Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám, szerda

A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fö irányai ÚJ SZÚ 9 % » 1986. III. 12. az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 8. oldalról) hozni a divatos, jó fazonú ruhák és a jó minőségű cipők tömeges gyártására. Biztosítani kell a nyersanyagok, az alap­anyagok, és a szövetek ésszerű kihaszná­lását, bővíteni kell a műszálak és műszál­cérnák, a tartós festékanyagok és egyéb vegyi anyagok alkalmazását. A munkatermelékenységet 24-26 szá­zalékkal kell emelni, az önköltséget pedig 3-4 százalékkal csökkenteni. A kulturális és szociális célokra, valamint a háztartási szükségletek­re szolgáló cikkek gyártását 30-50 százalékkal kell növelni. Lényegesen nö­velni kell a nehéz- és a honvédelmi ipar ágazatainak a hozzájárulását a lakosság jobb minőségű és különféle iparcikkekkel, elsősorban tartós fogyasztási cikkekkel va­ló ellátáshoz. Gyorsított ütemben kell fejleszteni a háztartási munkák megkönnyítését szol­gáló magas műszaki színvonalú készülé­kek gyártását. Át kell térni az egységesített háztartási hűtők és mélyhűtők, mosógé­pek, varrógépek és más korszerű villamos háztartási gépek gyártására. A rádiókészülékek gyártását 30-40 szá­zalékkal, a színes televíziókét 60, a mag­netofonokét 30, a varrógépekét 60, a búto­rokét 30, a hétvégi házakét 100, a háztar­tásban használatos vegyipari készítmé­nyekét pedig 40-60 százalékkal kell növel­ni. Bővíteni kell a személyi kisegítő gazda­ságokban, valamint a közös gyümölcsö­sökben és zöldséges kertekben használa­tos kisgépek és egyéb eszközök gyártását. Az egészségügyi berendezése­ket gyártó iparban legkevesebb40 szá­zalékkal kell növelni a termelést. Rendkívül hatékony, a legelterjedtebb betegségek kezelésére alkalmas gyógyeszközök gyár­tására kell áttérni, szélesíteni kell a diag­nosztikában és gyógyításban alkalmazott legkorszerűbb műszerek és berendezések gyártását. A területi sajátosságokra való tekintettel intézkedéseket kell hozni a helyi ipar to­vábbi fejlesztésére, műszaki bázisának erősítésére. A termelés volumenét 30-40 százalékkal kell bővíteni, főleg az áruvá­laszték kiszélesítésével, beleértve az ipar- művészeti cikkeket, továbbá a helyi építőa­nyagok kihasználásával. Javítani kell az előállított áruk minőségét. Fokozottabb mértékben kell kihasználni a bedolgozó munkaerőt, nagyobb mértékben kell hasz­nosítani a helyi és a másodlagos nyers­anyagokat. Biztosítani kell a szolgáltatások bővítését és nagyobb hatékonysá­gát. Lényegesen javítani kell a lakossági szolgáltatások minőségét és kulturáltságát, bővíteni kell a szolgáltató vállalatok háló­zatát, tökéletesíteni kell munkájuk meg­szervezését, oly módon kell kiszélesíteni a szolgáltatások körét, hogy ezek a lehető legjobban megfeleljenek a dolgozók igé­nyeinek. Szükséges a szolgáltatások anyagi-műszaki bázisának a szilárdítása, korszerű nagy teljesítményű berendezé­sekkel való ellátottságának a javítása, és gyorsabb ütemben kell alkalmazni a kor­szerű technológiai eljárásokat. Ésszerűbben kell széthelyezni a szolgál­tatási vállalatokat, szervezeteket és üze­meket, hogy azok közelebb legyenek a munkahelyhez, az iskolához és a lakó­helyhez. Valamennyi ágazatban a vállala­tokat és szervezeteket, - tekintet nélkül azok szakosodására - fokozottabb mérték­ben be kell vonni a szokásos és a lakos­ságnak nyújtott egyéb jellegű szolgáltatá­sok biztosításába. Bővíteni kell azokat a fizetett szolgálta­tásokat, amelyeket a lakásgazdálkodási és kommunális szolgáltató vállalatok, a sze­mélyszállítást, a távközlést biztosító válla­latok, kulturális intézmények, valamint üdü­lők, fürdők, sportszervezetek, jogi tanács­adók és közjegyzőségek nyújtanak a lakos­ságnak. Ki kell szélesíteni az állampolgá­rok személyi és vagyoni biztosítását, to­vábbá a takarékpénztárak nyújtotta szol­gáltatások körét. Teljes mértékben biztosítani kell a lakos­ság számára a közlekedési eszközök, elektronikai fogyasztási cikkek, háztartási gépek és berendezések, bútorok és egyéb háztartási cikkek javításának és műszaki karbantartásának szolgáltatási hálózatát. Ki kell szélesíteni a szövetkezeti garázsok és a lakosok közlekedési eszközei számá­ra a fizetett parkolóhelyek építését. Gyorsabban kell fejleszteni a mosodák és tisztítók, a fodrászműhelyek és egyéb szolgáltató vállalatok által nyújtott szolgál­tatásokat. 1990-ben a lakások karbantartá­sával és építésével, valamint a lakossági megrendelésre készülő más objektumok építésével összefüggő szolgáltatások volu­menét legkevesebb 200 százalékkal kell növelni. E feladatok teljesítésébe be kell vonni az építőipari szervezeteket. Évente legkevesebb 1 millió parcellát kell létesíteni gyümölcs- és zöldségtermesztési célokra, és a szükséges méretekben meg kell szer­vezni az ezek fenntartását célzó szolgálta­tásokat. Bővíteni kell az utazási irodák által nyúj­tott lakossági szolgáltatásokat, javítani kell az ilyen szolgáltatások minőségét és ezek új formáit kell bevezetni. Új turisztikai köz­pontokat, szállodákat, telephelyeket és kempingeket kell építeni. Maradéktalanul ki kell elégíteni a lakosság turisztikai felsze­relések és cikkek iránti igényét. Biztosítani kell, hogy a turisztikával foglalkozó szerve­zeteket jobban ellássák közlekedési esz­közökkel. A kultúra területén a szolgáltatá­sok új, haladó fajtáit és formáit kell bevetni. Bővíteni kell a színházak, mozik, múzeu­mok, cirkuszok, koncerttermek, a zenei és képzőművészeti iskolák hálózatát. Növelni kell a klubok szerepét a lakosság szabad idejének a megszervezésében, elsősorban vidéken. A tömegközlekedés minden fajtá­ját javítani kell. Ezentúl jobban szem előtt kell tartani a kényelmesebb közlekedésre, a kulturáltabb szolgáltatásokra vonatkozó igényeket. 1990-ig a tömegközlekedés tel­jesítményét 11-14 százalékkal kell növelni. A már üzemelő metrószakaszokat tovább kell bővíteni, folytatni kell az új, földalatti vasutak építését, s meg kell kez­deni a metró építését Cseljabinszkban, Omszkban, Krasznojarszkban, Alma-Atá- ban és Rigában. Intézkedéseket kell hozni az autóbusz-, villamos-, és trolibuszpark és a taxipark működésének a tökéletesíté­sére, javító bázisának a szilárdítására, a személyszállítás rendszerességének és fontosságának a javítására, különöskép­pen vidéken. E területen növelni kell a helyi tanácsok szerepét. A városi tömegközleke­désben az utasszállítás volumenét 20-25 százalékkal kell növelni. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni a távközlési szolgáltatásokat és a tájékoztatás műszaki eszközeit. A lakosságnak nyújtott telefonszolgáltatá­sok volumenét 1,6-1,7-szeresére, az inter- urbán automata telefonállomások számát 2,5-3-szorosára, és az interurbán telefon- hálózat automatizáltsági fokát 70 százalék­kal kell emelni. Az ötéves tervidőszak végéig gyakorlati­lag mindenütt biztosítani kell mindkét tele­vízióprogram vételét. Vidéken szélesíteni kell a többprogramú rádióállomások sugár­zását. Mindenütt biztosítani kell a sajtóter­mékek szállítását az előfizetőknek és a hír­lapárusítóknak, lehetőleg oly módon, hogy ezek még a megjelenés napján eljussanak hozzájuk, és ennek elérése céljából javíta­ni kell a távközlési vállalatok műszaki ellá­tottságát. Kereskedelmi nagyvállalatok létesítésé­vel biztosítani kell az üzlethálózat szét- helyezését oly módon, hogy az a legjob­ban megfeleljen a lakossági igényeknek, s ezzel párhuzamosan bővíteni kell a leg­alapvetőbb cikkeket árusító, közvetlenül a lakónegyedekben levő kisüzletek hálóza­tát. Javítani kell a kereskedelmi vállalatok­nak a munka gépesítését szolgáló eszkö­zökkel, elsősorban az áru adagolására al­kalmas berendezésekkel történő felszerelt­ségét. Alapvetően javítani kell a nagyke­reskedelmi szervezetek tevékenységét, biztosítani kell racionális széthelyezésüket oly módon, hogy a kiskereskedelmi hálózat folyamatosan kapja az egyes árufajtákat. Az üzletekben javítani kell a kiszolgálás kulturáltságát és a lehető legjobb bevásár­lási feltételeket kell a lakosság számára kialakítani. Sokoldalúan fejleszteni kell a korszerű üzletformákat: az önkiszolgáló boltokat, az árukatalógusok és a minták szerinti árusítást, a megrendelésre történő házhoz szállítást. Lényegesen bővíteni kell a mintaboltok hálózatát, többek között úgy, hogy azokat közvetlenül a termelőágazat rendszerén belül hozzák létre. Bővíteni kell az utánvétellel történő vásárlásokat. Kiemelten kell fejleszteni a közétkez­tetést, javítani kell a munkaszervezést és meg kell szilárdítani az ágazat anyagi- műszaki bázisát. Az élelmiszeriparhoz tar­tozó ágazatokkal való együttműködés alapján be kell vezetni az iparszerű terme­lési eljárásokat, továbbá félkészáruk és nagy feldolgozottságú termékek előállítá­sára alkalmas részlegeket kell létrehozni, valamint centralizálni kell a közétkeztetés­sel foglalkozó üzemek e termékekkel való ellátását. Az általános iskolákban, a szak­munkásképzőkben, a szakközépiskolákban és az egyetemeken bővíteni kell az ebéd­lők hálózatát. El kell érni, hogy az ötéves tervidőszak végén minden dolgozónak le­hetősége nyíljon a munkahelyi étkezésre. Bővíteni kell a gyorskiszolgáló üzemegysé­gek szakosított hálózatát. Lényegesen ja­vítani kell a felszolgált ételek minőségét. A fogyasztási szövetkezetek rend­szerében a piaci források további növe­kedésével kell számolni, vidéken is javítani kell a kereskedelmi szolgáltatások és a köz- étkeztetés minőségét. Az árutermelést, a lakosságtól és a kolhozoktól felvásárolt mezőgazdasági termékek növekvő meny- nyiségével kell emelni, továbbá azzal, hogy javítják e termékek feldolgozásának és raktározásának a megszervezését, az ál­lattartás és a baromfitenyésztés, a víztáro­zókban folyó haltenyésztés és a lehalászás minőségét, s jobban ki kell használni a he­lyi nyersanyagforrásokat. Lényegesen nö­velni kell a gyógynövények, a méz, bo­A közlekedés legfontosabb fel­adatai közé tartozik, hogy idejében jó minőségben és maradéktalanul kielégítse a népgazdaság és a la­kosság szállítási igényeit, s hogy fokozza tevékenységének haté­konyságát. E feladatok teljesítése érdekében szük­séges: országunk egységes közlekedési hálózata koordinált fejlesztésének, más népgazdasági ágazatokkal való együttmű­ködésének biztosítása, a közlekedés min­den fajtája közötti együttműködés tökélete­sítése, az ésszerűtlen szállítás kiküszöbö­lése, a teherszállítás időtartamának a lerö­vidítése, és a szállított küldemények jó állapotának a biztosítása; a korszerű technika és technológiák gyors ütemű kifejlesztése és alkalmazása, a szállítás új fajtáinak a kiszélesítése, a va­gonpark és egyéb műszaki berendezések gyorsabb ütemű innoválása, a javító-sze- relő vállalatok anyagi-műszaki bázisának a megszilárdítása; a teherszállításnál a progresszív mód­szerek szélesebb körű alkalmazása, a kon­ténerszállítás és az egységrakomány-szál­lítás volumenének 1,4-1,5-szeresével tör­ténő növelése. Lényegesen növelni kell az anyagmozatás és a javítómunkák komplex gépesítésének színvonalát, üzembiztonsá­gát, valamint csökkenteni kell a közleke­désnek a környzetre gyakorolt kedvezőtlen hatását. A vasúti szállításban bizosítani kell a vasutak, vágányok és a vagonparkjavító és karbantartó részlegek munkájának a tö­kéletesítését, lényegesen fokozni kell a mozdonyok és vagonok szállítóteljesít­ményét, a teherforgalom növelését. Növel­ni kell a vonatok gyorsaságát és a vagonok körforgását. Növelni kell a vasúti szerelvények telje­sítőképességét a szállítás és az üzemelés területén egyaránt, elsősorban a központi területeket az Urallal, Nyugat-Szibériával a Volga-mentével és az európai területek déli részével, Kazahsztánnal és Közép- Ázsiával összekötő vasútvonalakon. Nö­velni kell a rendezőpályaudvarok, a teher- és személypályaudvarok forgalmi kapaci­tását. Meg kell gyorsítani a mozdony- és vagonszínek korszerűsítését, a vagonpark kijavítását, továbbá a pótalkatrészek és váltók gyártását végző üzemek műszaki fejlesztését. 2300 kilométernyi vasútvonalat kell üzembe helyezni, legkevesebb 4000 kilo­méteres hosszúságban meg kell építeni a második vágányt, s villamosítani kell 8000 kilométernyi vasútvonalat. A moz­dony- és vagonparkot innoválni kell és ki kell egészíteni oly módon, hogy új típusú, megbízhatóbb, takarékosabb mozdonyo­kat, villamos és dieselvonatokat, nagyobb rakodóterű, és tágasabb tehervagonokat, kényelmesebb személyszállító vasúti ko­csikat és metrószerelvényeket helyezze­nek üzembe. Az üzemelő park összetételét tekintve 1,3-1,4-szeresére kell növelni a szakosított vagonok részarányát. Be kell fejezni a tehervagon-park golyóscsapá­gyakra történő átállítását. A teherforgalom volumenét 8-10 száza­lékkal, a személyszállítás volumenét 7-9 százalékkal kell növelni. Az ágazatban dol­gozók munkateljesítményét 10-12 száza­lékkal kell növelni. A tengeri szállításban lényegesen jobban ki kell használni a hajóflottákat, a kikötök és a hajójavító üzemek termelő- kapacitását. Tovább kell fejleszteni a kikö­tőket és ezeket az üzemeket. Fel kell újítani a hajóparkot és nagyteljesítmé­nyű, hatékonyan üzemelő szakosított ha­jókkal kell kiegészíteni. Új jégtörő és jégtö­rő szállítóhajókat kell építeni. A konténeres és egységrakomány-szállítás volumenét, valamint a komphajókon történő szállítás volumenét is növelni kell. A külkereskede­gyósgyümölcsök, diófélék, a gyümölcs, a zöldség és a gomba felvásárlását. Lényegesen jobban kell kielégíteni a vi­déki lakosság különféle áruk és szolgálta­tások iránti igényét. A városokban és az ipari központokban bővíteni kell a szerző­déses árakon felvásárolt mezőgazdasági terményeket árusító üzlethálózatot. Fej­leszteni kell a kolhozkereskedelmet, javíta­ni kell a kolhozpiacok működését és a la­kosságot támogatni kell a megtermelt me­zőgazdasági feleslegek szállításában és árusításában. Az egyes szövetségi és autonóm köztár­saságok minisztertanácsainak, a helyi ta­nácsoknak, a párt- szak- és gazdasági szervezeteknek fokozottabb felelősséget kell viselniük az árutermelés és a szolgál­tatások fejlesztéséért. lemben is a hatékonyabb teherszállításra kell törekedni. A folyami szállításban 9-10 száza­lékkal kell növelni a szállítmányok volume­nét. A szibériai, a távol-keleti és a kisebb folyókon biztosítani kell a folyami teher­szállítás gyorsabb ütemű bővítését. Fej­leszteni kell a nagy rakodóterű tolóhajókon, valamint a tengeri-folyami hajókon megva­lósuló szállítást. A legnagyobb folyamokon meg kell hosszabbítani a garantált hajózás időtartamát. A folyami hajózást innoválni kell, gazda­ságos, saját meghajtás nélküli úszómúvek- kel, tolóhajókkal, folyami-tengeri hajókkal és kényelmes személyszállító hajókkal kell ellátni. Folytatni kell a kikötők fejlesztését és korszerűsítését, mindenekelőtt Szibériá­ban és a Távol-Keleten. Lényegesen javí­tani kell a folyami hajók, valamint a kikötők és az üzemek kapacitásának a kihaszná­lását. A légi közlekedésben meg kell kez­denünk az újfajta, rendkívül hatékony, nagy távolságokra repülő utasszállító repü­lőgépek és teherszállító közepes rakodóte­rű repülőgépek alkalmazását. Az északi és a déli sarkvidéken, a helyi légijáratokon, valamint a mezőgazdasági és speciális munkáknál a polgári repülést el kell látni léghajókkal. Tökéletesíteni kell a légiközle­kedés irányításának egységes rendszerét a megfelelő automatizált rendszerek gyor­sított ütemű bevezetésével. A légi utas- szállításban a szállítási teljesítményt 17-19 százalékkal kell növelni, az üzem­anyagfogyasztást 3-5 százalékkal kell csökkenteni. A gépjármű-közlekedésben haté­konyabban kell kihasználni a közlekedési eszközöket, elsősorban szélesebb körben el kell terjeszteni az utánfutók és félutánfu­tók használatát, csökkenteni kell az állás­időt, a gépkocsik üresjáratait és az éssze­rűtlen szállítást. Fejleszteni és tökéletesíte­ni kell a központosított szállítást. Kiemelt feladatnak kell tekinteni az autóbusz közle­kedés fejlesztését. Javítani kell a gépkocsipark összetéte­lét. 1990-ig a dieselmeghajtású gépjármű­vek szállítási teljesítményét 60 százalékkal kell növelni. Lényegesen bővíteni kell a földgáz-üzemelésű gépkocsik használa­tát és meg kell gyorsítani a gáztöltő állomá­sok építését. 1990-ig el kell érni, hogy 1985-höz viszonyítva a benzin és gázolaj felhasználása terén 18-20 százalékos megtakarítást érjünk el. A gépkocsiközle­kedési vállalatok patkját tágasabb és ké­nyelmesebb autóbuszokkal kell bővíteni. Építőelemes módszerrel bővíteni kell a gépkocsik javítóhálózatát. A teherszállítást 18-19 százalékkal, a személyszállítás teljesítményét pedig 14-16 százalékkal kell növelni. Tovább kell fejleszteni az útépítést elsősorban vidéken. Az ötéves tervidőszak alatt 167 ezer kilométernyi szilárd burkola­tú útszakaszt kell megépíteni, illetve hely­reállítani, ebből 75 000 kilométert közuta­kon és 92 000 kilométert vidéki, belgazda­sági jelentőségű útszakaszokon. 1990-ig gyakorlatilag be kell fejezni a kolhozok és a szovhozok központi településeit az egyes területek közigazgatási központjaival összekötő útvonalak építését. A közutak építésébe és korszerűsítésébe fokozottabb mértékben kell bevonni a vállalatok, szer­vezetek és kolhozok anyagi-, munkaerő- és pénzforrásait. Lényegesen javítani kell az utak minőségét, az utazóközönség és a gépjárművezetők rendelkezésére álló szolgáltató létesítményekkel; valamint a gépkocsiközlekedést szolgáló szervizhá­lózattal és üzemanyagtöltő állomásokkal való ellátásukat. A csővezetékes szállításban je- (Folytatás a 10. oldalon) . A közlekedés és a távközlés fejlesztése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents