Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-14 / 62. szám, péntek
Az SZLKP Központi Bizottságának beszámolója a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak teljesítéséről, valamint a párt egyéb feladatairól Szlovákiában (Folytatás az 5. oldalról) hozzá a helyzet orvoslásához. Az ifjúsági brigád által gondozott Tatran gyorvonattal stb. kapcsolatos tapasztalatok meggyőzően tanúskodnak arról, hogy előreléphetünk az utazás kulturáltságában és pontosságában is. Ezektől a kollektíváktól tanulni kell és követni kell őket. A távközlésbe - ugyan problémáktól nem mentesen megbirkóznak a távbeszélő hálózat automatizálásának, a terület tévé- és rádióműsorral való befedésének feladataival. Továbbra is megkésetten létesítenek új távbeszélő állomásokat, rossz minőségű a telefonkapcsolat. Ezeket a fogyatékosságokat gyorsabban kell kiküszöbölni. Ezzel egyidejűleg folytatni kell az interurbán távbeszélő üzemelés területi automatizálását, a második tévéprogram műsorsugárzó és átjátszó hálózatának építését, valamint a postákon és a postai hírlapszolgálatban az üzemelési folyamatok automatizálását s gépesítését. Az utóbbi évek jó eredményeire építve, a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum továbbfejlesztésében, valamint az agráripari komplexum létrehozásában törekedni kell a társadalom növekvő szükségleteinek jobb kielégítésére, a hatékony in- tenzifikálásra. Az önellátottság mértékének növelése során meg kell teremtenünka lakosság jobb táplálkozásának előfeltételeit. Előtérben az egészséges táplálkozás Célunk az, hogy az egészséges táplálkozás közvetítésével tartós hatást gyakoroljunk a lakosság egészségügyi állapotának javulására a zöldség, a gyümölcs, a burgonya, valamint a durván őrölt lisztből készülő élelmiszercikkek fogyasztásának növelésével s ezzel egyidejűleg a zsiradék és a cukor fogyasztásának csökkentésével megalapozzuk a civilizációs betegségek elleni hatásosabb harc előfeltételeit. Ennek érdekében elsősorban az élelmi- szeripari termelés strukturális összehangolására kell törekednünk. Ennek a termelésnek 1990-ig 10 százalékkal kell növekednie, fokozott összhangban hazai nyersanyagbázisunkkal, valamint a tárgyilagos, tudományosan megalapozott fogyasztói kereslettel. A fogyasztók szüntelenül bírálják a tej-, hús-, a tartósított és a sütőipari termékek választékát és lassú innovációját. Elvárjuk, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum, az ipari és a kereskedelmi szervezetek vezető gazdasági dolgozói gyorsabban, céltudatosabban és nagyobb felelősségérzettel oldják meg ezeket a kérdéseket. Az önellátottság mértékének növekedésével párhuzamosan előtérbe kerül a mezőgazdasági termőtalaj következetes védelmének, teljes kihasználásának és komplex termővé tételének feladata. A mű- és szervestrágya legmegfelelőbb kombinálásával, a nedvességi viszonyok javításával növelnünk kell a föld humusztartalmát s meg kell teremtenünk a növénytermesztés hatékony fejlesztésének kedvezőbb körülményeit. Továbbra is előnyben kell részesítenünk a növénytermesztést, hogy a 7. ötéves tervidőszakhoz képest 11 százalékkal növekedjen. A lakosság egészséges táplálkozása és az állattenyésztési termelésben a hatékony takarmányozás érdekében figyelmünk továbbra is összpontosul elsősorban a gabona termelésére, beleértve a kukoricát. Nagy jelentősége van a jó minőségű tömegtakarmány intenzívebb termesztésének a szántóföldeken, a réteken és a legelőkön. Nagy előrelépés szükséges az ipari és a kapásnövények termesztésében. A hüvelyeseknél és az olajnövényeknél általában növelni kell a termelést, a burgonya és a cukorrépa esetében ezen túlmenően alapvetően javítani kell a minőséget is. A növényi eredetű fehérjékből való önellátottság és importszükségletünk minimalizálása érdekében következetesen teljesíteni kell a jóváhagyott fehérjeprogramot. A legfőbb ideje mentesülni néhány olyan fogyatékosságtól és lemaradástól, amely fékezi a kívánatos előrelépést, főleg a cukorrépa, a burgonya és a fehérje termelésében. A kutatóintézetek, a feldolgozó és a felhasználó szervezetek, de főleg a mező- gazdasági vállalatok és a mezőgazdasági irányító szervek kommunistáitól elvárjuk, hogy az említett problémákat közös erővel megoldják. A mezőgazdasági növények termésének növelése, minőségének javítása és ellenállóképességük fokozása érdekében a növénytermesztés struktúrájának céltudatosabban-kell igazodnia a természeti és az ökológiai feltételekhez. Az új biológiai anyag létrehozásában jobban kell felhasználni a haladó tudományos ágazatok eredményeit, s az olyan módszereket és eljárásokat, amelyek gyorsabban járnak eredménnyel. Saját takarmányalapunk forrásaival és minőségével kapcsolatban úgy kell fejlesztenünk az állattenyésztési termelést, hogy az előző ötéves tervidőszakhoz képest 5,5 százalékkal növekedjen. Ennek során feltétlenül meg kell teremtenünk a megfelelő takarmánytartalékokat. Különleges figyelmet kell fordítanunk a termelékenység fokozására, az újratermelési paraméterek javítására és minden állattenyésztési termék minőségének tökéletesítésére. Ez megkívánja a tudomány leghaladóbb ismereteinek jobb megismerését és alkalmazását. Vonatkozik ez például a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Termelési Kutatóintézet eredményeire. Ez az intézet kezdeményezésével, hozzáértésével és nemzetközi együttműködésével figyelemre méltó előrelépést tett a fiziológia, a táplálkozás, az élő embriók átültetése és az új gazdasági állatfajták tenyésztése terén. A táplálkozás tökéletesítése megkívánja a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumnak szánt szállítások összetételének módosítását. Ez főleg a gépekre, a gépi berendezésekre, a vegyipari gyártmányokra, a csomagolóanyagra, s más nyers- és alapanyagokra vonatkozik. A szállítóknak felelősségteljesebben és gyorsabban kell reagálniuk ennek az ágazatnak a szükségleteire. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozóitól elvárjuk, hogy jobban hasznosítsák a termelési állóalapokat, a nyersanyagokat és az energiát, a minisztérium vezető dolgozóitól és az irányítás középfokú láncszemeitől pedig azt, hogy a beruházási struktúrát jobban összehangolják a korszerűsítés és a rekonstrukció követelményeivel. Az élelmiszertermelés intenzifikálása arra késztet bennünket, hogy gyorsabban tökéletesítsük az egységes földműves- szövetkezetek, az állami gazdaságok, az élelmiszeripari és a szolgáltató vállalatok gazdálkodását, csökkentsük a veszteségeket, gyorsabban szüntessük meg a gazdálkodásban az indokolatlan különbségeket, növeljük a vállalatok önállóságát és felelősségvállalását a társadalmi szükségletek kielégítéséért. Az erdőgazdálkodás feladata erdeink gazdagságának ésszerű hatékony kihasználása és a fakitermelés lehetőségeinek összehangolása az erdők természetes funkcióival, valamint a népgazdaság szükségleteivel. Igényesebben kell tökéletesíteni és intenzívebbé tenni a fatermesztést, javítani kell az ültetóanyag minőségét, korszerű termesztési módszerek alkalmazásával gyorsan kell felújítani a kitermelt erdei területeket és fásítani a kijelölt területet. Többet kell tenni általában a faanyag komplex hasznosításában. A tervezőkhöz, az erdészekhez és a faipari dolgozókhoz fordulunk, hogy felelősségteljesen foglalkozzanak a fakitermelés kérdéseivel, mentesüljenek a tárcasovinizmustól és feladataik teljesítésében igazodjanak a társadalmi szükségletekhez. Nagy politikai jelentősége van a népesség ivóvízzel, a gazdaság haszonvízzel való ellátásának. Társadalmunk erre a programra nem csekély anyagi eszközöket fordít és minden fogyasztótól joggal elvárja a víz gazdaságos felhasználását. Feltétlenül véget kell vetni' a felületi és a földalatti vízkészletek elszennyezésének. Az elszennyeződést fokozatosan csökkenteni kell a technológiai fegyelemnek, az érvényes jogszabályoknak szigorú megtartásával és szennyvíztisztítók építésével. Ebben a vonatkozásban nagyon komolyan óva intenek bennünket a Bratislavában és a Kelet-Szlovákiában bekövetkezett havá.- riahelyzetek. Megfelelő mennyiségű és minőségű új vízforrásról kell gondoskodnunk, s a nemzeti bizottságoknak igyekezetüket és kapacitásukat összpontosítaniuk kell a vízvezeték- és csatornarendszerek karbantartásának és gazdaságos üzemelésének gyökeres megjavítására. szem előtt tartjuk az egyes kerületek sajátosságait. Továbbra is különleges figyelmet követel Bratislava fejlesztése, hogy fővárosként minden tekintetben a haladás példáját szolgáltassa Szlovákiának. Bratislavában nagy termelési-műszaki bázist hoztunk létre, itt működik Szlovákia tudományos-műszaki, főiskolai és kulturális potenciáljának lényeges része. Ez feljogosít annak szorgalmazására, hogy a tudományos-műszaki haladásnak, a termelési Szerkezet változásainak, az irányítás tökéletesítésének, az automatizálásnak, a magas műszaki-gazdasági paraméterek elérésének, a jó minőségű gyártmányok előállításának s egyben a kulturális életnek, a környezeti viszonyok formálásának, védelmének és általában a rend megteremtésének élén álljon. Ebből kell kiindulnunk a város további szociális és gazdasági fejlesztésében. Fontos feladat 22,3 ezer lakás megépítése, s a járulékos beruházások befejezése, elsősorban a petržalkai városnegyedben. Sürgősen fel kell számolni a lemaradást, főleg az egészségügyi intézményekkel való ellátottságban, fel kell fejleszteni az egyetemi kórház építését, s le kell rövidíteni az építési határidőket. A beruházó és a kivitelezők vegyék megtiszteltetésnek a nemzeti színház építését. Sok a panasz a városi tömegközlekedésre is. Ezért a közlekedési vállalat és a városháza vezetőitől gyors intézkedéseket várunk abban az irányban, hogy halaszthatatlanul javuljon a rend, a fegyelem, az utazás kultúráltsága és szervezettsége. Fokozott figyelmet kell fordítani a további Duna-híd építésére is, amelyet 1992-ben kell befejezni, valamint a gyorsvasút építésének műszaki tervezésére, hogy ennek kivitelezése 1988-ban elkezdődhessen, s hasznosítva legyenek a prágai metró építésénél szerzett tapasztalatok. Az egyes kerületek közül a Kelet-szlovákiai kerületben számolunk a munkaképes lakosság legnagyobb arányú növekedésével. Ki kell alakítani a feltételeket ahhoz, hogy főleg a szakképzett fiatalság hatékonyan kapcsolódhasson be a munkafolyamatba. A gépipari termelésnek a Keletszlovákiai Vasműben való bevezetése mellett meg kell gyorsítani az elektrotechnikai ipar, s főleg a robottechnikai és az egészségügyi berendezések gyártásának fejlesztését, valamint a könnyűvegyipari termelés növelését. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kecerovcei atomerőmű építésének előkészítésére, a Keletszlovákiai Alföld termékenységének növelésére, s a mezőgazdasági termelés intenzifikálásának meggyorsítására. Mivel a tudományos-kutatási alap terjedelme ebben a kerületben a legkisebb, ezért ezt tovább kell erősíteni a Szlovák Tudományos Akadémia, a főiskolák, s főleg az egyes tárcák, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok keretei között. A starinái víztározó építésének idejében való befejezésével meg kell oldani az ivóvízzel való ellátást. A Közép-szlovákiai kerület fejlesztésében fokozott mértékben kell törekedni a termelési folyamatok korszerűsítésének, automatizálásának meggyorsítására, elsősorban a gépipari és az elektrotechnikai vállalatoknál. Ennek érdekében arra van szükség, hogy a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok intenzívebben építsék ki saját műhelyeiket és üzemeiket az automatizációs tartozékok gyártására. Ez az építőipari kapacitások fejlesztésére is vonatkozik, főleg a Považská Bystricai-i, a Martini, és a Žilinai járásban. Mivel a kerületben lemaradás mutatkozik a fizetett lakossági szolgáltatások területén, erre is rendkívüli figyelmet kell fordítani. A lakosság stabilizálása, s a létszámnövekmény helyi foglalkoztatása érdekében ki kell egészíteni a Rimaszombati (Rimavská Sobota) és a Losonci (Lučenec) járás gazdasági alapját. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében jobban ki kell használni a*>állatte- nyésztés kedvező adottságait, főleg a szarvasmarha- és a juhtenyésztés fejlesztésével, a saját termelésű tömegtakarmányok alapján. A Nyugat-szlovákiai kerület termelési szerkezetében továbbra is kiemelt helyet foglal el a mezőgazdaság. Folytatni kell az intenzifikálását, s ökológiai szempontból optimális mértékben kell növelni a talaj termőképességét. Hasznos lenne, ha a nyitrai (Nitra) Agrokomplex a jó tapasztalatokra, például a vágsellyei (Šaľa) kooperációs körzet tapasztalataira támaszkodva kezdeményezően segítené elő a termelési rendszerek és a progresszív mezőgazdasági módszerek elterjesztését. Következetesen kell gondoskodni a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek rekultiválá- sáról, s a termelésből ideiglenesen kivont területek visszaadásáról. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a mezőgazdasági termelés koncentrációjának a mértéke, valamint az ivóvízforrások védelmének a biztosítása, elsősorban a Csallóközben. Fokozott mértékben kell törekednünk a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű üzemképességének biztosítására, valamint a gbelyi lignitbánya kiépítésére. A többi ipari ágazat fejlesztésében kifejező mértékben kell növelni az elektronikai alkatrészek gyártását a piešťanyi Tesla vállalatnál, a korszerű egészségügyi berendezések gyártását a Chirana vállalatnál, s gondoskodnunk kell a Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézet, kutatási-termelési egység további fejlesztéséről. Folytatni kell a kerület déli járásainak célszerű iparosítását. Az irányítási rendszer további tökéletesítésével A szükségleteknek megfelelő területi fejlesztés A 8. ötéves tervidőszakban is a társadalmi szükségleteknek megfelelően fogjuk fejleszteni az egyes területi egységeket, in- tenzifikálva gazdaságunkat és ésszerűen kihasználva természeti valamint gazdasági feltételeinket. Ennek során összehangoljuk a gazdasági és a szociális követelményeket, a területi és az ágazati szándékokat és Elvtársak! A CSKP Központi Bizottsága a gazdasági és szociális fejlődés fő irányainak tervezetében hangsúlyozza, hogy a gazdasági és szociális fejlesztés céljainak elérését, a hatékonyság és a minőség javítását kifejező mértékben kell elősegíteni a népgazdaság irányítási rendszerének további tökéletesítésével. Nekünk, szlovákiai kommunistáknak is következetesen és kezdeményezően kell érvényesítenünk a tervszerű irányítás tökéletesítésére hozott komplex intézkedéseket, hogy ez meggyorsítsa a tudomány és a technika kihasználását, az innovációs aktivitást és a minőség javítását. Egyúttal jól fel kell készülnünk azokra az új feladatokra is, amelyek a vállalatok jogkörének és felelősségének növekedésével függnek össze, mégpedig a beruházási folyamatok tökéletesítésében, a termékek minőségében való érdekeltség elmélyítésében, a költségek és a nagykereskedelmi árak csökkentésében, a bérek és a munkatermelékenység gazdaságilag kiegyensúlyozott viszonyában, továbbá az önálló elszámolás elmélyítésében, a vállalaton belüli irányítás tökéletesítésében, s a készletekkel való ésszerű gazdálkodásban. A mező- gazdaságban dolgozó kommunistáknak úttörő szerepük van a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum jelenlegi tervszerű irányítási rendszerének érvényesítésében. A kommunistáknak minden szakaszon példát kell mutatniuk a korszerű munkaszervezésben, a rugalmas irányításban, valamint a következetes és hatékony ellenőrzésben. Elvárjuk a Szlovák Tervbizottságtól, a Tervszerű Irányítási Rendszer Kormánybizottságától, az összes funkcionális kormányszervtől és a minisztériumoktól, hogy az elfogadott és az előkészített intézkedések érvényesítéséről Szlovákia területén a kívánt eredményeket garantálva gondoskodjanak, s ennek érdekében bátrabban kell kísérletezni, s minden szakaszon harcot kell folytatni a merevség és a^álto- zatlanság ellen. Bízunk benne, hogy ehhez a folyamathoz a gazdasági kutatás is segítséget fog nyújtani. A népgazdaság hatékonyabb irányításához kifejező mértékben kell javítani a szervezettséget, a fegyelmet és a rendet. Az az elv érvényes, hogy amennyiben haladást akarunk elérni, elsősorban saját magunkból kell kiindulni, ami főleg a minisztériumokra, a vezérigazgatóságokra és a kerületi nemzeti bizottságokra vonatkozik. Nézetünk szerint az irányítási apparátust nem kell terhelni fölösleges ügyintézéssel, papírmunkával, hanem gondoskodni kell az irányítási műveletek műszaki korszerűsítéséről, fel kell számolni a formalizmust, el kell nyomni a bürokráciát. Az irányítás és a tervezés tökéletesítéséhez, főleg ebben a szakaszban, meg kell szilárdítani a szervezetek közötti gazdasági kapcsolatokat, főleg a gazdasági szerződések erősítésével és a tervlebontás direktív formáinak csökkentésével. Szerződésekkel kell kialakítani a feltételeket ahhoz, hogy növekedjen a megrendelő szerepe a termékek műszaki színvonalának, választékának és minőségének megállapításában, s a szállítási idők meghatározásában. A termelés folyamatossága, a bel- és a külkereskedelem egyenletes ellátása érdekében további haladást kell elérni a szállítói-megrendelői kapcsolatokban, s fel kell számolni az elcsépelt objektív okokra való hivatkozás táptalaját. A gazdasági szerződések képletesen szólva a terv meghosszabbított karját képezik, ezért ezeket határidőben és jó minőségben kell teljesíteni. Jogi tekintélyük mellett azonban az anyagi érdekeltséghez (Folytatás a 7. oldalon) ÚJ SZÚ 6 1986.111.14.
