Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-18 / 65. szám, kedd

Az SZLKP kongresszusának vitája ÚJ SZÚ 13 1986. III. 18. (Folytatás a 12. oldalról) a gyógynövények nagyüzemi termelésének és hulladékmentes feldolgozásának állami kutatási feladatát. Ez a szövetkezet egyúttal a szlovákiai gyógynövénytermelési rendszert is irányítja. A további állami kutatási feladatok közül a mi járásunkban foglalkozunk a legeltetéses bikahiz­lalással, valamint juhtenyésztéssel a Pienninek- ben létesített nemzeti park védett területén. Nézetünk szerint a mezőgazdasági vállalatok vezető dolgozóinak kevés idejük marad a tudo- mányos-műszaki haladás figyelemmel kísérésé­re. Ezért járásunk egységes földműves-szövet­kezeteiben bevezettük a racionalizátori tisztsé­get, akik a járási mezőgazdasági igazgatóságon létrehozott önálló alakulat irányítása alatt végzik a progresszív feladatok ellátására irányuló mun­kakörüket. Sokat várunk a számítógépek kihasz­nálásától is, amelyekből már hét van a járásunk­ban, de kihasználásuk még nem érte el a kellő színvonalat. Figyelmet fordítunk a munka más területeire is, az ügyintézés egyszerűsítésére, a munkahelyi közvetlen ellenőrzés javítására, valamint a bri­gádrendszerű munkaszervezés és javadalma­zás bevezetésére. Tudatában vagyunk annak, hogy a feladatok teljesítéséhez szakképzett vezetőkre van szük­ség. Ilyen irányban fejlesztjük a kádermunkát. Járásunk fejlett mezőgazdasági vállalatainál be­vezetjük a vezetők tanfolyam-jellegű szakoktatá­sát, s egyúttal képességeiket is felülvizsgáljuk. VLADIMÍR HAJKO elvtárs, az SZLKP KB tagja, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke A tudomány és a termelés integrá­lásának a folymata, melynek hatékony érvényesítésére tö­rekszünk, arra irá­nyul, hogy a terme­lést széles tudomá­nyos alapokra he­lyezzük, hogy az adott és állandóan gyarapodó tudo­mányos ismerete­ket minél nagyobb mértékben kihasz­náljuk a termelési folyamatok optima­lizálására, a fejlett szocialista társadalom építé­sének érdekei és szükségletei szerint. Ez törté­nelmi feladat, melynek teljesítése megköveteli, hogy teljes mértékben és céltudatosan kihasz­náljuk nemzeteink jelen és jövő nemzedékeinek értelmét, alkotó képességét, tapasztalatait és munkáját. Ebben az össztársadalmi törekvésben a Szlo­vák Tudományos Akadémiának is megvan a ma­ga helye és küldetése. Már a CSKP KB 1974 májusában, a tudományos-múszaki fejlesztésről tartott ülése után olyan irányzatokat kezdtünk fejleszteni - az SZLKP KB teljes támogatásával,- amelyek a népgazdaság fejlesztési szükségle­teinek megfelelően az alapkutatás intenzifikálá- sához vezettek. így az elmúlt tíz év alatt kifejező­en megváltoztattuk a tudományos programok kidolgozási módszerét, valamint munkahelyeink tevékenységi céljait, számos módosítást eszkö­zöltünk ezek szerkezetében, intézkedéseket tet­tünk a kutatási kapacitások összpontosítására, s alapvetően elmélyítettük munkahelyeink kap­csolatait a főiskolákkal, a tudományos-kutatási alap más részeivel, a reszortokkal, s főleg a ter­melési szférával. Ebben a bonyolult folyamatban azonban nem mindig tudtunk idejében és haté­konyan megbirkózni az egyes feladatokkal. Ez azonban egy elkerülhetetlen folyamat, amit be is kell fejezni. Az alapkutatás szerkezeti forrtiálása és további építése, valamint az alapkutatási munkahelyek tudományos programjainak a ki­dolgozása kulcsfontosságú feladat, s végrehajtá­sának sikeressége dönti el, hogy egyrészt ho­gyan tudunk majd kapcsolatban lenni a nemzet­közi tudománnyal a tudomány megismerő szere­pének a fejlesztésében, másrészt pedig hogyan tudunk együttműködni a tudományos-kutatási alap más részeivel és -a termelési szférával az olyan feltételek kialakításában, amelyek között a tudomány hatékony termelőerővé válhat. Ezekből az irányzatokból kiindulva az elmúlt tíz év alatt az SZTA tudományos potenciáljának az építésében elsősorban azokat a tudományos szakágazatokat helyeztük előtérbe és erősítet­tük, amelyek a CSSZSZK és az SZSZK fő termelési ágazatai, az elektrotechnikai ipar, a gépipar, a kohászat számára biztosítanak elméleti hátteret, mint például a fizika, a mikro­elektronika, a kibernetika, az anyagkutatás, a gé­pi mechanika. Leggyorsabban fejlődött az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézete, amely az SZTA legnagyobb munkahelye. A 7. ötéves tervidő­szak folyamán kialakultak a feltételek a biológiai tudományok fejlesztéséhez is, főleg a szlovákiai genetikai kutatás 2000-ig kidolgozott fejlesztési programja alapján. E program hatására aktivizá­lódott a genetikai kutatás, az SZTA négy munka­helyén már génsebészeti módszerekkel dolgoz­nak, amelyek jelentősen elősegítik a korszerű biotechnológiai eljárások fejlesztését. A 8. öté­ves tervidőszakban megkülönböztetett figyelmet fordítunk a genetikai kutatás káder- és anyagi ellátására. Haladást értünk el az SZTA tudomá­nyos potenciáljának építésében a társadalomtu­dományok területén is, főleg a politikai gazda­ságtanban, a filozófiában és a szociológiában, valamint más tudományágakban is, azzal a cél­lal, hogy munkahelyeinken a kutatás fejlesztése elsősorban a fejlett szocialista társadalom építé­sével összefüggő kulcsfontosságú elméleti-gya­korlati problémák megoldására irányuljon, s hogy társadalomtudományi munkahelyeink- a Szlovák Tervbizottsággal, a Szlovák Tudo­mányos Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bi­zottsággal, s az egyes reszortokkal együttmű­ködve - képesek legyenek az SZSZK tudomá­nyos-műszaki, társadalmi és gazdasági fejlődé­sének hosszú távú előrejelzésével kapcsolatos igényes feladatok teljesítésére, s részt vehesse­nek a CSSZTA irányításával megvalósuló orszá­gos prognózisok kidolgozásában. Az elmúlt években sok figyelmet fordítottunk arra, hogy munkahelyeink tudományos program­jai a társadalmi gyakorlattal összefüggő tudomá­nyos problémák megoldására irányuljanak. Eb­ben az irányban nagyon hasznosak és ösztönzö- ek voltak az SZLKP KB által szervezett, tudomá- nyos-müszaki problémákkal foglalkozó szeminá­riumok, valamint a szövetségi és a nemzeti kormány határozatai. A 7. ötéves tervidőszak folyamán a Csehszlovák Tudományos Akadémi­ával együtt értékes tapasztalatokat szereztünk az alapkutatás célprogramos szervezésében. Az SZTA egyes munkahelyei összesen 7 országos alapkutatási célterv, valamint 5 köztársasági ku­tatási célterv megoldásában vettek részt. Ezek által számos esetben meggyorsult és rugalma­sabbá vált a kutatási eredmények hasznosítása, gyakorlati alkalmazása. Az SZTA Műszaki Kiber­netikai Intézete által irányított, a robotikai infor­mációs és irányítási rendszerekre vonatkozó alapkutatási célterv keretében szoros kapcsola­tok alakultak ki az SZTA és a Martini Nehézgép­ipari Művek tudományos-kutatási és termelési alapja között, melynek számára intézetünk kifej­lesztette és átadta a 0j-10-es robotizált he- gesztókomplexum irányítási rendszerét, valamint az MRS 80-as mobil robot mintapéldányát, ame­lyek gyártása már folyamatban van. A Kelet­szlovákiai Alföld kihasználásának ökológiai opti­malizálásának alapkutatási célterve a földalapról való gondoskodásra, az ökológiai feltételekkel összehangolt ésszerű talajgazdálkodásra irá­nyul. Az erre kidolgozott biológiai-ökológiai terv a terület ökológiai adottságaival összhangban a hatékonyabb meliorációs munkák és a talajvé­delem elméleti-módszertani alapjává vált. Az SZTA Fiziológiai Tudományos Központjában ki­dolgozták a civilizációs betegségek diagnosztikai és gyógykezelési eszközeinek innovációs alap­kutatás céltervét, s ebből eredően 15 tudomá­nyos eredményt fogadtak el megvalósításra, eb­ből 9 biológiai-orvosi műszert, valamint 6 diag­nosztikai eljárást. A tudományos időszerűség és a sürgető tár­sadalmi szükségletek egybekapcsolása az SZTA 8. ötéves tervidőszakra kidolgozott tevékenységi programjában is elmélyül, amikor az alapkutatási célterveken kívül több olyan feladat is megoldás­ra kerül, amelyek az alapkutatás és az alkalma­zott kutatás közötti határon vannak, s amelyek a mikroelektronika, a számítástechnika, a génse­bészet, a rákkutatás stb. területére vonatkozó műszaki fejlesztési tervben szerepelnek. Az alapkutatás állami tervében a 8. ötéves tervidő­szak feladatait úgy fogalmaztuk meg, hogy ezek elméleti alapot képezzenek az állami célprogra­mokba és az állami tudományos-technikai prog­ramokba sorolt, népgazdasági szempontból kü­lönlegesen fontos problémák megoldásához. Az említett körülmények az SZTA munkahe­lyei számára lehetővé tették, hogy aktívabban bekapcsolódjanak a KGST-országok tudomá­nyos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komp­lex programjából eredő számos feladat megol­dásába. Jelentős lesz a részvételünk a számí­tástechnikai rendszerek új nemzedékeinek a ki- fejlesztésében, a gallium-arzenid alapú, rendkí­vül gyors integrált áramkörök gyártási technoló­giájának a kutatásában, a mesterséges intelli­gencia területén elért eredmények felhasználá­sában a robottechnika területén, az új alapanya­gok kutatásában, az interferon fejlesztésében és gyártásában, a géntechnikai enzimek kutatásá­ban, a vírusos és sejtes antigének monoklonális ellenszereinek a kutatásában stb. Sokkal aktí­vabb és szélesebb az SZTA munkahelyeinek a részvétele a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája közti kétoldalú együttműködésben, főleg az olyan közös komplex célprogramok megoldásá­ban, amilyen például a nagyon alacsony hőmér­sékleten folytatott fizikai kutatás, a mesterséges intelligencia és a robotika, az optoelektronika, a biotechnológiai és mikrobiológiai folyamatok elméleti alapjainak a kutatása stb. Hatékony nemzetközi tudományos együttműködés bonta­kozott ki a mesterséges intelligencia bázislabo­ratóriuma mellett, amely már negyedik éve mű­ködik a szocialista országok tudósainak részvé­telével az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézetében. Az SZTA Fizikai Tudományos Központjának Elektrotechnikai Intézete mellett 1985-ben egy további bázislaboratóriumot hoztunk létre a szupravezetés technikai kihasználására. A munkahelyeink és a termelési szféra közötti kapcsolatok hatékonyságát azzal akarjuk növel­ni, hogy fejlesztési műhelyeket építünk Bratisla­vában és Kassán (Košice), négy munkahelyün­kön kísérleti jelleggel vizsgáljuk a tudományos­termelési egységek működését az alapkutatás feltételei között, számos intézetben és tudomá­nyos központban realizációs alakulatok keletkez­nek, az SZTA bratislavai intézetei kihelyezett munkahelyeket építenek a termelő üzemeknél a tudományos eredmények kihasználásának meggyorsítására. Az SZTA munkahelyei több tudományos-termelési társulás és komplex raci- onalizációs brigád munkájában vesznek részt. Ebben a tevékenységben nagyon sok hasznos tapasztalatot szereztünk. A Műszaki Kibernetikai Intézet példáján, amelyet tudományos-termelési egységgé alakítottunk át, szemléltetően bizonyít­hatjuk az ilyen alapkutatási munkahely hasznos­ságát és hatékonyságát. Itt az alapkutatást és az ebból eredó alkalmazott kutatást kísérleti gyár­tásban folytatják, melynek keretében eddig több mint 160 mikroszámítógépet és vezérlőegysé­get, illetve mikroszámítógépes és vezérlési rend­szert készítettek el, egyrészt az intézet saját szükségleteire, s főleg külső felhasználók szá­mára. Az intézet által a 7. ötéves tervidőszakban az állami költségvetésbe befizetett bevételek az intézet tevékenységére fordított költségek 40 százalékát fedezték. Azonban az a legfontosabb, hogy a kibernetikai intézet tudományos-termelé­si egységként jobban el van látva arra, hogy a termelési szféra gyümölcsöző és elismert part­nereként vehessen részt az automatizálás és a robottechnika problémáinak megoldásában. Az SZTA termelő üzemekhez kihelyezett munka­helyei szintén beváltak. Külön is kiemelem az SZTA Fizikai Tudományos Központjának Pieš- tanyban működő fizikai elektronikai részlegét, amely közvetlenül a Tesla vállalatnál lett elhe­lyezve, s ahol a mi munkahelyünk és az üzemi kutatási-fejlesztési alap példás együttműködése alapján 1985-ben kialakultak a feltételek a CCD fekete-fehér tévékamerák gyártásának beveze­téséhez. Az itt együttműködő kutatási munkahe­lyek a CSKP XVII. kongresszusának, valamint az SZLKP kongresszusának a tiszteletére közös kötelezettségvállalást tettek, hogy 1986 közepé­ig befejezik a CCD rendszerű színes tévékamera kifejlesztését. Ezek a kamerák nemzetközi vi­szonylatban is jelentős gyártmányfejlesztési eredményeket képviselnek elektrotechnikai ipa­runk területén, s fontos szerepük lesz a termelési folyamatok további robotizálásában és automati­zálásában, valamint a termékek ellenőrzésében. Az SZTA kassai Kísérleti Metallurgiai Intéze­tének szoros kapcsolatai vannak a Kelet-szlová­kiai Vasművel, főleg a mikroötvözetú, nagy szi­lárdságú, hegesztő acélok kutatásában, kifej­lesztésében és kezelésében. A további példák közül megemlíthetjük, hogy az SZTA Fizikai Tudományos Központja a sikeres laboratóriumi gyártás után átadta a nagy jövő előtt álló amorf fémanyagok gyártási technológiáját a rokycanyi Kovohuté vállalat számára, valamint az optikai kommunikációs rendszerek számára készített, gallium-arzenid alapú fotodetektorok gyártási technológiáját a Tesla Blatná vállalat számára. A Stará Turá-i Chirana termelési-gazdasági egy­séggel együttműködve a biológiai-orvostudomá­nyi műszerek kutatási és gyártási programját valósítjuk meg. A kerámiai szerkezeti anyagok kutatásában, fejlesztésében és gyártásában a kassai Kerámiaipari Művekkel működünk együtt. A tudomány és a termelés integrálásával összefüggésben számos további példát is említ­hetnék. Ebben a folyamatban az SZTA lehetősé­geit azonban korlátozza az a körülmény, hogy intézményünk az országos tudományos-kutatási alapnak csak nem egészen 3, a szlovákiainak pedig körülbelül a 9 százalékát képezi. Ennek ellenére bátran kijelenthetjük - figyelembe véve a főiskolák és a további intézmények tevékeny­ségét is, - hogy a tudomány és a termelés helyes irányban tesz közös lépéseket, s ha az eredmények az egész tudományos-kutatási alap és az egész termelési szféra részvételével lé­nyegesen szélesebb mértékben lesznek kihasz­nálva, ez kedvező hatást fog gyakorolni a nép­gazdaság dinamikus fejlesztésére. A gazdasági mechanizmus tökéletesítése során különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy lényeges mértékben növekedjen a termelő üzemek tudo­mány iránti éhsége. A KGST-országok tudományos-műszaki ha­ladásának 2000-ig szóló komplex programja megmutatta az utat, hogy a szocialista közös­ségnek miként kell a nemzetközi tudományos- múszaki haladás élvonalába törnie. Ezért az említett program keretében átvett feladatok rend­kívül igényesek, s ezek sikeres megvalósítása nagy gondot jelent. Lényegesebb haladást kell elérnünk a tudomány és termelés összekapcso­lásában, s magasabb szintre kell emelni a köl­csönös együttműködést. Csehszlovákia például csak akkor tud optimális mértékben hozzájárulni a számítástechnikai rendszerek új nemzedéké­nek a kifejlesztéséhez, ha - a Szovjetunió ága­zatközi tudományos-termelési komplexumaihoz hasonlóan - erős kapcsolatok jönnek létre az SZTA Műszaki Kibernetikai Intézete, a Žilinai Számítástechnikai Kutatóintézet, a piešťanyi Tesla vállalat, a Banská Bystrica-i Számítástech­nikai Müvek, s a program megvalósításában részt vevő további partnerek között. A jelenlegi irányítási mechanizmus feltételei között, amikor számos tárcaközi jellegű akadály merül fel, az ilyen nagy terjedelmű szakágazatközi feladato­kat nem lehet teljesíteni. A tudományos munka hatékonyságát lényeges mértékben növelhetjük a rugalmas és megbízható anyagi-műszaki ellá­tással, a lényegesen tökéletesebb műszerekkel való ellátásával, az ügyintézés leegyszerűsítésé­vel, valamint azzal, hogy szélesebb teret biztosí­tunk a fiatal tehetségek kereséséhez és érvénye­süléséhez. Ezek nem új feladatok, hiszen már évek óta küzdünk velük. Ma már azonban nem halogathatjuk tovább a megoldásukat. Az elmondottak során többnyire az SZTA-nak a tudomány és termelés integrálására irányuló aktivitásával foglalkoztam. Ennek az aktivitásnak azonban az a feltétele, hogy teljesítsük az alap­kutatás fö és pótolhatatlan küldetését, amely a tudomány megismerő funkciójának a fejleszté­sében rejlik. Ennek vissza kell tükröződnie az alapkutatás arányos képviseletében is egész tudományos-kutatási alapunkban. JAROMÍR VALENT elvtárs, az SZLKP Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottságának titkára A pártszerveze­tek tevékenysége az Érsekújvári já­rásban a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kong­resszusa határoza­tainak következe­tes teljesítésére irányult. A párt­szervek figyelmét céltudatosan a párt gazdasági politiká­jából eredő feladat teljesítésére irányí­tottuk. Kerestük az új megoldásokat, hogy hogyan lehetne következetesen kihasznál­ni a termelési kapacitásokat, s a leghatékonyab­ban és egyenletesebben fejleszteni az újrater­melési folyamatot, valamint a munkakezdemé­nyezés haladó formáit, s még jobban érvényesí­teni a gyakorlatban a tudomány és a technika ismereteit. E törekvés eredményei olyan ésszerű megoldások voltak, amelyek a hatékonyabb és a jobb minőségű munkát, a magasabb fokú gazdaságosságot és a tervfeladatok sikeresebb teljesítését célozták. Az elmúlt időszakban a legdinamikusabban a gépipar fejlődött a járásban. Lényeges fejlődés mutatkozott a Sigmában a szivattyúállomások és búvárszivattyúk gyártása terén. Jelentős sikere­ket értek el a štúrovói Dél-szlovákiai Cellulóz-és Papírgyár dolgozói a mikroelektronika és az elektronika alkalmazásával a tetőszigetelő anya­gok gyártásában. Sikeresen hajtották végre a vállalatok a termelési programokban a szerke­zeti változtatásokat, amelyek főleg az Elektro- svitben járultak hozzá a dolgozókollektívák és a vállalati gazdálkodás megszilárdításához. Az ipari termelés a járásban 1980-hoz viszonyítva 23,6 százalékkal növekedett. A pártszervek céltudatos munkájával növeke­dett az ipar exportképessége: 1980-hoz viszo­nyítva több mint 80 százalékkal. Fontos politikai feladatnak tartottuk a piac élel­miszerekkel és tartós fogyasztási cikkekkel törté­nő ellátását. A járás ipari vállalatai az elmúlt évben 1980-hoz viszonyítva 14,3 százalékkal több árut szállítottak a belföldi piacra. Pártos felelősséggel láttunk hozzá az innováci­óhoz, a termékek minőségének javításához és műszaki-gazdasági színvonalának emeléséhez. Az első osztályú termékek részarányával (24,6 százalék) nem elégszünk meg, és a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai tervezetével összhangban szeretnénk, ha ez a részarány 40 százalékkal emelkedne. A párt- szervezetek mindennapi gondoskodásával sze­retnénk elérni, hogy a CSKP KB 8. ülésének lebontott határozatai gyakorlattá váljanak, hogy még erőteljesebben hassanak a munka irányítá­sára és szervezésére. Nyíltan bevallom, hogy eddig ezen a téren még nagyon eltérőek az eredményeink. A párt­szervezetek munkája ott sikeresebb, ahol job­bak a vállalatok vezetőségei által kidolgozott megoldási koncepciók és modellek. Felelősséggel teljesítettük a mezőgazdasági termelés feladatait is. A pártszervek síkraszálltak a fejlesztési programok megoldásáért, azzal a céllal, hogy a növénytermesztésben nagyobb teljesítményt, a gazdasági állatok tenyésztésé­ben pedig megfelelő termékenységet érjenek el. A mezőgazdasági termelés a 6. ötéves tervidő­szakhoz viszonyítva 5,5 százalékkal növekedett. Jelentős volt az előrehaladás a növénytermesz­tésben - 22,8 százalékkal volt nagyobb a 6. öté­ves tervidőszakhoz viszonyítva. Tavaly termesz­tettük a legtöbb gabonafélét. 1981-hez viszonyít­va a gabonatermesztés 39 százalékkal növeke­dett. Meggyőződtünk arról, hogy az agronómiai fegyelem megtartása, a termőföldről és a növé­nyekről való gondoskodás az egész vegetációs időszak alatt, továbbá a tudomány és a kutatás (Folytatás a 14. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents