Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám, szombat

A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK PROGRAMJA ÚJ SZÚ 7 1986. III. 8. (Folytatás a 6. oldalról) A párt a továbbiakban is lankadatlan gondot fordít a termelőerők telepítésének tökéletesítésére, amelynek biztosítania kell a társadalmi munkával való takarékossá­got, az ország minden térségének komplex és hatékony fejlődését. A társadalmi mun­kamegosztás elmélyítése alapján minden szövetségi köztársaság népgazdasága tovább fog fejlődni, nagyobb részt fog vál­lalni az egész ország szükségleteinek ki­elégítéséből. Tovább kell javítani a már kialakult területi-termelési egységek és gazdasági kapcsolatok szerkezetét, arra kell törekednünk, hogy a feldolgozó vállala­tok a nyersanyagok lelőhelyéhez minél közelebb legyenek. Jobban ki kell használ­ni a kis és közepes városok, valamint a munkástelepülések lehetőségeit a sza­kosított üzemek telepítésével, amelyek a nagyvállalatok számára termékeket állíta­nak elő, mezőgazdasági és helyi nyers­anyagokat dolgoznak fel, és a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtanak. A párt gazdasági stratégiájának alkotó eleme volt és marad a termelőerők gyorsí­tott fejlesztése Szibériában és a Tá­vol-Keleten. Az új körzetek hasznosítá­sakor rendkívüli gazdasági és politikai je­lentősége van annak, hogy a termelési feladatoktól elválaszthatatlanul, hozzájuk kapcsolódva - a munkafeltételek és az emberek életkörülményeinek javítása ér­dekében - fejlődjék a szociális infrastruk­túra. A népgazdaság fejlődési perspektívái­nak meghatározásakor az SZKP abból in­dult ki, hogy tökéletesíteni kell a külgaz­dasági stratégiát, teljesebben ki kell használni a kölcsönösen előnyös nemzet­közi munkamegosztás lehetőségeit, és mindenekelőtt a szocialista gazdasági in­tegráció előnyeit. Mélyülni fognak a külgaz­dasági és tudományos-műszaki kapcsola­tok, progresszív szerkezetű változásokra kerül sor a kivitelben és a behozatalban a népgazdaság hatékonyságának fokozá­sa, valamint a stratégiailag fontos irányok­ban a tőkés országoktól való függetlenség biztosítása érdekében. A szocialista termelési viszonyok, az irányítási rendszer és a gazdálkodási módszerek tökéletesítése A társadalmi gazdasági fejlődés meg­gyorsításának elengedhetetlen feltételei közé tartozik a termelési viszonyok állandó tökéletesítése, a dinamikusan fejlődő ter­melőerőkkel való stabil összhangjának a fenntartása, s a közöttük kialakuló nem antagonisztikus ellentmondások idejeko­rán való feltárása és megoldása. Továbbra is a párt figyelmének a közép­pontjában fog állni a termelési eszkö­zök társadalmi tulajdonának a meg­szilárdítása és gyarapítása, a terme­lési eszközöké, mint a szocializmus gazda­sági rendszerének alapjáé. Tovább kell emelni a termelés társadalmasításának, tervszerű szervezésének színvonalát, szüntelenül javítani kell az össznépi tulaj­don előnyei és lehetőségei érvényesítésé­nek formáit és módszereit. A mezőgazdasági termelőerők fellendü­lése, a gazdaságok közötti kooperáció és az agráripari integráció fejlődése elő fogja segíteni a szövetkezeti és az össznépi tulajdon közeledését, távlatilag pedig összeolvadását. Ez a folyamat a szocialis­ta tulajdon mindkét formája fejlődésének és erősödésének, a gazdaság termelőszö­vetkezeti szektorában rejlő lehetőségek mind teljesebb érvényesítésének eredmé­nyeként valósul meg. A párt a dolgozókollektívákban és min­den dolgozóban következetesen ki fogja alakítani a közvagyon tulajdonosának ér­zését. Megteszi a szükséges intézkedése­ket a szocialista tulajdon védelmére, arra, hogy felszámolja az önző célokra történő felhasználására irányuló mindennemű kí­sérletet, hogy kiirtsa a javak megszerzésé­nek a szocializmustól idegen formáit és hogy biztosítsa az állampolgárok személyi tulajdonra való alkotmányos jogát. A párt nagy jelentőséget tulajdonít az elosztási viszonyok tökéletesítésé­nek, amelyek aktívan befolyásolják a tár­sadalmi termelés fejlesztéséhez fűződő kollektív és személyi érdekeltség növeke­dését, az emberek életszínvonalát és élet­módját. Következetesen fog érvényesülni a társadalmi termék és a nemzeti jövede­lem leghatékonyabb elosztásának irányvo­nala, az az irányvonal, hogy az elosztási mechanizmus megbízhatóan vegye elejét a nem munkával szerzett jövedelmeknek, a bérezési egyenlósdinek, és mindannak, ami nem felel meg a szocialista társadalmi normáknak és elveknek. Szigorúan ellen­őrizni kell a munka és a fogyasztás mérté­két, erősíteni kell a kollektívák és minden egyes dolgozó érdekeltségét a minél jobb népgazdasági eredmények elérésében, okosan össze kell kapcsolni a munka anyagi és erkölcsi ösztönzőit. Időszerű feladat a csereviszonyok továbbfejlesztése, fokozni kell a gazdasági kapcsolatok megbízhatóságát, törekedni kell a kereslet és a kínálat dinamikus összhangjára, gyorsítani kell az anyagi erőforrások és a pénzeszközök forgását, meg kell gyorsítani a forgóeszközök meg­térülését. Teljesebben ki kell aknázni az áru-pénz viszonyokat a szocializmusban rájuk jel­lemző új tartalomnak megfelelően, a ter­melés hatékonyságának a fokozása, a tö­kéletesebb elosztás, csere és fogyasztás céljából. Erősíteni kell a takarékossági rendszert, az elvégzett munka mennyiségi és minőségi rubelfedezetének ellenőrzé­sét, alkalmazni kell a gazdasági szabályo­zók és ösztönzők egész eszköztárát, meg kell szilárdítani az állami költségvetést és növelni kell a rubel vásárlóerejét. Az ország társadalmi gazdasági fejlődé­sének meggyorsítása szükségessé teszi a népgazdaság irányításának töké­letesítését, a gazdasági mechanizmus megbízható és hatékony működését amely felöleli a gazdálkodás különböző rugalmas formáit és módszereit, ez megköveteli, hogy ezek a formák és módszerek megfe­leljenek a gazdasági fejlődés változó felté­teleinek és a megoldandó feladatok jelle­gének. Az irányítás tökéletesítésében a gazda­ság szocialista tervezési rendszere előnye­inek és lehetőségeinek, a gazdasági tör­vényszerűségeknek mélyebb és sokolda­lúbb alkalmazására kell támaszkodni, tel­jes mértékben számításba véve a termelő­erők és a termelési viszonyok változásait, a dolgozók széles tömegei képzettségé­nek, öntudatának, szakképzettségének és tapasztalatának a növekedését. Biztosítani kell az egyéni érdekeknek, a dolgozókol­lektívák érdekeinek, a különböző társadal­mi csoportok érdekeinek legkedvezőbb összehangolását az állami, össztársadalmi érdekekkel, ily módon felhasználva őket a gazdasági növekedés mozgatóerőiként. Az irányítás egész rendszerének azt kell céloznia, hogy a népgazdaság minden egyes ágazata nagyobb mértékben járuljon hozzá a végcél eléréséhez - a társadalom szükségleteinek legteljesebb kielégítésé­hez a lehető legkevesebb erőforrás fel- használásával. Ez a szocialista gazdálko­dás megmásíthatatlan törvénye, az ágaza­tok, egyesülések, vállalatok, valamennyi termelési egység tevékenysége megítélé­sének alapismérve. Biztosítani kell az irányítás lenini elvei­nek mir,H«nekelőtt a két oldalának egysé­gében értelmezett demokratikus cent­ralizmus elvének következetes megvaló­sítását, ami megköveteli mind a központi irányítás hatékonyságának fokozását, mind az egyesülések és vállalatok gazda­sági önállóságának és felelősségének je­lentős bővítését. A vezetés központi szerveinek figyelmét mind nagyobb mértékben a gazdasági és társadalmi fejlődés stratégiai feladatainak teljesítésére, egységes politika gyakorlati megvalósítására kell szentelni a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés és a beruházások, a népgazdasági strukturális átalakítások, a társadalmi termelés arányosságának ki­alakítása, az állami tervtartalékok rendsze­rének megszilárdítása, a termelőerők tele­pítése, a munka szerinti javadalmazás és a társadalombiztosítás, az árak, a díjtéte­lek, a pénzügy, a nyilvántartás és a statisz­tika területén. A párt szükségesnek tartja a gazdaság- politika megvalósítási eszközeként funkcio­náló tervezési tevékenység hatékony­ságának növelését. A tervezés aktiv esz­közként kell, hogy hozzájáruljon az ország társadalmi-gazdasági fejlesztésének meg­gyorsításához, a termelés intenzifikálásá- hoz a tudományos-műszaki haladás alap­ján, a korszerű gazdasági döntések hoza­talához, biztosítania kell a gazdaság ki­egyensúlyozott és dinamikus növekedését. A tervekben vezető helyet kell hogy kapja­nak azok a minőségi mutatók, amelyek a tudomány és technika vívmányai alapján tükrözik az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, az innovált termékek volu­menét, a munka termelékenységének nö­vekedését a tudomány és technika vívmá­nyai alapján. Átfogóan kell megoldani a gazdasági és szociális feladatokat, szer­vesen össze kell hangolni a hosszú távú, ötéves és éves terveket, emelni kell a ter­vezés tudományos megalapozottságának szintjét, erősíteni kell a tervfegyelmet, el­sőbbséget kell biztosítani az országos ér­dekeknek, határozottan meg kell gátolni az ágazati érdekek, a lokálpatriotizmus, a bü­rokrácia és a voluntarizmus bármely meg­nyilvánulását. (A program befejező részét lapunk hétfői számában közöljük). Milyen lesz az I. labdarúgó-liga tavaszi idénye? Férfi kézilabda-VB A színvonalas, a becsületes játék a tét Magyar-jugosziáv döntő Több mint háromhónapos szünet után újra itt van az ezerarcú futball, millió változattal, kétszer annyi hoz­záértővel: holnap megkezdődik az 1985/86-os bajnokság tavaszi idé­nye. Sokat várunk tőle; évente hosz- szú esztendők óta. Hogy több örö­münk telik benne. Az elmúlt idény­ből ugyanis mindig megmarad az emberben valami, ami nem tetszik, jobbra, szebbre vágyik. Egy dolog­ban mindnyájan megegyezünk: a ta­valyinál színvonalasabb labdarú­gást szeretnénk. Attraktívabbat, bát­rabbat, izgalmasabbat, hogy minden mérkőzésre emlékezzünk a követke­ző fordulóig. Ennek természetesnek kellene lenni az élvonalban. Tudjuk azonban, hogy a legtöbbször nem így van; labdarúgásunk tavaly ősz­szel szürke és középszerű volt. A hazaiak megelégedtek az egy-két- gólos vezetéssel, a vendégek a szo­ros vereséggel, s közben a néző úgy érezte, feleslegessé vált a lelátón, kedvencei fülük botját se mozgatják érdekükben. Évek óta a gyorsaságot, a technikát (a gyors labdavezetés közbeni techni­kát), a folyamatos és lendületes táma­dójátékot hiányoljuk az I. ligás csapa­toktól. Az igazi sport, így a labdarúgás sosem süllyedhet oda, hogy csak küz­delem, az ellenszenves, gólt nem kap­ni taktika jellemezze. A kulcs az edzők kezében van, akik harcba vezénylik „katonaságukat", megszabják a takti­kát, amely nem szabadna hogy domi­náljon. Elsősorban játszani, futballozni kell a pályán. A taktikának mindig me­résznek, férfiasnak kell lennie, mert a labdarúgásban is csak sportról van szó. Elsősorban sportról és semmi másról. Szinte havonta hoztunk hatá­rozatokat, felhívásokat: az élvonalbeli futball szolgálja a széles néptömegek szórakozását. És szolgálja? Nem. Ért­hető tehát, hogy egyre csökken a né­zőszám. A futballisták a bajnoki meccse­ken nem is annyira a játékkal törőd­nek, mint inkább a pontszerzéssel, esetleg azzal, hogy minél kevesebb gólt kapjanak idegenben. Akik ezt az elvet vallják (a játékosok mellett az edzők és vezetők is) sírásói a sport­ágnak. A labdarúgás a legszebb játék, amit az emberiség valaha is kigondolt. Vonzza a futballistákat, a nézőket, s a közvéleményt. Ha szociológiai fel­mérést végzünk, hogy hány embert érdekel a futball, hányán beszélnek, vitatkoznak róla, hányán élnek bűvöle­tében, milliós számokat kapnánk. Az I. liga színvonala azonban nincs arány­ban a nézők érdeklődésével. Ez nem véletlen. Ha ugyanis meg­számlálnánk, hogy hány csapatnak van ideális feltétele a működéshez, a szám több tízre rúgna. Ha azonban megkérdeznénk, hogyan használják ki a feltételeket, úgy, hogy nyugod­tan elmondhassák, színvonalas lab­darúgást játszanak, az egyik kezün­kön is megszámlálhatnánk az együt­teseket. Sőt, még maradna szabad ujjunk is. Miért ez a nagy különbség a lehető­ségek és a valóság között? A válasz kézenfekvő. A feltételek megteremté­sében nagyon is igényesek vagyunk, ám a játékosokkal, edzőkkel, vezetők­kel szemben már nem annyira. Néha bizony nevetséges a lojalitás. Az egye­sületekben valahogy leszoktak a kö­vetkezetes, igényes és disztingvált gondolkodásmódról. És ez megmutat­kozik pályán kívül is. Nemcsak a labda­rúgásról van szó, hanem a fiatal nem­zedék neveléséről is. És ez nem kis dolog. Sok fiatal gondol a futballra. És sok ezren nem tudnak élni nélküle. Sikerül-e megmagyarázni futballistáinknak, hogy manapság a néző válogatós? Elég két-három érdektelenül játszott meccs és a szurkoló meggondolja, hogy je­gyet váltson, hogy családját ott­hagyva feláldozza-e szabad idejét a gyakran érdektelen látványért. Már régen elmúltak azok az idők, amikor a futball volt az egyetlen és legol­csóbb vasárnapi szórakozás. Az él­vonalbeli labdarúgókat a tavaszi idénytől semmi (?) sem gátolja a maximális edzésben, a becsületes játékban. Mivel minden elmélet any- nyit ér, amennyi a gyakorlatban megvalósul belőle, most már csak remélni lehet, a csapatok jobb, szel­lemesebb, élvezetes játékra fognak törekedni. Nem marad más hátra, mint abban bízni, hogy az I. liga tavaszi idénye jobb lesz az őszinél. Izgalomban bizo­nyára nem lesz hiány, mert a minden kezdeményezést megölő középszerű­ség következtében annyira kiegyen­lített a táblázat, hogy minimálisak a pontkülönbségek a csapatok között. A 4. Olomoucot például csak négy pont választja el a 15. Č. Budéjovicétől. A néző azonban nemcsak izgulni akar. örülni is. A szép és modern játéknak, a góloknak. Nem vagyunk túlságosan derűlátók. De a szurkoló sosem hagy fel minden reménnyel. Nem várunk csodákat a tavaszi idénytől, hiszen a háromhónapos szünet nagyon kevés ahhoz, hogy lényeges változások történjenek labdarúgásunkban. De üdvözöljünk minden olyan edzőt, aki elsősorban játszani küldi pályára csapatát, nem pedig ellenszenves taktikával a pontszerzés érdekében; üdvözöl­jünk minden olyan futballistát, aki az első perctől az utolsóig képes hajta­ni, minden olyan bírót, aki nem adja be derekát semmilyen külső nyo­másra, és aki a vendégeket is „pár­tolja“ néhanapján; és becsüljünk minden olyan nézőt (egyre fogyat­koznak), aki elítéli a sportszerűtlen, durva játékot, az alattomos labdarú­gást. Tudjuk, a futballban minden minden­nel összefügg. Éppen ezért egy apró következetlenség elég ahhoz, hogy az elképzelésekből és tervekből csalódá­sok legyenek; éles lesz a harc a bent- maradásért és a bajnoki címért, a ku­pákban való szereplésért. Jó lenne, ha a szövetség nemcsak nézne, hanem látna is. Mert a múltban minden gyanús esettel kapcsolatban bebizonyította, hogy semmit sem lehet bizonyítani. (T. V.) India - Csehszlovákia 1:1 (ČSTK) - Delhiben az első két egyes mérkőzéssel megkezdődött az India - Csehszlovákia Davis Kuba tenisztalálkozó: Krisnán- Šmíd 6:4, 6:2, 7:5. Šmídnek nem ment az adogatás. Mečíŕ - V. Amritraj 6:0, 7:5, 6:4. A 30 fokos hőséghez meglepetésre a cseh­szlovák teniszező alkalmazkodott jobban. Ma a párosok mérkőzé­sére kerül sor. Csütörtökön este mindkét elődöntő csoportban befejeződtek a küzdelmek a Svájcban folyó férfi kézilabda VB-n. Eredmények - I. csoport: Jugoszlá­via - NSZK 19:17, NDK - Spanyolor­szág 19:21, Szovjetunió - Svájc 24:15. 1. Jugoszlávia 5 5 0 0 112:95 10 2. NDK 5 3 0 2 109:92 6 3. Spanyolország 5 2 1 2 92:87 5 4. Szovjetunió 5 2 0 3 1 04:109 4 5. NSZK 5 2 0 3 88:97 4 6. Svájc 5 0 1 4 82:107 1 II. csoport: Magyarország - Dél- Korea 34:28 (16:16), Izland - Svédor­szág 23:27, Románia - Dánia 16:18. 1. Magyarország 5 5 0 0 122:108 10 2. Svédország 5 4 0 1 112:93 8 3. Izland 5 2 0 3 114:117 4 4. Dánia 5 2 0 3 107:117 4 5. Románia 5 1 0 4 78:93 2 6. Dél-Korea 5 1 0 4 132:137 2 Az azonos helyen végzett csapatok helyosztókat játszanak, amelyekre teg­nap a késő esti órákban került sor. A döntőt ma 16.30 órakor Zürichben Magyarország és Jugoszlávia vívja. Az első hat helyezett részt vehet az 1988-as olimpián. A 7.-14 -ig végzett csapatok a B-csoportos VB-n indulhat­Nem lesznek gondok? Mivel a múltban a DAC labdarúgó- csapata tavasszal nehezen lendült já­tékba, most olyan értelemben tervez­ték a szakvezetők a téli felkészülést, hogy már az I. liga kezdetén megfelelő formában legyen az együttes. A formá- bahozás időszaka azonban nem úgy sikerült, ahogyan elképzelték, mert a jugoszláviai portyán irreális pályákon nem tudták lemérni a dunaszerdahelyi- ek (D. Streda) hol tartanak játékosság­ban és amikor hazajöttek, itthon is havas, jeges pálya fogadta őket. Az őszi idény legsikeresebb szlovákiai csapatában minden bizonnyal az ősz- szel szerepelt játékosok kapnak lehe­tőséget. Bertalan továbbra is sérült, nem valószínű, hogy az idén pályára lép. Ha az utóbbi hat fordulóban veret­len DAC hazai pályán olyan sikeres lesz, mint ősszel volt, nem kell félnie a kieséstől. Még egy hír a DAC háza tájáról: a futball nagy szerelmese, Weisz Mihály helyett (több mint egy évtizedig állt a DAC élén) Nagy József lett az egyesület elnöke. (ie) nak, míg a 15.—16. helyezettek a C- csoportban. A 13.-16. helyért: Csehszlovákia - Algéria 24:19 (9:8), Kuba - Lengyel- ország 23:27. 13. Csehszlovákia 3 3-0 0 74:64 6 14. Lengyelország 3 2 0 1 77:69 4 15. Kuba 3 1 0 2 71:78 2 16. Algéria 3 0 0 3 66:77 0 I. jégkorong-liga (r-zsi) - Tegnap négy csapat hely­osztó mérkőzéseket, négy pedig a kie­sés ellen játszott az I. jégkorong-ligá­ban. A Gottwaldov lett az 5., a Plzeň pedig a 7., mert másodszor is legyőzte ellenfelét. Ma és holnap az elődöntő visszavágóira (Pardubice - Košice, Jihlava - Litvinov) kerül sor. Vasár­nap a bajnokság négy sereghajtója (Slovan - Kladno, Brno - Č. Budéjo­vice) is jégre lép. Az 5. helyért TRENČÍN - GOTT- WALDOW 3:9! (2:0, 0:6, 1:3). Gól­ütők: Medŕik, Talpaš, Hazlinger, ill. Burič 2, Santárius 2, Václavíček, Pele, Jiskra, Radévič, Dobiášek. A 7 helyért: PLZEŇ - SPARTA 6:5 (3:0, 3:2, 0:3). Gólütők: Hauer 2, Ba- ďouček, Černý, Körinek, Kampf ill. Vlček, Látal, Doležal, Kastner, Jána. A kiesés ellen: SLOVAN - Č. BU­DÉJOVICE 6:3 (1:2, 3:0, 2:1). Gólü­tők: Bezák 2, Jaško, Pukalovič, Krá­lik, Bereš, ill. Ťoupal, Ondrejec, Lala. KLADNO - BRNO 1:7! (0:1, 1:5, 0:1). Gólütők: Kopecký, ill. Otoupalík 3, Nekola, Kron, Florián, Hŕstka. A sorrend: 1. Č. Budéjovice 9, 2. Brno 8, 3. Slovan 7, 4. Kladno 6 pont. ■ Mexikó 1:1 (1:1) arányú döntet­lent játszott Los Angelesben Dánia junior válogatottja ellen. Góllövők: Negrete, ill. Simonsen. ■ A kerékpáros Békeverseny 39. évfolyamára eddig 15 ország jelezte részvételét. ■ Inzellben a gyorskorcsolyázó VK-n az NDK-beli Karin Enke világcsú­csot futott az 1500 m-es távon 2:03,23 p-cel. ■ A VÍTKOVICE férfi asztalitenisz­csapata bejutott a BEK-döntóbe, miu­tán Ostravában 5:1-re legyőzte a Gdansk együttesét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents