Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-10 / 58. szám, hétfő
A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK PROGRAMJA (Folytatás a 3. oldalról) es alkalmazottak számára megállapított mértékhez. Fejlesztik a szociális otthonok és a rokkantakat befogadó .intézmények hálózatát, javul bennük az ellátás. Nagy jelentőségű társadalmi és gazdasági feladat azoknak a lehetőségeknek a szélesítése, amelyek biztosítják, hogy a nagy tapasztalad nyugdíjasok erejükhöz mérten részt vehessenek a munkában, a társadalmi életben és a nevelésben. A nép életkörülményeinek javításában mind nagyobb jelentőségű a társadalom és a természet, az ember és a természeti környezet kölcsönhatása. A szocialista társadalom, amely tudatosan építi jövőjét, tervszerűen, gondosan használja fel a természeti kincseket, és élenjár abban a küzdelemben, amelyet az emberiség bolygónk természeti kincseinek megőrzéséért és gyarapításáért folytat. A párt feltétlenül szükségesnek tartja a természeti kincsek kiaknázása feletti ellenőrzés erősítését, a lakosság ökológiai nevelésének megkezdését. Az osztálykülönbségek leküzdése, a szociálisan egynemű társadalom kialakítása A mostani fejlődési szakaszban a társadalmi viszonyok fejlődésének fontos törvényszerűsége a munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség közeledése, az osztály nélküli társadalmi szervezet létrejötte, a munkásosztály e folyamatban játszott döntő szerepének fennmaradása mellett. A munkásosztály politikai tapasztalata, magas fokú öntudata, szervezettsége és akarata forrasztja eggyé egész társadalmunkat. A munkásosztály általános műveltségének és szakmai képzettségi színvonalának emelkedése, termelési és társadalmi-politikai aktivitásának növekedése egyszersmind növeli ennek az osztálynak az élcsapatszerepét, a szocializmus tökéletesítésében, a kommunizmus építésében. A párt mezőgazdasági politikájának következetes végrehajtása során a mezőgazdasági munka átalakul az ipari tevékenység egy válfajává, a város és a falu közötti lényeges szociális, kulturális és életmódbeli különbségek elmosódnak. A parasztság -életformája és munkájának jellege mindinkább hasonlóvá válik a munkásosztály életformájához és munkájának jellegéhez. Az említett osztályok közötti különbségek leküzdése, az osztály nélküli társadalom létrejötte országunkban a kommunista formáció első, szocialista szakaszának történelmi keretei között megy végbe. A termelőerők forradalmi átalakulásai azt eredményezik, hogy a munkások és a kolhozparasztok széles tömegeinek tevékenységében megnő a szellemi munka aránya. Egyidejűleg számszerűleg gyarapodik az értelmiség, növekszik alkotó részvétele az anyagi termelésben és a társadalmi élet más területein. Mindez elősegíti a fizikai és a szellemi munka közötti lényeges különbségek fokozatos megszűnését, az összes társadalmi csoport közeledését. Ezeknek a különbségeknek a teljes leküzdése, a szociálisan egynemű társadalom létrejötte a kommunizmus magasabb szakaszában fejeződik be. Mindemellett, amíg ilyen különbségek még vannak, a párt elsőrendű fontosságú feladatának tekinti, hogy politikájában tüzetesen számításba vegye az osztályok és a társadalmi csoportok érdekeinek sajátosságait. Nagy figyelmet fog fordítani az ország különböző területein élő lakosság munka- és életfeltételeinek kiegyenlítésére. A szovjet társadalom szerkezetében megnő a dolgozókollektívák szerepe. A párt ereje teljéből hozzájárul ahhoz, hogy minden dolgozókollektíva a nép szocialista önkormányzatának társadalmi sejtjévé váljon, hogy megvalósuljon a dolgozók mindennapi tényleges részvétele azoknak a kérdéseknek a megoldásában, amelyek a vállalatok, az intézmények és a szervezetek munkájával, a fejlesztéssel, a személyiség alkotó erőinek felhasználásával függnek össze. Szükségesnek tartja továbbá, hogy célratörően növekedjék a dolgozókollektivák befolyása a társadalmi élet minden területére, bővüljön a jogkö- rük s egyidejűleg növekedjék felelősségük a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlő- '"cTés konkrét feladatainak megoldásáért. A szocialista nemzetek és nemzetiségek további fejlődése és közeledése Az SZKP tevékenységében körültekintően figyelembe veszi a szovjet társadalom soknemzetiségű jellegét. A megtett út eredményei meggyőzően tanúsítják: a múltból örökölt nemzetiségi kérdést a Szovjetunióban sikerrel megoldották. Hazánkban a nemzetiségi viszonyokat a nemzetek és a nemzetiségek további felvirágzása és folyamatos közeledése jellemzi, amely az önkéntesség, az egyenlőség, a testvéri együttműködés alapján megy végbe. Megengedhetetlen ebben a tekintetben a folyamatok mesterséges erőltetése csakúgy, mint a fejlődés megérett objektív irányzatainak feltartóztatása. Ez a fejlődés a távoli történelmi távlatban a nemzetek teljes egységét hozza magával. Az SZKP abból indul ki, hogy soknemzetiségű szocialista államunkban a közös munka és az együttélés folyamatában több mint száz nemzet és népcsoport körében törvényszerűen keletkeznek új feladatok a nemzetiségi viszonyok tökéletesítésében. A párt ezeket a lenini nemzetiségi politika kipróbált elvei alapján oldotta meg, s oldja meg a jövőben is. Ezen a területen a következő fö feladatokat tűzi ki:- az egységes, Szövetségi, soknemzetiségű állam minden módon való erősítése és fejlesztése. Az SZKP továbbra is következetesen harcolni fog a lokálpatriotizmus és a nemzeti szűklátókörűség minden megnyilvánulása ellen, és ezzel egyidejűleg folyamatosan gondoskodik róla, hogy a köztársaságok, az autonóm területek és az autonóm körzetek szerepe tovább növekedjék az egész nép feladatainak megoldásában, valamennyi nemzetiséghez tartozó dolgozó tevékenyen vegyen részt a hatósági és igazgatási szervek munkájában. A szocialista föderalizmus és a demokratikus centralizmus lenini elveinek alkotó alkalmazása alapján gazdagodnak majd a nemzetek közötti kapcsolatok formái az egész szovjet nép, minden nemzet és nemzetiség javára;- az egyes köztársaságok anyagi és szellemi potenciáljának növelése az egységes népgazdasági komplexum kereteiben. A szövetségi és autonóm köztársaságok, autonóm területek és körzetek kezdeményezéseinek összehangolása, az országos méretű központi irányítás lehetővé teszi az egész ország erőforrásainak, a helyi természeti és egyéb sajátosságoknak ésszerűbb felhasználását. Feltétlenül szükséges, hogy következetesen mélyüljön a munkamegosztás a köztársaságok között, kiegyenlítődjenek a gazdálkodás feltételei, ösztönözzék a köztársaságok tevékeny részvételét új területek gazdasági kiaknázásában, fejlődjék a munkások és a műszaki szakemberek köztársaságközi cseréje, szélesedjék és javuljon a magasan képzett szakemberek nevelése az országban élő valamennyi nemzet és népcsoport tagjai körében;- a tartalmában szocialista, nemzeti formájában sokrétű, szellemében pedig internacionalista, egységes szovjet kultúra fejlesztése - a Szovjetunió népeinek különleges, haladó hagyományai és legjobb eredményei alapján^-, a nemzeti kultúrák gyarapodása és közeledése, kölcsönös kapcsolataik erősödése mind gyümölcsözőbbé teszi egymás gazdagításának folyamatát, a legszélesebb lehetőségeket nyitja meg a szovjet emberek előtt ahhoz, hogy részesüljenek mindazon értékekből, amelyeket az ország egyes népeinek tehetsége létrehozott. A jövőben is biztosítani fogjuk a Szovjetunió minden állampolgára számára anyanyelvűk szabad fejlesztését és egyenjogú használatát. Emellett, tekintve, hogy az orosz nyelvet a szovjet emberek önkéntesen elfogadták a nemzete^ közötti érintkezés eszközeként, ennek a nyelvnek az ismerete a nemzeti nyelv mellett mindenki számára hozzáférhetővé teszi a tudomány és a technika, a hazai és a világkultúra eredményeit. A párt abból indul ki, hogy a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósítása, a népek barátságának minden módon való erősítése a szocializmus tökéletesítésének szerves része, a társadalmi gyakorlat által igazolt folyamat, amely soknemzetiségű szocialista hazánk további felvirágzásához vezet. hoz, hogy szigorúan megtartsák a tanácsokról, mint olyan szervekről szóló lenini útmutatásokat, amelyek nemcsak döntéseket hoznak, hanem megszervezik, ellenőrzik is végrehajtásukat. Bármilyen szintű tanács tevékenységében egyre teljesebben kell érvényesülniük a munka demokratikus elveinek: a kérdések kollektív, szabad, tárgyszerű megvitatásának és a kérdésekről való döntésnek; a munka nyilvános jellegének; a küldöttek bírálatának és önbírálatának, felelősségüknek és rendszeres beszámoltatásuknak, egészen odáig, hogy vissza lehessen hívni azokat, akik nem voltak méltók a választók bizalmára. Továbbá ellenőrizni kell a végrehajtó és más szervek munkáját, széleskörűen be kell vonni az állampolgárokat az irányításba. A párt töretlenül követi az igazgatás, az állami döntések kidolgozása és meghozatala demokratizálásának irányvonalát. Ez biztosítja a legjobb változatok kiválasztását, a különböző észrevételeknek, javaslatoknak a számbavételét és összevetését. Bővül azon kérdések köre, amelyekről csak azután lehet dönteni, hogy a dolgozókollektívák, a tanácsok állandó bizottságai, a szakszervezeti, Kom- szomol- és más társadalmi szervezetek megvitatták őket. A legfontosabb törvény- tervezetekről és döntésekről össznépi vitát és szavazást fognak rendezni. Tovább kell tökéletesíteni a választói utasítások, az állampolgároktól érkezett bejelentések és javaslatok összegzésének és megvalósításának, a közvélemény-kutatásnak a rendszerét, jobban kell tájékoztatni a lakosságot a hozott döntésekről és végrehajtásuknak az eredményeiről. Rendkívüli jelentőségűvé válik a dolgozókollektívák jogainak bővülése és aktivitásuk fejlődése a termelési, a szociális és a kulturális építés irányításának minden kérdésében és a társadalom politikai életében. Növekedni fog a dolgozókollektívák plénum- és tanácsüléseinek szerepe, valamint a vállalati vezetőségek felelőssége határozataik megvalósításáért. Áttérünk a mesterek, a művezetők és a további termelési részlegek vezető dolgozói választhatóságára. Rendkívül fontos az államapparátus és minden közigazgatási szerv tevékenységének tökéletesítése. A tanácsi apparátus a népet szolgálja, és a népnek köteles beszámolni munkájáról. Szakképzettnek és operatívnak kell lennie. Törekedni kell arra, hogy az irányítási gépezet munkája egyszerűbb és kevésbé költséges legyen, meg kell szüntetni a felesleges státuszokat, gyökeresen ki kell irtani a bürokratizmust és a hivatali szemléletet, a szűklátókörűséget, a helyi érdekek előtérbe helyezését, haladéktalanul meg kell szabadulni a hozzá nem értő és kezdeményezésre képtelen dolgozóktól. Határozottan véget kell vetni a lelkiismeretlenségnek, a hivatali beosztással való visszaélésnek, a karrierizmusnak, a személyes meggazdagodásra való törekvésnek, a sógor- ság-komaságnak és a protekcionizmusnak, s büntetni kell azt. A párt szükségesnek tartja, hogy feltétlenül érvényesítsék az állami szervekben dolgozók beszámolási kötelezettségének elvét, az állások betöltésénél a választhatóság bővítését, s a pályázati rendszert. Minden egyes vezető személyes felelőssége mellett következetesen érvényesíteni kell a munkában a kollektivitást, a dolgozók tárgyilagos értékelését gyakorlati tevékenységük alapján s hatékonyan ellenőrizni kell a hozott döntések tényleges teljesítését. Az SZKP aktívan elő fogja segíteni, hogy hatékonyabbá váljék az állami és a társadalmi ellenőrzés. A népi ellenőrzési szervekben végzett munkát úgy tekinti, mint a dolgozók politikai érettsége és aktivitása fokozódásának fontos formáját a nép érdekeinek védelmében a munka iránti állami szemléletre, a közvagyon jó gazda módjára való kezelésére történő nevelésben. A párt állandó gondja volt és marad az állami és társadalmi élet jogi alapjának megszilárdítása, a szocialista törvényesség és jogrend rendíthetetlen megtartása, a bírósági szervek, az ügyészi felügyelet, az igazságszolgáltatás és a belügyminisztériumi szervek munkájának javítása. Az állami szerveknek minden szükségeset meg kell tenniük a szocialista tulajdon sérthetetlensége megóvásáért, az állampolgárok személyes vagyonának, becsületének, méltóságának a megvédéséért, határozott harcot kell folytatniuk a bűnözés, a részegeskedés és az alkoholizmus ellen, meg kell előzniük minden bűn- cselekményt s előidéző okaikat, s eközben támaszkodniuk kell a dolgozókollektívák, a társadalmi szervezetek és minden dolgozó támogatására. A Szovjetunió Kommunista Pártja a szocialista haza védelmét, az or- (Folytatás az 5. oldalon) 4. A szovjet társadalom politikai rendszerének fejlődése A szocialista forradalom eredményeképpen létrejött proletárdiktatúra döntő szerepet játszott az új társadalom megteremtésében. E folyamatban maga is változásokon ment át. A kizsákmányoló osztályok felszámolásával fokozatosan érvényét veszítette az általa végrehajtott ama funkció, hogy elnyomja a megdöntött kizsákmányolok ellenállását, és teljes erővel kezdtek megvalósulni fő, alkotó feladatai. A proletárdiktatúra, miután teljesítette történelmi küldetését, valamennyi dolgozó politikai hatalmává változott át, a proletár állam pedig össznépivé vált. Hazánkban a szocializmus tökéletesítésének fö eszközévé vált, míg nemzetközi szinten a szocialista vívmányok védelmével, a világ szocializmus pozícióinak megszilárdításával, az imperialista erők agresszív politikájával való szembeállással, a valamennyi néppel folyó békés együttműködés fejlődésével kapcsolatos funkciót tölti be. Az SZKP úgy véli, hogy a fejlődés jelenlegi szakaszában a társadalom politikai rendszere fejlesztésének stratégiai vonala a szovjet demokrácia tökéletesítése a nép.szo- cialista önigazgatásának egyre teljesebb megvalósulása annak alapján, hogy a dolgozók, kollektíváik és szervezeteik aktívan és hatékonyan részt vesznek az állami és a társadalmi élet kérdéseinek a megoldásában. E folyamat vezető ereje a párt, a szovjet társadalom politikai rendszerének magva. Vezetésével funkcionál e rendszer összes többi láncszeme: a szovjet állam, a szak- szervezetek, a komszomol, a szövetkezetek és más társadalmi szervezetek, amelyek tükrözik a lakosság valamennyi rétege, az ország valamennyi nemzete és nemzetisége érdekeinek egységét és sajátosságát. Az SZKP az alkotmány keretei között fejti ki tevékenységét, irányítja és összehangolja az állami és társadalmi szervezetek munkáját, gondoskodik róla, hogy mindegyikük betöltse funkcióit. A párt tevékenységével példázza, hogyan kell szolgálni a nép érdekeit, tiszteletben tartani a szocialista demokratizmus elveit. A párt gondoskodik róla, hogy a társadalom és az állam igazgatásában a nép szocialista önigazgatásának elveit kövessék, azaz hogy az igazgatás ne csak a dolgozók érdekében működjék, hanem törvényszerűen minél nagyobb mértékben a dolgozóknak közvetlen ügyévé váljék, akik - Lenin szavaival élve - nem ismernek el maguk fölött semmilyen más hatalmat, mint saját egyesülésük hatalmát. A párt a jövőben is elő fogja segíteni, hogy bővüljenek és gazdagodjanak az állampolgárok társadalmi-gazdasági, politikai és személyi jogai, szabadságjoga., hogy egyre kedvezőbb feltételek és garanciák jöjjenek létre e jogok teljes érvényesüléséhez. A szovjet embernek minden lehetősége megvan állampolgári akaratának és érdekeinek kifejezéséhez és érvényesíté- ' séhez, élvezi mindazokat a jogokat, amelyeket számára a szocializmus biztosít. Amikor a szovjet állampolgár érvényesíti jogait és él szabadságával, akkor ez elválaszthatatlan attól, hogy eleget tegyen alkotmányos kötelezettségeinek. Nincsenek jogok kötelességek nélkül, nincsenek kötelezettségek jogok nélkül - ez a szocialista társadalom örök érvényű politikai elve. Az SZKP a jövőben is határozottan arra törekszik, hogy minden egyes szovjet ember olyan szellemben nevelkedjék, hogy világosan megértse jogainak, szabadságának és kötelezettségeinek egységét. A párt politikájának kulcskérdése a szovjet szocialista állam fejlődése és megerősödése, demokratikus, össznépi jellegének és alkotó építő szerepének mind teljesebb kibontakoztatása. Az SZKP állandóan gondoskodik a népi küldöttek tanácsai által kifejtett tevékenység javításáról. A tanács a Szovjetunió politikai alapja, a nép szocialista önigazgatásának fő láncszeme. A párt nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy tökéletesebbé váljanak a népképviseleti formák, fejlődjenek a szovjet választási rendszer demokratikus elvei, biztosítsák a képviselő- és tanácsjelöltek emberi és szakmai tulajdonságainak szabad és minden oldalú megvitatását abból a célból, hogy a tanácsokba beválasszák a munkásosztály, a kolhozparasztság, a népi értelmiség, az ország minden nemzete és nemzetisége arra legméltóbb és legtekintélyesebb képviselőit. Abból a célból, hogy javuljon a tanácsok munkája és új erők áramoljanak beléjük, azért, hogy a dolgozók további milliói járják ki az államigazgatás iskoláját, a tanácstagok testületét a választásokon rendszeresen megújítják. Az SZKP szüntelenül elősegíti azt, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a szövetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsai következetesen tökéletesítsék a törvényhozást, hatékonyan oldják meg a kulcsfontosságú bel- és külpolitikai problémákat, amelyek a hatáskörükbe tartoznak s energikusan irányítsák a tanácsokat, ellenőrizzék a beszámolásra kötelezett szervek munkáját. Tovább fog növekedni a helyi tanácsok szerepe és felelőssége a térségek komplex gazdasági és társadalmi fejlesztésében, a helyi jelentőségű feladatok önálló megoldásában, a területükön működő szervezetek tevékenységének összehangolásában és ellenőrzésében. Meg kell teremteni minden feltételt ahÚJSZÚ 4 1986. III. 10.
