Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám, kedd
Levelezőink írják Értékelték tevékenységüket A Hetényi (Chotín) Hnb és a Nemzeti Front helyi vezetősége együttes ülésén értékelte a választási program teljesítését. Tóth Pál hnb-elnök elmondta, hogy a lehetőségekhez képest megvalósították a kitűzött feladatokat. Külön figyelmet szenteltek a középületek felújításának, az óvodai férőhelyek növelésének, a szolgáltatások fejlesztésének, valamint az agitációs munka minősége javításának. Társadalmi segítséggel határidőre befejezték az óvoda bővítését 207 ezer korona és az egészségügyi központ korszerűsítését 213 ezer korona ráfordítással. Jelentős összeget költöttek a hnb épületének, a művelődési ház és a ravatalozó tatarozására. Felújították a transzformátorállomást, a villanyhálózatot és kicserélték a hangszórókat. Közös összefogással 85 ezer korona értékben növelték a járdák alapterületét és egy bekötő utat építettek. Közel kétmillió korona ráfordítással befejezték a vízvezeték-hálózatot. Hajóépítők gyártmányai A komáromi (Komárno) hajógyár dolgozói a 8. ötéves tervidőszakban hazai és külföldi megrendelőiknek többféle gépet gyártanak. A Szovjetuniónak 30 Amúr teherhajót, tíz KBT UFA típusú kotróbaggert, tizenöt KB Kama kotrógépet és TR 100 S típusú tolatóhajót, Magyarországnak hat TR 1000 M típusú tolatóhajót, s ugyanebből hármat a Csehszlovák Dunahajózási Társaságnak készítenek. A hajóépítők szeptember végéig elkészítik a folyómedrek tisztításához szükséges újfajta kotróbagger és a KBT UFA osztályozó berendezéssel ellátott kotróbagger prototípusát. Az idén a szovjet megrendelőknek terv szerint átadták az első úszómúvet, az osztályozó berendezéssel ellátott KBT UFA hetedik példányát. Kolozsi Ernő Igyekvők és késlekedők A polgári ügyek testületének tagjai Királyfiakarcsán (Kráľovičo- vé Kračany). sokrétű munkát végeztek, pedig a faluhoz tartozó öt település óhaját kell egyeztetniük. Tavaly hat házasságkötési, tizennégy újszülöttnek névadó ünnepséget szerveztek meg. Köszöntötték a jubilálókat, bevonuló katonákat. Rabay Erika, Sághy Ildikó, Ábrahám Piroska és Valasek Edit, a testület tagjai évente meglátogatják a nyolcvan évnél idősebb embereket, szerény ajándékokat visznek nekik és ellátogatnak a környék nyugdíjas otthonaiban élő karcsaiakhoz is. A testület munkáját nehezíti, hogy a lakosok egy része fegyelmezetlen, nem tartja be az ünnepély megtartására megbeszélt időpontot, s a szabad idejüket a közösségért áldozó embereknek órákig kell várniuk a késlekedőkre. Vámos János A helyi gazdálkodási üzem különböző szolgáltatásokat biztosít, helyben oldották meg a ruhatisztítást, javítják a tévéket és rádiókat. A lakosság és a tömegszervezetek a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére tett vállalásukat 176 százalékra teljesítette. Z-akcióban újabb parkokat, zöldövezeteket létesítettek, ahová több száz díszfát, cserjét ültettek. Az értékelés során kiderült, hogy a képviselők 15 százaléka nem teljesítette feladatát, nem tartottak kapcsolatot választóikkal és keveset, illetve egyáltalán nem törődtek a falufejlesztés kérdéseivel, a közéleti problémákkal. Újrajelö- lésüket nem támogatja a lakosság. A jövőben olyan embereket tisztelnek meg bizalmukkal, akik arra érdemesek, s a rájuk bízott feladatokat teljesítik. Krascsenics Géza Finom, A Kelet-szlovákiai kerületben Nový Smokovec-ban van az egyedüli pékség, amelyben a mai napig klasszikus eljárással készítik a különféle pékárut és a kenyeret. Szűk helyiségekben dolgozik a Lukáš Mačák vezette tíztagú szocialista munkabrigád. Egyedüli segítségük egy félautomata kifliadagoló gép. Bevált receptek szerint sütnek és különböző adalékanyagokat is használnak, melyek ízt és illatot adnak a termékeknek. Teljesítették vállalásaikat A Nyugat-szlovákiai Energetikai Művek érsekújvári (Nové Zámky) üzemében nagy hagyománya van a szocialista versenymozgalomnak. Az itt dolgozó 114 tagú kollektíva sikeresen teljesítette kötelezettségvállalását. Egész évben biztosították a folyamatos villa- mosenergia-ellátást. Termelési tervüket 103,1 százalékra teljesítették, többlettermelésük értéke 188 434 korona. Saját energiafogyasztásuk csökkentésével 5580 kilowattórát takarítottak meg. A nyersanyag-értékesítő vállalatnak 29 tonna ócskavasat adtak el. Az elhasználódott alkatrészeket kijavítás után ismét felhasználták. Z-akcióban 612 órát dolgoztak. Három újítási javaslatot nyújtottak be, melynek társadalmi haszna 34 992 korona. Az energetikusok szocialista kötelezettségvállalásának értéke 382 828 korona. Balogh Ilona ropogós Naponta két műszakban negyvenezer darab különféle péksüteményt, fonott kalácsot és szendvicset készítenek, valamint 220 kilogramm Šíravan kenyeret, amit a poprádi üzletekben értékesítenek. Termékeikkel ellátják a szak- szervezeti üdülőket, a gyógyintézeteket és az Interhoteleket is a környéken. A felvételen Ľudovít Leščinský pékmester és munkatársai. Kép és szöveg: Jolana Nováková Várják a tavaszt Igényes feladatok megoldása vár idén a Lévai (Levice) járás mezőgazdasági dolgozóira, összesen 252 ezer tonna gabonát és 24 ezer tonna húst kell termelniük. Tejből közel kétmillió literrel, tojásból pedig 2,5 millióval többet irányoz elő a terv a tavalyinál. A jó eredmények megalapozása a tavaszi munkákkal kezdődik. A szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozóit nem érné váratlanul a korai tavasz beköszöntése sem, hiszen a munkálatokra már most alaposan felkészültek. A kétszázhét vetőgép közül már százkilencvenet megjavítottak, s elsősorban a csejkői (Čajkov), alsószecsi (Dolná Seč) és garamkálnai (Kalná nad Hronom) szövetkezet igyekezete érdemel említést. A tavaszi munkák első szakaszában 1025 traktort, 319 ekét, 173 simítót és 93 trágyaszórót vetnek majd be. A gépek és szerszámok műszaki állapotát valamennyi mezőgazdasági üzemben szakemberekből álló bizottság vizsgálja, s hoz konkrét intézkedéseket az esetleges hiányosságok kiküszöbölésére. Ábel Gábor Az alkotás öröme Az aiig egy éve üzemelő nyitrai (Nitra) nyugdíjasok otthonában már több szakkör működik. Legelőször a férfizenekart alakították meg, majd a női énekkart. A két csoport tagjai gyakran szórakoztatják lakótársaikat és az otthon vendégeit, valamint a rendezvények résztvevőit. Később Alena Malá, kulturális szakelőadó megszervezte a kézimunkakört, melynek tíz tagja van. Eddig hatvan munka készült el, s szorgalmasan fáradoznak egy kiállítás előkészítésén. A képzőművészek körének tevékenységét Štefan Uh- recký irányítja. Pasztelleket, tusrajzokat és akvarelleket készítenek. Alkotásaikkal díszítik az otthon folyosóit, szobáit és termeit. A felvételen (jobbról) Illés Ilona, Alžbeta Keleová, Mária Kaščaničová, Stefan Uhrecký és Helena Antalíková. Kép és szöveg: Pavol Matis Tj íiT T T li IHM CL ül h\ Lili aJ lAj lü Gyermekgondozás és felmondás P.M.: 1980 szeptemberétől dolgozom. 1982-ben született az első gyermekem, 1983-ban a második és 1984 júniusában ismét szültem. Természetesen megkaptam az anyasági és a gyermekgondozási segélyt is. Az utóbbi azonban ebben az évben lejár, mivel a lányom két éves lesz. A három gyermek mellett azonban nem tudok dolgozni, mivel olyan faluban lakunk, ahol nincs bölcsőde. Azt hallottam viszont, hogy ha nem megyek vissza dolgozni a munkáltatómhoz, akkor a gyermekgondozási segélyből vissza kell majd fizetnem egy bizonyos összeget. Igaz ez? És köteles vagyok munkába állni? Még egy kérdésemre szeretnék választ kapni: kaphatok-e a legkisebb gyermekem három éves koráig valamilyen segélyt? A gyermekgondozási segély, amely önnek a legkisebb gyermeke második életévének betöltéséig jár, állami hozzájárulás. Ennek az a célja, hogy lehetővé tegye az anyáknak a gyermekükről való személyes gondoskodást. Ezért jár ez a segély azoknak az anyáknak is, akik nincsenek és nem is voltak munkaviszonyban. A gyermekgondozási segélyt tehát nem lesz köteles visszafizetni, ha megszünteti a munkaviszonyát. A legkisebb gyermeke három éves koráig kérhet fizetetlen szabadságot, s ezt a munkáltatója gyakorlatilag nem utasíthatja el, illetve nincs módjában megakadályozni (a gyermek három éves koráig ugyanis védi önt a Munka Törvénykönyve). Erre az időre azonban már nem jár segély. A munkaviszonyát megszüntetheti felmondással, a Munka törvénykönyve 51. §-ának 1. bek. c/ pontja szerint arra hivatkozva, hogy a gyermekeiről kíván gondoskodni. Ezt a felmondást a vállalatnak nem áll módjában elutasítani, hacsak nem kötött határozott időre szóló munkaszerződést, amely ezt a felmondási indokot kizárná. Biztosítás - osztozkodás B. J.: Heten voltunk testvérek. A bátyám 1980-ban halt meg. Felesége, családja nem volt. A halála után csak mi - a még élő három testvér - voltunk az örökösök. 1984-ben a másik bátyám is meghalt, így ketten maradtunk. 1985- ben értesített minket a biztosító arról, hogy az 1980-ban elhunyt testvérünknek életbiztosítása volt. Azt akarom tudni, hogy az 1984- ben és az 1980 előtt elhunyt testvéreim gyermekei jogosultak-e az életbiztosításra ? Azt, hogy a biztosító a biztosított halála után kinek fizeti ki a biztosítási összeget, az életbiztosítási szerződés, illetve a Polgári Törvénykönyv 372. §-a határozza meg. A biztosítási összeg elsősorban azt illeti meg, akit a biztosított megjelölt vagyis meghatározza, hogy a halála esetén a biztosító kinek fizessen. Ha az életbiztosítási szerződésnek nincs ilyen kedvezményezettje, akkor a biztosított házastársa, majd a gyermekei vagy a szülei szereznek jogot erre az összegre (esetleg azok, akik legalább egy évig éltek vele közös háztartásban s ebből az okból gondoskodtak a közös háztartás vezetéséről, vagy az eltartásukkal rá voltak utalva.) Biztosítási összegre tehát elsősorban a fent megnevezett személyek szereznek jogot, s a biztosított örökösei csak kivételesen, (önök, a Polgári Törvénykönyv 475. §-ának értelmében mint az örökhagyó életben levő testvérei, örökösöknek tekinthetők.) Meg kell azonban jegyezni, hogy önök nem öröklik a biztosítási összeget, hanem jogot szereznek a kifizetésére. Ennek például az öröklési illeték fizetése, illetve nem fizetése szempontjából van jelentősége. Öröklés útján szereztek azonban jogot az összeg egy részére az 1984-ben elhunyt testvére gyermekei. örökölték a biztosítási összeg kifizetésére való jogot. A korábban elhunyt testvére gyermekei a törvényes öröklés rendje szerint nem törvényes örökösök (csak végrendeleti örökösök lehetnének), s így csak akkor tarthatnának igényt a biztosítási összegre, vagy annak egy részére, ha a biztosított a végrendeletében örökösökké nevezte volna ki őket. A Polgári Törvénykönyv373. §-a a szerint a biztosítási összeg egyenlő arányban oszlik meg a jogosultak között, s így ön és a testvére ennek az összegnek egyhar- mad-egyharmad részére, s az időközben elhunyt testvérük gyermekei valamennyien együtt egyhar- mad részre tarthatnak igényt. Egy új rendelkezés M. T.: A feleségem szülei 1981- ben váltak el. A válás előtt rendelkeztek egy háromszobás szövetkezeti lakással és egy majdnem befejezett családi házzal. A válás után nem rendezték vagyonjogi viszonyaikat. Az anyósom maradt a szövetkezeti lakásban, az apósom pedig a befejezetlen családi házba költözött. Ide vitte a szövetkezeti lakás teljes berendezését is. Az anyósom a szövetkezeti lakást elcserélte egy egyszobás lakásra. Az apósom később megnősült, és elköltözött egy másik városba. így a családi ház már egy éve üresen áll, bezárva. A családi ház kulcsát azonban nem hajlandó az anyósomnak odaadni. Szerinte a ház az övé. Mivel a válás óta majdnem öt év telt el, úgy tudom, hogy ez az ügy elévült. Szeretném azonban tudni, hogy az apósom eladhatja-e a házat az anyósom beleegyezése nélkül. Valóban van egy jogszabály, amelynek létezéséről önnek és az apósának sejtelme van. A Polgári Törvénykönyv 1982. évi Novellája vezette be a házastársak osztatlan közös tulajdona megosztásának új szabályát egy megdönthetetlen jogi védelem formájában. E szerint, ha az osztatlan közös tulajdon megszűnésétől (ebben az esetben a házassági bontóítélet jogerőre emelkedésétől) számított három éven belül a volt házastársak nem kötnek megegyezést a megosztásról, vagy nem kérik a közös tulajdon bíróság általi megosztását, az ingó dolgokat tekintve az érvényes, hogy a házastársak úgy osztoztak meg, ahogyan ezeket a dolgokat a saját, illetve a családjuk és házastársuk érdekében, mint kizárólagos tulajdonosok használják. Más ingó és ingatlan dolgokat tekintve az érvényes, hogy ezek a házastársak közös tulajdonában vannak, miközben egyenlő tulajdonrészekkel rendelkeznek. Ez vonatkozik a házastársak más, közös vagyoni jogaira is. A házastársak osztatlan közös tulajdonának megosztására való jog tehát nem évül el, mert ez tulajdonjog csak érvényesíthetet- lenné válik. A törvény ugyanis azt feltételezi, hogy a házastársak három év alatt valamilyen módon mégiscsak megosztoztak. Az említett rendelkezést azonban csak leghamarább 1986. április 1-től lehet alkalmazni. Ha addig az anyósa nem indítványozza az osztatlan közös tulajdon bíróság általi megosztását, akkor az apósa kizárólagos tulajdonosa lesz például a szobabútornak, de nem a családi háznak. A szobabútor ugyanis ingó dolog, míg a családi ház ingatlan, s így annak társtulajdonosa marad az anyósa is. Ugyanígy a közös tulajdonukban maradnak azok az ingó dolgok, amelyeket esetleg közösen használtak, vagy például a bankbetétjük. Az anyósa mint a ház társtulajdonosa rendelkezik minden tulajdonosi jogosultsággal, így a használat jogával is (más kérdés, hogy az anyósa lakáshasználati jogát a bíróság a lakásszövetkezet javaslatára megszüntetheti, ha két lakása van). Az ő beleegyezése nélkül a ház nem adható el, illetve a beleegyezése nélkül megkötött adásvételi szerződés érvénytelen lenne- n \ (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1986. III. 4.
