Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám, szerda

Az SZLKP kongresszusának vitája ÚJ SZÚ 3 1986. III. 19. DUŠAN MIKLÁNEK elvtárs, az SZSZK építésügyi minisztere, Bratislava ötéves terv további munkálatai során az eddigi­A 7. ötéves terv­időszakban az épí­tőipar erőfeszítése a CSKP KB Elnök­ségének 1982-ben megfogalmazott ál­lásfoglalásához igazodva bontako­zott ki. A dokumen­tumot az építőipar helyzetéből kiindul­va fogalmazták meg, így a munka­erőt és az eszközö­ket az állami terv által meghatározott legfontosabb épít­kezésekre összpontosítottuk. Ennek eredmé­nyeként a kiemelt építkezéseken, a beruházáso­kon és a komplex lakásépítésben a tervet túltel­jesítették, felújult az építőipari munkák dinamiká­ja, csökkent a befejezetlen építkezések száma, hatékonyabbá vált a termelési folyamat, és a veszteséges vállalatok száma 1981 és 1985 között 20-ról 8-ra csökkent. összesen 112 fontos beruházást adtunk át. Itt az ál'ami beruházási programból következő ki­emelt építkezésekre gondolok, amelyek hozzájá­rultak a 7. ötéves tervidőszakban a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztéséhez. A 7. ötéves tervidőszakban egyenletesebbé vált a lakások átadása, a korábbi 51 százalékról (6. ötéves tervidőszak) 36 százalékra csökkent a IV. negyedévben átadott lakások részaránya. A Žilinai Magasépítő Vállalat jó példát mutatott a lakások átadásában, mert minden évben no­vember végéig teljesítette a tervet. A Bratislavai Építővállalat is jól dolgozott, a lakásátadási tervet december 15-ig teljesítette. Több tényező is közrejátszott abban, hogy konszolidálódott a tervteljesítés. A legfontosabb­nak azt tartom, hogy növekedett az SZLKP alapszervezeteinek aktivitása. A pártalapszerve- zeti bizottságok és az összüzemi pártbizottságok érvényesítették a gazdasági vezetés pártellenőr­zésének jogát. A gazdasági vezetésben dolgozó kommunisták számára pártfeladatokat jelöltek ki, és igényesebbé vált a vezetők munkájának érté­kelése. Pozitívan hatott, hogy a kerületi pártbizottsá­gok a bratislavai pártbizottságot is beleértve igényes ellenőrző és politikai-szervező tevé­kenységet folytattak, befolyásolva így a gazda­sági vezetők munkáját. Hasznosaknak bizonyul­tak azok az aktívák, amelyeket a gazdasági vezetők és az üzemi pártbizottsági elnökök szá­mára az SZLKP KB, illetve az illetékes kerületi pártbizottság szervezett a minisztériumi vezetők bevonásával. E fórumokon mindig konkrét válla­lati feladatok megoldására összpontosítottak. A brigádrendszerű munkaszervezés és java­dalmazás meghonosítása hozzájárult a dolgozók irányítási aktivizálásához. Igaz, e mozgalomnak még vannak fogyatékosságai, amelyeknek kikü­szöbölésére törekszünk. Tény azonban, hogy az önelszámoló brigádok szerepét nagyra értékel­jük a teljesítmény és a hatékonyság növelésé­ben. A Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalatnál pl. Lupták elvtárs brigádja 8 hónap alatt felépít egy-egy óvodát a korábbi 12 hónappal szemben. Ugyanakkor megtakarítják az anyag- és bérkölt­ségek 25 százalékát. A Kassai (Košice) Kerá­miaipari Művekben, a Mochovcei Atomerőmű építkezésén, a Duklai Hősök Hídján és a többi kiemelkedő építkezésen dolgozó brigádok is ki­váló munkát végeznek. A külsó hatások is erőteljesen befolyásolták a terv teljesítését. Az utóbbi időszakban romlott a komplex lakásépítés területi és műszaki-terve­zési előkészítésének színvonala, de ugyanez tapasztalható több kiemelt építkezésen is. Más ágazatok nem teljesítik az építőiparba irányuló anyag- és termékszállítások tervét, így nincs elég szerelék, szivattyú, kazán, mérő- és szabá­lyozóműszer. E fogyatékosságok miatt kárt szenved az építőipari munkák folyamatossága, késik az objektumok átadása, hiszen a szüksé­ges termékek 3/4 része más ágazatokból szár­mazik, a termékeknek mindössze 1/4 részét ál­lítja elő maga az építőipar. A kisgépesítésben sem kedvező a helyzet, nem kielégítő a dolgozók felszereltsége. Ez rontja a befejező munkák műszaki színvonalát. A CSKP KB Elnökségének állásfoglalása, főleg pedig az intézkedések végrehajtásának 1984. november 28-i ellenőrzése azt mutatta, hogy a beruházási szférában nagyon fontos tényező a tervezés és a beruházások előkészíté­se, továbbá a befejezetlen építkezések számá­nak szabályozása. A korszerű építőipar egyre inkább szerelő szervezetté válik, amelynek telje­sítményét meghatározóan befolyásolják a más népgazdasági ágazatokból származó szállítások műszaki és használati paraméterei. Az értékvi­szonyoknak támogatniuk kellene a gyors kivitele­zésben, illetve a tudományos-műszaki vívmá­nyok érvényesítésében való érdekeltséget. A CSKP KB Elnökségének határozata értelmé­ben megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni annak érdekében, hogy mindez a 8. ötéves terv javaslatában és az irányítási szabályokban tük­röződjék. Remélem, hogy e követelmény a 8. nél jobban érvényre jut. E külső hatások érvényesülése ellenére tisz­tában vagyunk azzal, hogy a mi fő feladatunk: a saját fogyatékosságok és hibák kiküszöbölése. Eddig még nem sikerült megfelelően emelnünk az építés előkészítésének színvonalát sem a ter­melés, sem a termeléselőkészítés szakaszában. A vállalaton belüli önelszámolás meghonosítá­sában is vannak még problémák. Erőfeszítése­ink ellenére még nem minden építkezésen vé­delmezik kellőképpen a szocialista vagyont, és nem mindenütt van rend. A munkaidő hasznosí­tásában is vannak még fogyatékosságok, hiszen a műszakok kihasználásában még 12 százalék­nyi a veszteség, noha e téren 1985-ben 1,2 százalékkal javult a helyzet. Még a gépek és berendezések kihasználásában is vannak tarta­lékaink, ami azzal függ össze, hogy nem megfe­lelő színvonalú az építkezéseken a gépek és a közlekedési eszközök diszpécserirányítási rendszere. Vállalataink egy részénél tervezetlen költségek és termelési veszteségek merülnek fel, és helyenként nem teljesítik a szerződéses köte­lezettségeket. Bíráljuk azokat az irányítási dolgo­zókat, akik készek arra, hogy a munkálatokat megkezdjék, noha az építkezés nincs előkészít­ve, illetve nincs is műszakilag megtervezve. Ez gyakran a befejezetlenség ellensúlyozására kö­vetkezik be. E fogyatékosságok kiküszöbölése szerves alkotóelemét jelenti a mi irányító és tömegpolitikai munkánknak. A 8. ötéves tervidőszakban erőteljesen módo­sítanunk kell az építőipari kapacitás területi elosztását. Ezt főleg a következő építkezések teszik szükségessé: a Mochovcei Atomerőmű, a Dunai Vízlépcsőrendszer, a Tranzit Gázveze­ték 4. szakaszánaképítése.abratislavai építkezé­sek és a Považská Bystrica-i járásban folyó építkezések. Ezeket az építkezéseket már az idén kb. 3000 dolgozóval kell megerősítenünk. A 8. ötéves terv a munkák struktúrájának módo­sítását is megköveteli, a korábbinál sokkal több egészségügyi és ökológiai építkezést bonyolí­tunk le, nem is beszélve az energetikai építkezé­sekről. A mochovcei munkák felfutása - sajnos - még mindig nincs kellőképpen alátámasztva tervdokumentációval, elsősorban ami a legfonto­sabb építményt, a fő termelési objektumot illeti. Most főleg ez gátolja a nagy éves feladatok végrehajtását. A komplex lakásépítésben is szerkezeti vál­toztatásokat hajtunk végre. 1986-ban és 1987- ben csökken a lakásépítés, miközben meggyor­sítjuk a járulékos létesítmények és a közművek építését. Ez társadalmilag kívánatos. Azt azon­ban nem tekintjük kívánatosnak, hogy a befeje­zett lakások száma kb. 20 000-re csökken 1986- ban, mivel a területi előkészítés nem haladt megfelelő ütemben. Emiatt a 8. ötéves tervidő­szak utolsó éveiben 28 000 lakást kell befejez­nünk évente. Ez ellentétben van a lakásépítés egyenletessé tételét célzó törekvéssel. Az építőipar számára új és politikailag, társa­dalmilag nagyon fontos feladat az építómunka- export és a szovjetunióbeli integrációs akciókba való bekapcsolódás. Olyan építkezésekről van szó, amelyek révén biztosítjuk népgazdaságunk nyersanyag- és energiaellátását. A 8. ötéves tervidőszakra eső feladatok végrehajtása szem­pontjából meghatározó jelentőségű az építkezé­sek műszaki tervezési előkészítése, illetve to­vábbi, a 8. ötéves terv irányelvein kívüli kapacitá­sok létrehozása, hogy a CSSZSZK területén is maradéktalanul végre tudjuk hajtani a beruházá­si feladatokat. Ágazatunkban ehhez minden szervezési, személyi és anyagi-műszaki feltételt megteremtünk, mégpedig exportüzemek, illetve vállalati exportmunkahelyek révén. Arra van azonban szükség, hogy a CSSZSZK kormányá­nak szintjén haladéktalanul intézkedéseket foga­natosítsanak ezeknek az új kapacitásoknak a lét­rehozására. Munkánk eredményességének egyik fő alap- feltétele a kádertevékenység minőségének biz­tosítása. A reszortban ezért hozzáfogtak szerve­zeteink káderszempontból való megerősítésé­hez. Súlyt helyezünk a dolgozók stabilizálására, a megfelelő szakmai és szakképzettségi struktú­ra biztosítására. A 8. ötéves tervidőszakban elért eredmények­ről az dönt, milyen színvonalon hajtjuk végre a tudományos-múszaki fejlesztést, és hogy mi­ként intenzifikáljuk az irányítási folyamatokat. Új technológiákat és szerkezeti rendszereket veze­tünk be az objektumok tömegének csökkentésé­re, a hőgazdálkodási-műszaki paraméterek javí­tására, a tüzelőanyag-, energia-, cement-, asz­falt- és acélfogyasztás csökkentésére, illetve az ún. nedves folyamatok mennyiségének csökken­tésére, továbbá az iparilag gyártott szerkezetek fokozott érvényesítésére. A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődé­sének fő irányai az 1986-1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című doku­mentumtervezettel összhangban biztosítjuk, hogy a termelés növelése 85 százalékban a munkatermelékenység növelésével valósuljon meg. Az 8. ötéves tervidőszakban különösen fon­tosnak tartjuk a befejező munkák tökéletesítését és az átadási hibák 30 napon belüli kiküszöbölé­sét. További intézkedéseket hajtunk végre a vál­lalatok veszteségességének, illetve a vesztesé­ges tevékenységeknek a kiküszöbölésére. Azt akarjuk, hogy 1988-ban már egyetlen vesztesé­ges vállalatunk se legyen. E célok elérése érdekében mind az építőipari reszortban, mind a helyi építőiparban új kezde­ményezés bontakozott ki az I. negyedévi terv, illetve az 1986-os feladatok határidő előtti teljesí­tésére. A kezdeményező vállalatok a követke­zők: a Žilinai Váhostav, a Bratislavai Építőválla­lat, a Žilinai Magasépítő Vállalat, a Kassai Kohó- építő Vállalat, a Kassai Kerámiaipari Vállalat és a Trenčíni Járási Építővállalat. Támogatjuk e kezdeményezést, azt akarjuk, hogy a CSKP XVII. kongresszusa, illetve a CSKP megalakulá­sa 65. évfordulója tiszteletére kibontakozott vál­lalási mozgalom váljék az egész 8. ötéves terv határidő előtti teljesítését célzó mozgalommá Igényesek ezek a feladatok, de teljesíthetők. A végrehajtás során hasznosítjuk a szovjet épí­tők tapasztalatait, elsősorban a Belorusz SZSZK-ban szerzett tapasztalatokat. Különös figyelmet fordítunk a vállalaton belüli munkaszer­vezéssel, a brigádrendszerű munkaszervezés­sel és javadalmazással, illetve a diszpécserirá­nyítás módszereinek meghonosításával kapcso­latos tapasztalatokra. A belorusz építők tapasztalatai sok vonatko­zásban példamutatók. Mindig érdemes és hasz­nos az ilyen példák követése. Az építők ezzel tisztában vannak, és szívesen vennénk, ha ez a tervezőknél és a beruházóknál is így lenne. JOZEF HREBÍK elvtárs, a Keleti Katonai Körzet parancsnoka A hadsereg szervezetének konkrét feltételei között mi is alapve­tő, minden egyes kommunista szá­mára érvényes fel­adatnak tekintjük a párt vezető sze­repének elmélyíté­sét és erősítését. A nemzetvédelmi miniszter egyes ki­képzési évekre kia­dott parancsa értel­mében a feladatok végrehajtása során növeljük az alkotó aktivitást, fejlesztjük a kezde­ményezőkészséget, javítjuk a hatékonyságot és a gazdaságosságot. Állandóan javítjuk a neve­lésben, a harci és politikai felkészülésben elért eredmények minőségét, amivel érvényesítjük a magasfokú és állandó harci készültség köve­telményét. Ez a mi törekvéseink fő kritériuma. E szempontból is teljes mértékben támogatjuk a CSKP Alapszabályzatának módosítására elő­terjesztett javaslatokat. Ezek végrehajtása a mi feltételeink között időszerű és teljesen indokolt. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a XXVII. kongresszuson egyebek között a követ­kezőket mondotta: „Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, szükségszerűen látjuk, hogy kezdenek megteremtődni a nemzetközi helyzet javulásá­nak előfeltételei. A fordulat előfeltételei azonban még nem jelentenek fordulatot. A lázas fegyver­kezés folytatódik, az atomháború veszélye to­vábbra is fennáll.“ Mi is ezekből a szavakból indulunk ki. A világ- helyzet ma valóban veszélyes és bonyolult. Arra ösztönöz bennünket, hogy hazánk védelmi ké­pességének és a Szovjetunió vezette szocialista közösség védelmi képességének elmélyítése során javítsuk alakulataink, iskoláink és a Keleti Katonai Körzet területén működő létesítménye­ink felkészültségét, hatékonyan hozzájárulva ez­zel ahhoz, hogy az egész Csehszlovák Néphad­sereg - szilárdan a dicső szovjet hadsereg oldalán felsorakozva és a Varsói Szerződés megbízható láncszemeként teljesítse a szocialis­ta rendszer védelmével kapcsolatos internacio­nalista kötelezettségeket. Az 1981-1985-ös időszakban jól-teljesítettük az egyes kiképzési évekre eső feladatokat. A Ke­leti Katonai Körzethez tartozó gépkocsizó lövészalakulat - amely Ján Kollár nevét viseli - a jelénlegi kiképzési évben szocialista versenyt kezdeményezett, amely csak jó, illetve kiváló minősítés elérésére irányul a harci és politikai felkészülésben. A felhívás a Csehszlovák Nép­hadsereg összes alakulatához eljutott, mert te­vékenységünk javításával kívánjuk köszönteni a CSKP XVII. kongresszusát, illetve a párt mega­lakulásának 65. évfordulóját. Az utóbbi években kiváló nevelési és kiképzé­si eredményeket ér el a csehszlovák-szovjet barátság alakulat, a javorinai partizánok nevét viselő Nové Mesto nad Váhom-i Katonai taninté­zet és a Liptovský Mikuláš-i Katonai Főiskola, amely a nevelómunka mellett jó és kiváló ered­ményeket ér el a tudományos-kutatási tevékeny­ségben is. A kassai (Košice), illetve a bratisla­vai kerületi katonai parancsnokság a Csehszlo­vák Néphadsereg legjobb katonai parancsnok­ságai közé tartozik. A trenčíni gépkocsijavító üzem, illetve repülőgép-javító üzem is jó ered­ményeket ér el. Hogy mennyire felkészültek katonáink a dol­gozó nép vívmányainak védelmére, azt a prágai, illetve a bratislavai díszszemléken, valamint az 1985-ös csehszlovák spartakiádon is tapasztal­hattuk. A parancsnokok, a politikai szervek, a párt- szervezetek és a társadalmi szervezetek színvo­nalas munkája eredményeként, a közös erőfe­szítés eredményeként a tényleges, illetve a tarta­lékos parancsnoki kar politikai és szakmai-kato- nai felkészítésében is jó eredményeket értünk el. A parancsnoki kar osztályszempontból öntuda­tos, politikailag fejlett, a párthoz és központi bizottsághoz hú, amit a Pajzs-84, illetve a Duna- 85 és -86 szövetséges hadgyakorlaton is tapasz­talhattunk. A szocialista haza építőinek és védőinek színvonalas felkészítése áll érdeklődésünk kö­zéppontjában. Számunkra ebből következik az a kötelesség is, hogy a kollektívákat harmonikus együttélésre kell nevelnünk, és a kollektivizmus, a felelősségtudat és a fegyelem szilárdítására van szükség. A hazafias és internacionalista nevelés - elsőrendű feladat. A nevelés tartalmának tökéletesítéséhez je­lentősen hozzájárulnak azok a dokumentumok, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa vitat meg. Az eddig közzétett dokumentumtervezete­ket nemcsak hogy pozitívan fogadták a katonák, hanem a pártszervezetek, a parancsnokok és a politikai apparátus tevékenységében a munka tökéletesítésének erőforrásaivá is váltak. Büsz­keség tölt el bennünket az ország eredményei, a szocialista átalakulás láttán. Lehetőségeink mozgósításával, erőfeszítéseink fokozásával be­csületesen teljesítjük e kiképzési év feladatait is, és helyesen értelmezzük, konkretizáljuk és reali­záljuk azokat a feladatokat, amelyeket számunk­ra a kommunista párt XVII. kongresszusa kijelöl. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák a pozitív eredmények értékelése mellett igénye­sen sort kerítettek azoknak a problémáknak az elbírálására is, amelyeknél keressük a határozott megoldást. A CSKP XVI. kongresszusa irányvonala telje­sítésének elemzése azt mutatja, hogy miközben növeljük a katonai szolgálat teljesítése iránti igényeket és a katonai hivatás iránti követelmé­nyeket, erőteljesen fokozni kell az emberekkel való törődést, jobban kell biztosítani a szükségle­teik kielégítését. A hadsereg működtetésével kapcsolatos kö­telességek teljesítése mellett lehetőségeinkhez képest a népgazdaság fejlesztéséhez is hozzá­járulunk. Segítséget nyújtunk az üzemeknek, az egységes földműves-szövetkezeteknek, az ifjú­sági szervezeteknek és más társadalmi szerve­zeteknek. A területi párt- és állami szervekben, a társa­dalmi szervezetekben és a lakosság honvédelmi nevelésének egységes rendszerében a hadse­reg sok tagja tevékenykedik. Megköveteljük, hogy mindannyian még igényesebben dolgozza­nak, és feltételeket teremtünk ahhoz, hogy funk­ciójukból eredő kötelességeiknek következete­sen eleget tehessenek. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy érvénye­süljön a CSKP KB Elnökségének a honvédelmi nevelést érintő, illetve a Csehszlovák Néphadse­reg népszerűsítését szorgalmazó határozata. Tudatosítva a jelenlegi nemzetközi helyzet bo­nyolultságát és egységes szemléletet érvénye­sítve a járások és városok párt- és állami szerve­ivel fokozottan hozzá kívánunk járulni e párthatá­rozat végrehajtásához. Azzal, hogy színvonala­sabbá fejlesztjük a honvédelmi nevelést és pro­pagandát, a területi pártszervekkel együttműköd­ve egyre jobb eredményeket érünk el a dolgozók és az ifjúság honvédelmi tudata színvonalának emelésében. Aktív tömegpolitikai munkát végeznek azok is, akik a hadsereg élsport-központjaiban dolgoz­nak a Trenčíni, illetve a Banská Bystrica-i Dukla keretei között. Segítséget nyújtanak az ifjúság­nak, a pioníroknak és a falusi testnevelési egye­sületeknek. Jelentős számú hivatásos, illetve tényleges katonai és polgári alkalmazott dolgozik pionírvezetőként, illetve szakkör-vezetőként az „Ifjú honvédők" szakköreiben, illetve kapcsoló­dik be különböző rendezvények szervezésébe. A népi milíciával, illetve a Honvédelmi Szö­vetségben működő hivatásos katonákkal való együttműködést is pozitívan értékeljük. E sikerek egyik fontos forrásának tekintjük a CSKP KB Elnökségének már említett levelét, amely szorgalmazza a hadsereg és a nép egy­sége lenini elvének elmélyült érvényesítését, aminek érdekében feltétlenül szükség van a pa­rancsnoki és a politikai szervek együttműködé­sére a területi párt- és állami szervekkel, illetve a társadalmi szervezetekkel. Tisztában vagyunk annak a segítségnek je­lentőségével, amelyet azzal kaptunk, hogy meg­oldották a hivatásos katonák és a polgári alkal­mazottak szociális kérdéseit, valamint amit a to­borzási intézkedések végrehajtása, illetve a ne­velés és felkészítés során kaptunk. A rozsnyói (Rožňava) felhívás értelmében fokozottan kell törődni az iskoláknak, a pedagó­giai dolgozóknak és a Szocialista Ifjúsági Szö­vetségnek - de az egyes katonai parancsnoksá- (Folyíatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents