Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-12 / 36. szám, szerda
ÚJ szú 5 1986. II. 12. Csak a növényház volt hangos Kihalt, csendes a várkonyi (Vra- kúň) határ, embernek, gépnek nyoma sincs. Azok, akik hetek múlva napjaik nagy részét töltik majd a földeken, egyelőre más munkahelyeken dolgoznak.- Vajon meddig? - kérdeztem Gáspár Sándortól, az efsz növénytermesztési ágazatvezetőjétől.- Még vagy két-három hétig - felelte, miközben továbblapozott naptárában. - Megközelítően február végén vonulunk majd ki, hogy elvégezzük a búza fejtrágyázását. Addig marad a teljes növénytermesztési nyugalom, kivéve a zöldségkertészetet. Pontosabban mondva a növényházat, ahol már hetek óta serény munka folyik. És ha időközben átmenetileg javulnak a munkafeltételek?- Akkor sem kezdünk fejtrágyázni. A hirtelen olvadás vagy nagyobb eső a fagyos földön könnyen a laposokba moshatja össze a műtrágyát, amivel lényegesen megkisebbedik hozamnövelő hatása. Ezért csak akkor fejtrágyázunk, amikor hajnalban és kora délelőtt a fagyos föld még elbírja a gépet, de napközben már felenged annyira, hogy a kiszórt műtrágya beleolvad. Az idei tervünk a tavalyihoz képest a szemeseknél például hektáronként közel három tonnával nagyobb hozamot irányoz elő, és a siker egyetlen feltételét sem bízzuk a véletlenre. Arról nem is szólva, hogy a tavalyival azonos mennyiségű műtrágyáért az idén mintegy négyszázHodosi Irén és Fodor Mária az apró növénykéket ritkították és öntözték ezer koronával többet fogunk kiadni, és a korábbiaknál is lényegesebb, hogy milyen hatásfokkal hasznosítjuk.- Az sem mellékes, hogy így üzemanyagot is megtakarítunk. Később, a nagyobb erővel megkezdett munkáknál ugyanis észszerűbben lehet beosztani a gépeket, és a munkafeltételek is jobbak - tette hozzá Csiba Mátyás, az efsz elnöke, miközben helyet foglalt az asztalnál. A gazdasági és szociális fejlesztés irányaival összhangban Az idei év feladatairól folytattuk beszélgetésünket. Az ágazatvezető kezdte.- Éves tervünk elkészítésében két dokumentum volt az iránymutató. A Csehszlovákia 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányait tartalmazó tervezet, valamint a mezőgazdasági termelés irányítási rendszerének továbbfejlesztésével összefüggő gazdasági szabályozók új rendszere. Ezekkel összhangban a nagyobb hektárhozamokkal a tavalyihoz viszonyítva az idén öt százalékkal növeljük bruttó bevételünket. A szemeseken kívül a siló- kukoricánál, a babnál és a másodnövényeknél is nagyobb hozamokat terveztünk. Ugyanakkor a bevétel növelésének további lehetőségeivel is számolunk. A korábbiaknál több búzát szeretnénk kenyérgabona minőségben és árpát sörárpa osztályban eladni.- A feltételeket részletesen megvitatjuk zárszámadó közgyűlésünkön. A munka minőségének további javítása céljából elsősorban az ösztönző munkadíjazást szeretnénk elmélyíteni. A lehetőség adott, mivel nagyrészt a növénytermesztésben is állandó csoportok dolgoznak és így megállapítható, hogy a jó minőségű szilázs, vagy az első osztályban eladott termék elsősorban kiknek az érdeme - hangsúlyozta az elnök. Tervek az 1986-1990-es évekre A gazdasági és szociális fejlesztés fő irányait tartalmazó és vitára bocsátott tervezet a mezőgazdasági üzemek irányítóit is arra készteti, hogy hosszabb távra tervezzenek. Elgondolkozzanak azon, hogy a nagyobb kiadásokat az elkövetkező években miként lehetne gazdaságosabb és célszerűbb eljárásokkal ellensúlyozni.- Az idén tovább javítjuk a szervestrágyázás feltételeit. Első lépésként almozásos tartásra alakítjuk az ötszázas tehénistállót. Ezzel az eddiginél mintegy negyven százalékkal több istállótrágyánk lesz. A párhuzamosan megépülő második trágyateleppel a minőségét is megőrizhetjük. Ez a változtatás az átadásra kerülő öntöző- berendezéssel együtt két olyan feltétele az előbbre lépésnek, ami fegyelmezett munka mellett sokszorosan visszahozza a befektetett pénzt. Észrevehetően megváltozott az elnök szava, mihelyt olyan dolgokról kezdett beszélni, amelyek a fentieknél lényegesen kevesebbe kerülnének, ugyanúgy ésszerűbbé és főleg olcsóbbá tennék a termelést, mégsem vehetik hasznukat. Szeretnék például rendszerben termeszteni a szemes kukoricát, de ez idáig nem tudtak bekapcsolódni. A munka- igényes megoldásokat is vállalják. Például a növendékállatok szénáját boglyákban szárítják. A mechanikus gyomirtással sok vegyszert tudnának megtakarítani, de a szemes kukorica sorközi művelésére csak egyetlen régi sarabolójuk van. Újat nem kapnak. A babbal kapcsolatban is meg kellene vitatni egyes dolgokat. Negyven hektáron termesztik. A gépi és a kézi munka ésszerű kombinációjával, a búzáéval azonos haszonkulcsosai, mégis szívesen hagynák másra. Csak azért, mert a rendelkezésükre álló technológiával a normákkal megszabott tisztaságot képtelenek elérni és így értékesítési gondjaik vannak.- Nagy terveink vannak, így máris nagy munkában vagyunk - mondta Milada Nagyová, a természettudományok doktora, aki Majoránek Margit után most januárban vette át a zöldségkertészet vezetését. - Éves tervünk két és fél millió korona bevételt irányoz elő. Ez több a tavalyinál, így természetesen a feladatunk is több. A szokásos mennyiségű paprika- és paradicsompalánta mellett 150 ezer darab karfiol- és negyedmillió görögdinnye-palántát is kinevelünk. Az átmenetileg szabad területeket cserepes virággal hasznosítjuk - sorolta, miközben végigvezetett a növényházon. A tervfeladatokkal összhangban álló gazdasági szempontok itt „A függőleges üvegfalakat kívülről is szigeteltük“ — mutatta Milada Nagyová (A szerző felvétele) is és máris érvényesülnek. A paradicsomot a korábbiaktól eltérően hengerré kapcsolható műanyaglemezbe ültetik.- A fólia alatt termesztett növénynél megérL A palánta szinte meg sem érzi a kiültetést és a munka is gyorsabb. És ez is hasznos dolog. Számításaink igazolják, hogy érdemes vállalni a felszerelésével járó aránylag nem is nehéz munkát - mutatta a növényház tetején és oldalfalain az üvegen belül és attól bizonyos távolságban kifeszített védőfóliát. - Értékes hőszigetelő hatása van, az általa megtakarítható tüzelőanyag áránál sokkal kevesebbe kerül. De még ez sem minden, ugyanis a függőleges oldalfalakat átmenetileg kívülről is szigeteljük, amivel mostanában legkevesebb Vízy Blanka és Uher Ildikó a palántázásra készítették elő a helyet Hőszigetelő fóliával A növényházban az ágazatvezető szavai teljes mértékben igazolódtak. Valóban hangos volt. A tizennégy lány, asszony a kelő palánták körül szorgoskodott. Ho- dosi Irén és Fodor Mária az apró növénykéket ritkította és öntözte, Vízy Blanka és Uher Ildikó további társaikkal a palántázásra készítették elő a helyet. Közben beszélgettek, tréfálkoztak. három fokkal növeljük a belső meleget. Négy ember három óra alatt szerelte fel és minimum öt évig használható - mutatta már a növényházon kívül a falak mellé állított és fóliába burkolt habosított polieszter-táblákat. Ujabb bizonyságául annak, hogy Várkonyon valóban nemcsak a mennyit, hanem a mennyiért kérdés is előtérben szerepel. EGRI FERENC Több mint 23 ezer kommunistát képviselve tanácskoztak Sikeres mérleg, ígéretes távlatok örülök, hogy küldöttként vehettem részt a Kelet-szlovákiai kerület legnagyobb pártszervezete tagjait képivselő kommunista küldöttek tanácskozásán, a kassai (Košice) városi pártkonferencián, s így, a megnyitótól kezdve a zárszóig, két napon át alkalmam volt aktívan részesévé válni a kassai kommunisták jelentős tanácskozásának. A tanácskozás jelentőségét fokozta, hogy az SZSZK második legnagyobb, joggal hazánk egyik leggyorsabb ütemben fejlődő városának minősített Kassa jövőjének alakulása, a korábbi évek feladatai teljesítésének mérlege, és fejlődésének ígéretes távlatai, egyben az ezzel összefüggő tennivalók meghatározása volt napirenden. Kétségtelen, minden tekintetben igen nagyot fejlődött Kassa az utóbbi tervidőszakban is, miközben elnyerte a megtisztelő Béke Városa címet. Az értékelt időszakban 104 jelentősebb beruházást befejeztek, csaknem 10 milliárd korona értékben, s több mint 10,4 ezer új lakást adtak át rendeltetésének. Kassa, fejlett iparával igen jelentős szerepet játszik egész népgazdaságunk szempontjából is. A város ipari termelése az egész kelet-szlovákiai kerület ipari termelésének 34,5 százalékát képezi. Ennek jelentőségét csak növeli az a tény, hogy vállalatai, üzemei a 7. ötéves tervidőszakban csaknem 103 százalékra teljesítették az ipari termelés tervét, s ezen felül 2,2 milliárd korona értékű árut termeltek. Ez azt is jelenti, hogy az 1980-as év eredményeihez viszonyítva, a korábbi városi pártkonferencia által célül tűzött 5,4 helyett 15,7 százalékkal növekedett az ipari termelés volumene. Kedvező az áruértékesítés mérlege is, csaknem 104 milliárd korona értékű árut adtak el az ipari üzemek, tervüket 106,4 százalékra teljesítve, ami 40,5 százalékos növekedést jelent az öt évvel korábbi eredményekhez viszonyítva. A belkereskedelem számára csaknem 11 milliárd korona értékű árut szállítottak, 15,6 százalékkal többet, mint öt évvel korábban. Jelentősen megnövekedett a kassai üzemek részvétele a nemzetközi munkamegosztásban, a KGST-tagállamokba, illetve a más piacokra irányuló exportban is. A város 12 vállalata, üzeme valósítja meg az árukivitelt. A város gazdaságának szilárd alapját mindnekelőtt a KGST-tagállamokba irányuló export, az egyre bővülő árucsere-forgalom képezi. A baráti országokba irányuló árukivitel az utóbbi öt év alatt 40,6 százalékkal növekedett, ami azt is jelenti, hogy ezen a téren a korábbi pártkonferencia céjait túlszárnyalták. Egyébként, a szocialista országokba exportált áruk értéke meghaladta a 12 milliárd koronát. A nemzetközi együttműködés területén különösen a Kelet-szlo- vákiai Vasmű, valamint a nehézgépipari és a kerámiaüzem jár elől jó példával. Virágzó együttműködésük igen sokrétű a szovjet, főleg az ungvári (Uzsgorod) testvérüzemekkel. A kassai üzemek számára igen hasznos a kapcsolat a Kárpátukrajnai területi partnerüzemek kollektíváival, az immár hagyományos nemzetközi szocialista munkaverseny keretében. A pártkonferencia megállapította, hogy város ipari fejlődését az egész ötéves tervidőszak folyamán - a CSKP XVI. kongresszusa irányelveinek szellemében - az ipari termelés szerkezeti átépítése jellemezte. Ennek a stratégiai irányvonalnak megfelelően fejlődött a város kohászati ipara, a leggyorsabb ütemben - öt év alatt 34,7 százalékkal - gépipari termelése. Jelentős helyet foglal el a magnezitipar, amely 2,4 százalékkal túlszárnyalta az ötéves tervet. Nem lebecsülendő a város élelmiszeripara, amely csaknem 8,5 milliárd korona értéket termelve, az ötéves tervet 101 százalékra teljesítette, tehát az 1980-as évhez viszonyítva 11,3 százalékkal növelte termelését. Mind az értékelő beszámolóból, mind a vitában elhangzott harmincöt felszólalásból kiérződött, hogy a CSKP KB 15. és 16. ülése, valamint a vitára bocsájtott, hazánk gazdasági és szociális fejlődésének fő irányait rögzítő tervezet szelleme, útmutatása élénken foglalkoztatja a kassai kommunistákat. Nem véletlen ez, hiszen - amint ezt a pártkonferencia is megállapította - a CSKP XVI. kongresszusa stratégiai irányvonalának megvalósításáért folytatott harcban tovább erősödött a városi párt- szervezet eszmei, szervezeti és cselekvő egysége. Tovább mélyült szilárdult a párt vezető szerepe az irányítás minden szintjén. Javult a városi pártszervezet tagsági alapja, amely jelenleg már meghaladja a 23 ezeret. A politikai és társadalmi élet minden területén eredményesen fejlődött a párt irányvonalának megfelelő ideológiai munka. Hála a város kommunistái és többi dolgozója áldozatkész munkájának, szorgalmának, alapjában minden területen jelentős sikereket értek el, növekedett a dolgozók életszínvonala. Tévedés ne essék, ez a pártkonferencia nem volt a sikereket felsoroló dicsekvés fóruma, mert minden szempontból a kommunistákhoz méltó őszinte szókimondás jellemezte ezt a tanácskozást. Sem a beszámoló, sem a felszólalók többsége nem rejtette véka alá a hibákat, éppen ellenkezőleg, nagyon világosan rámutatott minden olyan fogyatékosságra, problémára, ami gátolta a folyamatos, az elértnél még gyorsabb előrehaladást, a város kommunistáira, lakosságára háruló feladatok teljesítését. Az elmúlt tervidőszak eredményeinek mérlegelésekor szerzett, megvitatott és a továbbiakra nézve alkalmasnak talált tapasztalatok birtokában a kassai városi pártkonferencia megfogalmazta az 1986-1990-es évek fő feladatait a kommunisták és mindazok részére, akinek bármilyen köze van Kassa városnak távlati fejlesztéséhez, pártunk gazdaság- politikájának sikeres megvalósításához. A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány alapvető, a 8. ötéves tervidőszakban megvalósítandó feladatot. A városi ipari termelésének terjedelme - az össztársadalmi céloknak megfelelően - főleg a korlátozottabb kohászati termelés hatására - mérsékeltebb lesz. Általános méretben. Viszont néhány ipari ágazat, mint például az elektrotechnikai, a 80 százalékos növekedést is eléri. A vaskohászatban a figyelem az árutermelés hatékonyságának, minőségének javítására irányul. A Keletszlovákiai Vasműben az idén az árutermelés értéke meghaladja a 16 milliárd koronát. A város gépipari termelése 1990-ig további 30 százalékkal növekszik. A beruházási tervekben első helyen szerepelnek a termeléskapacitás szükségszerű bővítését szolgáló megkezdett építkezések befejező munkálatai, valamint a legszükségesebb korszerűsítési és felújítási munkák. A komplex lakásépítés keretében csaknem 11 ezer új lakás felépítésével számolnak a 8. ötéves tervidőszakban. Csupán ízelítőt adtunk abból a sok tennivalóból, ami a kassai kommunisták pártkonferenciáján megfogalmazódott. Meggyőződésünk szerint valljuk: igényes, de megvalósítható feladatokat tűztek maguk elé, a konferencia hangulatából ítélve: nagyon felelősségteljesen. KULIK GELLÉRT
