Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-19 / 66. szám, szerda
Az SZLKP kongresszusának vitája (Folytatás az 5. oldalról) a legfontosabb problémák, amelyekkel foglalkoznunk kell, s egyben milyen segítséget várunk el tőlük, a vállalatoktól és az üzemektől. Az üzemekben a választókkal való kapcsolat további bevált formája a nyílt levelek napja, amikoris a dolgozók előre, írásban terjeszthetik elő kérdéseiket, javaslatokat tehetnek és bírálhatják a fogyatékosságokat. Ezekre nekünk, a nemzeti bizottság tisztségviselőinek, képviselőinek, valamint a felelős gazdasági dolgozóknak nemcsak kötelességünk választ adni, hanem teljesítenünk is kell a jogos követelményeket. Továbbra is a dolgozók nyilvános ellenőrzése alatt állunk. A nyílt levelek napját megtartjuk további üzemekben is, mivel ezzel szorosabb kapcsolatot teremthetünk a nemzeti bizottság, a képviselők és a dolgozók között. A munka új módszerei és formái semmiképp sem jelentik az erőnek erejével való „ötlethajszolást“. Ellenkezőleg, el kell gondolkodni afölött, hogy mi az, amit már tökéletesítettünk, de csak nagyon kis előrelépést értünk el. Ez egyaránt vonatkozik a választott szervek munkájának formájára és módszereire, valamint a tartalmára is. Tanácskozásaink gyakran túlságosan hosz- szadalmasak, túl sok anyaggal foglalkozunk, terjedelmes vita követi a 15-30 oldalas beszámolókat. Sok anyaggal nem is kellene foglalkoznunk, mivel ez a szakosztály, vagy a konkrét előadó feladata. Ehhez hasonlóképp beszélhetnénk egyéb tanácskozásokról is. A plénumülé- seken feleslegesen hosszú beszámolók hangzanak el, amelyek számtengere a képviselőket inkább elfárasztja, minthogy vitára serkentse. A felszólalások gyakran formálisak, nem sze- mélyreszólóak, többnyire megállapító jellegűek, avagy bírálóak ugyan, de mit sem oldanak meg. Az anyagok bősége megteremti a határozatok bőségét, amelyek nem mindig konkrétak, és teljesítésük gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, tekintettel terjedelmükre, szétfolyó, nem komplett jellegükre. Így például városunkban tavaly a Keletszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsának és plénumának 152, a CSSZSZK kormánya elnökségének és az SZSZK kormánya elnökségének 72 határozatát konkretizáltuk. A Kassai Városi Nemzeti Bizottság tanácsa ellenőrző és végrehajtó funkciója keretében a városkerületi nemzeti bizottságok tanácsainak, a nemzeti bizottság által irányított vállalatok és szervezetek igazgatóságainak és saját aparátusának feladatul adta a városi nemzeti bizottság és a felsőbb szervek határozataiból következő 3074 feladat teljesítését. E fogyatékosság fölött gondolkodni kezdtünk a Szovjetunióból szerzett legújabb tapasztalatok alapján. Noha nem lehetünk teljesen elégedettek az eddigi eredményekkel, a nemzeti bizottság tanács- és plénumülésein növekedett a képviselők aktivitása. Ez azzal függ össze, hogy miképp kapcsoljuk be a képviselőket a plénumülések előkészítésébe, továbbá azzal, hogy miképp vezetjük őket a lakossággal szembeni felelősség vállalására. A plénumülések viszonylatában minőségi változás következett be az előkészítés és a konkrétabb vita tekintetében, amelyből kiküszöböltük az öncélú bírálatot és a formalizmust, továbbá kevesebb lett a beszámoló, az öndícsé- ret, konkrétabban vetjük fel a problémákat és a megoldás módozatait. Ez érvényes a munka- plénumokra is, amelyeknek az ünnepi ülésektől eltérően még konkrétabbaknak, tárgyszerűbbeknek és konstruktívabbaknak kellene lenniük. A 6. KB-ülést követő tevékenységünk elemzése feltárta a fogyatékosságokat és szükségesnek minősítette azt, hogy tárgyszerű, konkrét lépéseket fogadjunk el és valósítsunk meg a nemzeti bizottság munkája hatékonyságának növelésére, tevékenységének, építésének és irányítási rendszerének tökéletesítésére. Ez az elemzés feltárta a jelen helyzetet és a szükségleteket is. A városi nemzeti bizottság, továbbá szakbizottságai és apparátusa ebből kiindulva, a lakosság szükségleteivel és érdekeivel összhangban olyan célokat tűzött ki, amelyeknek teljesítésére megnyerte a közös ügynek a város lakóit. Ennek előfeltétele volt a formalizmustól való mentesülés, a bürokrácia leépítése és a nemzeti bizottság képviselői körében kifejtett tevékenység tökéletesítése. Ha azt kívánjuk, hogy az emberek elé őszinte szívvel léphessünk és szemtől szemben megmondhassuk nekik az igazságot, akkor önmagunknak kell példát mutatnunk és lelkesednünk kell az ügyért. Igényeket csak az támaszthat, aki tisztségében igényes önmagával szemben is, aki példát mutat. Képviselőink tevékenysége is munkánk névjegykártyája. A tisztségviselő, a vezető dolgozó, vagy a képviselő aligha tud valakit meggyőzni, ha szavaival ellenkeznek a tettei. Gyakran nem fogjuk fel eléggé a szavak súlyát, és következetlen megvalósításukkal a szándékolttal ellentétes eredményt érünk el. Hadd említsek ezzel kapcsolatban egy példát. Kilenc éven át vita folyt arról, hogyan teremtsük meg annak előfeltételeit, hogy megkezdhessük városi mű- emlékrezervációnk rekonstrukcióját. Ismételten új rekonstrukciós elképzeléseket fogadtunk el. Ezért számos szakember nézeteivel ellentétben hozzáfogtunk a részleges rekonstrukcióhoz, a műemlékek külső védelméhez, hogy meggátoljuk pusztulásukat, s ugyanakkor, ami fontos dolog, a város egy részét ne bénítsuk meg egyes utcák forgalmának leállításával. A város arculata változni kezdett, és ennek arányában ezt a lépést mind többen konkrét javaslatokkal és tettekkel támogatták azok közül, akik eleinte ellenezték a megoldásnak ezt a módját. A nemzeti bizottságokról szóló novellizált törvényben rögzített fokozott jogkör nem jelent adminisztratív fennhatóságot, hanem ellenkezőleg, főleg a város és a városkerületi nemzeti bizottság tisztségviselőinek aktiv munkáját, szoros kapcsolatban a képviselőkkel, és együttműködésben a városban székelő vállalatok és szervezetek vezetőségeivel. Szem előtt kell tartani, hogy ez valóban kétoldalú együttműködés, s a nemzeti bizottság nem csupán igényelhet, s nemcsak feladatokat tűzhet ki. Az adott vállalatnak segítséget is kell nyújtania problémái megoldásában, számba véve, hogy ez vagy az a vállalat miképp járul hozzá a város fejlesztéséhez. A vállalatokban is akadnak különféle tisztségviselők és vezető dolgozók, akik vállalatukban csak a saját „köldöküket“ nézik, s úgy vélik, hogy a terv alapvető mutatóinak teljesítésével eleget tesznek a várossal szembeni kötelességeiknek is. Számos vezető dolgozó csak a „saját" vállalatáról beszól, de még mindig nem beszél a „saját“ városáról. Az egységes eljárással, az emberek egységes megközelítésével kapcsolatban megállapíthatom azt, hogy noha Kassán már hosszabb ideje működik a jó eredményeket elérő igazgató- tanács, megfelelő mértékben nem sikerült az üzemeket bevonnia a városi műemlékvédelmi rezerváció rekonstrukciójának, a környezeti viszonyok javításának problémáiba. Ezzel kapcsolatban is meggyőződtünk róla, ha rátalálunk a vállalatok, főleg a konkrét emberek iránti helyes kapcsolat megteremtésének módjára - s ez nemcsak az igazgatókra és az igazgatóhelyettesekre vonatkozik, hanem az egyszerű dolgozókra és lakosokra is, akiket fellelkesítünk a közös ügy megvalósítására -, akkor ezek az emberek sokat tehetnek városukért. Ennek köszönhetően Kassa történelmi részében sikerült apró-cseprő műépítészeti megoldásokat megvalósítanunk, s rövid idő alatt városunkat megszépítenünk éppen a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Kelet-szlovákiai Magnezitmúvek, a Nehézgépipari Művek és más vállalatok dolgozói segítségével. Ennek köszönhetően jelentősen növekedett a lakosság érdeklődése nemcsak az iránt, ami a városban e tekintetben a közeljövőben történik, hanem egyben maga is javaslatokat tesz városának szépítésére és gyarapítására. A lakosokat megnyertük e szándékok és célok elérésére, s ezzel egyidejűleg figyelmet fordítottunk a gazdasági és a szociális fejlesztésre, a környezeti viszonyok, a szolgáltatás stb. javítására. A munka e formáival szembesítjük szándékainkat és céljainkat. EMIL SEDLÁK elvtárs, az Ostrovi Efsz elnöke, Trnavai járás öt évvel ezelőtt abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a piešťa- nyi 3-as számú kooperációs körzet szövetkezeti tagjai, egyes tudományostermelési társulások, illetve a Trnavai járásban működő mezőgazdasági szolgáltató vállalatok dolgozói nevében közölhettem Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának küldötteivel, hogy létrejött a közös szocialista vállalások mozgalma. Az akkor még úttörő tett alapgondolata az volt, hogy növelni kell a kooperációs tanács kollektív felelősségét a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért, miközben az együttműködésbe bevonjuk a mezőgazdasági tudomány, a kutatás és a szolgáltatások dolgozóit. Abból az ismert lenini alapelvböl indultunk ki, hogy a kollektíva többet jelent az egyének összességénél. A kooperációs tanács és a szakbizottságok tagjainak kollektívája arra törekedett, hogy úgy dolgozzék a kooperációs körzet, hogy a közös szocialista vállalás teljesítése tegye lehetővé a körzetben a gyengébb vállalatok gazdálkodásának legalább az átlagosok színvonalára emelését, az átlagos eredményeket elérők pedig emelkedjenek a legjobbak színvonalára. öt év telt el azóta, és ma megállapíthatjuk, hogy a közös szocialista vállalások mozgalma a kongresszuson meghatározott célokat nemcsak elérte, hanem túl is szárnyalta. És ezt nemcsak rólunk, a mozgalom kezdeményezőiről állapíthatjuk meg. Az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága, a Pravda és a Hlas ľudu sokoldalú politikai és szervezési segítségének köszönhetően a közös szocialista vállalások mozgalma a Nyugat-szlovákiai kerület 32 kooperációs körzetében talált visszhangra. Hogy mit adtunk ezzel a társadalomnak? A kooperációs tanácsok közelmúltban tartott kerületi aktívája megállapította, hogy a kölcsönös segítség- nyújtásnak köszönhetően a mozgalomba bekapcsolódott 32 gyengén gazdálkodó vállalatból 27 vállalat gazdaságilag konszolidáltan lép be a 8. ötéves tervidőszakba. Hogy mi'történt a mi kooperációs körzetünkben? Hadd soroljak fel ennek illusztrálására néhány adatot. A kommunisták és általában a tagság magas fokú aktivitása és céltudatos segítségnyújtása abban jutott kifejezésre, hogy büszkén jelenthetjük, az ötéves gabonatermesztési tervet 12 668 tonnával túlteljesítettük, és 6,03 tonna átlagos hektárhozamot értünk el. És itt nem kis területről van szó, hanem több mint 49 ezer hektárról, örömmel állapíthatjuk meg, hogy kooperációs körzetünkben az összes efsz nagyobb hektárhozamot ért el, mint a 6. ötéves tervidőszakban. Rekordteljesítményt az Ostrovi Efsz ért el, amelynek földjén ötéves átlagban búzából 7 tonna, szemes kukoricából pedig 7,4 tonna termett hektáronként. A tudományos-termelési társuláshoz tartozó vállalatokkal - elsősorban a Bučanyi Magnemesítő Kutatóintézettel - együttműködve nagy erőfeszítést fejtettünk ki a cukorrépatermesztés fejlesztésére. Ennek köszönhetően az ötéves tervidőszakban a cukorrépánál 40,32 tonna lett az átlagos hektárhozam, miközben a cukortartalom 15,9 százalékos volt. A közös szocialista vállalás hatása az állattenyésztésben is megmutatkozott. A tehenenként és évenkénti átlagos tejhozam 117 literrel lett több 4000 liternél, öt év alatt pedig 712 literrel növekedett az átlagos tejhozam. Legnagyobb növekedést - 1421 litert - a Kočíni Efsz-ben értek el. így a gyengék közül az élenjárók közé kerültek. Az Ostrovi Efsz e téren is a legjobb termelékenységet érte el, a tehenenkénti és évenkénti átlagos tejhozam 5179 liter volt. A gabona, a cukorrépa, a tömegtakarmány termesztésében és az állattenyésztésben elért eredmények azt mutatják, hogy - noha a kooperációs körzetben a gyengén gazdálkodó vállalatok az annak idején átlagos vállalatok színvonalára kerültek - még mindig vannak jelentős tartalékaink. Jelentősen tökéletesítenünk kell a tömegtakarmány-termesztést, hogy 8 literes tejtermelést tömegtakarmánnyal tudjunk biztosítani. A legjobb szövetkezetekben ezt elérik, így biztosítani kell, hogy ez az egész kooperációs körzetben így legyen. De a legjobbak is előbbre léphetnének, ha gépiparunk jobban teljesítené a mezőgazdaság iránti kötelezettségeit, ha jobb anyagi-műszaki bázissal rendelkeznénk a tömegtakarmányok előállításához. A közös szocialista vállalások keretében kibontakozott kezdeményezés nemcsak a termelés növelését és a rentabilitás javítását segítette elő. Az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi konferenciája is megállapította, hogy a közös szocialista vállalások megfogalmazása és teljesítése a tudatra, a szocialista kollektivizmus fejlődésére is kedvezően hat. Növekszik általa a szövetkezetesek kollektívájának, az egyes tagoknak társadalmi és politikai aktivitása, és kívánatosán elmélyül az alaptermelési vállalatok kapcsolata a tudományos-kutatási bázissal és a szolgáltatásokkal. A közös szocialista vállalások teljesítésében elért eredményekből kiindulva a 8. ötéves tervidőszakban lényegesen bővíteni és tökéletesíteni kívánjuk a közös vállalásokban részt vevő tudományos-kutatóin- tézetekkel, illetve a szolgáltatási vállalatokkal való együttműködést. Erre törekedve már megtettük az elsó lépéseket - kooperációs körzetünk közös szocialista vállalást fogalmazott meg a Bučanyi Magne- mesító Kutatóintézet dolgozóival, akik szavatolják, hogy a cukorrépát tudományosan indokolt módon termesszük, és hogy így hektáronként legalább 6,5 tonna polarizált cukrot állítunk elő. Más szóval ez azt jelenti, hogy kooperációs körzetünkben hektáronként több mint 42 tonna cukorrépát termesztünk 11,5 százalékos cukortartalommal. Ilyen irányban fejlődik nálunk a sűrű vetésű gabonafélék termesztése is, illetve az évelő takarmányok termesztése. A kooperációs tanács szervei - a szakbizottságok - közvetítésével elősegítjük az egyes technológiai rendszerek meghonosítását, így konkrét termelési feltételek között lehetővé válik a fajtának és az egyes területeknek legmegfelelőbb agrotechnika maximális mértékű komplex hasznosítása. Mi magunk, az Ostrovi Efsz - rendszergazdái vagyunk a szemeskukorica termelési rendszer meghonosításának. A mi saját, úgy is mondhatom csehszlovák termelési rendszerünkről van szó, amelyben csehszlovákiai biológiai anyagot veszünk igénybe. Devizát csak olyan eszközökre adunk ki, amelyeket itthon nem gyártunk (növényvédő vegyszerek és egyes gépek). Szorosan együttműködünk a Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézettel. Célunk teljesen egyértelmű: A 8. ötéves tervidőszakban minden olyan vállalatnál, amelyben rendszergazdái leszünk a csehszlovák termelési rendszernek, kukoricából átlagosan legalább 6-7 tonnát kell termelni hektáronként. Az öntözött területeken 9 tonna átlagos hektárhozamot kell elérni szemes kukoricából. így válaszoltunk mi azokra a felhívásokra, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa, illetve a nagy október közelgő 70. évfordulója tiszteletére fogalmaztak meg. Ma megállapíthatjuk, hogy az SZLKP két kongresszusa közötti időszakban a közös szocialista vállalások mozgalma bevált és kibontakozott. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a tudományos- múszaki fejlesztés összes vívmányának jobb, céltudatosabb érvényesítése állt az érdeklődésünk középpontjában. Halaszthatatlan feladatnak tartjuk a vállalaton belüli gazdálkodás lényeges tökéletesítését, a hatékony önelszámolás meghonosítását. A munkahelyi kollektívákat - a brigádokat amelyek az értékképzés meghatározó tényezői, a munka végeredménye szerint javadalmazzuk. Ezek a kollektívák állnak a mezőgazdasági termelés hatékony intenzifikálásáért folytatott küzdelem élén. Tapasztalatainkat összegezve úgy kívánjuk minőségileg tökéletesíteni a munkaszervezési formákat, hogy a tudományos-műszaki vívmányok érvényesítése a dolgozók figyelmének középpontjába kerüljön. A közös szocialista vállalások teljesítése mellett ezért a brigádrendszerű munkaszervezés, illetve a brigádonként önelszámolás meghonosításával is törődünk. A javadalmazásban így döntő tényezővé válik a kollektíva végeredményei szerinti érdekeltség. E progresszív munkaszervezési és javadalmazási forma lesz az alapja a csehszlovák kukoricatermesztési rendszer érvényesítésének. Ennek szerves, alkotórésze lesz a brigádrendszerű munkaszervezés a komplex gépesített brigádok, illetve a brigádrendszerű önelszámolás alapján. Azonban azzal is törődünk, hogy a tudományostermelési társulás, illetve a szolgáltatások dolgozóinak segítségét ne csak erkölcsileg honoráljuk, hanem anyagilag is. Azt akarjuk, hogy önelszámolási szempontból váljanak érdekeltté a közös szocialista vállalás teljesítésében. Más szóval: azt akarjuk, hogy a vállalások teljesítéséből váljék haszna mind a szövetkeztek dolgozóinak, mind a kutatási-fejlesztési, illetve szolgáltatási dolgozóknak. Kooperációs körzetünkben és az alapszervezeti elnökök pártcsoportjában is az a nézet alakult ki, hogy a termelés növelésében és gazdaságosabbá tételében mindenki számára szilárdan ki kellene jelölni a hozzájárulás részarányát. Meggyőződésünk, hogy a 8. ötéves tervidőszak folyamán a kooperációs körzeteken belül a kooperációs társulások kialakulása is megkezdődik. Ezek állandó - vagy esetenként ideiglenes termelési vagy értékesítési szervezetekként működnének a kooperációs tanács irányításával. Úgy véljük, helyes lenne, ha már most, a 8. ötéves tervidőszak kezdetén megkezdenék egyes szovjet tapasztalatok kísérleti érvényesítését, így például állandó vagy ideiglenes értékesítő, feldolgozó, javító vagy átalakító kooperációs szervezeteket hoznánk létre. Mert ha ezek hasznosak a szovjet mezőgazdaság és társadalom számára, bizonyára hasznosak lennének számunkra is. Felvételünk az SZLKP kongresszusán készült (Pavol Neubauer felvétele - ČSTK) ÚJ SZÚ 6 1986. III. 19.
