Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám, csütörtök

AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA VI. A párt új szövegezésű programja és módosított szervezeti szabályzata megvitatásának eredményeiről Elvtársak! Az SZKP KB politikai beszá­molójában vizsgálat tárgyává tették a párt programcélkitűzéseit, jelenlegi gazdasági és politikai stratégiáját, a pártélet tökélete­sítésének problémáit, a munka stílusát és módszereit, mindazt, ami az új szövegezé­sű pártprogram és az SZKP módosított szervezeti szabályzata tervezetének lé­nyege. Ezért nincs szükség arra, hogy részletesen kifejtsük ezek tartalmát, s most csak néhány elvi mozzanattal foglalkozom, figyelembe véve a szóban forgó okmányok tervezeteiről a párton belül és össznépi keretek között lefolytatott viták eredmé­nyeit. Melyek ezek az eredmények? Ilyen eredmény elsősorban a pártprogram és a szervezeti szabályzat következtetései­nek és elveinek széles körű jóváhagyása. A kommunisták, a szovjet emberek támo­gatják a pártnak az ország társadalmi­gazdasági fejlesztésének meggyorsítását célzó irányvonalát, a pártprogram világos előretekintését a kommunista jövőbe, a Föld békéjének megszilárdítását. Hang­súlyozzák, hogy az új történelmi feladatok a társadalmi fejlődés megérlelődött kérdé­seinek elmélyült elemzésén alapszanak. Az új szövegezésű program élénk vissz­hangot váltott ki külföldön is. A haladó közvélemény felfigyelt mélységesen hu­manista jellegére, az emberrel való törődé­sére, a népek közötti megértést, az embe­riség békés jövőjének biztosítását célzó szenvedélyes felhívására. Külföldi baráta­inkat lelkesíti a Szovjetunió tántoríthatatlan törekvése, hogy szilárd elvtársi viszonyt, sokoldalú együttműködést teremtsen a szocialista világrendszer összes államá­val, hogy határozottan támogatja a népek antiimperialista harcát a békéért, a demok­ráciáért, a társadalmi haladásért, a függet­lenség megszilárdításáért. A burzsoá tá­borból számos egészségesen gondolkodó politikus rámutat programunk békeszerető irányára, a Szovjetunió leszerelési politiká­jára, arra a törekvésre, hogy normális, egészséges viszonyt építsen ki minden állammal. A kongresszus előtt született dokumentumok előkészítése és megvitatá­sa felélénkítette a párt eszmei, politikai munkáját, elősegítette a dolgozók milliós tömegei társadalmi aktivitásának növeke­dését. Az új szövegezésű pártprogram és a szervezeti szabályzat tervezeteit széles körben megvitatták a pártalapszervezetek taggyűlésein, a kerületi, a városi, a körzeti, a területi, a határterületi beszámoló-vá­lasztó pártértekezleteken, a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain. A programtervezet megvi­tatásának kezdete óta több mint 6 millió hozzászólás érkezett, melyek szerzői mun­kások és kolhozparasztok, tudósok, taná­rok, mérnökök, orvosok, a szovjet hadse­reg és hadiflotta katonái, kommunisták és pártonkívüliek, veteránok és fiatalok. Az új szövegezésű programot olyan dokumen­tumnak minősítették, amely megfelel a szovjet nép létérdekeinek. Számos ja­vaslatot, kiegészítést és pontosabb meg­szövegezést terjesztettek elő, közülük né­hányra célszerűnek tűnik kitérni. Több levél szerzői a megvitatott tervezet újdonságát kiemelve azért emeltek szót, hogy a kong­resszuson azt mint a párt negyedik prog­ramját fogadjuk el. Ismeretes, hogy új pártprogramok - először a második, majd a harmadik pártprogram - elfogadását az tette szükségessé, hogy elértük az előző programban kijelölt célokat. Esetünkben más a helyzet. Érvényben maradnak a párt fő feladatai a szocializmus fejlesztése és erősítése, tervszerű és átfogó tökéletesíté­se és a szovjet társadalom kommunizmus felé tartó haladása tekintetében. Az előter­jesztett dokumentum megismétli azokat az alapvető elméleti és politikai elveket, ame­lyek kiállták az idő próbáját. A harmadik pártprogram elfogadása óta eltelt negyed­század alatt azonban sok minden megvál­tozott az életben. Új történelmi tapasztala­tokat szereztünk. Nem minden értékelés és következtetés igazolódott be. Elsietettnek bizonyult az áttérés a kommunizmus kiter­jedt építésének feladatára, a közvetlen gyakorlati tevékenység síkján, bizonyos té­ves számítások fordultak elő benne egy sor konkrét kérdés megoldásának határidejét illetően. Napirendre kerültek a szocializ­mus tökéletesítésének, fejlesztése meg* gyorsításának, a nemzetközi politikának az új problémái. Szükségessé vált, hogy mindez tükröződjék a pártprogramjellegú okmányokban. Ilyen módon a beterjesztett dokumen­tumnak mint a párt harmadik programjának az újjászövegezése reálisan megalapozott, elvi jelentőségű. A dokumentum megerősíti az SZKP fő céljait, a kommunista építés alapvető törvényszerűségeit, és ezzel együtt a felhalmozott történelmi tapasztalat alkotó átgondolásáról, a jelenlegi forduló­pontokkal összhangban álló stratégia és taktika alkotó kidolgozásáról tanúskodik. A közvélemény nagy figyelmet tanúsított a program azon megállapításai iránt, amelyek az ország társadalmi fejlődési szakaszára, a program megvalósításával elérendő célokra vonatkoznak. Ezzel összefüggésben különböző vélemények hangzottak el. Egyesek azt javasolták, hogy a programból teljes mértékben töröl­jük a fejlett szocializmussal kapcsolatos megállapításokat, más vélemények pedig éppen ellenkezőleg, úgy vélik, hogy sokkal bővebben kell erről szólni. A tervezet kiegyensúlyozott és reális megközelítést tartalmaz az adott kérdés­ben. A korszerű szocialista társadalommal kapcsolatos alapvető következtetések megerősítik, hogy országunk a fejlett szocializmus szakaszába lépett. Megértés­sel fogadjuk a szocialista országok testvéri pártjai programdokumentumaiban a fejlett szocialista társadalom felépítésének fela­dataival foglalkozó megállapításokat. He­lyénvaló mindazonáltal emlékeztetni arra, hogy a fejlett szocializmusról szóló tézis nálunk a kommunista társadalom építésé­nek feladataival kapcsolatos utak és idő­szakok leegyszerűsített elképzeléseire va­ló reagálásképp terjedt el. A későbbiekben azonban a fejlett szocializmussal kapcso­latos elképzelések, a hangsúlyok fokozato­san keveredtek. Nem ritkán pusztán a sike­rek megállapítására szorítkoztak, amikor a gazdaság intenzív fejlesztésére való átál­lással, a munka termelékenységének nö­velésével, a lakosság ellátásának javításá­val, a negatív jelenségek leküzdésével kapcsolatos problémákat megkerülték, és nem fordítottak rájuk kellő figyelmet. Akar- va-akaratlanul mindez sajátos igazolásul szolgált a feladatok lassú megoldásához. Jelenleg, amikor a párt a társadalmi, gaz­dasági fejlődés meggyorsításának irányvo­nalát hirdette meg, és annak megvalósítá­sán munkálkodik, ez a fajta megközelítés megengedhetetlen. A kialakult körülmények azt követelik meg tőlünk, hogy elméleti és politikai gon­dolkodásunkat ne az elért eredmények rögzítésére, hanem a társadalmi-gazdasá- gi fejlődés meggyorsításával kapcsolatos azon utak és módszerek megalapozására összpontosítsuk, amelyekkel minőségi vál­tozások függnek össze az élet különböző területein. A társadalmi haladás döntő kér­dései megoldásának összehasonlíthatatla­nul alaposabb megközelítéséről van szó. Az SZKP stratégiájának lényege a változá­sok elengedhetetlen szükségessége és a társadalmi fejlődés dinamizmusának gyorsítása. Ezt az új szövegezésű párt­program fejti ki. Társadalmunknak éppen a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyor­sításával kell elérnie azokat az új célokat, amelyek alapján a lehető legteljesebb mér­tékben kibontakoznak a szocialista társa­dalom előnyei, s megoldódnak az előző időszakokból örökölt problémák. Különböző vélemények hangzottak el a programjellegú megállapítások részlete­zésével kapcsolatban. Egyesek úgy vélik, hogy a programnak még tömörebb doku­mentumnak kell lennie - a párt törekvései­nek sajátos rövid deklarációját kell jelente­nie. Mások a gazdasági és társadalmi fejlődés paramétereinek részletesebb kifej­tése mellett foglalnak állást. Számos levél javasolja, hogy pontosabban határozzuk meg azoknak a periódusoknak a kronologi­kus sorrendjét, amelyeket a szovjet társa­dalom át fog élni a kommunizmus felé történő haladásban. A programdokumentumok kialakításá­nak lenini elveivel s a kialakult hagyomá­nyokkal összhangban a programnak átfogó képet kell tartalmaznia korunkról, tartal­maznia kell korunk fejlődésének alapvető tendenciáit és törvényszerűségeit, s magá­ban kell foglalnia azoknak a céloknak vilá­gos és érvelő kifejtését, amelyeket a párt maga elé állít, s amelyek elérésére felhívja a tömegeket. Lenin azt hangsúlyozta, hogy a programnak szigorúan tudományosnak kell lennie, teljes mértékben megerősített tényeken kell alapulnia, jellemzője kell, hogy legyen a gazdasági pontosság, és a program nem ígérhet felesleges dolgo­kat. Lenin maximális realitásra szólított fel a jövő társadalmának jellemzésében és a feladatok kitűzésében. Lenin írta: „Lehetőleg minél óvatosabb­nak, minél szabatosabbnak kell lennünk. Ha pedig mi a legkisebb igényt is támaszt­juk arra, amit nem tudunk megadni, ezzel csökkentjük programunk erejét. Az embe­reknek gyanús lesz, hogy a mi programunk- csak fantázia.“ (Lenin összes Müvei, 36. kötet, 62. oldal). Úgy véljük, hogy a program javasolt szövegezése megfelel ezeknek a követel­ményeknek. Ami a programban kijelölt cé­lok elérésének időbeli kereteit illeti, helyte­len lenne azok meghatározása. A múlt hibái tanulságul szolgálnak számunkra. Ma kizárólag annyit állíthatunk, hogy a jelenle­gi program végrehajtása túllépi száza­dunkat. Az elkövetkezendő 15 év alatt megol­dandó feladatokat sokkal konkrétabban határoztuk meg, ezek a párt új szövegezé­sű programjában helyet kaptak, és sokkal részletesebben megtalálhatók a gazdasági és társadalmi fejlődés 2000-ig szóló fő irányaiban. A program céljainak elérésé­ben fontos helyet foglal a 12. ötéves terv. Ebben a periódusban hatalmasat kell elő­relépnünk a népgazdaság intenzív fejlődé­si útra történő átállításában a tudományos­műszaki haladás meggyorsítása alapján. Az SZKP Központi Bizottságának a párt új szövegezésű programja előkészítésével foglalkozó bizottságához beérkezett javas­latok és levelek jelentős része foglalkozik a szociálpolitika kérdéseivel. A szovjet em­berek helyeslik és támogatják a nép jólété­nek emelését, a társadalmi igazságosság minden irányú erősítését, a szocializmus elveivel ellentétes mindenfajta jelenség fel­számolását célzó intézkedéseket. Javasla­tokat tesznek arra, hogy teljesebben és szigorúbban érvényesítsük az anyagi ja­vaknak a munka mennyisége és minősége szerinti elosztására vonatkozó elveket, to­vábbá fejlesszük a társadalmi fogyasztási alapokat; javasolják a munka és a szük­ségletek mértékének szigorú ellenőrzését, a munka nélkül szerzett jövedelmek és az olyan kísérletek határozott megakadályo­zását, amelyek során a köztulajdont önző célokra kívánják felhasználni; javaslatokat tesznek a különböző ágazatokban az egyenlő munka anyagi megbecsülésében jelentkező megalapozatlan különbségek visszaszorítására, a fizetésben az egyen- lősdi felszámolására stb. E javaslatok közül egyesek kifejezésre jutottak a tervezetben, más javaslatokat alaposan meg kell vizsgálniuk a párt-, a tanácsi és gazdasági szerveknek, s fi­gyelembe kell őket venniük a törvények és rendeletek kidolgozásakor, a gyakorlati munkában. Az össznépi vita keretében nagy érdek­lődést váltottak ki a programnak a nép szocialista önigazgatásának fejlesztésére vonatkozó megállapításai. Egyhangú tá­mogatást kapott a szocialista társadalom sokoldalú demokratikus fejlesztésének irányvonala, az a törekvés, hogy minden dolgozót a lehető legnagyobb mértékben és leghatékonyabban bevonjanak a gazda­sági, társadalmi és politikai folyamatok irá­nyításába és jóváhagyást nyertek az ezzel kapcsolatos konkrét intézkedések. Elhang­zottak olyan elképzelések, hogy a társadal­mi és állami ügyek irányításának továbbfej­lesztésével kapcsolatos problémák feltárá­sakor átfogóbban kell megmutatni a köz­vetlen, direkt demokrácia alapegységeit képviselő dolgozó kollektívák lehetőségeit. Ezeket figyelembe vettük. A társadalmunk szellemi felemelkedése iránt érzett felelősség mondatta ki azokat a kívánalmakat, amelyek szerint erősíteni kell a szovjet embereknek a kommunista ideálok és erkölcsi normák szellemében való nevelését, s az ezekkel ellentétes magatartás elleni harcot. A programbizott­ság célszerűnek ítélte e javaslatok elfoga­dását azzal a megjegyzéssel, hogy a ma­gas fokú eszmeiség és erkölcs elveinek még teljesebben kell áthatniuk a párt­programban foglalt követelmények tar­talmát. Az SZKP szervezeti szabályzatával kap­csolatban mintegy kétmillióan fejtették ki véleményüket. A vita eredményeinek figye­lembe vételével a párt központi bizottsága szükségesnek ítélte, hogy a szervezeti szabályzatban néhány lényeges kiegészí­tést és pontosítást hajtson végre. Ezek a kommunisták élcsapatszerepének és a pártalapszervezetek harci készségének erősítését, a pártdemokrácia fejlesztését, az egyes pártszervezetek és pártmunká­sok tevékenységének állandó ellenőrzését szorgalmazták. Voltak elvtársak, akik egyetértve azzal a tézissel, hogy fokozni kell a kommunistákkal szemben támasztott követelményeket, azt javasolták, hogy e célból párttisztogatást hajtsanak végre, távolítsák el belőle azo­kat, akiknek magatartása és életmódja el­lentmond normáinknak és ideáljainknak. Úgy véljük, nincs szükség arra, hogy külön kampányt indítsunk az SZKP sorainak megtisztítására. Pártunk egészséges szer­vezet, folyamatosan tökéletesíti munkastí­lusát, és munkamódszereit, gyökerestől ki­irtja a formalizmust, a bürokráciát és meg­szüntet minden olyan elavult és konzerva­tív dolgot, ami akadályozza előrehaladá­sunkat; így szabadul meg azoktól, akik rossz munkával és méltatlan viselkedéssel kompromittálják magukat. A pártszerveze­teknek ezt a munkát továbbra is követke­zetesen, rendszeresen és töretlenül kell folytatniuk. Az új szerkesztésű program, továbbá a párt szervezeti szabályzatára vonatkozó javasolt módosítások megerősítik és tovább fejlesztik a pártépítés Lenin által kidolgozott és a gyakorlat által igazolt bol­sevik elveit, a pártmunka stílusát és mód­szereit, a kommunisták magatartásának erkölcsi normáit. összességében, elvtársak, az SZKP programjának és szervezeti szabályzatá­nak vitája rendkívül gyümölcsöző volt. Le­hetővé tette számos elképzelés és állás­pont továbbfejlesztését, egyes megfogal­mazások pontosítását, a szerkesztés javí­tását. Engedjék meg, hogy a kongresszus nevében hálás köszönetét mondjak min­den kommunistának, minden szovjet em­bernek a kongresszusi dokumentumok vi­tájában való aktív, alkotó részvételért. A párt központi bizottságának vélemé­nye szerint a párt és a nép tapasztalataival kiegészítve előterjesztett tervezetek meg­felelnek az idő szellemének, a jelen törté­nelmi időszak követelményeinek. Meg­erősítik pártunknak a nagy marxista-leni­nista tanok iránti hűségét, tudományosan megalapozott válaszokat adnak a belföldi és a nemzetközi élet alapvető kérdéseire s világos távlatokkal vértezik fel a kommu­nistákat és az összes dolgozót. xxx Elvtársak! Ezek voltak fejlődésünknek az SZKP XXVII. kongresszusa elé terjesztett prog­ramfeladatai. Miben látjuk a felvázolt tervek realitását? Mi a garancia arra, hogy a társadalmi és gazdasági haladás meggyorsításának irányvonala helyes és megvalósítható? Elsősorban abban, hogy terveink a mar­xista-leninista tudomány szilárd alapjára épülnek, Vlagyimir lljics Lenin eszméinek kimeríthetetlen gazdagságára támasz­kodnak. Az SZKP erőt merít a szocializmus óriási lehetőségeiből a tömegek élő alkotó mun­kájából. Bonyolult történelmi sorsfordulók idején a lenini párt nem egyszer megmutat­ta azt a képességét, hogy meg tudja találni az előre vivő utat, lelkesíteni, összefogni és szervezni tudja a dolgozók milliós tömege­it. így volt ez a forradalom, a békés építő­munka, a háborús megpróbáltatások évei­ben s a háborút követő, ugyancsak nem könnyű időszakban. Meg vagyunk győződ­ve arról, hogy ez továbbra is így lesz. Számítunk a munkásosztály támogatá­sára, mert a párt politikája az ő politikája. Számítunk a parasztság támogatására, mert a párt politikája az ö politikája. Számítunk a népi értelmiség támogatá­sára, mert a párt politikája, az ő politikája. Számítunk a nők, a fiatalok, a veteránok, az összes társadalmi réteg, a szovjet hazá­ban élő népek és nemzetiségek támogatá­sára, mivel a párt politikája az egész nép reményeit, érdekeit és törekvéseit fejezi ki. Meg vagyunk győződve arról, hogy min­den öntudatos és becsületes ember, min­den szovjet hazafi támogatja a párt straté­giai irányvonalát, amely arra irányul, hogy erősödjön államunk hatalma s életünk jobb, tisztább és igazságosabb legyen. Ez a hatalmas társadalmi erő áll az SZKP mögött. Ez az erő követi a kommu­nisták pártját és töretlenül bízik benne. A történelem feltartóztathatatlan folya­ma már a harmadik évezredhez közele­dik. Mi lesz az ezredforduló után? Nem bocsátkozunk jóslatokba, de tudjuk, hogy most megfogalmazott terveink nem min­dennapiak, hanem vakmerőek, s minden­napi tetteinket áthatja a szocialista erköl- csiség és igazságosság ihlete. Nyugtalan századunkban társadalmi stratégiánk- vagy helyesebben életstratégiánk - arra irányul, hogy az emberek óvják bolygónkat és a világűrt, a békés civilizáció új telepe­seiként hódítsák meg azt, megtisztítva az életet a nukleáris borzalmaktól és teljes mértékben felszabadítva az alkotói célok számára - és csakis az alkotás számára- megőrizve az embernek, a világegyetem nagyszerű lakójának összes kiváló tulaj­donságát. A szovjet nép biztos lehet abban, hogy a párt mélyen átérzi saját felelősségét az ország jövője és a világ békéje, a kitűzött irányvonal helyessége iránt. Ennek gya­korlati megvalósítása szempontjából a leg­fontosabb a kitartó munka, a párt és a nép egysége, valamennyi dolgozó összeforrott- sága. így, és csakis így tudjuk teljesíteni a nagy Lenin végakaratát; csak erőkifejtés­sel, egységes akarattal tudunk feljebb emelkedni, előrehaladni. Más sorsot nem adott nekünk a történelem, de amit adott, az - elvtársak - gyönyörű sors! ÚJ SZÚ 14 1986. II. 27.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents