Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 94. szám, kedd

Egyetlen óra sem veszik kárba Bepótolták a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdeti lemaradásait (Tudósítónktól) - A lukanényei (Nenince) Vörös Lobogó Egysé­ges Földműves-szövetkezet nö­vénytermesztési dolgozóinak az idén sokat kellett várniuk a tavasz beköszöntésére. Február végén még összefüggő hótakaró borítot­ta a dűlőket, és hajnalonként jóval fagypont alá húzódott a hőmérő higanyszála.- A korábbi években rendsze­rint már március első napjaiban serény munka folyt a határunkban - tájékoztatott Domin János ag­rármérnök, az efsz elnöke. - Most azonban a megszokottnál csak három héttel később indíthattuk el a magágykészító és a vetőgépe­ket az elsőnek megszikkadt táblá­kon. A tavasz késését meghosz- szabbított és rendkívüli műszakok szervezésével igyekeztünk bepó­tolni, hiszen egyre sürgetőbb fela­datot jelentett a gabona elvetése, valamint többek között a korai bur­gonya elültetése. Pihenőt még a húsvéti ünnepek alatt sem tartot­tunk. Mind a traktorosok, mind a vetőgépek kezelői, Híves Lász­ló, Cvengel István, Rimóczi András, Nemcsok Mihály, Kosík László és a többiek azt tartották fontosabbnak, hogy újabb késle­kedés nélkül talajba kerüljön a ve­tőmag. Időközben elültettük a ko­rai burgonyát, 50 hektáron tavaszi búzát vetettünk, és 300 hektáron elvégeztük az őszi gabona perme­tezését. Ezt követően a búza bok- rosodásának meggyorsítása érde­kében hengerezni kezdtük az összesen ezer hektáros termőte­rületet. Már hozzáfogtunk a cukor­répa vetéséhez is, amire egy 100 hektáros táblát készítettünk elő, ugyancsak gondos munkával. A hosszú tél után most a rend­kívüli tavaszi hőség aggasztja a Vörös Lobogó Efsz növényter­mesztési részlegének dolgozóit.- A jelenlegi kedvezőtlen felté­telek szigorúan megkövetelik az agronómusoktól, hogy tudásuk és tapasztalataik legjavát kamatoz­tassák - hangsúlyozta az efsz el­nöke. - Különösen sok múlik a permetezések és egyéb agro­technikai beavatkozások pontos elvégzésén. Szövetkezetünkben mindent megteszünk azért, hogy ne legyenek majd komolyabb kö­vetkezményei a késve érkezett ta­vasz szélsőséges időjárásának.-ly­A szovjet-amerikai csúcstalálkozóhoz megfelelő nemzetközi légkörre van szükség Mihail Gorbacsov beszéde a berlini Október 7 kombinátban Sajtótájékoztató Szlovákia gazdasági feladatairól (ČSTK) - Pavel Hrivnák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának alelnöke, a Szlovák Tervbizottság elnöke tegnap sajtótájékoztatót tartott a szlovákiai gazdaságnak az 1986-os évre és a 8. ötéves terv éveire kitűzött döntő feladatairól, amelyek a CSKP XVII. kongresz­Kitüntetések (ČSTK) - Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kulturális minisztere tegnap Bratislavában Milan Laj- čiak érdemes művésznek átnyúj­totta a Munka Érdemrendet. A magas állami kitüntetést 60. születésnapja alkalmából a köz- társasági elnök adományozta neki elkötelezett költészeti alkotásaiért és kultúrpolitikai tevékenységéért. A kitüntetés átadásánál jelen volt Rudolf Jurík, az SZLKP KB osztályvezetője, valamint a Szlo­vákiai írók Szövetségének és a csehszlovák filmgyártásnak a képviselői. Áldozatos példás politikai mun­kásságáért és kiváló munkaered­ményeiért Jaroslav Zadinnak, a CSSZK Egészségügyi Miniszté­riuma káder- és személyzeti osz­tálya igazgatójának 60. születés­napja alkalmából a köztársasági elnök a Munka Érdemrendet ado­mányozta. A magas kitüntetést tegnap Ja­roslav Prokopec, a CSSZK egészségügyi minisztere adta át a jubilánsnak. szusának és az SZKP kongresz- szusának határozataiból erednek. A következő öt évben az SZSZK-ban az ipari termelés 4 százalékos éves növekedésére számítunk. Emellett kiemelten fogjuk fejleszteni a gép- és elekt­rotechnikai ipart, növekszik a megnezitfeldolgozás, az olajnak az eddigieknél értékesebb termé­kekké történő feldolgozása stb. In­tenzívebbé válik a környezetvéde­lemről való gondoskodás is. Ezután Pavol Hrivnák elvtárs számos példa alapján mutatott rá, hogy a gazdaság hatékonyságá­nak további növelése és az élet- színvonal emelkedése egyedül a termelés hatékonyságának, mi­nőségének javulása és műszaki fejlesztés útján lehetséges. A csehszlovák-indonéz együttműködésről (ČSTK) - Rudolf Rohlíček, a szövetségi kormány alelnöke tegnap Prágában fogadta Gito- szardjan Szukamdanit, az Indo­néz Kereskedelmi és Ipari Kamara elnökét, aki látogatáson tartózko­dik hazánkban. Megbeszélésük folyamán átte­kintették a két ország közötti gaz­dasági és kereskedelmi együttmű­ködés további elmélyítésének és bővítésének kérdéseit. A fogadáson részt vett Ludvík Černý, a Csehszlovák Kereske­delmi és Ipari Kamara elnöke. Ma: újabb amerikai atomrobbantás (ČSTK) - Az amerikai energia­ügyi minisztériumban tegnap beje­lentették, hogy ma reggelre újabb - az idén már a harmadik - atom­robbantást terveznek a nevadai kísérleti telepen. A szóvivő szerint a robbantás ereje 20-150 kiloton- na TNT-nek felel meg, s a föld alatt 600 méter mélységben hajt­ják végre. Mint ismeretes, a mára terve­zett robbantáson kívül az Egyesült Államokban április végéig még újabb két kísérletet végeznek. Az­zal a céllal, hogy megindokolják obstrukciós magatartásukat eb­ben a kérdésben, a Fehér Ház ismét az ún. szovjet veszéllyel próbál félelmet kelteni az amerikai lakosság körében. Amint Edward Markey szenátor rámutatott, a Reagan-kormányzat mindig eh­hez az „érvhez“ folyamodik, ami­kor meg akarja szerezni a kong­resszus beleegyezését a katonai kiadások növelésébe. EGK-„szankciók“ Líbia ellen (ČSTK) - Az Európai Gazdasá­gi Közösség külügyminiszterei brüsszeli tanácskozásukon „szankciókat“ foganatosítottak Lí­bia ellen. Ezzel engedtek az Egye­sült Államok nyomásának, s az USA példáját követve döntésüket azzal indokolták, hogy Líbia állító­lag részese a nemzetközi terroris­ta akcióknak. A külügyminiszterek azt állították, ha a Közös Piac nem hozna határozott és hatékony in­tézkedéseket, az az Egyesült Álla­mokat további katonai támadások­ra ösztönözhetné. A Líbia elleni uszításban a fő­szerep Geoffrey Howe brit és Hans-Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszteré volt. Görögország képviselője ezzel szemben határozottan elitelte a Tripoli és Benghazi elleni ameri­kai légitámadást és kétségeit fe­jezte ki a „szankciókkal“ össze­függésben. A görög külügyminisz­ter párbeszédre szólított fel Líbiá­val. A tegnap délelőtti tanácskozá­son ugyancsak Görögország volt az egyetlen, amely nem szavazott a szankciók mellett. Végül kényte­len volt engedni a parnerek nyo­másának. Az Európai Gazdasági Közös­ség intézkedései nyomán a tagál­lamokban korlátozzák a líbiai dip­lomaták és általában a líbiai állam­polgárok létszámát és tevékeny­ségét, s csökkentik a közöspiaci országok Líbiában levő diplomáci­ai képviseletein dolgozók létszá­mát is. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a berlini Október 7 kombi­nátban rendezett munkásgyűlé­sen mondott beszédében a többi között nagyra értékelte a Német Szocialista Egységpárt XI. kong­resszusának eredményeit, azokat a sikereket, amelyeket az NDK dolgozói értek el az élet vala­mennyi területén. Rámutatott, a német munkások és parasztok köztársaságának további meg­győző fejlődése nemcsak az NDK számára fontos, hanem a többi szocialista ország számára is, mi­vel így szilárdulnak a szocializmus pozíciói. Az SZKP KB főtitkára a továb­biakban a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kap­csolatairól szólt bővebben, s meg­elégedéssel állapította meg, hogy az együttműködés eredményesen fejlődik, s egyre mélyül a két or­szág népei közötti barátság. A Szovjetunió és az NDK közötti termelési kooperáció jó eredmé­nyeket ért el, ám ez csak a kezdet, több irányban széles távlatok áll­nak előttünk. Gondolok itt a kétol­dalú gazdasági és tudományos­műszaki együttműködési prog­ramra és a KGST-tagállamok tu­dományos-múszaki haladásának komplex programjában való közös részvételre egyaránt. Tovább sze­retnénk bővíteni a közvetlen ter­melési kooperációt és a vállalatok szintjén folytatott közvetlen együtt­működést. Közös terveink megvalósítása a kormányok, a gazdasági szer­vek és a tudományos intézmények aktív munkájától függ. A végső eredményekről azonban a terme­lésben, a dolgozókollektívákban döntenek. Szeretném önöket fel­szólítani arra, hogy minden tudá­sukat; képességüket és lelkese­désüket fordítsák a tudományos- műszaki integráció fejlesztésére, az együttmúködés új, progresszív formáinak a fejlesztésére. Meg­győződésem, hogy a munkások, technikusok és a tudósok alkotó együttműködése figyelemre méltó eredményeket hoz - mondotta Gorbacsov. Nemzetközi vonatkozású kér­désekre áttérve az SZKP KB főtit­kára kijelentette: Bonyolult, ellentmondásos és sokarcú világban élünk. Minden nemzetnek, minden országnak megvannak a maga problémái és gondjai. Az emberiségnek azon­ban nincs fontosabb feladata, mint a nukleáris veszély elhárítása, a lázas fegyverkezés megszünte­tése és a béke megszilárdítása. Ha még valakinek kétségei let­tek volna a feszültség jelenlegi kiéleződésének valódi okozóját te­kintve, akkor az utóbbi időszak eseményei ebben a dologban mindent világossá tettek. A hibás az Egyesült Államok imperialista politikája annak minden megnyil­vánulásában. Az imperializmus a történelmi fejlődés vissszafordí- tására törekedve mind nyíltabban helyezi a hangsúlyt az erőre, a szabad nemzetek belügyeibe való beavatkozásra és az állami szintű terrorizmusra. Célpont marad továbbra is Ni­caragua, példátlan az angolai, az afganisztáni banditák, a kambo­dzsai polpotisták támogatása. Minden esetben a szuverén álla­mok elleni erőszak nyílt aktusáról, a törvényes kormányok megdön­tésére irányuló erőfeszítésekről van szó. Ezek és más hasonló akciók leleplezik annak a politiká­nak az agresszív lényegét, ame­lyet Washington „neoglobaliz- jnusnak“ nevez. Nézzék csak meg, milyen szé­gyenteljesen járt el az amerikai kormány Líbiával szemben! Az USA banditatámadást hajtott vég­re az ország ellen, és eközben nem vette figyelembe a nemzetkö­zi közvéleményt, de még NATO- beli szövetségesei többségének a véleményét sem. A társadalmi revans politikája jelenti Európában a háborús veszély legfőbb forrá­sát. Churchill óta az ideológusok állandóan azt állítják, hogy a kom­munisták megosztották Európát. Az igazság azonban más. A szo­cialista államok nem hozták létre a két egymással szemben álló tömbre való politikai felosztás alapját. Ha arról a Nyugaton valaki megfeledkezett volna, emlékezte­tek rá. a Varsói Szerződést hat évvel a NATO agresszív tömbjé­nek megalakulása után írták alá. És ma Európa egyre mélyülő megosztottságáért a számlát min­denekelőtt azoknak kell benyújta­ni, akik a földrészt a nukleáris konfrontáció színterévé változtat­ták, akik kétségbe vonják Jalta és Potsdam döntéseit, akik megkü­lönböztető intézkedések és más korlátozások által akadályozzák a kereskedelem, a kooperáció és az együttműködés más formáinak a szabad fejlődését. Washingtonnak és segítőinek ezzel az álláspontjával ellentétben a szocialista országok konkrét tet­tekkel törekednek az európai együttműködésre és messzemenő programot javasolnak arra vonat­kozóan, hogyan lehetne meg­szüntetni Európa megosztott­ságát. A szocialista országok kezde­ményezésére jött létre a helsinki konferencia, ahol elfogadták a Zá­ródokumentumot, amely reális le­hetőségeket kínál arra, hogyan le­hetne egyesíteni a földrészt békés és egyenjogú alapon. Megerősítjük azt a korábbi nyi­latkozatunkat, hogy készen állunk a Varsói Szerződés és a NATO egyidöben történő feloszlatására, vagy legalább kezdetben mindkét szövetség katonai szervezetének a feloszlatására. Úgy véljük, elér­kezett az idő, amikor meg kell szabadítani Európát a közepes hatótávolságú nukleáris eszkö­zöktől. Új javaslataink lehetőséget teremtenek arra, hogy az európai kontinensen, az Atlanti-óceántól az Uraiig radikálisan korlátozódjon a hagyományos fegyverzet. Országaink igyekeznek leküz­deni a gazdasági területen felállí­tott mesterséges akadályokat, a KGST és a Közös Piac közötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztéséért szállnak síkra, s gazdasági, környezetvédelmi és más kérdésekben az összeurópai együttműködést szorgalmazzák. Eljött az idő, amikor el kell sajátíta­ni azt az egyszerű gondolatot: a jelenlegi akadályokat lehetetlen úgy leküzdeni, hogy a Nyugat a Keletre vagy a Kelet a Nyugatra erőszakolja saját elképzeléseit. Közös erőfeszítésekkel kell meg­változtatni az események irányát a konfrontációtól és a katonai ver­sengéstől a békés együttélés felé. Kontinensünk csakis így lehet egységes. Az enyhülés, a bizalom, az együttműködés, a jelenlegi hatá­rok sérthetetlensége, a törvényes érdekek kölcsönös tiszteletben tartása - ezek azok a tényezők, amelyek Európában lehetővé te­szik a béke megszilárdítását. A szorosabb gazdasági együtt­működés, a kulturális értékek mind szélesebb körű cseréje, az állampolgárok közötti közvetlen és szabad kontaktusok - így képzel­jük el Európa békés jövőjét, ennek megvalósítására törekszünk. Nukleáris robbantótöltetek és vegyi fegyverek nélküli Európa, olyan Európa, ahol radikálisan csökkentik a fegyveres erők lét­számát és a fegyverzetet - így szeretnénk látni a mi közös euró­pai házunkat. A Szovjetunió és a többi szocialista ország radikális javaslatait épp ezek a célok hatják át. Az utóbbi időben több alkalom­mal találkoztam a dolgozókkal, s mindig arról beszélnek, hogy aggasztja őket a nemzetközi hely­zet alakulása. A szovjet emberek, akik támogatják és jóváhagyják a tárgyalásokra, a politikai párbe­szédre és a kölcsönösen elfogad­ható megoldások keresésére irá­nyuló politikánkat, gyakran felte­szik a kérdést, vajon parnereink a tárgyalásokon nem vezetnek-e félre bennünket, vajon a tárgyalá­sokat nem használják-e ki katonai erejük növelésének és a katonai erőfölény megszerzésének a lep­lezésére. Megértjük ezeket az ag­godalmakat, és meghozzuk a megfelelő intézkedéseket azért, hogy ez ne így legyen. A Szovjet­unió és a Varsói Szerződés többi tagállama szilárd és megbízható védelemmel rendelkezik. Nem engedjük meg, hogy vala­ki félrevezessen bennünket, mint ahogy azt sem engedhetjük meg, hogy a tárgyalásokat lepelként használják ki. Vonatkozik ez az újabb szovjet-amerikai legfelsőbb szintű találkozóra is. Sor kerülhet rá, ha kialakul a megfelelő nem­zetközi légkör. Kívánatos, hogy a leszerelés kérdésében reális változásokhoz vezessen. Erre mi készen állunk. Sajnos, ez a felké­szültség egyelőre nem érezhető Washington részéről, melynek tet­tei épp az ellenkező irányban hatnak. A Szovjetunió és a testvéri szo­cialista országok következetesen folytatják harcukat a nukleáris há­ború megakadályozásáért - hang­súlyozta Mihail Gorbacsov, majd így folytatta: Fogadják el az SZKP küldöttsé­gének ajándékát, Oleg Kirjuhin szobrát, amely a Szovjet-Oroszor- szág első kommunista szombatjá­nak forradalmi lelkesedését teste­síti meg. Erről Vlagyimir lljics Le­nin úgy beszélt, mint nagy kezde­ményezésről. Ezzel kezdődött a szocializmus. Ma, amikor elné­zem az önök üzemét, amikor azon gondolkodom, mi hangzott el az önök kongresszusán és az itteni találkozókon, a legjobb benyomá­sokról beszélhetek. Milyen mesz- szire jutottunk el, s eközben az önök forradalmi útja és a mi forra­dalmi utunk milyen nehéz volt! A nemzetek kitartottak, fárad­hatatlan lelkesedést tanúsítottak és bíztak a kommunista pártok politikájában, s ez vezetett el ben­nünket a győzelemig. Úgy vélem, hogy ma, amikor az új szakaszban a gazdaság mélyreható átalakítá­sának új feladatait tűzzük ki, népe­ink e feladatok magaslatán fognak állni. Ennek záioga a szocializmus iránti, a Marx, Engels és Lenin nagy eszméi iránti odaadás. Kö­zös sikereink fontos feltétele a né­pek közös harcában megedződött barátság. Köszönöm a szívélyes fogadta­tást. Kívánok az első német mun­kás-paraszt államnak további je­lentős sikereket - fejezte be be­szédét Mihail Gorbacsov. Bombarobbanás Maputóban (ČSTK) - A mozambiki főváros­ban, Maputóban az Agostinho Ne- tóról elnevezett sugárúton egy bombamerénylet következtében tegnap 50 ember megsebesült. Hárman közülük súlyos állapotban vannak. Szakemberek szerint két bomba robbant az autóbuszpálya­udvar közelében parkoló gépko­csiban. A robbanás következtében két lakóépületben és 300 méteres körzetben más létesítményekben is komoly károk keletkeztek. A gépkocsi roncsai között a mo­zambiki biztonsági szervek a szomszédos Dél-afrikai Köztár­saság rendszámtábláját és egy to­vábbi fel nem robbant bombát ta­láltak. A maputói kormány a közel­múltban arra figyelmeztette a la­kosságot, hogy ismét fokozza te­vékenységét a Mozambiki Ellenál­lási Mozgalom nevű terrorszerve­zet, amelyet a dél-afrikai fajüldöző rendszer pénzel és támogat. ÚJ szú 2 1986. IV. 22.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents