Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-25 / 71. szám, kedd
Jelentés Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága tevékenységéről (Folytatás a 9. oldalról) miféle akadályoktól s nem eshetünk káros önelégültségbe. Idejében, meg nem alkuvás nélkül helyre kell hoznunk a hibákat és a fogyatékosságokat, amelyek különféle, többnyire szubjektív okoknál fogva továbbra is előfordulnak. Elvtársak, az előterjesztett írásbeli jelentésből kitűnik, hogy a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága, összhangban az alapszabályzattal, segítette a központi bizottság igyekezetét, megszilárdítani a párt vezető szerepét, elmélyíteni eszmei, szervezési és cselekvési egységét. Ellenőrzésekkel és revíziókkal járult hozzá a XVI. kongresszus és a CSKP központi bizottsági ülései határozatainak következetes teljesítéséhez. A széles tisztségviselői aktíva részvételével - egyebek között - kilenc, az egész pártra kiható ellenőrzést valósított meg, összesen 24 500 pártszervezetben és pártszervben. Ezeknek eredményei számos tapasztalattal jártak, amelyeket az üzemek, a községek, a járások és a kerületek irányító pártszervei felhasználtak a kedvező tapasztalatok általánosítására és a fogyatékosságok megszüntetésére. Az ellenőrző tevékenység hozzájárult a kommunisták személyes felelősségérzetének növeléséhez és ahhoz, hogy határozottabban biztosítsák a párt határozatainak megvalósítását. A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága az ellenőrzések és a revíziók eredményeiről jelentésekben számolt be a párt központi bizottsága elnökségének vagy titkárságának, amelyek ebből levonták a megfelelő következtetéseket. Bizottságunk nagy figyelmet fordított a párton belüli élet tökéletesítésére. A lenini alapelvek, az ellenőrzési jog érvényesítése, a párt és a nép kapcsolata szilárdítása ellenőrzésének eredményei arról tanúskodnak, hogy a párt- szervezetek túlnyomó többsége tisztában van a dolgozók problémáival és gondjaival és megnyeri őket a döntő fontosságú feladatok teljesítésének. A párt szervei és szervezetei cselekvőképességének, a kommunisták aktivitásának növekedését bizonyítja a XVI. pártkongresszuson kitűzött célok sikeres elérése. Noha az eltelt időszak mérlege kedvező, ellenőrzéseink tapasztalatai arra utalnak, hogy sok helyütt számos gyönge pont és súlyos probléma fordul elő. Ennek magyarázata egyebek között az, hogy a párt egyes szervei és szervezetei nem szentelnek megfelelő figyelmet a határozatok teljesítésének, céltudatosan nem foglalkoznak velük, sőt, néhol megfelelő tiszteletben sem részesítik a határozatokat. Ennek következménye ezután az alacsony fokú aktivitás a pártpolitika érvényesítésében s nem ritkán a pártélet lenini normáinak és a szocialista állam törvényeinek megszegésével szembeni közömbösség is. Egyes párttagok, de tisztségviselők is nem viselkednek és nem élnek kommunistához méltó módon. Ez tűrhetetlen. Minden kommunista kell hogy magától értetődő kötelességének tekintse a pártpolitika megvalósítását, a munkában és a magánéletében a példamutatást és a szüntelen törődést eszmei fejlődésével. Bizottságunk figyelme a központi bizottság igyekezetével összhangban főleg a párt gazdaságpolitikájának megvalósítására irányult. Csaknem 3000 pártszervben és pártszervezetben két ízben felülvizsgáltuk az ellenőrzési jog gyakorlását a népgazdaság tervszerű irányítási rendszere tökéletesítése komplex intézkedéseinek megvalósításában. Az ellenőrzésekből az következett, hogy a feladatok sikeres teljesítése feltétlenül megkívánja a kitűzött irányvonalnak és a tervezett szándékoknak következetes tiszteletben tartását, a politikai és a gazdasági vezetés egységes eljárását, a jó irányítást és a szüntelen ellenőrzést. Tény az, hogy bizonyos jó eredmények mellett továbbra is előfordulnak nem csekély problémák és fogyatékosságok a gazdasági mechanizmus és a párt befolyása hatékonyságában. Nem egy vállalatnál és üzemben a pártbizottsági * üléseken és a taggyűléseken a gazdasági szférából átveszik a fölé- és az alárendeltség viszonyát. A pártgyűléseken a tervfeladatok teljesítéséről csak a vezető gazdasági dolgozók beszámolói alapján tanácskoznak, anélkül, hogy érvényesülne az alapszervezet álláspontja. Ez korlátozza a bírálatot és gyöngíti a kommunisták felelősségvállalását a pártpolitika megvalósításáért. A párt szerveiben és szervezeteiben a gazdasági kérdések megtárgyalása egyet jelent elsősorban azzal, hogy az emberekkel, a feladatok teljesítése iránti viszonyukkal foglalkozunk. Csakhogy ez nincs minden esetben így. A figyelem gyakran összpontosul csupán a gazdasági problémákra. Ugyanakkor egyes párttagok és tagjelöltek sok esetben nem lépnek fel elv- szerűen, néha nem mernek nyíltan perbe szállni azokkal az egyénekkel, akik előidézői a hibáknak és a nehézségeknek. A tapasztalatok megerősítik, hogy ahol nem hoztak létre az őszinteséget, a bírálatot és az önbírálatot segítő elvtársi légkört, ott a fejlődés megrekedt, passzivitásra kerül sor és hosszú távon nem oldják meg az égetővé vált problémákat. Ezért teljesen indokolt az alapszabályzatnak az a javasolt módosítása, amely növeli a kommunistákkal szembeni igényeket s az ellenőrzési jogot megadja további pártszervezeteknek. Elvtársak, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága rendszeresen foglalkozott a kommunista vezető dolgozók és a pártszervezetek hozzáállásával A párt gazdaságpolitikai feladatainak teljesítéséhez. A tizenhárom minisztériumon és a negyvennyolc egyéb központi szervben és vezérigazgatóságon megvalósított ellenőrzés segítette a népgazdaság intenzifikálása és a pártmunka tökéletesítése irányvételének érvényesítését. Noha ezek az ellenőrzések néhány jó eredménnyel jártak, egyidejűleg feltárták a párt- és a kormányhatározatok elmarasztalást érdemló nem teljesítésének eseteit is. Az alkotó tevékenységet fékezi az elburjánzott tárcasovinizmus, a lélektelen prakticizmus, a formalizmus és a bürokrácia. A minisztériumok és a központi szervek tevékenységében ezért jóval jobban kell érvényesíteni a koncepciozitást, a munka lenini stílusát és módszereit. Az ellenőrzések azt is kimutatták, hogy a minisztériumok és a vezérigazgatóságok nem minden pártszervezete tudatosítja eléggé pótolhatatlan szerepét a társadalmi érdekek érvényesítésében, az elvtársi kapcsolatoknak s a fogyatékosságokkal szembeni meg nem alkuvás légkörének megteremtésében. Ezeknek a szerveknek egyetlen dolgozója sem mentesülhet a bírálattól és a párt általi ellenőrzéstől. A vezető dolgozóknak és a pártszervezeteknek határozottabban kell harcolniuk az egy helyben topogás, a rutinosság, az adminisztratív megközelítés ellen, tisztában kell lenniük felelősségükkel és meg kell tartaniuk a tervfegyelmet. Ezt megerősítették a belső ellenőrzés munkája ellenőrzésének eredményei is. A népgazdaságban és az államigazgatásban nagyon lassan és következetlenül váltják valóra az ellenőrzés jóváhagyott elveit. A fogyatékosságok és a törvényszegések zömét a külső ellenőrző szervek leplezik le és nem a gazdasági vezetés, noha az ilyen jelenségekért törvényszabta, a kommunistáknak pedig a párt által meghatározott felelősséget kell vállalniuk. Ez nagymértékben magyarázza a belső ellenőrzés ki nem elégítő helyzetét és alacsony hatásfokát. A belső ellenőrzés az ellenőrzési rendszer leggyengébb láncszeme. Az ilyen és az egyéb fogyatékosságok következtében gyakran kerülnek piacra rossz minőségű gyártmányok és olyan árucikkek, amelyek iránt nincs kereslet. Ez az embereket joggal bosz- szantja. Az éles bírálat ellenére a termelők és a kereskedelem már szinte hihetetlen lassúsággal hozza helyre ezeket a visszás jelenségeket. A CSKP KB Elnöksége kifejezte elégedetlenségét a miniszterek, a vezér- és vállalatigazgatók, valamint a gazdálkodó szervezetek hozzáállásával az ellenőrzési elvek gyakorlati alkalmazásához. Tekintettel arra, hogy a fogyatékosságok továbbra is előfordulnak, a kormányok elnökeinek feladatul adta, tegyenek lépéseket a vállalatoknál, a vezérigazgatóságokon, és a minisztériumokban az ellenőrzés színvonalának lényeges emelésére. A CSKP KB , jKségének kezdeményezésére bizottságunk az elmúlt év második felében, karöltve a népi ellenőrzés bizottságaival operatív felmérést végzett, hogy miképp teljesítik a tervfeladatok teljesítésére foganatosított konkrét intézkedéseket. A felmérés súlyos fogyatékosságokat állapított meg egyes irányító gazdasági dolgozók tevékenységében, akik nem törekednek a belső tartalékok felhasználására és a terv lazításával spekulálnak. Sokszor több energiát fordítanak a feladatok nem teljesítésének megindok- lására, mint teljesítésük biztosítására. Ugyanakkor a párt szerveinek és szervezeteinek egy része kritikátlanul átveszi a feladatok nem teljesítésének úgynevezett objektív okairól szóló érveiket. A párt központi bizottságának elnöksége az illetékes minisztériumok, vezér- igazgatóságok és vállalatok irányító dolgozóinak, pártszerveinek és -szervezeteinek az utóbbi években elterjedt ilyen magatartását elutasította és a helyzet javítására konkrét lépéseket tett. Elvtársak, minden megállapításunk megerősíti a párt alapszabályzata azon követelményének helyességét, hogy a párt szervei és szervezetei mindenütt, minden körülmény közepette védjék a társadalmi érdeket, idejében feltárják a problémákat és megoldásukra vezessék az illetékes felelős dolgozókat. Ennek fontos előfeltétele a hatékony ellenőrzés, amely nem épül csupán a problémák nyilvántartásba vételére, hanem a megoldásukhoz vezet. A tapasztalatok megerősítik azt is, hogy az ellenőrzés megállapításainak nyilvánosságra hozatala kedvezően hat nemcsak a dolgozókollektívák eredményeire, hanem az emberek gondolkodásmódjára, és a pártpolitika iránti hozzáállásukra is. A párt szervei és szervezetei ellenőrző tevékenységének alapvető értelme a kedvezőtlen jelenségek céltudatos megelőzése. Egyszóval nemcsak a következmények elhárításáról van szó, hanem elsősorban az okok kiküszöböléséről, amelyek lehetővé teszik a hibák megismétlődését és nagy társadalmi veszteségeket idéznek elő. Ennek során döntő fontosságú a taggyűlések szerepének növelése, a bírálat és az önbírálat fejlesztése, a rendszeres számadás a konkrét feladatok teljesítéséről. Elvtársak, teljesen egyetértünk a tagállomány szüntelen javításával kapcsolatban a párt szervei és szervezetei igyekezetének értékelésével. Elsősorban az anyagi termelésből a fiatalok pártba történő felvétele hozzájárult a párt munkásjellegének további megszilárdításához. A párt más vonatkozásban is erősödött. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák tanácskozásának eddigi tapasztalatai és eredményei feljogosítanak arra a megállapításra, hogy a pártszervezetek a következő időszakban is fokozott figyelmet szentelnek a tagállomány javításának, főleg ott, ahol erősítenünk kell a párt befolyását, ahol eldől a tudományos-műszaki haladás felgyorsítása. Bizottságunk gyakran megállapítja, hogy a tagállomány tökéletesítésének problémakörét leszűkítik a tagjelöltek feltételezett számának pártba történő felvételére és kisebb figyelmet fordítanak képességeikre, erkölcsi értékeikre. Nem kevésbé fontos a központi bizottság követelménye, hogy eszmeileg és politikailag gyorsabban kell fejlődnie a párt minden tagjának, főleg a kommunisták fiatal nemzedékének. Jelenleg, amikor társadalmunk szociális és gazdasági fejlődése felgyorsításának problémáival foglalkozunk, mindenütt következetesen meg kell valósítani a szavak és a tettek egységét, határozottságot és alkotó megközelítést kell tanúsítani s mentesülni kell a munka stílusában és módszereiben minden elavulttól. Pártunknak és társadalmunknak ebben a fejlődési szakaszban minden területen szerény, politikailag és szakmailag jól felkészült, jellemszilárd káderekre van szüksége, akik a döntéshozatalnál nem kerülik a felelősségvállalást, a konfliktust és a kockázatot. A CSKP KB Elnöksége káder- és személyzeti munkáról szóló határozata teljesítésének ellenőrzéséből az következik, hogy a képesítés és az életkor szempontjából javul a vezető dolgozók összetétele. Erről tanúskodik a központi bizottság beszámolója és alapanyagai is. A komplex értékelések során azonban sokszor nem mérik fel eléggé igényesen a káderekre bízott szakaszok eredményeit. Továbbra is fogyatékosságok fordulnak elő a káderek megismerésében, felkészítésében és alacsony fokú igényeket támasztanak erkölcsi, valamint jellembeli tulajdonságaikkal szemben. A vezető dolgozók, a párt szervei és szervezetei az ilyen helyzet fölött nem térhetnek napirendre. A káderek kiválasztását, nevelését és tevékenységük ellenőrzését mindenütt feltétlenül jelentősen tökéletesíteni kell. Sok a formalizmus a kádertartalékokkal való foglalkozásban is. Létüket gyakran csak papíron mutatják ki. Jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a kádertartalékok kiválasztására és felkészítésére, elsősorban a munkásosztály, a fiatalok és a nők soraiból. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy az irányító dolgozó felelősséggel tartozik nemcsak a rábízott kollektíva szakmai vezetéséért, hanem tagjainak neveléséért is. A központi bizottság beszámolója joggal hangsúlyozza a kádermunka nagy fontosságát. E tekintetben az alapszabályzat módosításainak előterjesztett tervezete erősíti az alapszervezetek jogait és kötelességeit. A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága a párt és a dolgozók kapcsolata formájaként ügyelt a levelek és az észrevételek idejében történő elintézésére is. Az alapszabályzattal összhangban a CSKP KB osztályain, a párt intézményeiben és a kerületi pártbizottságokon ellenőriztük a lakossági levelekkel való foglalkozás színvonalát és intéztük a címünkre küldött észrevételeket és panaszokat. A központi bizottságra a XVI. kongresszus óta több mint 36 000 beadvány, észrevétel és panasz érkezett. A pártpolitikával egyetértő, a munkában elért eredményeket és sikereket bejelentő levelek mellett érkeznek olyan levelek is, amelyek élesen bírálják a fegyelmezetlenséget, a pazarlást, az irányítás, a szolgáltatások fogyatékosságait és az egyéb káros jelenségeket. A levelek nagy száma a dolgozók pártunk legfelsőbb szervei iránti nagy bizalmáról tanúskodik. Nyugtalanító körülmény azonban, hogy elintézésükben gyakori a felelőtlen eljárás. Számos észrevétel szükségtelenné válna, ha a szervek, a szervezetek és a felelős dolgozók idejében, következetesen és a hely színén oldanák meg a bírált fogyatékosságokat. A dolgozók leveleinek és észrevételeinek bármiféle lebecsülése gyarapítja a hibákat, megbontja az elvtársi kapcsolatokat és különféle konfliktusokhoz vezet. Nem ritkán előfordul a bírálat elfojtása is. Ennek mindenütt határozottan véget kell vetni. Mindenoldalú támogatásban kell részesíteni mindenkit, aki a társadalom érdekeiért harcol. A párt továbbra is védeni fogja azokat a becsületes tagokat és tisztségviselőket, akiket befeketítenek és rágalmaznak. Mérhetetlenül becsüljük, hogy az emberek áldozatkészen munkálkodnak a szocializmus javán, figyelmük a fó feladatokra, a jogos bírálat éle pedig minden olyan jelenség ellen irányul, amely fékezi előrehaladásunkat. Ez egyaránt vonatkozik a párthatározatok következetlen megvalósítására, valamint a kispolgáriasság, a bürokrácia, a megvesztegetés, a korrupció megnyilvánulásaira és a tisztséggel történő visszaélésekre. Nem bújhatnak meg az ismeretlenség homályában azok, akik előidézői az ilyen hibáknak és káros jelenségeknek. Ezért is támogatja teljes mértékben a kommunisták és a többi dolgozó túlnyomó többsége a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének levelét, amely a szocialista törvényeség, erkölcs és fegyelem megszegése elleni harc hatékonyságának növeléséről szól. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák megerősítették, hogy növekszik az az igyekezet, amelynek célja a kedvezőtlen jelenségek megszüntetése. Bizottságunk továbbá is rendszeres figyelmet fordít a párt és a társadalom érdekeinek védelmére és érvényesítésére. A két kongresszus közti időszakban a CSKP ellenőrző és revíziós bizottságai tagsági ügyekben kivizsgáltak és lezártak 1914 fellebbezést, valamint a pártbüntetés eltörlésére vonatkozó 2674 kérelmet. Felmérésünk eredményei megerősítik, hogy a párt szervei és szervezetei joggal vonták felelősségre azokat, akik megszegték az alapszabályzatot vagy a törvényt. A központi bizottság megbízásából bizottságunk foglalkozott azokkal a panaszokkal, amelyeket tagsági ügyekben intéztek a XVI. kongresszushoz. Megállapította, hogy valamennyi beadványt a múltban a párt alapszabályzata szerint lezártak. A kivizsgálás eredményeiről szóló jelentést jóváhagyta a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége. Elvtársak, bizottságunk rendszeres figyelmet szentelt a párt pénz- és anyagi eszközei kezelésében a fegyelem megszilárdításának. A központi bizottság osztályaival, valamint a pártépítés alsóbb szintű ellenőrző és revíziós bizottságaival együtt felülvizsgálta a gazdálkodást, a tagdíjfizetést, a tagsági nyilvántartást és az ügyvezetést. A kongresz- szusok közti időszakban revíziókat hajtott végre a központi bizottság intézményeiben, berendezéseiben és minden kerületi pártszervezetben. Az alsóbb szintű ellenőrző és revíziós bizottságok, a járási pártbizottságok aktivistáival együtt átlag kétszer ellenőrizték minden alapszervezet gazdálkodását. A kongresszusok közti időszakban kedvezően alakultak a bevételek és a kiadások. A tagdíjakból és a kiadói tevékenységből származó bevétel fedezi a párt minden kiadását. A központi bizottság ezért 1984-ben módosíthatta a tagdíjfizetési elveket, ami előnyös volt az alacsonyabb jövedelmű tagok és tagjelöltek számára. Az irányító pártszervek, valamint az ellenőrző és revíziós bizottságok szüntelen gondoskodása a bevételről és a kiadásokról hozzájárult ahhoz, hogy a párt költség- vetése tartósan kiegyensúlyozott és célszerű az eszközráfordítás. A párt szervei következetesen levonták a következtetéseket a gazdaságtalanság eseteiből. A kommunisták túlnyomó többsége helyes mértékben és idejében fizeti a tagdíjat. Ez a kommunisták párttal szembeni kötelességei öntudatos teljesítésének egyik megnyilvánulása. Akadnak azonban olyan egyének, akik a tagdíjat nem fizetik a tagdíjfokozatoknak és a rögzített elveknek megfelelően. Ez főleg a mellékjövedelemre vonatkozik. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a párt egyes tisztségviselői elsiklanak a párt gazdálkodásának hiányosságai fölött és a helyrehozásról csak a revíziót követően gondoskodnak. Fokozatosan emelkedik a tagság nyilvántartásának színvonala is. A taggyűléseken azonban következetesebben kell megtárgyalni a tagok és a tagjelöltek más szervezetekbe történő távozásának okait, hogy így hatást gyakoroljanak a nem kívánatos munkaerő-vándorlásra. A párt ügykezelésében sem szabad lebecsülni a rendet. A helyzet javításához az alapszervezetekben az eddiginél nagyobb mértékben kellene hozzájárulniuk azoknak a kommunistáknak, akiket a taggyűlés a gazdálkodás ellenőrzésével, a nyilvántartással és a párton belüli ügyvezetéssel bízott meg, amint azt megkívánja a módosított alapszabályzat tervezete. Kevesebb papírmunkát, több közvetlen kapcsolatot az emberekkel - ezt az elvet kell következetesen érvényesíteni minden pártszervben. A párton belüli ügyvezetést mentesítenünk kell a bürokrácia elemeitől s el kell érnünk azt, hogy maradéktalanul szolgálja a politikai munka szükségleteit. Elvtársak, a központi ellenőrző és revíziós bizottság a XVI. kongresszusa óta 22 ülésén foglalkozott az ellenőrzések és a revíziók eredményeivel, a tagsági ügyekkel kapcsolatos fellebbezések és a dolgozók levelei elemzéseivel. Tagjai ebben a munkában nagyon aktívan vettek részt. A bizottság tevékenységében igazodott a kollektivitás, a tevő- legesség és az igényesség alapelveihez. A felülvizsgált szervek és intézmények tisztségviselőitől és vezető dolgozóitól, akik részt vettek az egyes ellenőrző jelentések megtárgyalásában, a bizottság elvárta azt, hogy a megállapított fogyatékosságokról mondjanak véleményt és eredményes lépéseket tegyenek kiküszöbölésükre. (Folytatás a 11. oldalon) ÚJ SZÓ 10 1986. III. 25.
