Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-14 / 87. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1986. IV. 14. Harc a köztársaság védelméért (A CSKP VII. kongresszusának 50. évfordulójára) A Píseki Gép- és Traktorállo­más dolgozói az M sorozat­hoz tartozó UAZ nehézmo­torok generálja­vítására szako­sodtak. Erre vo­natkozó meg­rendeléseket egész Cseh- és Morvaország­ból elfogadnak. Ezenkívül a 8 VD típusú motorok javítá­sát is végzik, mégpedig or­szágos hatás­körrel. A képen: Antonín Celina csapágyakat szerel. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) Fokozottabb aktivitassal Tapasztalatok a Losonci (Lučenec) járásban Ha a harmincas éveket jelle­mezni akarjuk, elsősorban a fasiz­mus uralomrajutását, majd az elle­ne kibontakozó harcot kell figye­lembe vennünk. A kommunista pártok tevékenységét is ebben az időszakban leginkább ez az ese­ményláncolat határozta meg. A Kommunista Internacionálé ki­dolgozta a fasizmus elleni harc irányvonalát, amely nemcsak vé­delmi jellegű volt, hanem arra is irányult, hogy a népfrontrendszer­hez, vagy hasonló antifasiszta de­mokratikus formához vezessen, amely a lenini tanítás értelmében lehetővé tenné később az átme­netet a szocializmusért indított közvetlen harcra. A Komintern VII. kongresszusá­nak irányelveit, illetve határozatát Csehszlovákia Kommunista Pártja is magáévá tette, mint ahogy arról az 50 évvel ezelőtt lezajlott VII. kongresszus is tanúskodik. Az itt elfogadott program szabta meg a fasiszta veszély elhárításának és a köztársaság védelmének felté­teleit. A kongresszuson jelenlevő 485 küldött csaknem 70 ezer kom­munistát képviselt. Nemzetiségi megoszlásuk a következő volt: 277 cseh, 132 német, 33 szlovák, 21 magyar, 14 ukrán, 6 lengyel és 2 zsidó. A kongresszust Antonin Zápotocký nyitotta meg. Német nyelven Bruno Köhler, szlovákul és magyarul Viliam Široký. A főbe­számolót Klement Gottwald tartot­ta. A CSKP alapvető irányvonalát is ő határozta meg: ,,A kommunis­ta párt álláspontja a hitleri fasiz­mus részéről Csehszlovákiát fe­nyegető veszély ügyében egyenlő Csehszlovákia Hitler elleni védel­mének álláspontjával.“ A köztár­saság védelme a munkásosztály és az egész nép érdeke volt, de ugyanakkor nagy nemzetközi je­lentősége is volt, mivel útját állhat­ta volna a hitleri Németország ke­letre való terjeszkedésének. Egyet jelentett tehát a béke védelmével, minden európai ország védelmé­vel, a Szovjetunió védelmével. A VII. kongresszus arra a követ­keztetésre jutott, hogy ha a mun­kásosztály egységes lesz, és kap­csolódnának hozzá a szocialista pártok, valamint a demokratikus erők, akkor lehetőség nyílna olyan népfrontkormányra, mint amilyen például Spanyolországban és Franciaországban jött létre. Egye­dül egy ilyen kormány akadályoz­hatná meg a fasizmus térhódítását és tehetne meg minden intézke­dést a köztársaság védelmére. A népfront gondolata a dolgo­zók mind szélesebb rétegeinek ügyévé vált, megvalósítása azon­ban számos akadályba ütközött, amelyek közül talán a nemzetiségi kérdés jelentette a legnagyobbat. A CSKP tudatára ébredt annak, hogy a köztársaság védelméért folytatott sikeres harc egyik leg­fontosabb része a csehek és a szlovákok egysége. Ezért a két nemzet egyenjogúsítását követel­te, ami Szlovákia gazdasági, szo­ciális, valamint kulturális fejlődé­sének sokoldalú támogatásában jutott volna kifejezésre. Azonos fi­gyelmet szentelt a nemzetiségek helyzetének megoldására is, mint ahogy azt tanúsítja a német ki­sebbség sorsát rendező 1936-ban megfogalmazott memorandum és az 1937-es Banská Bystrica-i kon­ferencián előterjesztett „Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális fellendítésének terve“. E két do­kumentum valóra váltása megte­remthette volna az előfeltételeket ahhoz, hogy a Csehszlovák Köz­társaság valamennyi nemzetiségi dolgozó otthonává, igazi hazájává váljék. Ennek a tervezetnek nagy hatá­sa volt a magyar lakosság köré­ben is, hiszen nemzetiségi magyar vonatkozásokat is tartalmazott. A magyar nyelvű bővített változat megfogalmazója valószínűen Steiner Gábor volt. A program fi­gyelembe vette, mi az, amit polgá­ri demokratikus viszonyok között meg lehet valósítani. Helyesen emelte ki, hogy az ország iparosí­tása, az egyenjogúság első felté­tele. Majd kijelölte a legfontosabb feladatokat ezen a'téren. A máso­dik teendő - a mezőgazdaság fel­virágoztatása - még közelebbről érintette a magyar lakosságot. Az oktatás és a kultúra terén felmérte az adott áldatlan állapotokat a cseh országrészekkel. Hiány volt magyar, szlovák és más anya­nyelvű iskolákból. A közművelés terén a legfontosabb feladat: ,,A Szlovenszkón élő nemzetek mű­veltségi színvonalának felemelé­se, minden egyes nemzet kulturá­lis fejlődéséről való gondoskodás, a nemzetek demokratikus együtt­élésének előmozdítása“. A terve­zett nagy figyelmet fordított a de­mokratikus nyelvtörvény beveze­tésére. Szlovákiában a szlováko­kon és a cseheken kívül négy nemzet él, „akiket a nyelvtörvény rendkívüli módon akadályoz ab­ban, hogy a közéletben anyanyel­vűket használhassák. A nemzeti­ségi kisebbségnek ez az indoko­latlan és igazságtalan háttérbe szorítása csak rossz vért szülhet és különösen veszélyes a köztár­saság védelme szempontjából“ - olvashatjuk a programban. A CSKP javaslata egyértelmű volt: lehetővé kell tenni, hogy a nemze­tiségek szabadon használhassák anyanyelvűket a hivatalokban, a bíróság előtt, s a hatóságok is a kisebbségek anyanyelvén érint­kezzenek. Nem a kommunista párton mú­lott, hogy az egység nem jött létre. Az egyes polgári pártok, de a szo­ciáldemokraták sem voltak hajlan­dók a kommunistákkal együttmű­ködni, ehhez járult még a cseh, szlovák és magyar reakció, a fa­siszta, illetve jobboldali pártok te­vékenysége, romlott a nemzetközi helyzet is. Mindez hozzájárult ah­hoz, hogy a polgári demokratikus köztársaságot nem sikerült meg­menteni. A dél-szlovákiai magyar töme­gek - a CSKP vezetésével - eb­ben az időszakban is példát mu­tattak arra, miképpen lehet össze­kapcsolni az internacionalista és a nemzeti érdekeket. A munkás­ság egységfrontjában rejlő erőről tett tanúbizonyságot 1936 au­gusztusában a füleki (Fiľakovo) zománcgyár kétezer munkása, majd 1937-ben az ország nemze­tei barátságának jegyében lezajló békemanifesztáció Bratislavában, ahol a magyar nyelvű beszédet Szabó István, a CSKP szlovensz- kói országos vezetőségének tagja tartotta, továbbá Prešovon, Bans­A nagykaposi (Veľké Kapu­šany) Jednota áruházát nemcsak a város, hanem a járás más köz­ségeinek lakosai is szívesen fel­keresik. Elsősorban azért, mert bő választékot kínál a vásárlóknak. A kétszintes áruház egyes részle­gein ruházati cikkeket, lábbeliket, méterárut, valamint bútort árusíta­nak. Az áruházban 34 tagú kollek­tíva dolgozik, Terézia Kamencová irányításával.- Tulajdonképpen már 1958-tól a kereskedelemben dolgozom. Ezt választottam az alapiskola el­végzése után, gyermekkorom óta vonzott a kereskedelmi pálya - mondotta, amikor az indulásról érdeklődtem.- A szakiskola elvégzése után textilüzletbe kerültem, és 1975- ben, amint felépült az új áruház, a textilrészleg, majd 1981-tól az áruház vezetésével bíztak meg. Ött, ahol havonta 3,5-4 millió korona forgalmat bonyolítanak le, nem is olyan egyszerű a vezető dolga, ráadásul, ha az alkalmazot­tak többsége nő. Ebből adódóan számtalan sajátos problémát kell megoldania. Két lány anyjaként megértő beosztottjaival szemben, ká Bystricában, Losoncon (Luče­nec), Nagymegyeren . (Čalovo) - ahol háromezer csallóközi ma­gyar hallgatta meg Major István nemzetgyűlési képviselő, Ján Po- ničan szlovák író, Steiner Gábor szenátor és Richter Mihály, Komá­rom (Komárno) területi bizottsága titkárának beszédét. Nagyszabá­sú május elsejei tüntetések voltak Komáromban, Érsekújváron (No­vé Zámky), Kolárovóban, Sládko- vičovóban, Vágsellyén (Šaľa), Ri- hnaszombatban (Rimavská Sobo­ta) és Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec). Az 1938-as béketünteté­sek sorából kiemelkedik a „Kelet- Szlovákia nemzeteinek manifesz- tációja“ Kassán (Košice), ahol több mint 20 ezer tüntető kísérte figyelemmel a népgyűlés fő szó­nokát, Klement Gottwaldot, majd Major Istvánt, aki magyar nyelven mondott beszédet, Fábry Zoltánt, aki a népek testvériségét mani­fesztálva nyilvánított hűséget a demokratikus köztársaság iránt. A cseh és a szlovák haladó értel­miség nevében Marie Pujmanová és Ladislav Novomeský tett hitet a haladó erők szövetsége mellett. A kassai manifesztáció után a dél-szlovákiai szlovák és ma­gyar lakosság nagyszabású tornó- ci (Trnovec nad Váhom) tüntetése volt a legharcosabb kiállás a köz­társaság egysége és a demokrá­cia mellett. Tornócon több mint tízezren harsogták: ,,A fasizmus nem törhet át!“ Innen sem hiány­zott Major István, aki hangsúlyoz­ta: ,,Szlovákia magyar népe a sa­ját akaratából sohasem lesz a né­met fasizmus zsákmányává"... „a köztársaságot az utolsó csepp vérünkig fogjuk védeni!" Ilyen szellemben lépett fel a szlovák antifasiszták fő szónoka, Vladimír dementis is, a szlovák kulturális dolgozók nevében ugyanúgy, mint Nagymegyeren Ján Poničan, majd a magyar írók és művészek képvi­seletében Lórincz Gyula. Az imént felvázolt események csak egy-egy láncszemet jelelhet­tek abban a küzdelemsorozatban, amely a népfrontpolitikát, mint a fasizmus visszaverésének egye­düli, eredményes formáját szor­galmazta. Ha a CSKP irányvona­lát és igyekezetét nem is koronáz­ta siker, ha az ország feldarabolá­sát nem is tudta megakadályozni, határozott antifasiszta küzdelmé­vel megteremtette annak eszmei előfeltételeit, hogy a proletariátus élcsapatából a csehek, a szlová­kok és a köztársaságban élő nem­zetiségek vezető erejévé váljon. G. PERESZLÉNYI ETELKA, a Bratislavai Közgazdasági Főiskola Marxizmus-Leninizmus Intézetének adjunktusa a kollektívában sok a kisgyerme­kes anya. A problémákat igyekez­nek közösen megoldani.- Az itt dolgozó anyák reggeltől estig távol vannak a családtól, reggel nyolckor nyitunk és este hatkor zárunk. A bölcsőde és az óvoda nem minden esetben he­lyettesítheti az anyát, főleg ha a gyermek beteg. Ezt mi vala- mennnyien megértjük és közös erővel próbáljuk pótolni a kiesést. Bár így is munkaerőhiánnyal dol­gozunk. Nem a fluktuáció miatt, ami egyébként alacsony, hanem a munkaidóbeosztás miatt. Az áruházban három szocialis­ta munkabrigád versenyez a meg­tisztelő címért. Valamennyien azt tartják szem előtt, hogy a vásárlók minél elégedettebben távozzanak az áruházból. A megfelelő választ- tékon kívül fontos a vásárlókkal szembeni udvariasság és a kész­séges árukínálat. Ebben az áru­házban ez mind megvan. A szak­mai gyakorlattal és áttekintéssel rendelkező áruházvezető ezt a szempontot tartja legfontosabb­nak, és erre irányítja alkalmazot­tainak figyelmét is. A Losonci járás kommunistái és dolgozói is rendkívüli jelentőséget tanúsítottak a kongresszus előtti időszaknak. Ez a 7. ötéves terv sikeres teljesítésében, azzal együtt a tervfeladatok teljesítésén felül tett kötelezettségvállalások, a rendkívüli műszakok szép ered­ményeiben is kifejezésre jutott. Például a Szlovák Magnezitmű­vek lovinobaňai üzemének 470 dolgozója a rendkívüli műszakok­ban 2 267 000 korona értékű árut termelt, ebből 1 100 000 korona értékben exportra. A Nehézgép­ipari Vállalatok losonci üzemének dolgozói 1 820 000 korona érték­ben fogadtak el kötelezettségvál­lalásokat. Értékes kötelezettség­vállalásokat fogadtak el a járás további üzemei, szövetkezetei és a Nemzeti Front szervezetei. Ezek a Központi Szakszervezeti Tanács felhívásával összhangban a 8. ötéves terv első éve feladatainak túlteljesítésére irányultak, hogy a minőség, a munkatermelékeny­ség tovább növekedjen és csök­kenjenek a kiadások. Járási pártbizottságunk már ko­rábban behatóan elemezte a hely­zetet a járás életének minden te­rületén - mindenekelőtt a járás pártszervezeteinek belső életét -, s ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az elért eredmények nem vezettek önelégültséghez. Elsősorban értékelte a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak, va­lamint a hetedik ötéves tervnek a teljesítését, ami járásunkban si­keres volt. Az 1985. évben közel 15 millió koronával járásunk túltel­jesítette a kiviteli tervét, mind a szocialista, mind a nem szocia­lista országokba.- Az ötéves tervidőszakban si­keresen birkóztunk meg a forgalmi terv teljesítésével. Tervfeladatain­kat minden évben teljesítettük. A 7. ötéves tervidőszak feladatait 4 millió koronával túlszárnyaltuk. Az idén a januári tervet 588 ezer koronával léptük túl, és februári tervünket is teljesítettük. Mindez a jó kollektív munkának köszönhe­tő. Alkalmazottaink igyekeznek a vásárlókhoz alkalmazkodni, és készségesen állnak rendelkezé­sükre, tanácsot adnak, felhívják a figyelmet az új termékekre. Csakis így elégíthetők ki az egyre növekvő igények. Az áruház vezetője mindenre kiterjedő figyelméről, rendszerete- téről ismert. Munkájában a követ­kezetességre, a pontosságra tö­rekszik. Ezért kedvelik munkatár­sai. Helytállását felettesei becsü­lik, és ezt igyekeznek is kifejezni. A kiváló munkaeredményeiért megkapta A Jednota példás dol­gozója, és a Szlovákiai fogyasztá­si szövetkezetek példás dolgozója címet. Az idén ő képviselte a járás nödolgozóit a prágai várban a ha­gyományos nőnapi fogadáson. KATÓCS GYULA A hetedik ötéves tervidőszak­ban jó eredményeket értek el me­zőgazdasági üzemeink is. Tovább növekedett a termelés dinamikája és hatékonysága. A hatodik öté­ves tervhez viszonyítva 17,2 szá­zalékkal növekedett a bruttó me­zőgazdasági termelés, a 4,5 szá­zalékos növénytermesztés növe­kedése mellett. Külön figyelmet érdemel, hogy járásunkban a me­zőgazdasági üzemek gazdasági eredményei a hatodik ötéves terv­hez viszonyítva 250 millió koroná­val jobbak. Ezek minden munkahelyen a pártszervek és -szervezetek át­gondolt, céltudatos szervező-, ká­der- és nevelőmunkájának tudha­tok be, főleg annak, hogy a járás dolgozói jó hozzáállással, mély meggyőződéssel magasfokú akvi- vitással teljesítették a kitűzött fel­adatokat. A gazdálkodás területén a kommunisták nem elégedhetnek meg csupán a termelés növeke­désével, hanem konkrét munkával és intézkedésekkel hozzá kell já­rulniuk ahhoz, hogy a termelési folyamatokban a minőségi muta­tókat teljesítsék elsősorban. Üze­mük vagy vállalatuk adottságaiból kiindulva figyelniük kell, hogy a gazdasági vezetők - akik felelő­sek az irányító- és szervezőmun­ka minőségéért, hogyan biztosít­ják a termelési folyamatokban a tudományos-múszaki haladás vívmányait, a termékek innoválá- sát, a haladó munkamódszerek alkalmazását stb. Járási pártbizottságunk nagy fi­gyelmet fordított az ideológiai és a tömegpolitikai munkára is. Teljes mértékben arra törekszik, hogy tovább kell növelni színvonalukat, hatékonyságukat, amit a kommu­nisták és a dolgozók nevelése, aktivitásuk fokozása igényel, to­vábbá a megnövekedett feladatok teljesítése, valamint az olyan poli­tikai események is, mint amilyen ebben az évben például a képvise­lő-testületekbe való választások. De pozitívan értékeli járási pártbi­zottságunk a pártélet többi terüle­tét is, mint például a kádermunkát. A XVI. kongresszus óta a párt- szervezetek 1750 tagjelöltet vet­tek fel soraikba, s nagy figyelmet fordítottak a munkások, szövetke­zeti tagok és a nők felvételére. Behatóan foglalkoztunk a lenini munkastílussal, munkamódsze­rekkel, azok alkalmazásával a pártmunkában. Megállapíthat- % juk, hogy a pártszervek és párt- szervezetek nagy többsége tevé­kenységében helyesen érvényesí­ti és alkalmazza a kollektív veze­tést és az egyszemélyi felelőssé­get, a pártdemokráciát, a párt ve­zető szerepét és ellenőrzési jogát. Eredményesen alkalmazzák a „Minden kommunistának konk­rét feladatot“ munkamódszert, másrészt a kommunistáktól meg­követelik a példamutatást a mun­kában és a magánéletben egy­aránt. TANKINA ISTVÁN, a járási pártbizottság titkára Bö választék és udvarias kiszolgálás

Next

/
Thumbnails
Contents