Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-17 / 64. szám, hétfő
Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának határozata (Folytatás az 1. oldalról) Jozef Lenárt elvtárs, az SZLKP KB elsó titkára terjesztette elő. 2. Az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tevékenységéről szóló jelentést, amelyet Eugen Turzo elvtárs, az SZLKP KERB elnöke terjesztett elő. 3. A CSSZSZK gazdasági és szociális Az SZLKP kongresszusa az SZLKP járási, városkerületi és kerületi konferenciáinak,* valamint Szlovákia Kommunista Pártja bratislavai városi konferenciájának állás- foglalásaira támaszkodva teljes mértékben támogatja A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai az 1986 - 1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című dokumentumtervezetét. A CSKP gazdaság- és szociálpolitikájának céljaiból és feladataiból kiindulva az intenzifikálás alapján hatékonyan fel kell használni Szlovákia területi, termelési és emberi potenciálját, és növelni kell hozzájárulását az egységes csehszlovák gazdaság fejlődéséhez. Mindenekelőtt gyorsabban kell fejleszteni a perspektív termelési ágakat, amelyeket a nagy munkatermelékenység, a tudományos-műszaki igényesség és az export- képesség jellemez. A szlovákiai gazdaság feladata a nyolcadik ötéves tervidőszakban, hogy meggyorsítsa a gazdasági termelés dinamikáját, 23-25 százalékkal növelje a nemzetijö- vedelem-képzést, miközben a társadalmi összterméknek 14-15 százalékkal kell növekednie. A gazdaság fejlődéséről fokozott mértékben a hatékonyság sokoldalú növelése és a munka minőségének javítása útján kell gondoskodnunkKulcsfontosságú feladat a termelés és az áruforgalom anyagigényességének csökkentése. Fel kell használni e cél elérésének aktív útjait, mindenekelőtt az energia, a nyers- és az alapanyagok jobb hasznosításával, főleg jobb feldolgozásukkal, a szakképzett munkával szemben igényesebb szakágazatok és termelési ágak gyorsabb ütemű fejlesztésével, valamint a termékek műszaki-gazdasági színvonalának progresszívabb emelésével. Sürgető feladat, hogy jobban értékesítsük a termékeket a külföldi és a hazai piacon. Következetesen meg kell valósítani a fűtőanyag-, a villamosenergia- és a fémfelhasználás ésszerűsítésének programjait, s évi 3-3,5 százalékkal csökkenteni kell a létrehozott bruttó nemzeti jövedelem egy egységére jutó fajlagos fogyasztásukat. Jobban kell gazdálkodni a kőolajipari termékekkel, a cementtel és a faanyaggal, meg kell valósítani a fűtőolajat más fűtő- anyagfajtákkal való helyettesítésének programját. A termelés és a beruházások következetesebb szervezésével, valamint a szállítói-megrendelői kapcsolatok ésszerűsítésével 1990-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a szállítási igényességet. Az SZLKP kongresszusa sürgetően megköveteli, hogy változtassák meg a termékek műszaki-gazdasági színvonalának emeléséhez és minőségük javításához való viszonyt, és sokszorozzák meg részarányukat az ipari termelés összértékén belül. Feladatul tűzi ki a munkatermelékenység növekedési ütemének meggyorsítását és szintjének emelését a tiszta teljesítmények alapján, mégpedig úgy, hogy a növekedés 1990-re 1980-hoz képest 27-29 százalék legyen. Javítani kell a korszerű műszaki-gazdasági paraméterű gépek és berendezések üzemeltetési idejének kihasználását, következetesebben kell gondoskodni az új berendezésekkel folytatott termelés elsajátításáról, s ezzel együtt az eddigi helyzethez képest az állóeszközök hatékonyságát is növelni kell. Ezeken az utakon haladva és a belső tartalékok felhasználásával minden munkahelyen javítani kell a gazdasági ágazatok jövedelmezőségét, véglegesíteni kell és következetesen meg kell valósítani a vállalatok és a termelési ágak veszteségessége megszüntetésének programjait. A termelés fejlődésének a népgazdasági szükségletek kielégítésére, főleg a folyamatos belpiaci ellátásra, beruházási és a szállítási erőforrások képzésére, a nép- gazdasági tervek egyeztetése során a többi KGST-tagországgal szemben vállalt kötelezettségekre és a nem szocialista államokkal való fizetési egyensúlyra kell irányulnia. Ezzel a céllal összhangban az ipari termelést 1990-ig 1985-höz képest 18-20 százalékkal szándékozunk növelni, s fejlődését a feldolgozó ágazatok növekedésének gyorsabb dinamikájára, a szerkezeti átalakítás meggyorsítására, az állami célprogramok, valamint az országos, a csehországi és a szlovákiai tudományos-múfejlódésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című dokumentumtervezettel kapcsolatos állásfoglalást. 4. Csehszlovákia Kommunista Pártja alapszabályzatának tervezett módosításával kapcsolatos állásfoglalást, amely módosításokat a CSKP XVII. kongresszusa vitat meg. II. szaki program kiemelt megvalósítására alapozzuk. Továbbra is gondoskodni kell a gép- és az elektrotechnikai ipar gyors fejlődési dinamikájáról, mert meghatározó szerepük van az egész népgazdaság intenzifikálási folyamatai számára. Ezen ágazatok termelését 42-44 százalékkal kell növelni, [gy kell hozzájárulni a gazdaság műszaki ellátottságának javításához, a belpiac új és innovált fogyasztási cikkekkel való gazdagításához és az exportképesség megszilárdításához a gyártmányok műszaki-gazdasági színvonalának jelentős emelése útján. Figyelmet és megfelelő eszközöket kell fordítani mindenekelőtt az elektronika és felhasználása anyagi-műszaki alapjának fejlesztésére, a hidraulikus elemek és gépcsoportok gyártására, a robotizálásra, a technológiai folyamatokra és az atomerőmű vi berendezések gyártására. Gondoskodni kell a gépkocsik, traktorok, szerszám* és formázógépek, egészségügyi eszközök és elektronikai fogyasztási cikkek gyártásának kiterjesztéséről és innovációjáról. Koncepciózusabban és rugalmasabban kell ellátni a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, valamint a mezőgazdasági szolgáltató szervezeteket kellő gépi berendezésekkel. Folytatni kell a Bratislavai Autógyár, a Michalovcei Elektrotechnikai Vállalat, a piešťanyi Tesla és a humen- néi Chirana építését, a gépipari fémkohászat rekonstruálását, s foglalkozni kell az új üzemek alapvető ellátottságával, hogy bővíteni tudják a megkívánt termelési ágakat a gépiparban. A kohóiparban tovább kell javítani a fémek hasznosítását, javítani kell az acél- és a hengereltáru-termelést, minőségét és szerkezetét, csökkenteni kell az értékes fűtőanyagokból a szükségletet. A magnezitipari termékek gyártását fokozatosan át kell állítani a magasabb minőségi fokozatokra. Ezzel a céllal be kell fejezni az előkészületeket a kitermelő- és a feldolgozókapacitások építésére, s fokozatosan meg kell valósítani ezeket a beruházásokat. Meg kell kezdeni az alumíniumtermelés szakaszos korszerűsítését, meg kell gyorsítani a folyamatos öntés bevezetésének második szakaszát és a gépipari kapacitások építését sf kassai (Košice) Keletszlovákiai Vasműben. Be kell fejezni a porkohászati kapacitások építését a Dolný Kubín-i Csapágygyárban és a pornikkel- gyártó üzemegység építését a Seredi Nikkelkohóban. A népgazdasági szükségletek megkövetelik, hogy a figyelmet az atomenergia fejlesztésére összpontosítsuk; úgy kell irányítani a mochovcei atomerőmű építését, hogy az első blokkot a nyolcadik ötéves tervidőszak végéig be lehessen indítani, és folytatni kell a tervezés előtti előkészületeket a további atomerőmű építésére. Gondoskodni kell a fűtőberendezések fejlesztéséről Martinban, Zvolenben és Prešov- ban, Trnavába hót szállító vezeték építéséről, s fel kell készülni további vezetékek építésére, amelyeken Leopoldovba, Hlo- hovecbe, Lévára (Levice) és Nyitrára (Nitra) fognak hót szállítani. Intenzíven folytatni kell a dunai vízlépcsőrendszer építését, hogy az elsó gépcsoportot a nyolcadik ötéves tervidőszak végéig üzembe lehessen helyezni. Növelni kell a földgázkitermelést, meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az évi szén- és lignittermelés elérje az 5,6-5,7 millió tonnát. A rendelkezésre álló nyersanyagok korlátozottabb mennyisége ellenére a vegyipari termelést megközelítőleg 8 százalékkal kell növelni. Ez megköveteli a nehéz- olaj-desztillátumokat krakkoló berendezések építését, az oldható paraffinokat gyártó üzemegység és az n-alkán-kémiai kapacitás fejlesztését. Ezzel kell biztosítani a feldolgozott kőolaj 7 százalékkal jobb hasznosítását. A kiemelt vegyipari termékek gyártásával kapcsolatos állami célprogram keretében fejleszteni kell a könnyűvegyipart, ezen belül az antibiotikumok és a speciális gyógyszeripari termékek, valamint az elektronikai ipart szolgáló gyártmányok előállítását. Intenzíven kell kidolgozni a fejlesztési célokat a Szovjetunióval kötött szakosítási egyezmények alapján. Javítani kell a műszálak, a műanyagok, a gumiipari termelés, a mezőgazdasági vegyszerek és a csomagolóanyagok szerkezeti összetételét. A vegyiparnak nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a mezőgazdasági termelés hatékony intenzifikálásához, a veszteségek csökkentéséhez és a gyártmányfejlesztéshez, mégpedig úgy, hogy teljes egészében megteremtsék a közélelmezés javításának feltételeit. A fafeldolgozó ipar fejlődését a faanyag átfogó hasznosításának országos méretű megoldására kell alapozni. Teljes mértékben fel kell használni a cellulóz és a papír, valamint a bútoripar s az agglome- rált anyagok gyártásának kapacitásait, miközben növelni kell a késztermékgyártás részarányát, s főként fejleszteni kell a speciális papírfajták gyártását Ružomberok- ban. így a csökkenő faanyagtartalékok ellenére is növelni kell az ágazat termelését, a kivitel és a belpiaci szállítások terjedelmét - megközelítőleg 14 százalékkal - s javítani kell a gyártmányok minőségét. A könnyűipari termelést mintegy 15 százalékkal kell növelni, s nagy súlyt kell helyezni az üvegipari termelésre, mindenekelőtt az üvegszálak gyártásának fejlesztésére, a textil- és a ruhaipari termelés minőségének javítására és hatékonyságának növelésére, valamint arra, hogy a cipőipari termelés összetétele a keresletnek megfelelően változzék. Ennek érdekében korszerűsítéseket kell végrehajtani. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum feladatait az élelmiszertermelés további növelésére és további javítására, az élelmiszerek választékának bővítésére kell orientálni a korszerű közélelmezés követelményeinek megfelelően. Erősíteni kell az önellátást az élelmiszer-termelésben. Az ágazat belső egyensúlyát továbbra is a növénytermesztés gyorsabb ütemű fejlesztése alapján kell biztosítani, szemestakarmány-készleteket kell létrehozni, mozgósítani kell a mezőgazdasági termelés és az alapanyagfeldolgozás tartalékait, s törekedni kell a veszteségek minimalizálására. Az intenzitás fokozódását a tudományos-műszaki haladás eredményeinek tökéletesebb és gyorsabb felhasználásával kell elérni. Az SZLKP kongresszusa elengedhetetlennek tartja, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszak folyamán a bruttó mezőgazdasági termelés terjedelme az előző ötéves tervidőszakhoz képest 8-9 százalékkal, ezen belül a növénytermesztés több mint 11 százalékkal növekedjék. Gondoskodni kell évi átlagban 3,94 millió tonna gabona megtermeléséről. Külön súlyt kell helyezni az olajnövények, a hüvelyesek, a tömegtakarmányok, a burgonya, a cukorrépa, a zöldség és a gyümölcs termesztésére. Ennek érdekében gondoskodni kell a termőföld következetes védelméről és termékenységének növeléséről. A mesterséges öntözés és a lecsapolás nagyszabású programjának megvalósításán kívül alkalmazni kell a termelés hatékony intenzifikálásának komplex tudományos-műszaki rendszereit, különösen a kelet-szlovákiai síkságon, az Ipoly mentén, a Záhorie vidéken és a flis- övezetben. Intenzívebben kell megoldani a sajátos termelési problémákat a vidékeken. Az állattenyésztést a szemes- és a tömegtakarmányok hatékonyabb felhasználása alapján kell fejleszteni. Figyelmet kell fordítanunk a szarvasmarha- és a juhtenyésztés hatékonyabbá és intenzívebbé tételére. A termelés intenzitásának növelésén belül egyre nagyobb mértékben és szélesebb körben kell alkalmazni a progresszív termesztési és tenyésztőrendszereket, s ehhez meg kell teremteni a megfelelő anyagi-műszaki feltételeket. Az élelmiszeriparban innováció útján és a termelés irányításával kell támogatni a közélelmezés ésszerűbbé tételét, és jobban kell hasznosítani a mezőgazdasági alapanyagokat, főleg a tejet és a húst. Az SZLKP kongresszusa az ágazat feladatául tűzi ki a termelés 10-11 százalékos növelését és azt, hogy ez mindenekelőtt a belpiaci ellátásra irányuljon. Ennek során nagyobb mértékben kell felhasználni a biotechnológiákat, az elektronikát, a robotikát és az automatizálást. Az erdőgazdaságban jobban egybe kell hangolni a népgazdasági szükségleteket az erdő termőképességével. Ehhez meg kell teremteni a tárgyi és a gazdasági feltételeket, s következetesen teljesíteni kell az erdők felújításával és védelmével kapcsolatban kitűzött feladatokat, egyszersmind meg kell teremteni a feltételeket az erdők további funkcióinak javításához. A vízgazdálkodásban nagy súlyt helyezünk a lakosság és a népgazdaság vízellátásával kapcsolatos feladatok teljesítésére, valamint az ivóvíz- és az iparivíz-tartalékok növelésére. Meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy a lakosság rendelkezésére bocsátott vízmennyiség 1990-ig 12 százalékkal növekedjék. Az iparivíz-szol- gáltatást 9 százalékkal kell növelni, miközben a termelő szervezeteknek megtakarításokat kell felmutatniuk. Védeni kell a víztartalékokat a szennyezés ellen, s egészében véve jobban kell gazdálkodni a vízzel. Külön figyelmet kell fordítani a legfontosabb vízgazdálkodási létesítmények, főleg a dunai vízlépcsőrendszer és a starinai víztároló építésére, valamint a problémák megoldására a vízhiányban szenvedő vidékeken. A Csehszlovákia területén folyó és a gazdasági együttműködési akciók keretében külföldön épülő beruházások kivitelezése folyamatosságának biztosítása érdekében az építőipari termelés terjedelmét 1990-ig 10-11 százalékkal kell növelni. Ennek érdekében jobban fel kell használni az intenzifikálási tényezőket és a munkatermelékenység növekedése meggyorsításának tartalékait. Az építőipari kapacitások fejlődését következetesen módosítani kell a szükségletek alapján, különösen a létesítmények korszerűsítésének és rekonstruálásának, valamint a meghatározó beruházási egységek befejezési ciklusának követelményei szerint. Hatékonyan fel kell használni a szakosított építőipari kapacitásokat az autópálya- és úthálózat fejlesztésére, és szakosított kapacitásokat kell létrehozni a bratislavai gyorsvasút, továbbá szennyvíztisztító állomások és egészség- ügyi létesítmények építésére. Az építőanyag-iparnak megfelelő mennyiségű, választékú és minőségű gyártmánnyal és szerkezeti elemmel kell ellátnia a népgazdaságot. Fel kell készülni a ház- és a cementgyárak felújítására, s ezt a munkát fokozatosan meg kell kezdeni. A közlekedésben és a távközlésben a fő figyelmet az anyagi-műszaki alap bővítésére és korszerűsítésére, a lakossági szolgáltatások színvonalának emelésére és javítására fordítjuk. Fontos, hogy gyorsan fejlődjék a vízi szállítás, meggyorsuljon a vasútvonalak villamosítása és folytatódjék a déli vasúti fővonal építése. Tovább kell foglalkozni Bratislava közlekedési rendszerével. A népgazdaság s minden ágazat és vállalat fejlesztése során valamennyi intenzifikálási tényező és tartalék hatékonyabb felhasználására kell támaszkodni. Ennek érdekében jelentősen meg kell gyorsítani a tudományos-műszaki fejlődést. Az. SZLKP kongresszusa feladatul tűzi ki, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszakban a műszaki fejlesztés eredményessége alapján a termelés a két- két és félszeresére növekedjék. Ez megköveteli a megoldott kutatási feladatok műszaki-gazdasági paramétereinek progresszívebbé tételét és megoldási időtartamuk lerövidítését. Az erőket és az eszközöket az állami célprogramokban, a tudományos-műszaki programokban, a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programjában kitűzött kutatásra és fejlesztésre, valamint a kétoldalú egyezményekből, főleg a Szovjetunióval kötöttekből eredő feladatokra kell összpontosítani. Elsősorban nagy gondot kell fordítani az elektronikai alkatrészek, a kis elektronikus számítógépek, a műszerek, az automatizálási szerelőeszközök és az ipari robotok kutatására és fejlesztésére új - főleg elektronikai és kémiai, ipari kerámiai, porkohászati, ezen belül speciális hegesztő- anyagok és -porok - anyagok és technológiák kifejlesztésére, a lézer alkalmazására, a kiemelt biotechnológiák és az egészség- ügyi technikák fejlesztésére. A kijelölt prioritásoknak alá kell vetni a tudományos kutatási és a fejlesztési intézmények feladatait, anyagi és káderellátását. Minden esetben meg kell ítélni a kutatási-fejlesztési alap egyes tényezói- hek célszerűségét és hatékonyságát, s indokolt esetekben módosítani kell szerkezetüket, annak érdekében, hogy az erők és az eszközök a kulcsfeladatok megoldására összpontosuljanak. A nemzetközi irányzatokkal és a tényleges szükségletekkel összhangban optimalizálni kell az alap- és az alkalmazott kutatás, valamint a szlovákiai fejlesztés közötti arányokat, s ennek megfelelően kell tökéletesíteni szerkezetüket, irányításukat, finanszírozásukat és kapcsolatukat. Az állami célprogramok, az állami tudo- mányos-műszaki programok és az alapkutatási céltervek sikeres megvalósítása érdekében meg kell teremtenünk a jogi, a pénzügyi és a káderfeltételeket a különféle tudományos, fejlesztő- és termelőszervezetek dolgozóiból álló tudományág- és a termelésiág-közi csoportok hatékony megszervezéséhez és irányításához. Szélesebb körűen kell kihasználni a kutatási és a fejlesztési intézmények közvetlen nemzetközi együttműködése, főleg a KGST-tagországok partnerszervezeteivel való együttműködés adta lehetőségeket, át kell térni ezen együttműködés olyan fejlettebb formáira, mint közös feladatmegoldó csoportok, konstruktőri irodák, tudományos-műszaki és tudományos-termelé- si társulások alapítása. Meg kell teremteni a feltételeket a tudományos kutatási és a fejlesztési alap teljesítőképességének lényeges növeléséhez. Sokoldalúan korszerűsíteni és javítani kell (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986. III. 17.