki megoldások stb. kidolgozására fordítsa, s részt vállal­jon a felmerülő termelési problémák megoldásából. A beosztott dolgozót minderre csak ösztönözni lehet, mégpedig sokoldalú támogatással, munkájának és igyekezetének megfelelő erkölcsi elismerésével és az ezt kiegészítő arányos anyagi jutalmakkal. Olyan időszakban élünk, amelyben a termelés hatékonyabbá és ésszerűbbé tétele a népgazdaság egészében alapkövetel­mény. A feladatok teljesítése során elsősorban a már meglévő eszközök jobb kihasználásával kell számolni, s ilyen szempont­ból az újítók és a feltalálók tevékenysége nagy jelentőségű. Az ötleteik nyomán korszerűsített gépekkel többet és olcsóbban lehet termelni, jelentős mennyiségű nyersanyag, energia és üzemanyag takarítható meg, növekszik a munkatermelékeny­ség, javul a termékek minősége és bővül választékuk. Tavaly például a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozói közel 14 ezer újításuk és 108 találmányuk révén több mint 450 millió koronával gazdagították a társadalmat. A gazdasági vezetők, a szakszervezeti megbízottak és a párt­funkcionáriusok fontos feladata, hogy a kezdeményezés felka­rolásával és sokoldalú támogatásával az idén is legalább a tava­lyival azonos értékek létrehozására késztessék az újítókat és a feltalálókat. Az időszerű és a legfontosabb tennivalókat ezen a területen is meghatározta az SZLKP KB kongresszusi beszá­molója, amelyet Jozef Lenárt elvtárs terjesztett elő. Az újító­feltaláló mozgalomról szólva kiemelte, hogy: „A gazdasági hatékonyság növelése folyamatában jobban kell élnünk a dolgo­zók alkotó kezdeményezésével. Megengedhetetlen hazardírozni a munkások, a szövetkezeti földművesek és a műszaki értelmi­ség tudásával és igyekezetével. Az a körülmény, hogy a jóváha­gyott találmányoknak csupán egyharmadát, az újítási javasla­toknak felét alkalmazzák a gyakorlatban, egyet jelent azzal, hogy az irányításért felelő tisztségviselők félvállról veszik a dolgozók kezdeményezéseit. E tekintetben nagyobb elkötelezettséget várunk el a társadalmi szervezetektől is, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomtól, a Szocialista Ifjúsági Szövetségtől és a Csehszlovák Tudományos-Múszaki Társaságtól.“ A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum egészében, de mindenekelőtt az állami gazdaságokban és az egységes földmű­ves-szövetkezetekben kell megszívlelni e szavakat mindazok­nak, akik az újító-feltaláló tevékenységet irányítják. Sokat mondó tény például, hogy amíg 1985-ben a reszort egészében száz dolgozóra 2,7 újítás jutott, addig a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok irányította üzemekben mindössze 1,2. Csak az összehasonlítás kedvéért: az élelmiszeriparban ez az arány 7,56. Az okokat keresve eleve leszögezhetjük, hogy nem azért van ez így, mert az egyik ágazatban rátermettebbek, a másikban pedig szerényebb képességűek a dolgozók. A különbség valós hátterét az irányításban és az újító-feltaláló tevékenység ösztön­zésében kell keresni. Sokat segítenek például a tematikus feladatok, de ezek csak önmagukban az alkotó kedvet még nem ébresztik fel. Jellemző adat, hogy tavaly a kerületi mező­gazdasági igazgatóságok hatáskörébe tartozó üzemekben a meghirdetett 3390 tematikus feladatból mindössze 811-et oldottak meg, és a megoldottakból csak 641 -et hasznosítottak. Lehetne azonban ez a mezőgazdaságban is másképpen. Ezt számos üzem, köztük a dercsikai (Jurová) Barátság Efsz jó példája is bizonyítja. Az itt dolgozók évente 25-30 újítási javaslatot nyújtanak be, s ezeket kivétel nélkül mind elbírálják. Az arra érdemesek közül egyetlenegy sem marad kihasználatla­nul, amit az 1979-től vezetett újítási napló is bizonyít. A kilenc­tagú újítási bizottság minden évben tematikus feladatokat ír ki. Az idén öt probléma megoldására szólították fel az újítókat. Évente versenyt hirdetnek a szövetkezet legjobb újítója és az újításban legaktívabb kollektíva, szocialista munkabrigád címért, és a másutt is hasznosítható újításokat az üzemen kívül is terjesztik. Az újító tevékenység az utóbbi két évben tovább terebélyesedett, azt kővetően, hogy megalakult a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság üzemi csoportja. Mindez akár példa is lehet arra, hogy az efsz-ben vagy állami gazdaságban miként lehet az újító-feltaláló tevékenységet fellendíteni. Mégpedig szükségszerűen és késedelem nélkül, hiszen ezzel is a belső tartalékok erőteljesebb mozgósítását, az anyagi eszközök ésszerűbb felhasználását, valamint a munka­idő és a munkaerő jobb kihasználását teszik lehetővé. EGRI FERENC A CSKP programja az egész Nemzeti Front programjává vált Gustáv Husák elvtárs fogadta a Csehszlovák Néppárt KB Elnökségét (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök a CSSZSZK Nemzeti Front­ja Központi Bizottságának elnöke tegnap a prágai várban fogadta a Csehszlovák Néppárt Központi Bizottságának Elnökségét, élen Zbynék Žalmannal, a párt elnö­kével. Zbynék Žalman, a Csehszlovák Néppárt elnöke tájékoztatta Gus­táv Husák elvtársat a pártnak a je­lenlegi időszakban folyó tevékeny­ségéről, és hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Néppárt mint a Nemzeti Front szilárd része egyértelműen magáénak vallja a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött feladatokat, amelyek az emberről való sokoldalú gondos­kodást tükrözik. Beszéde további részében a Csehszlovák Néppárt tagjainak és tisztségviselőinek a CSKP XVII. kongresszusa előtti munkaeredményeiról beszélt, s rámutatott aktivitásukra a képvi­selő-testületi választások előké­szítésének valamennyi szakaszá­ban. Tájékoztatta továbbá Gustáv Husák elvtársat a Csehszlovák Néppárt IV. kongresszusának elő­készítéséről, és biztosította őt, hogy a Csehszlovák Néppárt be­Gustáv Husák elvtárs szívélyesen üdvözli Zbynék Žalmant (Képtávírón érkezett - ČSTK) csülettel teljesíti mindazt, amire, kötelezte magát a CSKP XVII. kongresszusán, valamint a Nem­zeti Front központi bizottságai együttes ülésén elhangzott be­szédben. Husák elvtárs rámutatott, hogy a CSKP XVII. kongresszusának Jókívánságok az Afgán Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök és Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány elnöke Babrak Karmainak, az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt Köz­ponti Bizottsága főtitkárának, az Afgán Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsa elnökének és Szultán Ali Kistmandnak, az ADK Minisztertanácsa elnökének üd­vözlő táviratot küldött az Afgán Demokratikus Köztársaság nem­zeti ünnepe - az áprilisi forrada­lom 8. évfordulója alkalmából. A táviratban értékelik azokat az eredményeket, amelyeket az af­gán nép az Afganisztáni Népi De­mokratikus Párt vezetésével a po­litikai és gazdasági feladatok telje­sítése, a nemzeti demokratikus forradalom szociális alapjának bő­vítése során elér. Mély szolidari­tásukat fejezik ki az Afgán Demok­ratikus Köztársaság népének har­cával, amelyet az imperializmus és a nemzetközi reakció ellen for­radalmi vívmányainak megvédé­séért folytat, és teljes támogatá­sukról biztosítják az Afgán De­mokratikus Köztársaság erőfeszí­téseit azért, hogy rendezze kap­csolatait a szomszédos álla­mokkal. A táviratban kifejezik meggyő­ződésüket, hogy a két párt és állam közötti barátság és együtt­müködés sikeresen fog tovább fej­lődni a két baráti ország népének javára a világbéke és haladás ér­dekében. programja az egész Nemzeti Front programjává vált. Ezzel összefüg­gésben értékelte a Csehszlovák Néppártnak ehhez a programhoz való viszonyát: a párt egyértelmű­en támogatta e programot, és kife­jezte akaratát, hogy aktívan részt vesz a megvalósításában. Hang­súlyozta, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja és az egész társadalom őszintén becsüli a Csehszlovák Néppárt tagjainak és tisztségviselőinek ezt az elkö­telezett állásfoglalását. Ahhoz, hogy a jövőben biztosít­suk lakosaink anyagi és szellemi gyarapodását, hogy megjavulja­nak élet- és munkakörülményeink, hogy további lépést tegyünk előre a szocialista életmód kialakításá­ban, meg kell gyorsítanunk társa­dalmunk szociális és gazdasági fejlődését, főként az intenzifikálás, a hatékonyság növelése, a társa­(Folytatás a 2. oldalon) Fontos katonai kérdésekről tanácskoztak (ČSTK) - A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsa ülésének eredményeiről 1986. április 23-a és 25-e között Varsóban, a Len­gyel Népköztársaság fővárosában Viktor Kulikov marsallnak, az egyesített fegyveres erők főpa­rancsnokának elnökletével ülést tartott a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa. Az ülésen átte­kintették az egyesített fegyveres erők hadseregei és haditengeré­szet erői állapotának és fejlődésé­nek kérdéseit, valamint a parancs­noki szervek gyakorlati tevékeny­ségével kapcsolatos kérdéseket és ajánlásokat fogadtak el. Az ülés munkalégkörben, a ba­rátság, a kölcsönös megértés és a katonai elvtársiasság szellemé­ben zajlott le. Befejeződött a Szakszervezetek Központi Tanácsának plenáris ülése A jövő év áprilisában hívják össze a XI. kongresszusi (ČSTK) - Prágában vitával folytatódott a Szakszervezetek Központi Tanácsának plenáris ülése. Az SZKT tagjai és póttagjai hangsúlyozták, hogy a munkakezdeményezést a meghatározó intenzifikációs ténye­zőkre kell irányítani. Ehhez elsősorban az SZKT azon kezdeményezése járul hozzá, amely a munka termelékenységének fokozását, a minőség javítását, az anyag- és energiaigényesség csökkentését célozza. A vitában felszólalók rámutattak vezeti kongresszusig terjedő idő­a szakszervezeti, az állami és a gazdasági szerveknek, elsősor­ban a gazdasági terv és a kollektív szerződések teljesítése folyamán követendő közös eljárásának ki­dolgozása során tartott tanácsko­zásainak a jelentőségére. Sok szó esett a kollektív szerződések telje­sítése ellenőrzésének előkészíté­séről is. Az SZKT plenáris ülése határo­zatot fogadott el, amelynek részét képezi a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalomnak a XI. szakszer­szakra szóló aktivitási terve. A terv a feladatok egyenletes teljesítésé­re kifejtett törekvések fokozását, a tudomány és a technika ered­ményeinek gyorsabb gyakorlati al­kalmazásáért folytatott mindenna­pi küzdelmet, a hatékonyság foko­zását és a munka még jobb minő­ségét tűzi ki célul. Felszólítja a szocialista munkabrigádokat, hogy álljanak e törekvésekben az élre. A Szakszervezetek Központi Tanácsának plenáris ülésén töb­bek között elfogadták a XI. szak- szervezeti kongresszus összehí­vásáról szóló és az évzáró tag­gyűlések, valamint a szakszerve­zeti konferenciák és kongresszu­sok megtartásáról szóló határoza­tokat. A XI. szakszervezeti kong­resszust 1987 április 14-17-re hívják össze Prágában. A szak- szervezeti szervezetek évzáró gyűléseit 1986. szeptember 1 -e és november 1 -e között tartják meg. A járási szakszervezeti konferen­ciák 1986. november 15-ig ülnek össze, a kerületi konferenciák pe­dig 1986. december 20-ig. A cseh szakszervezeti kongresszust 1987. február 12-14 között, a szlovákiait pedig 1987 február 19-21 között tartják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents