Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-10 / 58. szám, hétfő

A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK PROGRAMJA

ÚJ SZÚ

7

1986. III. 10.

(Folytatás a 6. oldalról) hirdetése az imperialista politika és propaganda leleplezése az antikommunizmus- sal és a szovjetellenességgel való szembeszállás, a dogmatikus és revizionista nézetek elleni harc - mindezek a feladatok sikeresebben megoldhatók, ha a kommunisták egységes frontba tömörülnek.

Az SZKP internacionalista kötelességének tekinti, hogy a többi testvérpárttal együtt szilárdítsa a szocialista közösség egységét, növelje erejét és befolyását. Ennek szilárdságától, minden egyes ország alkotó munkájának sikerétől, tevékenységük céltudatosságától és egységességétől nagymértékben függ a szocializmus és a kapitalizmus versenyének kimenetele, a világ civilizációjának jövője.

A szocialista világrendszer fejlődésének tapasztalata arról tanúskodik, hogy a szocialista rendszer megteremt minden lehetőséget a társadalom szilárd előrehaladásához, csakúgy, mint az államok közötti kapcsolatok harmonikus fejlődéséhez. Egyik a másik nélkül azonban nem képzelhető el.

Nem egyforma az országok gazdasági és politikai fejlettségi foka, eltérnek történelmi, kulturális hagyományaik, illetve jelenlegi létkörülményeik. Nem mindenütt egyenes vonalú a szocialista országok társadalmi fejlődése. A fejlődés minden jelentősebb szakasza új, bonyolult feladatokat vet fel, amelyek megoldása összekapcsolódik a küzdelemmel és útkereséssel, az ellentmondások és a nehézségek leküzdésével.

Mindez az SZKP nézete szerint hatalmas figyelmet, a nézetek jó akaratú összehasonlítását, hatékony szolidaritást követel meg, azért, hogy ne legyen talaja olyan ellentéteknek, amelyek károkat okozhatnak a közös érdekeknek. Különleges jelentősége van az akciók egyeztetésének az alapvető kérdésekben, az egymás sikerei iránti elvtársi érdeklődés tanúsításának, a vállalat kötelezettségének pontos teljesítésének, a nemzeti illetve a közös internacionalista érdekek szerves, kölcsönös kapcsolata mély megértésének.

Az új társadalom kialakulása és fejlődése a két világrendszer étes párharca közepette megy végbe. A szocializmus hadállásainak gyengítésére, a szocialista országok kölcsönös kapcsolatainak és mindenekelőtt a Szovjetunióval fenntartott kapcsolataiknak a megbontására, az imperializmus differenciált - politikai, gazdasági, ideológiai természetű - intézkedésrendszert dolgozott ki, megpróbálja kihasználni a felvetődő problémákat és felforgató célokra felhasználni a nacionalista hangulatokat. Az SZKP abból indul ki, hogy ilyen körülmények között különösen nagy jelentősége van a szocialista országok szilárd egységének és osztályszolidaritásának.

A Szovjetunió és az egész szocialista világ tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy sikeres előrehaladásának legfontosabb tényezői a kormányzó kommunista- és munkáspártok hűsége a marxista-leninista tanításhoz, e tanítás alkotó jellegű alkalmazása, a párt szoros kapcsolata a dolgozók széles tömegeivel, tekintélyük és társadalmi vezető szerepük erősítése, a párt- és állami élet lenini normáinak szigorú megtartása, a szocialista néphatalom fejlesztése; a valóságos körülmények józan figyelembevétele, a felvetődő problémák időbeni és tudományosan megalapozott megoldása; a szocialista internacionalizmus elvein alapuló kapcsolatok kialakítása a többi testvéri országgal.

Bármilyen is legyen az egyes szocialista országok belső sajátsága, gazdasági színvonala, mérete, történelmi és nemzeti hagyományai, mindannyiuk osztályérdeke egy és ugyanaz. Ami egyesíti és összeforrasztja a szocialista országokat, fontosabb és összehasonlíthatatlanul több annál, mint ami elválasztja őket.

Az SZKP meg van győződve arról hogy a szocialista országok az egyenjogúság teljes megtartásával és a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletével járják majd a mind fokozottabb kölcsönös megértés és közeledés útját. A párt segíteni fogja ezt a történelmileg előremutató folyamatot.

csolatok egészségesebbé tétele és a béke megóvása szempontjából.

A társadalmi haladás és a nemzeti felszabadítás erőinek szövetsége az emberiség jobb jövőjének záloga.

3. Kapcsolatok a kapitalista országokkal. Harc a tartós békéért és a leszerelésért

2. A kapcsolatok erősítése a felszabadult országokkal

A volt gyarmati és félgyarmati országok irányában folytatott politika meghatározásakor az SZKP abból indul ki, hogy a korábban rabsorban tartott népeknek a függetlenség útjára lépése, új államok tucatjainak létrejötte, súlyuk növekedése a világ- politikában és a világgazgaságban - ez korunk egyik jellemző vonása.

A felszabadult országoknak miként Lenin is előre látta, nagy szerepet kell játszaniuk az egész emberiség sorsában. Az SZKP azért száll síkra, hogy ezen országok növekvő befolyása mindinkább hozzájáruljon a béke és a társadalmi haladás ügyéhez.

Az SZKP következetesen folytatja a Szovjetunió és a felszabadult országok közötti baráti kapcsolatok szélesítésének politikáját, mély rokonszenvvel figyeli azoknak a népeknek a törekvéseit, amelyek súlyos megalázó, gyarmati rabságban szenvednek. Ezekkel az országokkal a Szovjetunió függetlenségük és egyenjogúságuk szigorú tiszteletbentartásának alapján építi kapcsolatait, támogatja harcukat, amelyet az imperializmus neokolo- nialista politikája, a gyarmatosítás maradványai ellen a békéért és az általános biztonságért vívnak.

A párt nagy jelentőséget tulajdonit a szocialista orientációjú országokkal való szolidaritásnak, a velük folytatott poljtikai és gazdasági együttműködésnek. Minden nép elsősorban saját erőfeszítései révén teremti meg az új társadalom felépítéséhez szükséges anyagi-műszaki alapot, éri el a tömegek élet- és kulturális színvonalának emelését. A Szovjetunió lehetőségeihez mérten segítette és segíteni fogja az ezen az úton haladó népeket, a gazdasági és a kulturális építésben, a káderek képzésében, védelmi képességük fokozásában és más területeken. '

Az SZKP mélyíti kapcsolatait a felszabadult országok forradalmi demokratikus pártjaival. Különösen szoros együttműködés alakult ki közülük azokkal a pártokkal, amelyek arra törekszenek, hogy a tudományos-szocializmus elvei alapján tevékenykedjenek. Az SZKP az antiimperialista és hazafias álláspontot képviselő összes nemzeti haladó párttal fenntartott kapcsolatok fejlesztése mellett száll síkra.

A Szovjetunió és a felszabadult országok kapcsolatainak gyakorlata megmutatta, hogy a kapitalista úton haladó fiatal államokkal folytatott együttműködésnek is van reális alapja. Ez a közös érdekeltség, a béke megőrzésében, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és a fegyverkezési hajsza megállításában. Ez az egyre élesedő ellentmondás a népek érdekei, valamint a diktátum és az expanzionizmus imperialista politikája között, és az, hogy a fiatal államok felismerik: a Szovjetunióval létesített politikai és gazdasági kapcsolatok függetlenségük erősítését segíti elő.

Bármennyire különböznek egymástól a felszabadult országok, bármilyen úton haladnak, népeiket egyesíti az önálló fejlődés óhaja, az, hogy külső beavatkozás nélkül maguk kívánják megoldani saját ügyeiket. A Szovjetunió teljes mértékben szolidáris velük. Az SZKP szerint kétségbevonhatatlan joguk a felszabadult országoknak, hogy maguk döntsenek sorsukról, válasszák meg társadalmi rendszerüket.

Az SZKP támogatja az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai országok igazságos harcát, az imperializmus és az elnyomó multinacionális monopóliumok ellen a saját erőforrásaikkal való rendelkezés szuverén jogáért, a nemzetközi kapcsolatok egyenjogú, demokratikus alapon való átalakításáért, az új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséért és az imperialisták által rájuk kényszerített adóságuktól való függőség megszüntetéséért.

A Szovjetunió azoknak az országoknak és népeknek az oldalán áll, amelyek szem- beszállnak az imperializmus agresszív erőinek támadásaival, védelmezik szabadságukat, függetlenségüket és nemzeti méltóságukat. Korunkban, a velük való szolidaritás is egyik fontos része a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harcnak. A párt internacionalista kötelességének tartja, hogy támogassa azoknak a népeknek a harcát, amelyek még a fajüldözés igája alatt élnek és a faji elkülönítés rendszerének áldozatai.

Az SZKP megértéssel fogadja az el nem kötelezettek mozgalmának céljait és tevékenységét, síkra száll azért, hogy növekedjék a mozgalom szerepe a nemzetközi politikában. A Szovjetunió a továbbiakban is az el nem kötelezett államok oldalán fog állni abban a harcban, amelyet a hegemo- nizmus és az agresszió erői ellen, a felmerülő viták és konfliktusok tárgyalásos rendezéséért vívnak. A Szovjetunió fel fog lépni az ellen, hogy ezeket az államokat katonai - politikai csoportosulásokba vonják be.

Az SZKP síkraszáll azért, hogy a felszabadult országok teljes joggal vegyenek részt a nemzetközi ügyek intézésében, s hogy fokozottan járuljanak hozzá korunk legfontosabb problémáinak a megoldásához. Ezeknek az országoknak és a szocialista országoknak az együttműködése hatalmas jelentőségű a népek függetlenségének megszilárdítása, a nemzetközi kapAz SZKP abból indul ki, hogy a mai világ két ellentétes társadalmi rendszerre oszlik, amelyek között a történelmi vitát békés úton lehet és kell megoldani. A szocializmus nem a fegyverek, hanem az élet minden területén mutató példák erejével, a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlődésének dinamizmusával, a dolgozók életszínvonalának emelésével, a szocialista demokrácia elmélyítésével bizonyítja fölényét.

A szovjet kommunisták meggyőződése, hogy a szocializmusé a jövő. Minden nép joga, hogy társadalmi és nemzeti elnyomástól mentes társadalomban az igazi egyenjogúság és az igazi demokrácia társadalmában éjien. Az elnyomott és kizsákmányolt népeknek szuverén joguk, hogy felszabadítsák magukat a kizsákmányolás és az igazságtalanság alól. A forradalom a társadalmi fejlődésnek, és az adott országban vívott osztályharcnak törvényszerű eredménye. Az SZKP mindig is elvileg elfogadhatatlannak tartotta és tartja a forradalom, „exportját“, kívülről való kierőszakolását. De az ellenforradalom „exportjának“ valamennyi módja is a legdurvább merénylet a népek szabad akaratnyilvánítása, fejlődési útjuk önálló kiválasztásának joga ellen. A Szovjetunió határozottan szembeszáll azokkal a kísérletekkel, hogy erőszakkal mégállítsák és visszafordítsák a történelem menetét.

A népek érdeke megköveteli, hogy az államközi kapcsolatok a békés versengés és az egyenjogú együttműködés medrébe terelődjenek.

A Szovjetunió Kommunista Pártja határozottan és következetesen védelmezi a különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élésének lenini elvét. A békés egymás mellett élés politikája az SZKP értelmezése szerint feltételezi: a háborúnak, az erőszak alkalmazásának vagy az erőszakkal való fenyegetőzésnek mint a vitás kérdések megoldása eszközének elutasítását; a vitás kérdések tárgyalásos megoldását: a belügyekbe való be nem avatkozást és egymás törvényes érdekeinek figyelembe vételét; a népek jogát arra, hogy maguk döntsenek sorsukról; az államok szuverenitásának, területi épségük és határaik sérthetetlenségének szigorú tisz- teletbentartását; a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján megvalósuló együttműködést; a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveiből, valamint a nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettségek lelkiismeretes teljesítését.

Ezek azok a fő alapelvek, amelyekre a Szovjetunió a kapitalista országokkal fenntartott kapcsolatait építi. Ezeket a Szovjetunió alkotmánya is megerősíti.

Az SZKP céltudatosan járul hozzá ahhoz, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a békés egymás mellett élés elvét, mint az államközi kapcsolatok általánosan elismert és mindenkire kötelező normáját általánosan megerősítsék. Megengedhetetlennek tartja, hogy a két rendszer közötti ideológiai ellentéteket kiterjesszék ezekre a kapcsolatokra.

A párt a nemzetközi feszültség enyhülését természetes és szükséges szakasznak tekinti a mindent átfogó és megbízható biztonsági rendszer megteremtésének útján, és ennek a folyamatnak a kibontakozására fog törekedni. Az együttműködés területén szerzett tapasztalatok megerősítik az ilyen távlatok valóra váltásának lehetőségét. Az SZKP az olyan nemzetközi mechanizmusok és intézmények megteremtése és felhasználása mellett van, amelyek lehetővé tennék a nemzeti, állami érdekek és az általános emberi érdekek közötti legelőnyösebb kapcsolatok megtalálását. A párt azon van, hogy növekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe a béke erősítésében, és a nemzetközi együttműködés fejlesztésében.

A nukleáris hatalmak különleges felelősséget viselnek a világhelyzetért. Azoknak az államoknak, amelyeknek nukleáris és más tömegpusztító fegyvereik vannak, el kell állniuk azok alkalmazásától és a használatukkal való fenyegetőzéstől, tartózkodniuk kell az olyan lépésektől, amelyek a nemzetközi helyzet éleződéséhez vezetnek.

Az SZKP a Szovjetunió és az Egyesült Államok normális, stabil kapcsolataiért száll síkra. Ez feltételezi az egymás belügyeibe való be nem avatkozást, egymás törvényes érdekeinek tiszteletben tartását, az egyenjogúság és az azonos biztonság elvének elismerését és gyakorlati érvényesítését, s erre az alapra építve lehetséges a nagyobb kölcsönös bizalom. A társadalmi rendszer, az ideológia különbözősége nem ok a feszült viszonyra. A különböző területekre kiterjedő gyümölcsöző és kölcsönösen előnyös szovjet-amerikai kapcsolatok kialakításának megvannak az objektív előfeltételei. Az SZKP meggyőződése szerint mindkét hatalom politikájának a kölcsönös megértésre nem pedig az ellenségeskedésre kell irányulnia, amely mind a szovjet és az amerikai népre, mind más népekre nézve ka- tasztrófális következményekkel járhat.

A párt meggyőződése, hogy a kiélezett problémák megoldásának keresésében, a konfliktushelyzetek rendezésében, a feszültség enyhítését és a fegyverkezési hajsza megfékezését célzó intézkedések meghozatalában mind a nagy, mind a kis államoknak részt lehet és kell venniük, tekintet nélkül erejükre, födrajzi helyzetükre, és társadalmi rendszerükre.

Az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít az európai államok között jószomszédság és együttműködés továbbfejlesztésének. A pozitív folyamatok tartósságának elengedhetetlen feltétele itt is, mint ahogy más térségekben is a második világháború eredményeként kialakult területi-politikai realitások tiszteletben tartása. Az SZKP határozottan ellenzi, hogy bármilyen ürüggyel megkíséreljék ezek felülvizsgálatát, visszautasítja a revansizmus bármely megnyilvánulását.

A párt arra fog következetesen törekedni, hogy a Szovjetunió kezdeményezésével és aktív részvételével megkezdődött, a biztonságot, a bizalmat és az európai együttműködést erősítő folyamat fejlődjék, elmélyüljön és átfogja az egész világot. Az SZKP fellép azért, hogy az összes érdekelt állam egyesítse erőfeszítéseit az ázsiai biztonság szavatolása céljából, s közösen keressen konstruktív megoldást erre a problémára. Ázsia, Afrika, Latin-amerika, a Csendes- és az Indiai-óceán térségei a béke és a jószomszédság övezeteivé válhatnak, és kell hogy váljanak.

Az SZKP a gazdaság, a tudomány és a technika területein a teljes egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján megvalósuló széles körű, hosszú távú és tartós államközi ’ kapcsolatok fejlesztése mellett áll ki. A külgazdasági együttműködésnek nagy politikai jelentősége van, hozzájárul a béke és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését jellemző kapcsolatok megszilárdításához. A Szovjetunió elveti a diszkrimináció minden formáját és azt, hogy a kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat a nyomás eszközeiként használják fel; az államok gazdasági biztonsagának garantálására fog törekedni.

Az SZKP híve minden ország igazi kulturális értékei kiterjedt, széles körű cseréjének. E cserének humánus célokat kell szolgálnia; a népek szellemi gazdagodását, a béke és a jószomszédság szilárdítását.

A szovjet állam együtt fog működni más országokkal a XX. század második felében különösen kiéleződött és az egész emberiségre nézve létfontosságú olyan globális problémák megoldásában, mint a környezetvédelem, az energia-, a nyersanyag-, az élelmiszer- és a népesedési problémák, a világűr és a világóceánban rejlő kincsek békés meghódítása, számos felszabadult ország gazdasági elmaradottságának leküzdése, a veszélyes betegségek felszámolása és egyebek. Ezek megoldása az államok közös erőfeszítéseit igényli. Ezt lényegesen megfogja könnyíteni, ha megszűnik az erőknek és az eszközöknek a fegyverkezési hajsza céljaira való pazarlása.

Az emberiség érdekében, a népek javára az SZKP és a szovjet állam kitart a fegyverkezési hajsza beszüntetésére, a leszerelésre, a béke és a biztonság szavatolására irányuló intézkedések nagyszabású konstruktív programja mellett.

Az SZKP történelmi feladatnak tekintve a szigorú, kiterjedt nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló általános és teljes, leszerelést, következetesen törekszik:- a katonai készülődés korlátozására és szűkítésére, különösen a tömegpusztító eszközök területén. L katonai készülődésből teljes egészében elsősorban ki kell zárni a világűrt, hogy az r.e legyen a katonai versengés színtere, a ha Iái és a pusztulás forrása. A világűr kutatá sa és meghódítása csak békés célból, a tudomány és a termelés fejlesztése érdekében és a népek szükségleteivel össz- (Folytatás a 8. oldalon)