Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-18 / 65. szám, kedd
Az SZLKP kongresszusának vitája ÚJ SZÚ 11 1986. III. 18. JÁN MIČUDA elvtárs, a Popradi Magasépítő Vállalat 01-es számú üzemének kőművese A Kelet-szlovákiai kerület a szocializmus építése alatt páratlan fejlődésen ment keresztül. Városainak és területi egységeinek külső változásain látható nemzeti vállalatunk dolgozóinak munkája is. Hatékonyan megvalósítottuk a CSKP KB Elnökségének az építőiparról szóló, 1982ben elfogadott állásfoglalásának fő irányait és feladatait és a XVI. pártkongresszus azon irányvonalát, amely a befejezetlen építkezések számának csökkentését követelte meg. Vállalatunk ezzel jó kiindulási alapot teremtett a következő időszak feladatainak teljesítéséhez. Elért eredményeinkkel azonban nem elégszünk meg. Reálisan és bírálóan ítéljük meg őket, nem kerüljük el számos fogyatékosságunkat, amelyekben a 8. ötéves tervidőszak idei és hátralevő feladatainak teljesítéséhez további tartalékforrásokat látunk. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy a feladatok igényessége növekedik, és a teljesítőképesség fokozását a társadalmi követelmények teljesítésével párhuzamosan kell elérnünk. Ezeknek a követelményeknek változatlan létszámú dolgozóval kell eleget tennünk, miközben a Szovjetunió integrációs beruházásain növekednek feladataink, a kapacitás kivitelben a tavalyi mennyiséget közel megkétszerezzük. Eddigi munkahelyünk mellett - Kamisin - további lokalitásban dolgozunk, mégpedig Krivoj Rogban. Kedvező eredményeink mellett - vitathatatlan, hogy tevékenységünkben ebből van több - lehetetlen nem látni a továbbra is fennálló szubjektív és objektív fogyatékosságokat. Az építőipart különösképpen bírálják. Elért eredményeinkkel nem vagyunk elégedettek. Nyíltan meg kell mondanom, hogy az elmúlt esztendők feladatainak teljesítése során komoly gondokat okozott a nem teljes dolgozói létszám, főként az alapvető építőipari tevékenység munkáskategóriájában. Az elmúlt öt év során növekedett a fluktuáció, folytatódott a dolgozók nagyobb részt nem építőipari szervezetekbe való elvándorlása, ami abszolút mértékben azt jelenti hogy az év folyamán a munkáskategóriákban dolgozóink közel egyhatoda kicserélődik. A termelés intenzifikálásának folyamatában továbbra is elsőrendű feladat hárul a tudományos -műszaki fejlesztésre, az új ismeretek gyorsabb gyakorlati alkalmazására. Főként az építőiparban nyílik nagy lehetőség erre, mert tevékenységünkben még jelentős mértékű a nehéz fizikai munka aránya, nincs szükséges szinten a gépesítés. A hagyományos építői szakmákban a munkatermelékenység növelését a munka humanizálásának javításával párhuzamosan csupán a gépesítés szintjének emelésével lehet elérni. Gondolok itt elsősorban a nagygépekre, de főként a kisgépekre. Ez utóbbiakat nagy mértékben külföldről szerezzük be, ami a jelenlegi korlátozott devizalehetöségek mellett az egyszerű reprodukció szükségleteit sem fedezi. Hosszabb ideje fogyatékosságok vannak főként a szállításokban. A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás következetes alkalmazásának gyenge pontja, hogy brigádjainkat és munkacsoportjainkat kellő időben lássuk el néhány anyagfajtával. Vállalatunk hatáskörében, kiindulva a 8. ötéves tervidőszak megtárgyalt szállítói-megrendelői kapcsolataiból, a komplex lakásépítés beruházásain jelentős mértékű a területi, beruházói és ehhez kötődve a tervezői felkészületlenség, ezek az anyagok a lokalitások pontosítása és az építési feltételek meghatározása nélkül mindösz- sze számokat tartalmaznak. A különféle beruházói követelmények mellé sorakoznak a szövetkezeti alap és a megelőző beruházások gondjai. A 8. ötéves tervidőszak komplex lakásépítési programjának ennyire tisztázatlan helyzete mellett nagyon nehéz a célépítmények beruházóinak szükségleteit felmérni, hogy vállalatunk termelési-műszaki bázisának és kapacitásának kihasználása optimális lehessen. A 8. ötéves tervidőszak első esztendeje sokban különbözik az előző évektől. Eltérés főként abban mutatkozik, hogy vállalatunk igényes feladatai ellenére kezdeményezőtervet fogadott el, s ez a termelési folyamat hatékonyságára, vagyis az anyagköltségek csökkentésére irányul. Az 1986-os év tervfeladatainak teljesítésében a műszaki fejlesztés jelentős hatásával számolunk, ennek teljes mértékben kellene fedeznie a teljesítménymutatókban várható hasznot. Vállalatunknál a 8. ötéves tervidőszakra alapvető stratégiai dokumentumot - a vállalat egységes műszaki politikáját és megvalósításának tervezetét, amely konkretizálja az egyes innovációs irányokat, valamint a műszaki fejlesztés eredményeit - dolgoztunk ki. Az egyes építési rendszereken belül a lakások megoldását a felhasználói szféra szükségleteihez igazítjuk. A járulékos építkezések innoválása az eddig hagyományosan épített szerkezeti elemek iparosítására irányul. Jóval nagyobb figyelmet fordítunk az ipari munkák hatékonyságára, mégpedig a komplettizációs szerelői elemek és más progresszív megoldások alkalmazásával. A járulékos építésben tovább bővítjük a folyékony önsimító bevonatok és a száraz vakolatkeverékek technológiáját. Mint olyan szocialista munkabrigád vezetője, aki ezekkel a száraz vakolatkeverékekkel dolgozik, állíthatom, hogy ez a technológia javítja a munka minőségét és a munkatermelékenységet. Csak így tudtuk aránylag rövid idó alatt teljesíteni igényes feladatainkat a bratislavai kórház és rendelőintézet építésén és járásunk más célépítkezésein, amelyeken brigádunk ezzel a technológiával néhány ezer négyzetméter belső felületet készített el. Vállalati kollektívánk számára örömteli és egyben lelkesítő, hogy a 7. ötéves tervidőszak feladatainak sikeres teljesítéséről beszélhetünk. Az ilyen értékelés munkánk hatékonyságának dicsérete. Kötelezettségvállalási mozgalmunk és az 1986. első negyedévére megszabott feladatok határidő előtti, a XVII. pártkongresszus megkezdéséig való teljesítésére elfogadott vállalati szocialista kötelezettségvállalás ennek a legjobb bizonyítéka. Tudatosítjuk, hogy a termelés intenzifikálása a hatékonyság további növelésének és népgazdaságunk fejlődésének egyedüli útja, az az út, amelyet gazdasági és szociális fejlődésünk fő irányelvei tűztek ki célul. tott tej csomagolására. Lehet, hogy elegendő kapacitásuk van arra is, hogy úgyszintén megoldják más tejtermékek, hús- és élelmiszer- ipari termékek csomagolásának qondját. A Senicai járás jelentős burgonyatermelő. Elvállaltuk Bratislava és a Nyugat-szlovákiai kerület más járásainak ellátását korai burgonyával, amelyet 1200 hektáron termesztünk. Bővítjük a késői burgonya termelésének programját, amelyet a Magyar Népköztársasággal együttműködve Solanum-rendszerben termesztünk. Ebben az ötéves tervidőszakban járásunkba nagy burgonyaraktárt építünk, valamint egy burgonyafeldolgozó üzemet, amely folyamatosan ellátná Bratislavát, az SZSZK fővárosát. A moldáviai szovjet elvtársak tapasztalatai alapján nagy területen intenzív gyümölcsöst akarunk létesíteni, amely többfajta, jó minőségű gyümölccsel látja majd el piacunkat. BOŽENA ŠTOROVÁ elvtársnó, a senicai Milex laboránsa Az értékelt időszakban a Senicai járás pártszervezetei hangsúlyt helyeztek az élelmi- m szeripari termékek minőségére, meny- nyiségük növelésére, a lehetőségek és források jobb kihasználására. Ügyeltünk arra, hogy ésszerűen gazdálkodjunk az állóeszközökkel, gyorsabban alkalmazzuk a gyakorlatban a tudomány és a technika legú|abb ismereteit. Munkánkban következetesen érvényesítjük a minőség alakításának a komplex rendszerét és a szaratovi elvtársaknak az önellenőrzési rendszerrel kapcsolatos tapasztalatait. Az elmúlt évben ennek eredményeként, az állami minőségellenőrző felügyelet adatai szerint, az élelmiszeripari termékek minőségének állandósága elérte a 99,4 százalékot, ami 1980-hoz viszonyítva 19 százalékos javulást jelent. Ebben az időszakban 34 újfajta és 50 innovált terméket szállítottunk a piacra. A minőség javításához hozzájárult a senicai sütőipari vállalat üzembe helyezése, a myjavai húsipari vállalat és a skali- cai pékség felújítása. Az elért eredmények ellenére még sok a gondunk, tartalékunk, főleg ami a termékeknek a magasabb innovációs skálákba való besorolását illeti. Ezeket a szubjektív tényezőkön, a szervező és irányító munkán kívül kedvezőtlenül befolyásolják az elavult objektumok és gépi berendezések. Ez főleg arra az üzemre vonatkozik, amelyben dolgozom, a senicai Milexre. Már 8 éve épüi az új tejipari kombinát. Sajnos, a bratislavai Priemstav, a kivitelező nem teljesíti kötelességeit és állandóan halogatja az üzem átadását. Nem tudjuk megmagyarázni, mi okozza ennek a jelentős beruházásnak a nagy lemaradását. Az üzem, valamint a járási szervek is segítenek, munkásokat szereznek az építkezésre, de sajnos a munkák menetén ez nem mutatkozik meg. A több mint 200 millió korona beruházással épülő kombinátban a tej feldolgozásán kívül különféle sajtokat és más, a piacon igényelt terméket kellene előállítani. A Priemstavnak nemcsak ezen az építkezésen van lemaradása. Már hosszú évek óta nem tudják befejezni Gbelyben a gabonasiló építését és komoly lemaradásuk van a holiči Szén- és Lignitbányák beruházásain. Az a tény, hogy elegendő mezőgazdasági nyersanyagunk van, jogosan növeli az élelmi- szeripari termékek minőségével szemben támasztott igényeket. A tej minősége értékelésének új rendszerével kapcsolatban a mi kollektívánk is arra törekszik, hogy üzemünket megfelelő műszerekkel lássuk el, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyszínen megállapítsuk a minőséget. Nagyon sok az észrevétel a csomagolóanyagok minőségével, főleg a tejtermékek és a hentesáru csomagolásával kapcsolatban; minőségük nem felel meg a fogyasztók igényeinek és az áru minőségének romlása következtében ez nagy veszteségeket is okoz. örülünk, hogy a központi szervek és az illetékes tárcák is figyelmet fordítanak ezekre a kérdésekre. A ska- licai Grafobalban rövidesen új csomagolóanyagot gyártanak hazai nyersanyagokból a tartósíELENA LITVAJOVÁ elvtársnó, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovákiai Nöszövetség Központi Bizottságának elnöke nyekben az élet és a munka feltételeiről szóló jelentés megtárgyalása, az ezzel kapcsolatos határozatok elfogadása, következetes megvalósítása és rendszeres ellenőrzése nyilván hozzájárul ennek huzamos ideje jelentkező politikai és társadalmi problémának a rendezéséhez. Hiszen a képviseleti szervekben a nők arányát már régebben sikerült növelnünk és ez az arány nyilván tovább fog növekedni. A nők képviselete az SZLKP kongresszusán is általában megfelelőnek mondható. Évről évre gyarapodik a pártban a nói tagok és tagjelöltek száma. Az elemzés egyidejűleg kimutatta, hogy az igen jelentős sikerek mellett sok az olyan probléma, amelynek megoldására több ágazatnak és tárcának kell törekednie. Megemlítem például a szolgáltatásokat. Ezek fejlesztése jelentős mértékben felszabadítja a nők erejét és idejét, hogy betölthessék szociális szempontból jelentős alkotó szerepüket nemcsak az egész társadalom javára, hanem a család, a gyermeknevelés és önmaguk javára is. Számos jó eredmény mellett, amelyekről Lenárt elvtárs is szót ejtett, egyes járásokban, városokban és falvakon az egyes szolgáltatóüzemek - főleg ki nem elégítő hálózatuk és munkaszervezésük, munkájuk meg nem felelő minősége, az árszint és a kedvezőtlen üzemelési idó miatt - még sok mindennel adósok a nőknek, a családoknak. Alig érezzük hatásukat éppen ott, ahol a legnagyobb szükségünk van rájuk - a hétköznapi életben. Néha úgy tűnik nekünk, hogy a lakosság van alárendelve a szolgáltatásoknak és nem megfordítva. A társadalmi szükségletek sürgetően azt diktálják, hogy nagyobb méretekben, gyorsabban fejlődjenek a szolgáltatások, jobban szervezzék azokat, mivel a nem oly távoli jövőben éppen a terciális szféra akadályozhatja a további társadalmi fejlődés felgyorsulását, sőt fékezheti azt. Elvárjuk, hogy általában követni fogják azon üzemek és intézmények példáját, amelyeknek vezető gazdasági dolgozói megértették: az alkalmazottaiknak nyújtott bizonyos szolgáltatások az élet és a munka kedvező feltételeinek - amelyek főleg a nőket érintik - a részét képezik. Nem várhatunk arra, hogy mindezeket a kérdéseket csak az állami költségvetés számlájára oldjuk meg. S hogy az előrelépés lehetséges, arról az óvodák példája tanúskodik. Hiányukat az eltelt időszakban lényegében kiküszöböltük. A nemzeti bizottságok, számos üzem, szövetkezet, intézmény és elsősorban a lakosság megértésének és kezdeményezésének köszönhetően tavaly már a megfelelő korcsoportba tartozó gyerekeknek 22,12 százaléka nyert elhelyezést a bölcsődékben és több mint 91 százalékuk az óvodákban. A bölcsődei és az óvodai kapacitás fejlődése mögött jelentősen lemarad a napközi otthonok és az iskolai klubok létesítése, amelyek csak 46,7 százalékban képesek befogadni az 1-4. alapiskolai osztályok és 1,5 százalékra az 5-8. alapiskolai osztályok tanulóit. Nem kell sok szót vesztegetni a természeti iskolák érzékeny problémájára. Itt is határozottabb tetteket várunk. A bölcsődékhez és az óvodákhoz hasonlóan szükség lenne arra, hogy a nemzeti bizottságok a Nemzeti Front választási programjai keretében nagyobb gondot fordítsanak a napközi otthonok és a klubok fejlesztésére. E feladat teljesítését is elősegíti A társadalom és a család önmagának elnevezésű mozgalom, amelynek szervezője a Szlovákiai Nőszövetség, mégpedig együttműködésben a nemzeti bizottságokkal, a tömegtájékoztató eszközökkel, főleg a Pravdával és a Rádióval, egyes minisztériumokkal és társadalmi szervezetekkel. A társadalom törekvése a család fejlesztésére és szilárdítására csakúgy, mint gondoskodása a nők személyisége sokoldalú és harmonikus fejlődése feltételeinek további megteremtéséről, megkívánja a különféle szervezeteknek, a társadalmi élet résztvevőinek közös, összpontosított igyekezetét - a tudományos fronttól, a megvalósító szféráig, örülünk annak, hogy az utóbbi években több tudományos kutatóintézmény intenzivebben foglalkozik a nők és a család kérdéseivel, sok vonatkozásban ösztönzőleg hat a társadalmi gyakorlatra. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük a Szlovákiai Nószövetségnek, valamint további szervezeteknek és intézményeknek a tevékenységét is. Az SZNSZ Központi Bizottsága, együttműködésben a Szlovák Tudományos Akadémiával, eddig már hat tudományos konferenciát szervezett, s egy továbbit tervezünk ez év őszére. Tudjuk, hogy igényes időszak áll előttünk, amely szorosan összefonódik minden folyamat tudományos irányításával és szabályozásával. Ez vonatkozik a nő szocialista személyiségének és a családnak a formálására is. Ezt (Folytatás a 12. oldalon) Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a szocialista társadalomnak és maguknak a nőknek is nagy sikere, hogy történelmileg rövid idő alatt, a szocialista építés gyakorlatában oly jelentős eredményeket sikerült elérni a nők helyzetének alakulásában. Cáfolhatatlan tény a nők széles körű egyenértékű beilleszkedése a munkafolyamatba, műveltségük és képesítésük magas szintje, cselekvő részvételük a politikai és a kulturális történésben. A nők foglalkoztatottsága természetes részévé vált az általános gazdasági és társadalmi fejlődésnek és társadalmunk ezzel, mint fontos alkotó tényezővel, számol fejlődése új szakaszában is. Számolnia is kell vele. Hiszen jelenleg a Szlovák Szocialista Köztársáságban a munkaképes nőknek több mint a 89 százaléka dolgozik gyakorlatilag a népgazdaság minden ágazatában, a társadalmi élet minden területén. A nők csaknem 48 százalékát teszik ki a népgazdaság dolgozóinak. Ezért mi nők sem pihenhetünk a babérjainkon. Látjuk, hogy világszerte milyen gyors a változás, elsősorban a tudomány és a technika területén, s egyéb területeken is. Tudatosítjuk, hogy változtatni kell a kialakult gondolkodásmódon, a feladatok eddigi megközelítésén. Ezért Szlovákiai Nőszövetségünk tevékenységében is a politikai nevelő munka egyik fő feladatának tekintjük a nők gazdasági képesítése és gondolkodásmódja fejlesztését. Ez a célunk a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal, a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társasággal és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével kedvezően alakuló együttműködésünkben is. örömmel állapítjuk meg, hogy közös igyekezetünk egyértelműen kifejezésre jut dolgozó nőink cselekvésében. A nőknek férfipartnereikhez hasonlóan részt kell venniük minden történésben, a sokoldalú gazdasági, kulturális és társadalmi életben. A lehető legjobban szolgálniuk kell a társadalmat, a családok, a gyerekek nevelését s törekedniük kell saját fejlődésükre is. A kommunista pártnak, a társadalomnak és a nőknek ma már nem kell a tulajdonképpeni egyenjogúságért síkraszállni- uk, hanem élniük kell az egyenjogúság gyakorlati érvényesítésének minden lehetőségével, összhangban hazánk fejlődésének jelenlegi szakaszával. Nagyra becsüljük, hogy az SZLKP KB Elnöksége és az SZSZK kormánya nemrég megtárgyalta a nők munka- és életfeltételeinek elemzését, amelyet az SZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma dolgozott ki. A jóváhagyott intézkedések következetes megvalósítása jelentősen meggyorsítaná a feltárt fogyatékosságok kiküszöbölését. Hiszen számos üzemben, szövetkezetben, általában a nők munkafeltételeiben igen sok az adósságunk - az anyagmozgatási limitek meg nem tartása, a gyakran maximális munkain- tezitás, a zajártalom, a munkahelyeken a levegő porszennyezettsége, egyes mezőgazdasági üzemekben a szociális berendezéseknek, továbbá a jobb munkavédelmi és higiéniai eszközöknek stb. hiánya. Egyes munkahelyeken gyakran jut az ember arra a következtetésre, hogy nem is annyira anyagi eszközökre lenne szükség, inkább annak megértésére és átérzésére, hogy nőkről, anyáinkról, feleségeinkről van szó, máskor pedig egy újítási javaslat is megoldaná a problémákat. Néhány észrevételt szeretnék tenni a nők képviseletére, főleg a központi és az alsóbb szintű irányító tisztségekben. Itt még mindig kevés a nő. Hiszen például a könnyűiparban csak 4 alapüzem igazgatója nő. Kevés a nói igazgatóhelyettes a könnyű-, a fogyasztási és az élelmiszeripar vezér- és vállalati igazgatóságain is. S milyen nagy szükségünk lenne politikailag és szakmailag felkészült, érzékeny, szívós nőkre számos kisebb nagyobb probléma megoldásában, amelyek összefüggnek az emberek életével, kedvező körülményeik megteremtésével, s amelyeket egyes irányító dolgozók gyakran elhanyagolnak. Ezekről a kérdésekről csak mellesleg ejtek szót, mivel a kerületi és a járási pártbizottságokban, a kerületi és a járási nemzeti bizottságokban, a minisztériumokban és a további intézmé-