Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-22 / 69. szám, szombat

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1986. március 22. XXXIX. évfolyam 69. szám ★ Ára 50 fillér Megújuló iskolák Az iskola, a pedagógusok munkája, a továbbtanulás, a szak­képzés, a tankönyvek, a tanulók túlterhelése olyan kérdések, amelyek szinte mindennapi beszéd- és vitatémák. Nemegyszer a legkülönbözőbb vélemények csapnak össze a legkölönbözöbb fórumokon és hangnemben. Ez nem véletlen, hiszen a csehszlo­vákiai oktatásügy soha nem volt akkora forrásban, mint az utóbbi tíz évben. Keresik, kutatják az új oktatási program, a felgyorsult idó, a tudományos-technikai forradalom követelményeinek megfelelő képzés módját. Hangosabb és hangsúlyosabb most az útkeresés, mint bármi­kor korábban, mert nem csupán módszertani újításokról van szó, hanem szemléletváltásról. A műveltség általánossá tétele korkövetelménnyé vált, szükségességét az élet írta elő. Korunk emberének, hogy hatékonyabban végezhesse munkáját, s bizto­sabban el tudjon igazodni a világ bonyolult kérdéseiben, azaz hogy helytálljon rohamosan változó világunkban, egész életé­ben tanulnia kell. Ahhoz pedig, hogy képes legyen erre a szokat­lan szellemi megújulásra, a percnyi megtorpanást sem engedé­lyező mobilitásra, az alapkészségeket - elsősorban az önálló tanulás készségét - már a gyermekkorban, az iskolában kell kifejleszteni. Ezért fontos, hogy az iskola ne csak információkat nyújtson, hanem az ismeretek átvételét az ismeretszerzésben való aktív részvétel váltsa fel. Egyébként nem véletlen, hogy - a tudományos-technikai forradalom társadalmi és emberi összefüggéseinek vizsgálatá­ban - mostanában egyre többet foglalkoznak az oktatás, a neve­lés, a szakképzés helyzetével, feladataival és távlataival. Szlová­kia Kommunista Pártjának múlt héten megtartott kongresszusa is felvetette a közoktatás kérdését, hangsúlyozva, hogy a gyakor­lat és a tudományos-műszaki haladás szükségleteivel össz­hangban emelnünk kell az iskolák oktató-nevelő munkájának színvonalát, mégpedig úgy, hogy tekintettel legyünk mind a mai, mind a holnapi igényekre és körülményekre. Ahhoz viszont, hogy az iskola eleget tehessen a társadalmi elvárásoknak, szükséges, hogy a jelenből a jövő felé forduljon és növendékei­nek figyelmét a holnapra irányítsa. Persze, felmerül a kérdés: képes-e az iskola a megváltozott viszonyok között eleget tenni ezeknek az igényes feladatoknak? Minden bizonnyal, azonban az oktatómunkát jobban hozzá kell igazítani a társadalom és a termelés követelményeihez és fontos, hogy iskoláinkból szám­űzzük a középszerűséget. Napjainkban a tanítás hogyanja tehát korántsem másodlagos kérdés. A hatékonyságot, a jó szervezést, az önálló alkotótevé­kenységet ugyanúgy elvárjuk a pedagógustól, mint a politikai, társadalmi, gazdasági élet bármely más posztján dolgozó szak- emerektöl. S tesszük ezt annál is inkább, mivel a pedagógus a jövőnek dolgozik, munkája feltétlenül visszatükröződik majd azoknak a fiataloknak a tevékenységében, magatartásában, akik tíz vagy húsz év múlva kapcsolódnak be önállóan a társadalom életébe, a termelésbe, vagy éppen annak irányításába. Rugalmasságra, önálló és logikai gondolkodásra, helyes ítéletalkotásra, kombinatív készségre viszont csak az tud nevelni, aki maga is szert tett ezekre a tulajdonságokra, akinek meggyőződése, hogy az általános összefüggések felismerte­tése érdekében szelektálni kell, aki tudatosítja, hogy nem az iskolai tananyagnak kell állandóan változnia, hanem a növekvő követelményekre kell a fiatalokat felkészíteni az alapvető isme­retek elsajátíttatásával, a gondolkodás fejlesztésével, a tovább­tanulás és továbbképzés szükségességének megértetésével. Az önálló gondolkodási készség fejlesztését, az ismeretek aktív alkalmazását tehát az eddigeknél is jobban kell szorgalmazni. Új szellem ez? Igen. Hiszen az iskola is megnövekedett követelményeknek tesz eleget, s megváltozott körülményekhez alkalmazkodik. Ehhez viszont korszerű oktatástechnikai eszkö­zökre, berendezésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a tanulók önálló munkáját, serkentik érdeklődésüket, aktivitásu­kat. S bár az iskolák segédeszköz-ellátása általában megfelelő­nek mondható, mégsem zökkenőmentes; például nincsenek hiánytalanul biztosítva az új tantervekben előírt nevelési és oktatási feladatok végrehajtásához szükséges tanszerek, szem­léltetőeszközök; némely szakmunkásképző intézetben a gépek, a berendezések műszaki állapota, a kevés szerszám hátráltatja a tantervi követelmények teljesítését. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy ahol hiányoznak az alapvető eszközök, ahol nem lehet megmutatni bizonyos műveleteket vagy szemléltetni jelenségeket, ott sokkal több energiát kell fordítani a tanulásra, s ráadásul az ismeretek sem lesznek olyan tartósak. Pártunk oktatáspolitikai irányelvei nem kis feladatokat rónak az iskolákra. Ezért fontos, hogy pedagógusaink lépjenek túl a helyenként még kísértő beidegződéseken, megszokásokon, a rossz értelemben vett tanári rutinon, s még színvonalasabb munkával törekedjenek a fiatalok személyiségének sokoldalú fejlesztésére. TÖLGYESSY MÁRIA Száz tonna első osztályú dime- til-tereftalátot gyártottak ter­ven felül a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére a bratislavai Slovnaft vállalat Telgárt Szocia­lista Munkabrigádjának tagjai. Ez több mint 1,3 millió korona többletbevételt jelent a vállalat­nak. Az eredmény a karbantar­tás és a tisztítás, optimalizálásá­nak köszönhető, mert igy nem kellett korlátozni a termelést. A képen: Matej Zmajkovič, a bri­gád tagja hűtővizet enged a kondenzátorra. (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK) A CSKP lenini Útja Kitüntetések ” ¥¥l11 ........................ (ČSTK) - Gustáv Husá ér tékes tanulságok forrása Kiállítás Prágában a CSKP XVII. kongresszusa és pártunk megalakulásának 65. évfordulója tiszteletére (Tudósítónktól) - Péntek délelőtt a prágai Klement Gottwald Múezum- ban A lenini úton címmel, a CSKP XVII. kongresszusának és a párt megalakulása 65. évfordulójának a tiszteletére kiállítás nyílt. Az ünnepé­lyes megnyitón Jan Fojtíknak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a központi bizottság titkárának vezetésével CSKP KB küldöttség vett részt. Tagjai Vasil Bejda, a CSKP KB osztályvezetője, Zdenék Snítil akadémikus, a CSKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézetének igazgatója és Karéi Beránek, a CSKP Prágai Városi Bizottságának titkára voltak. Jelen volt Miloslav Dočkal és Zbynék Soják, a CSKP KB osztályveze­tői, valamint számos közéleti személyiség. Ott volt a megnyitón Viktor Lomakin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, valamint a szocia­lista országok prágai külképviseleti hivatalainak képviselői is. A kiállítás anyaga - többszáz a csehszlovákiai proletariátus for­dokumentum, fénykép és tárgyi emlék - megismerteti a látogató­val a CSKP megalakulásának előzményeit, a párt útját és küz­delmét egészen a kapitalizmus megdöntéséig, továbbá bemutatja a szocialista építés évtizedeit egé­szen napjainkig. A gazdag anyag szemlélteti a CSKP XVN. kong­resszusának előkészületeit, vala­mint a kongresszus tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny-moz- galmat is. A megnyitó beszédet Zdenék Snítil akadémikus mondotta.- Azzal a tudattal nyitjuk meg ezt a kiállítást - mondotta hogy pártunk becsülettel teljesítette tör­ténelmi küldetését, s elérte kitűzött célját. Országunk ura a dolgozó nép. Megvalósultak pártunk alapí­tóinak vágyai. Az elmúlt hatvanöt év teljes mértékben igazolta radalmi élcsapata létrejöttének történelmi jelentőségét. Az 1921 -ben elültetett fa meg­hozta gyümölcsét. Azóta a világ, Európa és hazánk arculata nagyot változott. Pártunk múltja élő törté­nelem. Tapasztalatok és tanulsá­gok kiapadhatatlan forrása. A CSKP kezdettől fogva számít­hatott a nemzetközi forradalmi mozgalom élenjáró csapatának, a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak a segítségére, meríthetett a szovjet kommunisták tapaszta­lataiból. A csehszlovákiai kommu­nisták nagy érdeklődéssel és fi­gyelemmel kísérték az SZKP tör­ténelmi XXVII. kongresszusának tanácskozását, amely a leniniz­mus alkotóerejének példája volt. A Gorbacsov elvtárs által előter­jesztett politikai beszámoló és (Folytatás a 2. oldalon) (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap Prágában Jaroslav Máčeknek, a CSKP KB főtitkára titkársága vezetőjének 60. szüle­tésnapja alkalmából átadta a Győ­zelmes Február Érdemrendet, amelyet a jubilánsnak a Csehszlo­vákia Kommunista Pártja és a tár­sadalom javára végzett sokéves áldozatos tevékenységéért ado­mányoztak. Ján Mičudának, az SZLKP Liptovský Mikuláš-i Járási Ellen­őrző és Revíziós Bizottsága elnökének 60. születésnapja al­kalmából párttisztségekben kifej­tett sokéves tevékenységéért a köztársasági elnök a Munka Ér­demrendet adományozta. A kitün­tetést tegnap Martinban Vladimír Pirošík, a közép-szlovákiai kerü­leti pártbizottság vezető titkára ad­ta át a jubilánsnak. Ugyancsak tegnap adta át Vla­dimír Pirošík elvtárs a Munka Ér­demrendet Jozefína Eštová nyugdíjasnak, akinek a kitüntetést 80. születésnapja alkalmából a párt és a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves aktív politi­kai tevékenységéért adományozta a köztársasági elnök. Üdvözlő távirat (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövet­ségi miniszterelnök táviratban fejez­te ki jókívánságait Jacques Chirac - nak a Francia Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezé­se alkalmából. Ugyanebből az alka­lomból Bohuslav Chňoupek külügy­miniszter üdvözlő táviratot küldött Jean-Bernard Raimond-nak, Fran­ciaország új külügyminiszterének. A szocialista országok sajtója pártunk kongresszusi előkészületeiről BUKAREST - A CSKP XVII. kongresszusa, amelyet a párt megalakítása 65. évfordulójának évében tartanak, új szakaszt nyit a fejlett szocialista társadalom építésének folyamatában, írta teg­nap a Lumea című román külpoliti­kai hetilap. A lap emlékeztet arra, hogy a kongresszust széles körű politi­kai és szervezői aktivitás előzte meg. Ez ismét megerősítette Csehszlovákia Kommunista Párt­jának azt a képességét, hogy egy­séges folyamatban egyesítse va­lamennyi dolgozó erejét és képes­ségét, s azt a szocialista Cseh­szlovákia gazdasági előrehaladá­sára, az egész nép életszínvona­lának emelésére irányítsa, írja vé­gül a Ľumea. SZÓFIA - Az Otecsesztven Front című lap a CSKP XVII. kongresszusa címmel terjedelmes cikket közöl a csehszlovák nép­gazdaság hatékonyságának nö­veléséről. A CSKP közelgő XVII. kong­resszusával kapcsolatban a lapok számos anyagot publikálnak Csehszlovákiáról. A Rabotnyi- cseszko Gyelo prágai tudósítója a dél-morvaországi Rakvicei Efsz tevékenységéről számol be. E gazdaságot szoros kapcsolatok fűzik a sumeni Vaszil Kolárov szö­vetkezethez. BUDAPEST - A CSKP közelgő XVII. kongresszusával kapcsolat­ban a magyar hírközlő eszközök szintén ismertetik a csehszlovák nép életét és munkáját és értékelik a két ország kölcsönös kapcsola­tait. A Magyar Hírlap tegnapi szá­mában a csehszlovák-magyar gazdasági együttműködéssel fog­lalkozik. Hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia a Magyar Népköz- társaság negyedik legnagyobb külkereskedelmi partnere. Egyút­tal rámutat arra, hogy az 1981-1985-ös években a szako­sított és kooperációs termelés a kereskedelmi forgalomnak csak­nem egyharmadát tette ki. VARSÓ - A Trybuna Ludu A haladásról az ember dönt című cikkében a csehszlovákiai kong­resszus előtti vitával foglalkozik. A lap prágai tudósítója rámutat, hogy a gazdasági fejlődés meg­gyorsításának időszakában a CSKP egyre inkább hangsúlyoz­za az aktív, az alkotó szellemű és bíráló emberek szerepét a pártban és az egész társadalomban.

Next

/
Thumbnails
Contents