Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 94. szám, kedd

ÚJ szú 5 1986. IV. 22. Az építkezők erőteljesebb társadalmi támogatása ÚJ RENDELET VÁLASZTÁSOK ELŐTT Dinamikus fejlődés - problémákkal Beszélgetés Felix Janíčekkel, a bratislavai nemzeti bizottság titkárával A választási gyűléseken mérlegeljük az eredményeket és megha­tározzuk a városok és falvak további fejlesztésének feladatait. Arról, hogy milyen eredményeket ért el és milyen feladatokat tűz ki a következő öt évre Bratislava, az SZSZK fővárosa, Felix Janíček­kel, a bratislavai nemzeti bizottság titkárával beszélgettünk. • Hogyan értékeli a most véget érő megbízatási időszakban elért eredmé­nyeket az előttünk álló igényes felada­tok szemszögéből?- Elmondhatjuk, hogy a 7. ötéves tervidőszakban folytatódott a város di­namikus társadalmi, gazdasági fejlő­dése. Az intenzív gazdaságfejlesztés­ből, a minőségi követelmények előny­be helyezéséből eredő növekvő igé­nyek bonyolult viszonyai között Brati­slava fejlesztésében is a figyelem a ki­egyensúlyozott dinamikus fejlesztésre irányult. A lakosság száma aránylag gyors ütemben növekedett. 1986 ele­jén Bratislavában 417 ezren éltek. A foglalkoztatottság növelésében is teljesítettük a meghatározott feladato­kat. A foglalkoztatottak száma 15 200- zal nőtt, elérte a 283 ezret, ami a Szlo­vák Szocialista Köztársaságban a fog­lalkoztatottak 12 százalékát jelenti. Eredményesek voltunk a lakásprob­léma megoldásában is. 24 707 új la­kást építettünk és ezzel 93,7 százalék­ban megoldottuk a lakásproblémát. • Mit sorolna az elmúlt megbízatási időszak legnagyobb sikerei közé?- Mindenekelőtt a Duklai hősök híd­jának befejezését és a városi útháló­zatra való rákapcsolását említem meg. Ugyancsak fontosnak tartjuk a Vörös hadsereg hídjának felújítását, az új autóbuszállomás átadását, a bratisla­vai kikötő átépítését, a városi törneg- közlekedés szerkezetének átépítését, főleg a villamos járművek vonalának meghosszabbítását. Jelentősen bővült az üzlethálózat és a helyi gazdálkodás üzemegységei. 210 új üzlet épült, 42 000 négyzetméternyi eladótérrel, 71 vendéglátóipari egységgel gazda­godott városunk, amelyekben össze­sen 5800 szék áll a vendégek rendel­kezésére. A helyi gazdálkodás 124 üzemegységgel bővült, többségük la­kossági szolgáltatást végez. Javult az oktatásügy és a kultúra anyagi-műsza­ki alapja. Új szabadtéri színpad, Ruži- novban pedig művelődési ház épült. Petržalkában nyugdíjasház épült és 680 kis lakás a nyugdíjasok számára. Ezek az eredmények kétségtelenül hozzájárultak az életszínvonal emelé­séhez és a lakosság szükségleteinek kielégítésénez. • Tudjuk, hogy nem sikerült a vá­lasztási program valamennyi feladatát megvalósítani, főleg a beruházások területén. Mi okozta a lemaradást?- Nem sikerült teljesítenünk a fela­datokat a célberuházások terén. Le­maradás tapasztalható főleg a közle­kedési létesítmények, a vízgazdálko­dási és egészségügyi létesítmények építésén. Késik az új kiállítási terület, a lantéi bevásárlóközpont, a dúbrav­kai tűzoltóállomás, a Centrál fürdő, a harmadik városkerületi rendelőinté­zet építése. Fogyatékosságok merül­nek fel a lakótelepeken a járulékos létesítmények építésén. A lemaradásokért mindenekelőtt a kivitelező építőipari szervezetek fele­lősek. Hibásak azonban a nemzeti bizottság tervező szervei, valamint az építkezések tervelőkészítésében résztvevő többi szervezet is. A beruhá­zási folyamat folyamatosságát gyakran zavarja a tervdokumentáció késése. Ebben szerepet játszanak a földalap védelmére, az építkezések intenzifiká- lására és az energiatakarékosságra vonatkozó központi intézkedések is. Ezek gyakran alapvető változtatásokat követeltek meg a már kidolgozott do­kumentumokban. • A nemzeti bizottságoktól megkö­vetelik, hogy hatékonyabban befolyá­solják az egyes területek átfogó gazda­sági és társadalmi fejlesztését. Hogyan teljesíti ezt a feladatát Bratislava nem­zeti bizottsága? A város átfogó fejlesztésében az utóbbi években egyre nagyobb szere­pet tölt be a területi terv. A nemzeti bizottság nagyobb hatást gyakorol a központi ágazati szervek által irányí­tott gazdálkodásra. Hangsúlyozni sze­retném, hogy javult az együttműködés a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság szerveivel. A nemzeti bizott­ság a Bratislaváról szóló törvény értel­mében részt vesz a város termelési alapjának fejlesztésére, az új vállalatok létesítésére, a termelési programok bővítésére vonatkozó döntésekben és ezek teljesítésének ellenőrzésében. Rendszeresen felülbírálja, hogyan be­folyásolják a vegyipari üzemek a város környezetét, hogyan fejlődnek a szol­gáltatások, miként teljesítik feladataikat az építőipari vállalatok. • Ezzel kapcsolatos a további kér­désünk: hogyan vesznek részt a válla­latok, üzemek és intézmények a város fejlesztésében? Sajnos, meg kell állapítani, hogy részvételük a város gondjainak megol­dásában nem felel meg a szükségle­teknek. Ennek alátámasztására meg­említek néhány adatot. Míg Szlovákiá­ban a vállalatok 16 százalékban része­sednek az óvodák építésében és üze­meltetésében, Bratislavában ez az arány csak 6 százalék. Szlovákiában több mint fél milliárd korona a közös beruházások értéke, míg Bratislavá­ban csak 28 millió. Értékelni kell, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia, a főiskolák és a többi intézmény na­gyobb részt akar vállalni Bratislava fejlesztésében. Reméljük, hogy a kö­vetkező megbízatási időszakban sok­kal több lesz a közös beruházás. Ehhez megteremti a feltételeket az igazgatói tanácsok működése az 5. és a 2. városkerületben. Általában pozití­van értékelhető együttműködésünk az építőipari vállalatokkal. Meg kell emlí­teni a bratislavai vállalatok hozzájáru­lását a városszépítéshez. Hozzájárul­tak nyolc óvoda, hat bölcsőde, tizen­nyolc szolgáltató létesítmény, öt kultu­rális intézmény, hatvanegy gyermek- játszótér, harminc sportlétesítmény, huszonkét sportpálya, három strand­fürdő és ötvenhat hektárnyi zöldterület létesítéséhez. • Bratislava lakossága egyre na­gyobb igényeket támaszt a szolgáltatá­sokkal szemben. Milyen intézkedése­ket terveznek ezen a területen? A szolgáltatásokkal kapcsolatban fi­gyelmünket a minőség és a hozzáfér­hetőség javítására s az anyagi alap bővítésére fordítottuk. Sok új szolgálta­tást vezettünk be. Ennek ellenére ezen a területen több fogyatékosságunk van, amelyeknek oka mindenekelőtt a műszaki haladás lassú érvényesíté­se, a szakemberek képzésének hiá­nyosságai. Az elmúlt években Bratisla­vában bizonyos megtorpanást tapasz­taltunk a szolgáltatások fejlesztésében, a kínálat bővítésében. A szolgáltató létesítmények hálózatát mindenekelőtt a komplex lakásépítés keretében akar­juk bővíteni. Az új lakótelepeken összesen 22 000 négyzetméternyi szolgáltató egységet adunk át. Nagyon fontos feladat a városi tö­megközlekedés javítása. Ennek érde­kében további villamos és trolibusz­vonalakat építünk és megerősítjük az autóbusz-közlekedést is, főleg Petržal­ka és a többi városrész között. A közle­kedés biztonságát és folyamatosságát segíti elő, hogy további harminc útke­reszteződést kapcsolunk rá az auto­matizált irányítási rendszerre. Nagy jelentősége lesz a közlekedés javítá­sában az új hídnak, amelynek építését az új megbízatási időszak végén feje­zik be. • Az illetékes szervek közös erőfe­szítésével az SZSZK kormányának intézkedései értelmében ebben a meg­bízatási időszakban javulást kellett elérni a környezetvédelemben.- A termelés növekedése, a gépko­csik számának gyarapodása, az építői­pari munkák magas intenzitása ellené­re sikerült csökkenteni a levegő és a víz szennyezését. Az elmúlt öt év alatt a levegőbe kerülő szennyezőa- tonnáról 80 ezerre csökken. Hosszadal­mas azonban aszilárd hulladékanyagok központi lerakata építésével kapcsola­tos kérdések megoldása. Reméljük, hogy a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nem­zeti Bizottsággal együttműködve ezt a problémát sikerül megoldanunk ebben a megbízatási időszakban. Pa Életszínvonalunk elválasztha­tatlan része a lakáskultúra, mely­nek fejlesztéséhez az állam eddig is sokoldalú segítséget nyújtott. Az állampolgárok mind magasabb igényeit es szükségleteit kielé­gítő új lakások építéséhez nyújt­ható anyagi és egyéb segítséget a közelmúltig az 1/1982. sz. ren­delet szabályozta. A 8. ötéves terv állami lakáspolitikai koncepciója azonban az illetékes szerveket új jogi szabályozásra ösztönözte. Az érintett tárcák és az állami bank elnöke ennek máris eleget tettek, ugyanis 1986. január elsején ha­tályba lépett a Szövetségi Pénz­ügyminisztérium, a Cseh és a Szlovák Pénzügyminisztérium, valamint a Csehszlovák Állami Bank elnökének közös 136/1985. sz. rendelete, amely szabályozza a szövetkezeti és egyéni lakásépí­téshez nyújtható pénz, hitel és egyéb segítséget. Az említett rendelet több érdemi változást eszközöl mind a szövet­kezeti, mind a magánépítkezés vo­nalán. Külön figyelmet érdemel a személyi tulajdonban levő csalá­di házak korszerűsítésének, illetve az e célra nyújtható anyagi eszkö­zöknek szabályozása. A szövetkezeti lakásépítés terü­letén a bank által a szövetkezet­nek nyújtott hitel törlesztési határi­dejének 10 évvel való meghosz- szabbítása lehetővé teszi a havi törlesztési összegek csökkenté­sét. Az idáig, az állami költségve­tésből folyósított úgynevezett sta­bilizációs hozzájárulást az állami terv lebontásával meghatározott lakások építéséhez az új jogi sza­bályozás a vállalatokra hárítja, melyek azt a saját forrásaikból, elsődlegesen a nyereségi alapból, vagy az ezt feltölteni szolgáló egyéb osztható forrásaikból fede­zik. Törlik a minimális tagsági ré­szesedés 75 százalékáig terjedő hozzájárulást, ellenben bővül azon dolgozók köre, akik megkap­hatják a minimális tagsági része­sedés egész összegének megfe­lelő stabilizációs hozzájárulást. A minimális tagsági részesedés ötven százalékát folyósíthatja dol­gozóinak valamennyi olyan válla­lat, amely az állami terv lebontása révén jut stabilizációs lakásokhoz. Az egyéni lakásépítés területén elsősorban az a változás kedvező, amely lehetővé teszi, hogy bár­mely településen megvalósuló építkezést kölcsönök, illetve hoz­zájárulások folyósításával támo­gassanak. A hozzájárulás alap­összege az eddigi 25 ezer koro­náról 35 ezer koronára emelkedik. A csoportos lakásépítés hozzájáru­lási összege 15 ezer koronára emelkedik. Új hozzájárulás folyósí­tása eszközölhető hatezer korona összegben kút építéséhez, ameny- nyiben az építkezési engedélyben az benne foglaltatik, továbbá négy­ezer korona a szennyvíztároló építésére amennyiben az épületet nem lehet rákötni a közművekre Az alapozási munkálatokat kü­lönösen megnehezítő terepviszo­nyok vagy az öreg épület eltávolí­tása által nyert építési telkekre eddig folyósított tízezer korona helyett az új szabályozás külön külön tíz-tízezer korona folyósítá­sát teszi lehetővé. Az említett hozzájárulások to­vábbra is az állami költségvetés­ből lesznek folyósítva, de nem a stabilizáció feltétele mellett. A hozzájárulás alapösszege vala­mint az emelések, továbbra is fa­kultatív jellegűek, vagyis az épít­kező dolgozónak nincs ezekre jogi igénye, ezért nem is perelheti fo­lyósításukat. A lakások mielőbbi, gyors befe­jezését ösztönzi a járási nemzeti bizottság által folyósítható tízezer koronás hozzájárulás. Ez abban az esetben ítélhető meg, ha az építkezési engedély hatályba lé­pésétől számított 3 éven belül az illetékes járási nemzeti bizottság használatbavételi határozatot ad ki az épületre vagy a lakásra. A fentieken kívül a termelő vál­lalatok tíz év ledolgozása ellené­ben saját forrásaikból folyósíthat­nak hozzájárulásokat - tíz vagy húszezer koronát. Ennek egyedüli feltétele, hogy az építkező meg­kapta az állami hozzájárulást. Változik továbbá az egyénileg építkezők kölcsönének felső hatá­ra. Az emelés ötvenezer koronát tesz ki, tehát az építkező 250,0 esetleg 300 ezer korona kölcsönt vehet fel, és az eddigi harminc év helyett negyven évig törlesztheti változatlan kamatlábak mellett. Valamennyi vállalat hozzájárul­hat a dolgozói személyi tulajdoná­ban levő családi házak korszerűsí­téséhez, kivéve, ha a családi ház városi, körzeti vagy területi jelentő­ségű településen található. A hoz­zájárulás összegét 20 ezer koroná­ra emelték. Dr. ZÁSZLÓS GÁBOR LENIN NYOMDOKAIN Susenszkoje falu határában útjelző tábla: „Pétervár 5924 verszt.“ A régi orosz hosszmértékben számított távol­ság 6320 kilométernek felel meg. Ide száműzték Vlagyimir lljics Lenint a cár parancsára 1897 májusában. Itt, e ki­csiny faluban élt csaknem három évig, az ezerkilencszázadik esztendő januárjáig. Hol ez a falu? Messzi, Szibériában. Novoszibirszk városától mintegy ötszáz kilométernyire délkeletre, a mai Hakasz Autonóm Területen. A múlt század végén minden kulturális és politikai központtól elzárt, elszigetelt település volt ez, hat­száz kilométernyire a transzszibériai va­sútvonaltól. Ezernyolcszázkilencvenhét május 8-án, a késő esti órákban, kátyúban buk­dácsoló parasztszekéren szállították ide Lenint. A mindössze néhány tucatnyi pa­rasztházat számláló Susenszkoje falu ke­leti részén, a Zirjanov-család házában jelöltek ki számára lakószobát. Lenin tökéletesen tisztában volt hely­zetével. A cári hatóságok már régóta figyelték és zaklatták őt és elvtársait, különösképpen a „Harci szövetség a munkásosztály felszabadítására“ elne­vezésű szervezet létrehozását követően. Ezért egyáltalán nem lepődött meg, ami­kor közölték vele a száműzetéséről szóló határozatot. Csupán azt fájlalta, hogy Krupszkaja nem utazhatott, vele, s kézi­könyvtárát sem vihette magával. A Zirjanov-ház most is ott áll a falu szélén, ugyanúgy, mint csaknem kilenc­ven évvel ezelőtt. Ma már az egész falu múzeumnak számít, a múlt században épített faházait gondosan kezelik, kon­zerválják, nehogy felfalja az enyészet. Meghatottan lépünk be Lenin hajdani lakószobájába. Egyszerű, puritán beren­dezés. Az előtérben tapasztott kemence, padkáján néhány cserépedény. A sarok­ban megfeketült lóca és asztal, a kemen­ce felett dikó, a lócán rézszamovár, a sa­rokban, a falra függesztve régi-régi ikon. Tyimofejevna, a falumúzeum egyik munkatársa elmondja, hogy Lenint szívé­lyesen fogadta otthonába a Zirjanov-csa­lád, büszkék voltak rá, hogy tanult, írástu­dó emberrel lehetnek egy fedél alatt. A faluban ugyanis akkoriban csupán a pópa, meg a cári csinovnyik tudott írni- olvasni, még a helység egyetlen vegyes­kereskedésének tulajdonosa is csupán számoláshoz konyított, a betűvetést nem ismerte. Az sem lehetett közömbös a há­zigazdának, hogy Lenin elszállásolásáért és az ellátásért havi nyolc rubelt kapott a cári hatóságoktól: ennyi volt a hivatalos tarifa egy-egy száműzött elhelyezéséért és kosztolásáért. Ez akkor elég szép summának számított. Lenin szigorú rendőri felügyelet alatt élt Susenszkojéban. A falut, illetve a hoz­zá tartozó mezőgazdasági területet nem hagyhatta el, s a rendőrség emberei rendszeresen ellenőrizték, hogy kivel ta­lálkozik, miként tölti egyhangú napjait. Leninnek volt kivel találkoznia ebben az istenhátamögötti falucskában. Ugyanis rajta kívül még több mint egy tucatnyi veszedelmesnek nyilvánított forradalmárt száműztek ide, elsősorban a pétervári „Harci szövetség“ tagjait, köztük Vanye- jevet, zaporozsecet, Malcsenköt és má­sokat. A cári hatóságok úgy vélték, hogy ha egy helyre száműzik a „veszedel­mes“ forradalmárokat, könnyebb szem­mel tartani, ellenőrizni, mintha széttelepí­tenék őket. Ez bizonyára igaz is volt, a cári hatóságok ilymódon kényelmeseb­ben teljesíthették a száműzöttek ellenőr­zésével kapcsolatos feladataikat. Csak­hogy ez a helyzet a forradalmárok szá­mára is jó néhány előnyt teremtett. Ese­tenként, amikor már nem kellett tartaniok a rendőrök zaklatásától, összejöttek, ki­cserélték gondolataikat, a forradalom oroszországi kibontakozásával összefüg­gő taktikai elképzeléseiket. Ha a cári rendőrség esetleg mégis váratlanul rajtuk ütött, csupán békésen sakkozgató, „hall­gatag“ férfiakat talált, akiket látszólag csakis a sakktábla hatvannégy kockája és harminckét bábuja érdekelt. Elvtársai, akik Leninnel együtt ették a száműzetés keserű kenyerét, később feljegyezték, hogy a nagy proletár hadve­zér nem csupán szellemi irányítója volt forradalmár társainak, rengeteget írt. Több művéhez itt írta meg az elsó vázla­tokat, feljegyzéseket. Később illegális úton, könyveket és újságokat is kapott. Itt olvasott könyveinek nagy része ma is ott látható, a hajdani lakószobában. De ez már egy másik lakószoba. Lenin ugyanis, miután az ót száműzetésébe követő Krupszkajával Susenszkojéban házassá­got kötött, feleségével és annak édes­anyjával egy másik parasztcsaládhoz, nagyobb házba költözött. Itt három szo­bát bérelt, ahol, vasárnaponként ügyvédi fogadóórákat is tartott, segített a helybeli parasztoknak ügyes-bajos dolgaik, bíró­sági ügyeik intézésében. Vlagyimir lljics Lenin legfeljebb tíz versztányi távolságra távozhatott kény- szerlakóhelyétól. Kedvelt szórakozása a vadászat volt. Segítőtársunk, Tyimofejevna a közeli erdőbe, Lenin egykori vadászkunyhójá­hoz is elkalauzolt. Farönkökból épített, földdel vastagon betakart, igen egyszerű kunyhó, tetején tányérnyi füstelvezető nyíllással, körben szalmával takart dikók. Ide húzódott pihengetni, melegedni Le­nin, ha a környező erdőkben cserkészve, megfáradt, vagy átjárta csontjait a ke­mény szibériai fagy. Susenszkojei száműzetése idején ér­tesült arról, hogy 1898-ban Genfben ki­adták történelmi jelentőségű brossúráját „Az orosz szociáldemokraták feladatai“ címmel, amelyben általánosította a péter­vári „Harci szövetség“ tapasztalatait, megalapozva az oroszországi szociálde­mokrácia programját és taktikáját. Hároméves száműzetésének leteltével előbb Pétervárra, majd külföldre utazott, s megszervezte a forradalmi marxisták elsó országos politikai lapjának, az Iszk- rának a kiadását. A Hakasz Autonóm Terület, amelyben Susenszkoje falu található, mintegy 180 ezer négyzetkilométernyi kiterjedésű, másfél millió lakossal. Nem messze a nagy Lenin egykori kényszerlakóhelyé- tól hatalmas munkálatok folynak: itt épül a Szajano-Susenszkojei vízierömű, amely 4,6 millió kilowattóra teljesítmé­nyével a világ legnagyobb ilyen létesít­ménye lesz. A Jenyiszej felső folyamsza­kaszán létesülő vízierőmű munkálatai még ebben az évben befejeződnek. Energiatermelését bekacsolják a Szov­jetuniót átszelő nagy energiarendszerbe, ezáltal hazánkba is eljut az itt termelt villamosenergia. Lenin egykori álma és jövendölése, az egész ország villamosítása már megva­lósult a Szovjetunióban. A gigantikus új energiaforrás újabb lépés a szocialista népgazdaság további erősödéséhez, a nagy Lenin által kijelölt úton. BERTALAN ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents