Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-10 / 58. szám, hétfő
Az SZKP szervezeti szabályzata ÚJ SZÚ 11 % % 1986. III. 10. (Folytatás a 10. oldalról) telben választják meg. A központi bizottság valamelyik tagjának kiválása esetében a központi bizottságot az SZKP Központi Bizottsága póttagjával egészítik ki. Qf- A Szovjetunió Kommunista 03. Pártjának Központi Bizottsága a kongresszusok közti időben vezeti a párt és a helyi pártszervezetek egész munkáját, kiválasztja és elosztja a vezető kádereket, irányítja a központi, állami és társadalmi szervezetek dolgozóinak tevékenységét, különféle pártszerveket, pártintézményeket, pártvállalatokat létesít és vezeti ezek tevékenységét, kinevezi az ellenőrzése alatt működő központi napilapok és folyóiratok szerkesztőségeit, elosztja a párt költségvetési eszközeit és ellenőrzi a költség- vetés végrehajtását. A központi bizottság képviseli az SZKP-t más pártokkal való kapcsolatokban. QP Az SZKP Központi Revíziós Bi- OO. zottsága ellenőrzi az ügyek megtárgyalása meghatározott módjának betartását, a párt központi szerveinek munkáját, a dolgozók leveleinek, figyelmeztetéseinek és panaszainak intézése során a párt költségvetése teljesítésének helyességét, beleértve a tagilletékek fizetésének, beszedésének és nyilvántartásának helyességét, úgyszintén az SZKP Központi Bizottsága vállalatai és intézményei pénzügyi és gazdasági tevékenységét. Q“7 Az SZKP Központi Bizottsága O / • hathónaponként legalább egyszer plenáris ülést tart. A központi bizottság póttagjai tanácskozási joggal vesznek részt a központi bizottság plénumain. QQ A Szovjetunió Kommunista OO. Pártjának Központi Bizottsága megválasztja: a politikai bizottságot a központi bizottság plenáris ülései közti pártmunka irányítására: a titkárságot a folyó munka irányítására, főként a káderek kiválasztására és a párthatározatok végrehajtása ellenőrzésére. A központi bizottság választja meg az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát. QQ A Szovjetunió Kommunista Ov7. Pártjának Központi Bizottsága, a központi bizottság mellett pártellenőrző bizottságot szervez. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrző bizottság: a) ellenőrzi hogyan tartjak meg az SZKP tagjai és tagjelöltjei a pártfegyelmet, felelősségre vonja azokat a kommunistákat, akik vétenek a párt programja és szervezeti szabályzata, a párt és az állami fegyelem, a párterkölcs ellen; b) megvizsgálja a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai élén álló központi bizottságoknak, a határterületi és a területi pártbizottságoknak a pártból való kizárásokrói és a pártbüntetésekről szóló határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket. Af\ A pártkongresszusok közti idő- rL/. szakban az SZKP Központi Bizottsága szükség esetén össz-szövetségi pártkonferenciát hívhat össze a párt politikája időszerű kérdéseinek megvitatására. Az össz-szövetségi pártkonferencia megrendezésének módját, az SZKP Központi Bizottsága határozza meg. V. A párt köztársasági, körzeti, városi és A M A köztársasági, határterületi, te- I . rületi, körzeti, városi és járási pártszervezetek és bizottságok tevékenységükben az SZKP programját és szervezeti szabályzatát tartják szem előtt a köztársaságban, határterületen, területen, körzetben, városban és járásban elvégzik a párt politikájának megvalósulására irányuló egész munkát, megszervezik az SZKP Központi Bizottsága irányelveinek végrehajtását. a r\ A köztársasági, határterületi, te- rületi, körzeti, városi és járási pártszervezeteknek és vezető szerveiknek fő kötelességei a következők: a) politikai és szervező munka a tömegek között, a kommunisták és minden dolgozó mozgósítása a kommunista építés feladatainak megoldására, a társadalmi gazdasági fejlődés meggyorsítására a tu- dományos-müszaki haladás alapján, a társadalmi termelés hatékonyságának és a munkatermelékenység növelésére, a termelés minőségének javítására, az állami tervek teljesítésére, a szocialista kötelezettségvállalások valóra váltására, a dolgozók anyagi jóléte és kulturális színvonala állandó emelésére; b) az ideológiai munka megszervezése, a marxizmus-leninizmus propagálása, a dolgozók kommunista öntudatának fokozása, a helyi sajtó, rádió és televízió irányítása, a tudományos, kulturális és népművelési intézmények tevékenységének ellenőrzése; c) A népi képviselők tanácsai, a szak- szervezetek, a Komszomol, a szövetkezetek és más társadalmi szervezetek irányítása a bennük működő kommunisták által, a dolgozók mind szélesebb körű bevonása e szervezetek munkájába, a tömegek kezdeményezésének és aktivitásának fejlesztése, ami nélkülözhetetlen feltétele a szocialista demokrácia további elmélyítésének; d) az irányítás lenini elveinek és módszereinek szigorú megtartása, a lenini stílus érvényesítése a pártmunkában és az állami s gazdasági irányítás valamennyi területén, az ideológiai, szervező és gazdasági tevékenység egységének biztosítása, a szocialista törvényesség megszilárdítása, az állami és a munkafegyelem, a rend és a szervezettség megerősítése minden területen; e) a káderpolitika megvalósítása, a káderek nevelése a kommunista eszmeiség, az erkölcsi tisztaság, valamint a párttal és a néppel szembeni, a kijelölt feladatokért való magasfokú felelősségtudat szellemében; f) különböző pártintézmények és vállalatok szervezése saját köztársaságukban, határterületükön, területükön, körzetükben, városukban, járásukban és tevékenységük irányítása; a párt anyagi eszközeinek elosztása saját szervezetükben; a felső pártszerv rendszeres tájékoztatása, beszámolók előterjesztése a végzett munkáról. határterületi, területi, járási szervezetei A KÖZTÁRSASÁGI, HATÁRTERÜLETI ÉS TERÜLETI PÁRTSZERVEZETEK VEZETŐ SZERVEI A Q A köztársasági, a határterületi ^O • és a területi pártszervezet legfelsőbb szerve a szövetségi köztársaság kommunista pártjának kongresszusa, illetve a határterületi vagy területi pártkonferencia, az ezek közötti időszakban pedig a területi vagy kerületi bizottság és a szövetségi köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága. A A A szövetségi köztársaság kom- munista pártjának rendes kongresszusát a kommunista párt központi bizottsága hívja össze, ötévenként legkevesebb egyszer. A területi, határterületi rendes konferenciát a területi, határterületi bizottság hívja össze két-három évenként egyszer. A rendkívüli kongresszusokat és konferenciákat a szövetségi köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága, a határterületi vagy területi bizottság döntése alapján hívják össze, vagy akkor, ha azt a köztársasági, határterületi és területi pártszervezethez tartozó szervezetek tagjainak egyharmada követeli. A szövetségi köztársaság kommunista pártjának kongresszusán, a területi és határterületi konferencián, a képviseleti arányokat az illetékes pártbizottság szabja meg. A szövetségi köztársaság kommunista pártjának kongresszusa a határterületi és területi konferencia megvitatja a szövetségi köztársaság kommunista pártja élén álló központi bizottság, a területi és határterületi bizottság és a revíziós bizottság tevékenységéről szóló beszámolót, saját belátása szerint megvitatja a pártépítés, a gazdasági és kulturális építés egyéb kérdéseit, megválasztja a szövetségi köztársaság kommunista pártjának központi bizottságát, a határterületi, a területi bizottságot, a revíziós bizottságot, és küldötteket választ az SZKP kongresszusára. A szövetségi köztársaságok kommunista pártjai kongresszusa közti időszakban a kommunista pártok központi bizottságai a pártszervezetek tevékenysége legfontosabb kérdéseinek megvitatására szükség esetén köztársasági pártkonferenciákat hívhatnak össze. Megrendezésük módját a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságai határozzák meg. A p" A szövetségi köztársaságok T'O. kommunista pártjainak központi bizottságai, a határterületi és területi bizottságok irodát, ezen belül bizottsági titkárokat választanak. A titkároknak feltétlenül legalább ötéves párttagsággal kell rendelkezniük. A bizottságok plénumai erősítik meg a bizottságok osztályvezetőit, a pártellenőrzés bizottságainak elnökeit, a párt napilapjainak és folyóiratainak főszerkesztőit. A szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságaiban, a határterületi ós területi pártbizottságokban a folyó ügyek megvitatására és a feladatok végrehajtásának ellenőrzésére titkárságokat létesítenek. A r* A szövetségi köztársaság kom- ^■O • munista pártja központi bizottságának, a határterületi és területi bizottságának a plénumát legalább négyhavonként össze kell hívni. A “7 A szövetségi köztársaság kom- T" / • munista pártjának központi bi-’ zottsága, a határterületi és területi bizottság irányítja a körzeti, városi és járási pártszervezeteket, ellenőrzi tevékenységüket és rendszeresen meghallgatja a körzeti, városi és járási pártbizottságok beszámolóját tevékenységükről. Az autonóm köztársaságok s úgyszintén az autonóm és más területek pártszervezetei, amelyek a szövetségi köztársaságok, a határterületek és a területek részét képezik, a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottszágainak, a határterületi és területi bizottságok vezetése alatt dolgoznak. A KÖRZETI, VÁROSI ÉS JÁRÁSI (FALUSI ÉS VÁROSI) PÁRTSZERVEZETEK VEZETŐ SZERVEI A O A körzeti, városi és járási párt- i O • szervezet legfelsőbe szerve a körzeti, városi és járási pártkonferencia, illetve a kommunisták plenáris gyűlése, amelyet a körzeti, a városi, a járási bizottság két-háromévenként egyszer hív össze, valamint a rendkívüli konferencia vagy plenáris ülés, amelyet a bizottság döntése alapján vagy az illető pártszervezethez tartozó párttagok egyharmadának kérésére hívtak össze. A körzeti, a városi, a járási pártkonferencia (gyűlés) megvitatja a pártbizottság, a revíziós bizottság tevékenységéről szóló beszámolókat, saját belátása szerint a pártépítés, a gazdasági és kulturális építés egyéb kérdéseit, megválasztja a körzeti, a városi, a járási pártbizottságot, a revíziós bizottságot, valamint küldötteket választ a területi, a határterületi konferenciára, vagy a szövetségi köztársaság kommunista pártjának kongresszusára. A körzeti, városi és járási konferenciára a képviseleti arányt az illetékes pártbizottság állapítja meg. /IQ ^ körzeti, a városi és járási párt- T'vy. bizottság irodát, ezen belül bizottsági titkárokat választ, jóváhagyja a bizottság osztályvezetőit, a pártbizottság elnökét és az újságok főszerkesztőit. A körzeti, a városi és a járási bizottságok titkárainak legkevesebb ötéves párttagsággal kell rendelkezniük. A bizottságok titkárait a területi, a határterületi bizottság és a szövetségi köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága erősíti meg. ^ körzeti, a városi, a járási bi- UU • zottság megszervezi a párt alapszervezeteit és irányítja tevékenységüket, rendszeresen meghallgatja a pártszervezetek tevékenységéről szóló beszámolókat és vezeti a kommunisták nyilvántartását. A körzeti, a városi, a járási bi- 3 I . zottság plénumát legalább há- romhavonként össze kell hívni. VI. A párt alapszervezetei £TQ A párt alapját az alapszerveze- \JuL. tek alkotják. Alapszervezeteket a párttagok munkahelye szerint olyan üzemekben, gyárakban, szovhozokban és más vállalatoknál, kolhozokban, a fegyveres erők egységeinél, intézményeknél, iskolákban stb. létesítenek, ahol legalább három párttag van. Szükség esetén területi pártalapszerveze- tek is létesíthetők a kommunisták lakóhelye szerint. A területi, a határterületi bizottság és a szövetségi köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága jóváhagyásával, egyes esetekben alapszervezetek létesíthetők több vállalat keretében, amelyek termelési egyesülésbe tartoznak, és rendszerint egy járás területén vagy egy város néhány kerületének területén vannak. f-Q Olyan válllatoknál, kolhozokban, JÓ. intézményekben, ahol több mint ötven párttag, illetve tagjelölt van, a közös pártalapszervezeten belül a járási, városi vagy körzeti bizottság jóváhagyásával, műhelyenként, részlegenként, gazdaságonként, brigádonként, osztályonként stb. pártszervezetek alakíthatók. A műhely-, részleg- stb. szervezetekben, úgyszintén az ötvennél kevesebb párttagot és tagjelöltet számláló alapszervezetekben, brigádonként és más termelési egységenként pártcsoportok létesíthetők. CA Az alapszervezet legfelsőbb O“ ■ szerve a taggyűlés, amelyet legalább havonként egyszer hívnak össze. Azokban a pártszervezetekben, melyekben műhelyszervezetek vannak, a gyűléseket - a taggyűléseket, és a műhelygyűléseket egyaránt - legkevesebb kéthavon- ként tartják. A 300-nál több kommunistát számláló nagy pártszervezetekben a taggyűlést szükség szerint a pártbizottság által meghatározott időpontokban, vagy több műhely-pártszervezet kérésére hívják össze, rr Az alapszervezet és a mühely- OO. pártszervezet a folyó munka irányítására két-három évre bizottságot választ a pártgyülés által meghatározott számú taggal. Az olyan pártszervezetekben és műhely-pártszervezetekben, ahol a párttagok száma nem éri el a tizenötöt, nem bizottságot, hanem alapszervezeti titkárt és titkárhelyettest választanak. Ezekben a szervezetekben évenként választásokat tartanak. Az alapszervezeti és a műhely-pártszer- vezeti titkároknak feltétlenül legalább egyéves párttagsággal kell rendelkezniük. A 150-nél kevesebb tagot számláló párt- alapszervezetekben rendszerint nincsenek függetlenített pártmunkások. r/^ A több mint 300 párttagot és « 30. tagjelöltet számláló nagy vállalatoknál és intézményeknél, továbbá szükség esetén - a termelési sajátosságok és a területi megosztás figyelembe vételével - a több mint 100 kommunistát egyesítő szervezetekben is a területi vagy határterületi pártbizottság, illetve a szövetségi köztársaság kommunista pártja központi bizottságának engedélyével pártbizottságok alakíthatók, és a műhely-pártszervezetek alapszervezeti jogokat kaphatnak. A kolhozok, szovhozok és más mezőgazdasági vállalatok pártszervezetei, párt- bizottságot alakíthatnak, ha a kommunisták száma eléri az ötvenet. A több mint 500 kommunistát számláló pártszervezetekben egyes esetekben a területi, határterületi pártbizottság vagy a szövetségi köztársaság kommunista pártja központi bizottságának jóváhagyásával pártbizottságok hozhatók létre a nagy műhelyekben, és a termelési részlegek oártszervezetei alapszervezeti jogokat kaphatnak. A pártbizottságokat két-hároméves időtartamra választják, tagjaik számát a taggyűlés vagy konferencia határozza meg. A pártbizottságok, a pártirodák, valamint az alapszervezetek és műhely-pártszervezetek titkárai rendszeresen tájékoztatják a kommunistákat tevékenységükről a párt- gyűléseken. fľ"7 A több mint ezer kommunistát Of. számláló alapszervezetek párt- bizottságai a szövetségi köztársaság kommunista pártja központi bizottságának jóváhagyásával, járási bizottsági jogokat kaphatnak az SZKP-ba való felvétel, a párttagok és tagjelöltek nyilvántartását és a kommunisták személyes ügyeinek megvitatását érintő kérdésekben. Ezekben a szervezetekben bővített összetételű pártbizottságot választhatnak, s ezekben irodát hozhatnak létre a folyó ügyek irányítására. rQ Az alapszervezet tevékenysé30. gében az SZKP programját és szervezeti szabályzatát tartja szem előtt. A dolgozó kollektíva politikai magva, munkáját közvetlenül a dolgozók között végzi, a párt köré tömöríti őket, szervezi a kommunista építés feladatainak teljesítését és aktívan részt vesz a párt káderpolitikájának megvalósításában. A pártalapszervezet: a) felveszi az új tagokat az SZKP-be; b) a párt ügye iránti odaadás az eszmei meggyőződés és a kommunista erkölcs szellemében neveli a kommunistákat; c) megszervezi a kommunisták számára a marxista-leninista elmélet tanulmányozását, szoros kapcsolatban a kommunista építés gyakorlatával, szembeszáll a kispolgári ideológia, a revizionizmus, a dogmatizmus, a maradi nézetek és hangulatok minden megnyilvánulásával; (Folytatas a 12. oldalon)
