Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-16 / 89. szám, szerda
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Felvételünk Gustáv Husák és Zbigniew Messner megbeszélésén készült (Telefoto: ČSTK) ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL A LENGYEL MINISZTERELNÖK Sikeresen fejlőditek a csehszlovák-lengyel kapcsolatok Gustáv Husák fogadta Zbigniew Messnert • Csehszlovák-lengyel közös közleményt adtak ki (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, tegnap a prágai várban Ľubomír Štrougalnak, a szövetségi kormány elnökének jelenlétében fogadta Zbigniew Messnert, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Csehszlovákiában. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Többet, jobbat - hatékonyan Amikor a kongresszusi dokumentumok tanulmányozása közepette valaki az építőipar feladatainak jellemzésére valamilyen összefogó címet keres, akár a fenti juthat az eszébe, s ezzel egyidejűleg az is, hogy tulajdonképpen bármelyik népgazdasági ágazat jellemzésére is vonatkoztatható. És érvényes ez megfordítva is. Sőt, még akkor is, ha a jellemzők sorát bővíteni kívánnánk, vagy ha történetesen egyéb népgazdaságilag fontos tevékenységgel vetjük össze. Ha pedig felmerült bennünk az összevetés lehetősége, a hatékonyság például a beruházási tevékenységben ugyancsak a legfőbb igény. A beruházás pedig egyaránt érint egyént, közösséget, társadalmat, legfeljebb közvetlenül másként. Ezt azért említjük, mert a beruházások összkiadásainak legalább egynegyede építőipari természetű. Az építőipari tevékenység tehát egyszersmind beruházás is: az egyén szempontjából lakásépítés, vállalati szempontból kapacitásbővítés vagy rekonstrukció, a társadalom szempontjából például energetikai nagyberuházás. Mindezek szoros összefüggései jól ismertek. Tény viszont, hogy az építőipari termelést az elkövetkezendő öt esztendőben 10 százalékkal kell növelni. Ez olyan feladat, amelyről vitatkozni legfeljebb a „hogyan“-t vizsgálva érdemes, mivel a hazai beruházások megvalósítása és a jelentős építőipari exportfeladatok egyformán fontosak. így teljesítésük elsősorban azon múlik, hogy a meglevő kapacitást hozzá tudjuk-e igazítani a kiemelt feladatokhoz. Ezzel kapcsolatban különösen fontos a korszerűsítésből és vállalati rekonstrukciókból következő szükségletek biztosítása. Ez utóbbitól függ ugyanis a tudományos-műszaki fejlesztésre rótt feladatok teljesítése, aminek meg a gazdaság intenzívebbé tétele a függvénye... A dolgok tehát összefüggnek, s az építőipar ily módon minden népgazdasági ágazat igényének fókuszában marad, sőt még inkább ott lesz. Ugyanis a növekvő feladatok tényén túl az is biztos, hogy az építőipari munkák mennyiségének növelését 85 százalékban a munkatermelékenység javításával kell elérni, s nem a dolgozók létszámának növelésével -, aminek lehetőségei egyébként tovább szűkültek. így aztán a műszaki feltételek tökéletesítése, a meglevők intenzívebb kihasználása, a dolgozók tudásszintjének növelése az építőipar belső gondjait jelentik, de a megoldásuk nem maradhat el. Ráadásul mindezt a „kívülállók“ előtt kell végzeni. Ez utóbbi igénynek megfelelni az egyik legnehezebb feladat. Az építőipar - leszámítva az építőanyag-gyártást - nem vonulhat magas gyárfalak mögé, szerelőcsarnokok „hűvösébe", hanem mindannyiunk szeme előtt végzi feladatait, teszi a dolgát és mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy felületes meglátások, pillanatnyi észrevételek alapján mondjunk - legtöbbször elhamarkodott és egyáltalán nem jellemző - véleményt. Azt meg indokolhatatlan sérelemként könyvelhetjük el, ha például beázik a tető. Nos, az is az elkövetkező öt esztendő feladatainak növekedését jelenti az építőipar számára, hogy a kongresszusi határozatok előírják a meglevő állóeszközök javítását és karbantartását - az eddiginél fokozottabb mértékben. Ez pedig a jelenlegi ilyen jellegű kapacitások növelését jelenti. Hogy a feladat ne legyen túlságosan általánosságban értelmezhető, azt is előírják a határozatok, hogy ez a feladat elsősorban a lakásállomány javítását, karbantartását, illetve a lakosság számára végzendő építőipari munkákat érinti. A szerteágazó gondoskodás megnyilvánulása, hogy ezen feladatok megoldásában a közvetlen építőipar nem marad magára, hanem a gondokban osztozniuk kell a népgazdaság más ágazataiban levő építőipari kapacitások gazdáinak is. Fontos feladatként kezelendő e célok teljesítése érdekében, hogy növeljük az építőipari szervezetek kisgépekkel való ellátottságát. Mindezek tulajdonképpen nem választhatók külön a szolgáltatások javításának kérdésétől. Ez pedig elképzelhetetlen az építőipari kooperáció elmélyítése nélkül. Vonatkozik ez az építőipari kooperációra az anyagi-műszaki ellátás kérdésében, a közlekedés és gépkarbantartás gondjaira. A szolgáltatásoknak ki kell terjedniük a gépek kölcsönzésére is, hiszen enélkül a meglevő gépek hatékony kihasználásáról nem lehet szó. Amikor építőiparról beszélünk, egyúttal az építöanyag-gyár- tást is értjük alatta, még ha a kettő nem ugyanaz. Az utóbbi azonban feltétele a sikeres építőipari tevékenységnek. Ráadásul a lakosság - elsősorban a magánlakás- és hétvégiház-éprtök - szemszögéből nézve időnként az építőanyag-ipar jelenti magát az építőipart. Pontosabban annak piaci kínálata. Nos, feladatul kapta az ágazat a választék olyan módon történő növelését, hogy a termékek megfeleljenek a legkorszerűbb követelményeknek. Értjük ez alatt a vásárlók igényeinek kielégítését, a termékek külső jegyeinek - színpaletta- és formatervezési szempontok valamint belső tulajdonságainak - például megfelelő hőszigetelés - összhangját. Ennél azonban összetettebb a kérdés. Biztosítani kell például a kőzetgyapot-készítmények gyártási feltételeinek növelését, az eddigi alapanyagexportot fel kell váltani a késztermékek kivitelével, a gyártási technológiák energiaigényét is csökkenteni kell, mégpedig nem a környezetvédelmi igények rovására. Ahogy így végigtekintünk a feladatokon, közös jellemzésükre már-már elcsépelt szókapcsolatok alkalmasak csak: egyre növekvő, igényes feladatok. Arról, hogy ez a jövőben ne keltse a kívülállóban a divatos frázis érzését, az építőipar dolgozói tehetnek. Munkájuk eredményességéről mindenki a saját szemével meggyőződhet. Gombamódra gyarapodó házak, gyárkémények, vagy éppen épülő vízmű kapcsán. MÉSZÁROS JÁNOS SZERDA 1986. április 16. XXXIX. évfolyam 89. szám Ara 50 fillér Nők és újságírók találkozója (ČSTK) - A CSKP alapításának 65., a Rozsévačka című folyóirat létrehozásának 60. és Jožka Ja- bürková kommunista újságíró születésének 90. évfordulója alkalmából tegnap Prágában nők és újságírók találkozóját tartották meg a Csehszlovák Nőszövetség, a Cseh Nőszövetség és-a Csehszlovák Újságírók szövetsége központi bizottságai. A főbeszédet Jiŕina Trubačová, a Cseh Nőszövetség Központi Bizottságának alelnöke mondotta. A szívélyes, elvtársi beszélgetés során a két államférfi kölcsönösen tájékoztatta egymást az országukban folyó szocialista építőmunkáról, és véleménycserét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a hagyományos cseh- szlovák-lengyel baráti kapcsolatok sikeresen fejlődnek minden területen a két ország legfelsőbb képviselői 1984-ben Prágában folytatott tárgyalásain elfogadott határozatokkal összhangban. Ugyanakkor állást foglaltak az együttműködés sokoldalú elmélyítése mellett, és hangsúlyozták az együttműködés hosszú távú alapon való megszilárdításának jelentőségét. A bonyolult nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere során a két államférfi aggodalmát fejezte ki a nemzetközi jog alapvető normáinak durva és ismételt megsértése miatt, amint erről azok a legutóbbi támadások is tanúskodnak, amelyeket az USA követett el Líbia polgári lakossága ellen, s amelyek semmivel sem menthetők. Kiemelték a Szovjetunió békeprogramjának jelentőségét, és támogatták azt. Ez a program az SZKP XXVII. kongresszusán hangzott el az atom- és vegyi fegyvereknek az évszázad végéig történő teljes felszámolása érdekében. Újból hangsúlyozták a két állam akaratát arra nézve, hogy a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával szoros szövetségben támogassák a nukleáris veszély elhárításáért, a fegyverkezési verseny megállításáért, a világűr militarizálásának megakadályozásáért, valamint az enyhülés és a békés együttműködés politikájához való visszatérésért vívott harcot. (Folytatás a 2. oldalon) Amerikai harci repülőgépek Tripolit és Benghazit bombázták Sok a sebesült és a halálos áldozat segítség az agresszióhoz < i A csehszlovák állampolgárok sértetlenek Mihail Gorbacsov üzenete Kadhafihoz Brit (ČSTK) - Az Egyesült Államok tegnapra virradó éjszaka barbár fegyveres akciót hajtott végre Líbia ellen. Az angliai NATO-bázi- sokról és a Földközi-tengeren tartózkodó amerikai repülőgép-anya- hajókról felszálló F-111 -es bombázók Tripoliban és Benghaziban polgári létesítmények ellen intéztek több támadást. A légitámadásnak sok halálos áldozata van, köztük külföldiek is találhatók. Többek között találat érte Moamer Kadhafi líbiai vezető rezidenciáját, két laktanyát, valamint a francia, a svájci, a japán és az iráni nagykövetség épületét. A tripoli rádió jelentése szerint Kadhafi hozzátartozói közül is né- hányan megsebesültek. A líbiai főváros központi kórházába a tegnapi nap folyamán több mint 100 sebesültet szállítottak, köztük gyermekeket és nőket. A rádió önkéntes véradásra szólította fel a lakosságot. A légitámadásban több mint 30 amerikai katonai repülőgép vett részt, s tripoli jelentések szerint Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök üdvözlő táviratot küldött II. Margit királynőnek, a Dán Királyság nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyancsak jókívánságait fejezte ki Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány elnöke Poul Schlüternek, a Dán Királyság miniszterelnökének. a líbiai légvédelem hármat közülük lelőtt. Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter keddre virradóan nyilatkozatában közölt részleteket a támadásról. Elmondta, a repülőgépek a Földközi-tenger fölött speciális tartálygépekből pótolták üzemanyagukat. Franciaország ugyanis elutasította, hogy átrepüljenek az ország területe fölött. Weinberger elmondta, az F-111 - esek lézersugár segítségével célba juttatható és gravitációs bombákat is használtak. A hadügyminiszter csak egy repülőgép eltűnését ismerte be, bár hozzáfűzte, nincs arról információja, hogy a Líbia elleni támadásban részt vevő gépek mindegyike sértetlen maradt-e. Ronald Reagan amerikai elnök televíziós beszédében azzal a semmivel sem alátámasztott állítással „indokolta" az agresszív akciót, hogy „válaszlépésről“ van szó azért, mert szerinte Líbia részt vett az amerikai állampolgárok ellen irányuló néhány legutóbbi merénylet végrehajtásában. Megfigyelők első kommentárjaikban rámutatnak, hogy a Reagan elnök személyes utasítására végrehajtott katonai támadás a NATO-szö- vetségesek beleegyezése, sok esetben pedig egyet nem értése ellenére valósult meg. A DPA hír- ügynökség a vietnami háború utáni időszak legnagyobb támadó légi hadműveletének minősítette az amerikai agressziót Líbia ellen. (Folytatás a 2. oldalon) Stockholm: 10. forduló (ČSTK) - A svéd fővárosban tegnap megkezdődött az európai bizalom- és biztonságerősító intézkedésekről és a leszerelésről szóló konferencia 10. fordulója. A stockholmi értekezlet 1984. január 17-én 33 európai ország, valamint az USA és Kanada képviselőinek részvételével kezdődött meg, s idén ősszel kellene befejeződnie. A március 14-én befejeződött 9. forduló az USA és szövetségesei magatartása ellenére bizonyos haladást eredményezett. Meghatározták azoknak a kérdéseknek a körét, amely felvázolja egy esetleges megállapodás főbb vonalait. Sikerült megfogjalmazni az erő alkalmazásáról való lemondásra, a nagy hadgyakorlatokról szóló tájékoztatásra és egyéb kérdésekre vonatkozó első mondatokat. Oleg Grinyevszkij, a szovjet küldöttség vezetője az Izvesztyijának adott nyilatkozatában rámutatott, az Egyesült Államoknak nem felel meg a megállapodásokon megkezdődött munka, ezért igyekszik fékezni a tanácskozást. Felmerült a kérdés, hogy Washington nem kívánja-e kiterjeszteni külpolitikájának átfogó kiélezését Stockholmra is.