Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám, szombat
Egy hét a nagyvilágban villásáért, a katonai enyhülésért. A nukleáris és az űrfegyverekről folytatott genfi tárgyalások erre jó lehetőséget teremtenek, s nagyrészt az itt született valamilyen megállapodás függvénye a következő szovjet-amerikai csúcstalálkozó is. Visszatérve a varsói külügyminiszteri bizottsági ülésre, azon hagsúlyozták, hogy a tavalyi genfi csúcs létrehozta a két nagyhatalom viszonyának normalizálásához, a nemzetközi helyzet átfogó javításához szükséges feltételeket. A következő legfelsőbb szintű találkozón már a nukleáris fegyverkezés megszüntetését és a világűr militarizálásának megakadályozását célzó konkrét intézkedésekre kell koncentrálni - hangsúlyozták a külügyminiszterek, hozzátéve, hogy az idei csúcstalálkozón megállapodás születhetne a nukleáris kísérletek megszüntetésének és az európai övezetben levő szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásának a kérdéseiről. A csúcskilátásokról a héten egyéb alkalmakkor is sok szó esett. Az Olof Palme temetésén részt vevő politikusok találkozói közül Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök és George Shultz amerikai külügyminiszter eszmecseréje volt a legnagyobb érdeklődéssel kísért esemény. A háromnegyedórás megbeszélés után a két politikus közösen adott nyilatkozatot, s véleményük csak abban egyezett meg, hogy a tavalyi csúcstalálkozó óta bekövetkezett eseményekkel elégedetlenek, a kedvezőtlen fejlemények okait pedig eltérően értékelték. A Rizs- kov-Shultz találkozón szó esett az atomkísérletek betiltásáról és a közepes hatótávolságú atomfegyverekről is, de nem jutottak semmilyen új következtetésre. Az amerikai külügyminiszter szerint tovább folyik az egyeztetés a következő Gorbacsov-Reagan találkozó időpontjának meghatározására. Míg Washingtont kizárólag az időpont foglalkoztatja, addig Moszkvában arra hívják fel a figyelmet, hogy konkrét megállapodások reménye nélkül nincs értelme a csúcstalálkozónak. Ezzel kapcsolatban aggasztó, hogy az Egyesült Államok kimondottan a csúcs ellen dolgozik. Az utóbbi napokban több olyan lépéshez folyamodott, amelyek egyenesen megmérgezik a szovjet-amerikai kapcsolatokat. Nem lehet véletlen, hogy épp most követelik Washingtonban a szovjet, az ukrán és a belorusz ENSZ-diplomaták számának csökkentését, s Moszkvában szándékos, előre kitervelt provokációnak minősítik, hogy a Fekete-tenger térségében, a Krím- félszigettól délre két amerikai hadihajó behatolt a Szovjetunió felségvizeire. Emellett az is egyre nyilvánvalóbb, hogy az Egyesült Államok nem kíván megegyezést az űrmili- tarizálás megelőzéséről, amit az is bizonyít, hogy a héten Bonnban Weinberger amerikai hadügyminiszter és Kohl, az NSZK kancellárja elvi megállapodást kötött a ,.csillagháborús“ programban való nyugatnémet részvételről (a konkrét megállapodást Bange- mann gazdasági miniszter még húsvét előtt aláírja Washingtonban). Lényegében a csúcs elleni hangulatkeltésbe sorolható Reagan elnök vasárnapi tévébeszéde is, amelyben a nicaraguai ellenforradalmárok megsegélyezésének jóváhagyása érdekében agitált. Éles szavakkal illette a Szovjetuniót is, és értésre adta, hogy a szovjet -amerikai kapcsolatok számára másodlagosak, mert - mint mondotta, - „nincs ma a kormány előtt más kérdés, amely fontosabb lenne az Egyesült Államok szempontjából, mint a közép-amerikai probléma“... PAPUCSEK GERGELY március 15-töl 21-ig Szombat: Olof Palme temetése alkalmából Stockholmban a megjelent magas rangú politikusok (így Rizskov szovjet kormányfő és Shultz amerikai külügyminiszter) kétoldalú találkozókat tartottak Vasárnap: A francia parlamenti választásokat a jobboldali párt- koalíció nyerte meg - Reagan amerikai elnök éles hangú Nicaragua-ellenes tévébeszédet mondott - A svájci népszavazáson a lakosság „nem“-mel szavazott az ENSZ-tagságra Hétfő: Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter megkezdte varsói tárgyalásait - Befejeződött az Indiai KP XIII. kongresszusa Kedd: Arhipov szovjet és Li Peng kínai miniszterelnökhelyettes Pekingben a két ország gazdasági, kereskedelmi, tudományos és műszaki együttműködéséről tárgyalt Szerda: A szovjet parlament felhívást intézett az USA kongresszusához az atomfegyver-kísérletek betiltását szorgalmazva Csütörtök: A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága közlemény elfogadásával fejezte be kétnapos ülését - Bécsben véget ért a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások 39. fordulója - Jacques Chirac elfogadta a francia kormány megalakítására vonatkozó megbízatást Péntek: Az NSZK-beli Würtzburgban befejeződött a NATO nukleáris tervező csoportjának kétnapos ülése A csehszlovák küldöttség a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülésén (Telefoto — ČSTK) Átfogó elemzést adtak a nemzetközi helyzetről és megjelölték a feszültség enyhítéséhez vezető lépéseket is a Varsói Szerződés külügyminiszterei a lengyel fővárosban megtartott tanácskozásukon. A kiélezett helyzet legfőbb okát az USA és NATO-szövetségesei által minden irányban folytatott lázas fegyverkezésben látják. Ezzel szemben a Szovjetunió békekezdeményezései, illetve a Varsói Szerződés korábbi javaslatai reális lehetőségeket teremtenek a legfőbb feladat megoldására, vagyis az atomháborús veszély felszámolására, a lázas fegyverkezés megszüntetésére és a világűrre való kiterjesztésének megakadályozására, a leszerelésre. Miben látják a Varsói Szerződés külügyminiszterei az átfogó nemzetközi helyzet javításának útját? A varsói ülésről kiadott közlemény alapján nagyjából a következő pontokba foglalhatjuk össze a teendőket: 1. Az évezred végéig fel kell számolni a nukleáris és vegyi fegyvereket és be kell tiltani az űrfegyvereket - ahogy azt a január 15-i szovjet program feltételezi -, s ezzel párhuzamosan 2. csökkenteni kell a hagyományos fegyverzetet és a fegyveres erőket. A minden területre kiterjedő leszereléshez vezető fontos lépésként: 3. atom- és vegyi fegyverektől mentes övezeteket lehetne létrehozni Észak-Európában, Közép- Európában és a Balkánon; 4. meg kell szüntetni a nukleáris kísérleteket és erre vonatkozóan haladéktalanul megállapodást kell elérni a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, továbbá a szovjet -amerikai-brit tárgyalásokon (amelyek felújítása szükséges lenne), illetve a genfi leszerelési konferencia keretében; 5. fel kell számolni a vegyi fegyverek készleteit és a gyártásukhoz szükséges ipari bázist; 6. be kell tiltani az új fizikai elveken alapuló nem nukleáris fegyverek fejlesztését: 7. elsősorban a nagy katonai potenciállal rendelkező országoknak be kell fagyasztaniuk és csökkenteniük kell katonai kiadásaikat és korlátozniuk kellene katonai tevékenységüket; 8. a Varsói Szerződés és a NATO szerződést köthetne a katonai erő alkalmazásáról való lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról; 9. megkezdődhetne a két tömb egyidöben történő feloszlatásának előkészítése. ezen belül először katonai szervezeteik felszámolása; 10. a gazdasági kapcsolatokban is erősíteni kell a bizalmat, az igazságos, kölcsönösen előnyös együttműködést. A fenti célok és feladatok megvalósítását többek között előmozdíthatnák a közép-európai had- eröcsökkentési tárgyalások (a 39. forduló Bécsben épp a héten ért véget, s a szocialista országok ezen a nyugati résztvevők érdekeit is messzemenően figyelembe vevő javaslatokat terjesztettek elő), továbbá a stockholmi konferencia (ahol a hírek szerint van remény az európai bizalom és biztonság erősítését, a leszerelést célzó tartalmas megállapodásra). Ugyancsak ide sorolható az emberek közötti kapcsolatok kérdéseiről szóló, Bernben sorra kerülő szakértői értekezlet, valamint a helsinki Záróokmányba foglaltak végrehajtását áttekintő következő összeurópai találkozó, amely idén ősszel lesz Bécsben. A bécsi találkozótól a Varsói Szerződés külügyminiszterei azt várják, hogy lényegesen hozzájárul a politikai légkör javulásához, az enyhülés megújulásához Európában és az egész világon. A fent említett fórumok mellett elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok tehetne a legtöbbet a nemzetközi viszonyok jaKIS _______ NYELVŐR A szakszerűség túlzásai A tudomány és a technika rohamosan gyarapodó vívmányai egyre nagyobb számban válnak mindennapi 'életünk részévé. Ennek szükségszerű velejárójaként a szaknyelvek elemei mind nagyobb szerepet játszanak nyelvhasználatunkban. A nagyfokú szakszerűsödés megmutatkozik a tömegtájékoztató eszközök nyelvhasználatában is. A sajtóban például egyre inkább elkülönül egymástól az egyes tárgykörök, rovatok nyelve: szóhasználatban, mondatszerkesztésben egyaránt. A szaknyelvek létjogosultságát senki sem tagadhatja. Helytelenítenünk kell viszont azt a tendenciát, amely a szaknyelvnek a köznyelvtől való egyre nagyobb eltávolodása irányában hat. Nemzetiségi nyelvhasználatunk sajátos körülményei közt ezt a tendenciát még bonyolítja a helyes magyar szakterminológia hiányos ismerete, illetve a terminológia használatában mutatkozó zűrzavar. Sajnos még az ismeretterjesztést vagy az oktatást hivatásként folytatók közül sem mindenki törekszik szakterülete helyes magyar terminológiájának elsajátítására. Ezért a napisajtóban megjelenő írások sok esetben nemcsak túlságosan szakszerűek, hanem szakszerűségük sajátosan csehszlovákiai magyar jellegű: a felesleges idegen szavak áradata mellett sajátos, a magyarországi szaknyelvektől eltérő teminológiát alakít ki. A fölösleges idegen szavak halmozásának talán nem is annyira a témában való jártasság fitogtatása az oka ebben a mondatban, hanem a kényelem: „Az energia és az alapanyagok jobb értékesítése céltudatos, koncepciózus és következetes törekvésének nagy népgazdasági jelentősége abban rejlik, hogy az intenzifikálásnak ez az orientációja kulcsa az alapvető problémák megoldásának.“ Tekintettel arra, hogy a nagy nyilvánossághoz szól, kevésbé szakszerű lehetne. Mindhárom idegen szót magyarra cserélve mondjuk így: „Az energia és az alapanyagok céltudatos, tervszerű és következetes hasznosítása törekvésének nagy népgazdasági jelentősége abban van, hogy a hatékonyság fokozásának ez az iránya kulcsa az alapvető problémák megoldásának.“ A következő mondat nemcsak sajátos szakkifejezésével, hanem különös fogalmazásával is figyelmet kelt: „A termelési kooperációban keresni kell feladatai sikeresebb megvalósításának útjait, a termelés műszaki és technológiai színvonala emelésének lehetőségeit, a termékválaszték kitisztításának útjait, népgazdaságunk szükségleteinek jobb kielégítésének lehetőségeit.“ A mondat szóismétléseit, tagmondatainak összecsengését ki lehetne ugyan küszöbölni, de megértéséhez az sem vinne közelebb. A „termékválaszték kitisztítása“ ugyanis olyan „szak- kifejezés“, amelyet az egyszerű olvasó nyelvére „lefordítani“ képtelen vagyok. Alkotóelemei külön-külön érthető szók, kapcsolatuk azonban zavarba ejt. A hasonló, de talán nem ennyire rejtélyes szakkifejezések nem éppen ritkák a dolgozók tömegeinek tájékoztatását szolgáló szövegekben. Erről tanúskodik friss gyűjtésemnek ez a mondata: „A nyugat-szlovákiai kerület 26 ipari vállalata a szilárdított felajánlásainak köszönhetően a saját termelési értéket terven felül mintegy 100 millió korona értékkel növeli...“ Ezt olvasva nyilván nem valamilyen ingatag felajánlásokra kell gondolnunk, amelyeket szilárdítani kell. Bizonyára megemelt felajánlásokról vagy vállalásokról van szó. Erre abból következtetek, hogy a már régebben olvasott „szilárdított tervfeladat“ is valami ilyesmit jelentett. A saját elem további zavart okoz a mondatban, olyan értelmet ad az egésznek, mintha mások termelési értékét is növelnék, pedig ez eléggé valószínűtlen. így fogalmazhatnánk közérthetőbbé a mondatot: „A Nyugat-szlovákiai kerület 26 ipari vállalata - megemelt vállalásainak köszönhetően - a termelési értéket mintegy 100 millió koronával növeli..." MORVAY GÁBOR Mikor összpontosítás a sústredenie? A fordítás bonyolult munka: nem lehet rá úgynevezett receptet adni. A žeriav - akár a madarat, akár az emelőszerkezetet nevezzük meg vele - mindig daru, de a sústredenie általában akkor fordítható összpontosítás-nak, ha a figyelem vagy valamilyen érzelem, továbbá erő, hatalom, kezdeményezés, törekvés, vagyis elvont fogalmak koncentrálását fejezzük ki vele; a konkrét dolgok közül esetleg csak a vagyon, a pénz és még egy-két dolog számítható ide. A személyek már általában nem. Ezekre rendszerint közvetve vonatkozhat az összpontosítás szó jelentése: például beszélhetünk a katonaság egységeinek vagy magának a katonaságnak az összpontosításáról, ha ezek összevonásáról van szó. Ugyanígy összpontosíthatják - ha összevonják - a szervezeteket, intézményeket - tehát a gyűjtőnévvel megnevezett fogalmakat, dolgokat -, esetleg még ezek tagadását is, ha azt egyetlen szervezetbe tömörítik. De katonáknak, tagoknak, vagyis közvetlenül személyeknek az összpontosításáról nem szoktunk beszélni. Az összpontosítás szónak ugyanis nincs ilyen jelentése: személyeket egy helyre bizonyos céllal összehív, összegyűjt. A sústredenie szlovák szó viszont használatos ebben a jelentésben is. Mi tehát, amikor a tanulók összehívása helyett a tanulók összpontosításáról, az egyetemek, főiskolák hallgatóinak különböző közös foglalkozásairól szintén mint ilyen vagy olyan összpontosításról szólunk, nem vesszük figyelembe, hogy a magyar szót szlovák jelentésben használjuk. Sok, az összpontosítás-ná\ konkrétabb jelentésű megfelelő szó kínálkozik a sústredenie lefordítására az említett jelentésben: összejövetel, megbeszélés, gyakorlás, gyakorlat, edzés, edzőtábor, próba, tanfolyam stb. Tehát, amikor csupán megbeszélésre vagy gyakorlás végett hívunk össze néhány vagy esetleg több tanulót, nem kell mindjárt „összpontosítást rendezni“. A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának tagjai is inkább bentlakásos próbákon vegyenek részt, mintsem összpontosításokon. A labdarúgócsapat tagjainak vagy más sportolóknak rendezett többnapos, bentlakásos ún. összpontosítás meg nem más, mint edzőtábor. Ha a magyar vagy a szlovák szakos pedagógusokat többnapos „összpontosításra“ hívják, ahol szakmai, módszertani kérdésekkel foglalkoznak majd, inkább (esetleg) bentlakásos továbbképzésre, bentlakások tanfolyamra vagy (egyszerűen) továbbképzésre, tanfolyamra menjenek! JAKAB ISTVÁN % ÚJ SZÚ 4 1986. III. 22.
