Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-27 / 73. szám, csütörtök
A CSKP XVII. kongresszusának vitája (Folytatás az 5. oldalról) összes pártszervezet ezt csinálná, a szerződéses kapcsolatokban sokkal kevesebb lenne a probléma. A párt alapszabályzatában javasolt változások jóváhagyása után szemináriumot tartunk az összes pártalapszervezeti elnök számára. Azokról az alapszervezetekröl van szó, amelyekben bővül az ellenőrzési jogkör. E szemináriumok keretében átadjuk nekik az e téren szerzett tapasztalatokat, hogy gyorsan és helyesen éljenek ezzel a joggal. A gyakorlatban tapasztaljuk, hogy gyakran nem tesznek eleget az alapelvnek, miszerint aki irányít az ellenőriz is, hogy számos felelős dolgozó mindeddig többet beszél az ellenőrzés szükségességéről, mint ahogy él ennek lehetőségével. Erről tanúskodnak a vállalatok és üzemek belső ellenőrzésében tapasztalt fogyatékosságok, és az ellenőrzés alacsony színvonala is ezt bizonyítja. Ugyancsak ezt igazolják a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának, a kerületi és járási pártbizottságok koordinált ellenőrzései is. Az ellenőrzések során észlelteket és az ajánlásokat a kerületi, valamint a járási pártbizottsági elnökségek munkájuk során teljes mértékben kihasználják. A kerület összes pártszervének figyelme kiterjed a CSKP KB Elnöksége 1983 februárjában született levele alapelveinek teljesítésére is. Az az elv vezérel bennünket, hogy összes tevékenységünk, a pártszervek és -szervezetek igyekezete arra irányuljon, hogy a dél-morvaor- szági pártszervezet 222 ezer kommunistája álljon az élére a XVII. pártkongresszus határozatainak teljesítéséért folytatott küzdelemnek. Hogy Dél-Morvaország kommunistáira mindig és teljes mértékben számíthasson a központi bizottság. pasztalatot. Nem térhetünk ki e problémák megoldása elől. A megoldások ismertek, benne vannak a kongresszusi dokumentumokban. A párt mindannyiunktól, dolgozzunk bármilyen szakaszon és akármilyen tisztségben, megköveteli: ne felejtsük el, a döntő az lesz, miként tudjuk megnyerni az embereket a közös ügynek. A*dolgozó- kat fel kell keresnünk munkahelyükön és lakóhelyükön egyaránt, meg kell ismernünk problémáikat. Egyikünknek sem esne nehezére meghallani hangjukat és tanulni tőlük. Mindig ebben volt kommunista pártunk ereje. Tudatosítanunk kell, hogy az emberek mindannyiunkat a szerénység és a becsületes magatartás alapján ítélnek meg, aszerint, hogyan viszonyulunk hozzájuk és milyen lesz szavaink és tetteink egysége. A munkásosztály, mint egész történelme során, teljes mértékben támogatja pártunk politikáját, csatlakozik a XVII. pártkongresszus határozataihoz és felelős magatartással mindent megtesz teljesítésükért. Ezt akarom ígérni a prágai ČKD összes kommunistája és többi dolgozója nevében, valamint az egész 9. városkerület kommunistáinak a nevében. FRANTIŠEK KUBEŠ elvtárs, a Szocialista Munka Hőse, a prágai ČKD öntője A ČKD öntödéjének munkásai a politikai és gazdasági feladatok teljesítésével már évek óta megbízható támaszt jelentenek a prágai városkerületi és városi pártbizottság számára. Ugyanakkor a vállalat dolgozói érzékenyen reagálnak a párt központi bizottságának, illetve a csehszlovák kormány politikai és gazdasági döntéseire. Ebben nincs semmi rendkívüli. Hiszen ez a figyelem a széles nyilvánosságnak is a sajátja. A XVI. kongresszus óta számos jó eredmény született, de nagyon sok a nyílt probléma is. Olykor jómagamnak, mint a központi pártbizottság tagjának is nehéz érveket találnom néhány olyan döntésre és előírásra, amely kedvezőtlenül hat a termelésre és fékezi a termelőeszközök hatékony kihasználását. A munkahelyeken egyre gyakrabban találkozunk az akadozó anyag- és nyersanyagellátással, s az irányítás minden szintjén a sztereotip megoldásokkal. Nyíltan szólva erről, számos gazdasági vezetőnek nem akaródzik keresni azokat az utakat, hogy számunkra, munkások számára miként teremtsék meg - olykor rendkívüli módon - a folyamatos munka feltételeit. A munka valamilyen gépesítéssel történő köny- nyítéséről már nem is szólva. A mi nemzedékünk, amely - kevés kivétellel - megszokta, hogy most is ugyanolyan körülmények között dolgozik mint harminc évvel ezelőtt, ezt olybá veszi, hogy ránk nem hat olyan nyomasztóan, mint az utánunk következő, új nemzedékre. Az pedig már nem szívesen jön az ilyen környezetbe. így nagyon sokan hamar hátat fordítanak a vállalatnak, kedvezőbb, jobb munkahelyet keresnek, és gyakran jobban fizetettet is. Úgy véljük, hogy a felettes gazdasági szerveknek tudatosítaniuk kellene, hogy az öntödék mintegy alkatrészbázist jelentenek a végtermékek gyártásához, öntvények nélkül nem lesz sem kompresszor, sem mozdony és sok más termék sem népgazdaságunk számára. És ugyanakkor állandóan a géppark korszerűsítéséről beszélünk, továbbá a progresszív termelésről, a műszaki értelmiség tudásának kihasználásáról, a dolgozók szociális feltételeinek javításáról. És itt ugyanakkor szembe találjuk magunkat azzal a döntő momentummal, hogy az az üzem is, amely céltudatosan készül ezekre a feladatokra, a végső megbeszéléskor megállapítja, hogy a végrehajtásukhoz nemcsak hogy elegendő pénzeszköz nincs, hanem kapacitást sem tudnak biztosítani a kivitelezéshez. Szerintem ez egyike azoknak a példáknak, amikor helyes határozatot hoznak, teljesítése azonban már erősen sántít. A dolgozóknak nehéz megmagyarázni, hogy az emberek munkáját megkönnyítő nagy teljesítményű rakodógépre, amelyre már tíz esztendeje várunk, nincs pénz. Ezért - úgy vélem - felelősséggel kellene eszközölni a pénzeszközöket azokba az ágazatokba, melyek a nemzeti jövedelmet képezik, és nagyobb szerénységre kellene tanítani a nemtermelő és költségvetési szervezeteket. Több mint negyven éve dolgozom öntödében, és ezalatt az öntödei iparba számos technológiát vezettek be, melyek nemcsak hogy könnyítik munkánkat, hanem lehetővé teszik a jobb minőségű termelést, a nagyobb munkatermelékenység elérését, a termelési költségek csökkentését, öntödénkben is megvan a korszerűsítési és műszaki fejlesztési program, melynek megvalósításával szeretnénk biztosítani a finomöntés bevezetését, mégpedig 500 tonnás kapacitással. Ezzel nemcsak a ČKD üzemei számára biztosítanánk a fi- nomöntvény-szükséglet kielégítését, hanem az egész gépipar számára is. Ismeretes, hogy ez a termelés jelentős energiamegtakarítással jár, anyagmegtakarítást eredményez és fő előnye, hogy csökkenti a megmunkálás igényességét. Ezzel megoldódik a gépipari szakemberhiány is. Döntő azonban, hogy a termelési-gazdasági egységtől kezdve a minisztériumig mindannyian egyetértenek ennek a szakágazatnak az előnyeivel és hasznával, de senki sem vállalkozik a végső döntésre. A korszerűsítés négy éve folyamán szerzett tapasztalataink szerint a feladatokat nem oldják meg komplex módon, az egész technológiai folyamatra vonatkoztatva. A korszerűsítési program befejezése egyébként állandóan elhúzódik. Miért beszélek erről? Hogy itt, a kongresszuson panaszkodjak? Nem. Nemcsak a mi problémáinkról van szó, hanem arról, hogy tapasztalataink általánosítására van szükség abból a szempontból, hogy az üzemelés közbeni rekonstrukciót csakis az összes résztvevő összpontosításával lehet megvalósítani, éspedig rövid határidőn belül. És arra is szükség van, hogy a felettes szervek szüntelenül ellenőrizzék e munkákat. Ha nem megyünk ezen az úton, és főleg ha nem biztosítunk elegendő építő- és szerelőkapacitást e nem éppen érdekes, ugyanakkor nagyon igényes és nehéz tevékenység végrehajtásához, a régi üzemek termelési bázisának korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat nem teljesítjük. A jobb előkészítést és az igényesebb feladatmegközelítést a beruházóktól és a tervezőktől egyaránt elvárjuk ahhoz, hogy az építők munkája folyamatos legyen. A XVI. kongresszuson elhangzott, hogy csökkenteni kell az adminisztrációt. Küzdeni kell a bürokrácia ellen és az olyan hibák ellen, melyek a szocialista társadalomban már sok éve számos gond és probléma okozói. Mi történt azonban. Elmondható, hogy az adminisztráció mindenütt növekedett, mert mindenki, akire ez vonatkozott, lázas tevékenységbe fogott és különböző körlevelekkel, kérdőívekkel és különböző űrlapokkal árasztotta el a párt-, az állami és termelőszervezeteket egyaránt. Ha képesek leszünk e tevékenység csökkentésére, mely nagymértékben leköti a gazdasági vezetők erejét is az összes irányítási szinten, akkor - meggyőződésem - elegendő dolgozó jut a szolgáltatásokba, lesz elegendő szerelő, tetőfedő és szakmunkás. Noha a prágai vezető szervek egyértelműen támogatják a főváros ipar- és munkásjellegének megőrzését, ipari körzetünkben, és konkrétan a ČKD-ban látjuk, hogy a valódi fejlődés nem felel meg ennek a követelménynek. A munkások száma üzemeinkben állandóan csökken, és nem helyettesítjük őket megfelelő új technikával. Lehetséges, hogy ez nem tipikus az összes kerületre és az egész Prágára, bennünket azonban a legjobban az nyugtalanít, hogy a gépipari és kohászati szakmák már nem vonzzák a fiatalokat. Gyakran feltesszük a kérdést, miért van ez így? Mi az oka annak, hogy a gyárban általános a munkakedv gyengülése? Szerintem az is, hogy csökkent a munkásosztály társadalmi és politikai szerepe egyaránt. És ezért meggyőződésem, hogy a politikai, társadalmi és állami szervek részéről nagyobb figyelmet kell fordítani a munkásosztály szerepére és felkészítésére problémáinak megoldásában úgy, ahogy az elhangzott a központi bizottság beszámolójában is. Ez nem presztízskérdés, ezt a munkásosztály történelmi szerepe követeli meg. A problémák egyike, mely üzemünkben is szüntelenül a vita tárgyát képezi, a javadalmazás kérdése. Üzemünkben a kezdettől fogva teljesítménybérért dolgozom. De itt őszintén meg kell mondanom, hogy a mai javadalmazási rendszer nagyon bonyolult. Az én bérem több mint tíz tételből áll, és közülük számosat nem befolyásolhatok a teljesítményemmel. Ily módon kiegyenlítődik a nagyobb teljesítményű és az átlagos dolgozó bérszintje. A munkást az elvégzett munka minősége és mennyisége szerint kellene fizetni, és ezt a bérrendszer gazdasági hatékonyságának növelésére irányuló intézkedések nem oldják meg következetesen. Hasonló problémák merülnek fel a műszaki-gazdasági dolgozók és főleg a mesterek besorolásánál is. Tapasztalatból mondhatom, hogy a legjobb mester az volt és még sokáig az is lesz, aki ismeri a szakmát, jó szervező és politikusán gondolkodik, ismeri az embereket és a környezetet. A szóban forgó problémákat azonban a bérrendszer gazdasági hatékonyságának növelésére irányuló intézkedések második szakasza sem veszi figyelembe, mert erőteljesen hangsúlyozza a képesítést, és csak minimális mértékben veszi figyelembe a sokéves politikai és szakmai taJAROSLAV TOMAŠOVIČ elvtárs, a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyiművek munkása A bratislavai Georgi Dimitrov Vegyiművek üzemi párt- bizottsága és pártalapszervezete megtárgyalta a CSSZSZK 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlődése fő irányainak és a 2000-ig terjedő kilátásoknak dokumentumtervezetét. Ez a tervezet feladatul adja a vegyiparnak, hogy jobban és teljes mértékben hasznosítsa a felhasznált nyersanyagot, elsősorban a köny- nyüvegyipari gyártmányok tekintetében, s különösképpen azokon a részlegeken, ahol alkalmazzák a tudományos kutatás eredményeit és a magas fokú képesítést követelő munkát. Szeretnék rámutatni a tudományos-műszaki fejlődés néhány vonatkozására és értelmezésükre műszaki politikánkban. Vállalatunk tudományos-műszaki fejlődése nagy igényeket támaszt az olyan ökológiai rendszer megteremtésével szemben, amely maradéktalanul biztosítja a termelés szükségleteit és a munkások jó munkafeltételeit, de egyben Bratislavának, az SZSZK fővárosának további fejlődését is. Ezért a következő időszakban a fejlesztési és a megvalósítási program hosszú távú koncepciója alapvető feladatának minősítettük a vállalat ökológiai arcélének átalakítását. 1990-ig megteremtjük annak előfeltételeit, hogy 30 százalékkal csökkentsük a levegő szennyezettségét, korlátozzuk az ártalmas szennyvíz és a szilárd hulladék mennyiségét. Kidolgoztuk a környezetvédelmi szempontból káros részlegek leállításának programját. Tizenhárom gyártmányról és a visz- kózaselyem teljes választékáról van szó. Ennek a programnak részét képezik a környezetvédelmi beruházások is. Ebben az évben befejezzük a mechanikus-vegyi szennyvíztisztító építését, előkészítjük a második szennyvízcsatornának és a biológiai szennyvíztisztító műnek építését. Az említett intézkedésekkel, egységes termelési blokkok létehozásával, a nem termelési tevékenység összpontosításával, a mélyépítkezések, az utak és a lakótelepek legmegfelelőbb elhelyezésével megteremtjük a városi környezettel összehangolt korszerű vegyiművek építésének előfeltételeit. A vállalat tudományos-műszaki fejlesztését egybekapcsoljuk a tudományos akadémia, a főiskolák és a kutatóintézetek tudományos kutatási kapacitásának legnagyobb mérvű kihasználásával. Hasznosítjuk és még nagyobb mértékben kívánjuk hasznosítani tudományos-kutatótevékenységük eredményeit. Saját tudományos és kutatási bázisunk azokkal a kutatási feladatokkal foglalkozik, amelyeknek megoldását az extern intézetek nem vették át, illetve azokkal amelyekkel meg kell gyorsítanunk az átmenetet az alap- és az alkalmazott kutatás között. Ezzel egyidejűleg a technológiai kutatás keretében felépítünk nyolc kísérleti termelési egységet. Az eddigi eredmények alapján a 8. ötéves tervidőszakban gondoskodunk 17 építkezés — összköltségük csaknem 1,7 milliárd korona - műszaki előkészítéséről és kivitelezéséről. Közülük többnél alkalmazzuk a csehszlovákiai eljárásokat és technológiát, s egyesek rendkívül fontosak-a KGST integrációs programja megvalósítása szempontjából is. így például a Sulfonax CB/E gumiipari vegyszert gyártó üzemkomplexumot a Szovjetunió önzetlen szerződése segítségével építjük majd fel. Javaslatot teszünk arra, hogy az építkezés pénzellátását a KGST nemzetközi bankjának hitele fedezze. A vállalat megvalósítási programja és fejlesztési koncepciója szavatolja a könnyúvegyipari gyártmányok termelésének fokozatos bevezetését és termelésük bővítését. Jelenleg elemezzük annak lehetőségét, hogy a vállalatban létrehozzuk a biotechnológia és a génmérnökség osztályát, amely kapcsolatban állna a Szlovák Műszaki Főiskola biotechnológiai intézetével. Ez az osztály programszerűen fokozatosan előkészítené és kivitelezné a biopesticidek gyártását, valamint néhány további progresszív gyártmány előállítását. Úgy véljük, hogy a vállalat termelési programjában a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazásával lényegesen növeljük az árutermelést, a nyereséget, és jobban teljesítünk majd további minőségi mutatókat is. A vállalat tudományos-műszaki politikájában ezek az alapvető változások azt a célt szolgálják, hogy vállalatunk termelési arcéle módosuljon, mégpedig a könnyűvegyipar és a különleges vegyi gyártmányok javára. Ez az egész folyamat fokozott igényeket támaszt a gondolkodásmóddal szemben. Előfeltétele a szervezési struktúra megváltozása, főleg a tudomány és technika legújabb ismereteinek hatásosabb alkalmazása. A termelési folyamatokban nagyobb mértékben fogjuk alkalmazni a mikroprocesszorokat, a robotokat, az elektronikát, de elsősorban a korszerű irányítást. Vállalatunkban a számítótechnika lehető legnagyobb méretű alkalmazása lesz a döntő tényezője a termelési eljárások magas műszaki színvonala elérésének, és a döntések színvonalasabbá tételének. A taggyűléseken és a nyilvános pártgyűléseken, valamint a pártbizottsági üléseken rendszeresen ellenőrizzük e tekintetben a feladatok teljesítését. Az üzemi pártbizottság és a párt- alapszervezetek a pártmunka minden formáját felhasználják az üzemi pártkonferencia és a felső pártszervek h^ározataiból következő feladatok teljesítésének biztosítására. Konkrét teljesítésük nincs híján a nehézségeknek. így például komoly műszaki problémát okoz a viszkózase- lyem gyártásának fokozatos csökkentése és megszüntetése, mivel ez jelenleg a nem kívánatos levegőszennyezés legnagyobb forrása. Az egész dolgozókollektíva és a vállalat politikai és gazdasági vezetése átérzi rendkívüli felelősségét Bratislava lakosságával szemben. Az említett intézkedésnek alapvető ökológiai jelentősége van, mivel a következő öt esztendőben mintegy egyharmadával csökkentjük a viszkózaselyem gyártását. Az SZSZK Ipari Minisztériumával, a termelési-gazdasági egység vezérigazgatóságával és további szervekkel együttműködésben már most előkészítjük az új termelési programot. Néhány kutatóintézettel karöltve kidolgozzuk a Béke Üzem gazdaságilag hatékony kihasználásának tanulmányát. A 7. ötéves terv feladatait minden alapvető mutatóban túlteljesítettük. Ezek közül legalább egyet említek meg. Tavaly a vállalati árutermelés volumenjének 55 százalékát tették ki a magas műszaki-gazdasági színvonalat elérő gyártmányok. A 8. ötéves terv jóval igényesebb feladatainak teljesítése azonban komoly beavatkozást követel az egész termelési folyamatba. Kidolgoztuk a hatékonyság növelésének rendszerét. Ez három alapvető programból tevődik össze: a tudomány és technika fejlesztésének programjából, a gyártmányok és a gyártmánymegújítás programjából, valamint a technológiai folyamatok intenzifikálásának programjából. Ezekkel a programokkal 60-70 százalékban biztosítjuk a 8. ötéves tervidőszakban a nyereségnövekményt. E program teljesítésében fontos szerep hárul a dolgozókollektívák kommunistáira. A technológiai és a munkaeljárások megváltoztatása ugyanis megkívánja azt is, hogy megváltozzon a dolgozók hozzáállása a feladatokhoz és a problémák megoldásához. Ennek fontos eszköze a munka és a javadalmazás szervezésének brigádrendszerú formája. Ezt a formát vállalatunkban 1983 óta alkalmazzuk. Ebbe a progresszív tevékenységbe fokozatosan bevonunk további kollektívákat. Már a kipróbálás időszaka kimutatta, hogy a munka iránti új hozzáállás formálása nem lehet csak gazdasági feladat. Helyettesíthetetlen szerepe van ebben a hatásos tömegpolitikai munkának, s kiváltképp a kommunista agitációnak. Azokban a kollektívákban, amelyekben a párt-, a szakszervezeti és a SZISZ-szervezet ügyévé vált a brigádrendszerű forma bevezetése, viszonylag rövid időn belül sikerült ennek a formának megnyerni a munkásokat és a technikusokat is. A vállalatban kidolgoztuk a dolgozók és a kollektívák e formára történő kiválasztásának, felkészítésének és nevelésének elveit. Ezek magukba foglalják az összes vállalati alakulat konkrét feladatait. A pártalapszervezetek kidolgozzák a párt-, a szakszervezeti és a SZISZ-szervezet, valamint a gazdasági vezetés egységes eljárását adott hatáskörükben, a brigádrendszerű forma alkalmazása érdekében. Az egységes eljárás tervei konkretizálják a kommunistáknak, a társadalmi szervezetek tisztségviselőinek és a gazdasági vezetésnek feladatait a politikai agitációban, s az ilyen új módszer alkalmazására áttérő kollektívák céljainak meghatározásában. A vállalatban jelenleg ezt a formát 1136 taggal 17 kollektíva alkalmazza, vagyis a vállalat munkásainak 16 százaléka. A tapasztalatok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy az a módszer helyes, hatékony, a kollektíva elé igényesebb célokat tűz ki és segítségére van sikeres elérésükben. ÚJ szú 6 1986. III. 27.
