Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-26 / 48. szám, szerda

SZERDA 1986. február 26. XXXIX. évfolyam 48. szám ★ Ára 50 fillér SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Felvételeinken: az SZKP XXVII. kongresszusának elnöksége 0 Mihail Gorbacsov előadói beszédét tartja (ČSTK) - Moszkvában a Kreml Kongresszusi Palo­tájában tegnap délelőtt helyi idő szerint 10 órakor megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XXVII. kongresszusa. A kongresszusi tanácskozáson részt vesznek az egyes köztársaságok kommunista pártjainak és az OSZSZSZK-ban az SZKP területi konferenciáin meg­választott küldöttek. Az ünnepélyesen feldíszített Kongresszusi Palotában jelen van több mint 150 kommunista, munkás-, forradalmi demokratikus és szocialista párt delegációja, valamint a nemzeti felszabadító mozgalmak küldöttségei is. A CSKP küldöttségét Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök vezeti. A küldött­ségben vannak a CSKP KB Elnökségének tagjai: Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök, Vasil Biľak és Miloš Jakeš, a CSKP KB titkárai, valamint Miroslav Zavadil, a CSKP KB tagja, Csehszlovákia szovjetunióbeli nagykövete. A szovjet kommunisták legfelsőbb szintű fóruma megvitatja az SZKP Központi Bizottságának a kongresszus elé terjesztett politikai beszámoló-' ját, amelynek része az SZKP KB tevékenységéről és a párt feladatairól, az SZKP új szerkesztésű prog­ramjáról, valamint az SZKP szervezeti szabályzatá­ban javasolt módosításokról szóló jelentés. A kongresszus ezen kívül megvitatja az SZKP Központi Revíziós Bizottságának a beszámolóját, (ČSTK-felvételek) amelyet Gennagyij Szizov, a bizottság elnöke ter­jeszt elő. A küldöttek áttekintik a Szovjetunió gaz­dasági és társadalmi fejlesztésének az 1986-1990- es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra szóló fő irányait, amelyet Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja terjeszt eló. Az SZKP XXVII. kongressusa megválasztja a párt központi szerveit. A küldöttek és a kongresszus vendégei viharos tapssal üdvözölték a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetó képviselőit, élükön Mihail Gorba- csovval, az SZKP KB főtitkárával. Az elnökségben (Folytatás a 2. oldalon) AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK BESZÁMOLÓJA Mihail Gorbacsov elvtárs előadói beszéde Küldött elvtársak! Tisztelt vendégek! Az SZKP XXVII. kongresszusa orszá­gunk és az egész jelenlegi világ életében beállt gyors változások idején tanácskozik. A párt és a szovjet nép iránti felelősségünk teljes tudatában kezdjük meg munkánkat. Feladatunk az, hogy szélesen, lenini módon helyesen értelmezzük a korszakot, amely­ben élünk, s kidolgozzuk azt a realisztikus és sokoldalúan kiegyensúlyozott akcióprogra­mot, amely szervesen összekapcsolná a cé­lok nagyságát, a reális lehetőségeket és a párt terveit minden egyes ember reményeivel és vágyaival. A XXVII. kong­resszus határozatai megszabják mind a jellegét, mind az ütemét annak a fejlő­désnek, amelyen a következő években és évtizedekben megyünk keresztül, annak a fejlődésnek, amely a szovjet szocialista társadalom minőségileg új állapotához ve­zet el. A kongresszus feladata, hogy megvitas­sa és jóváhagyja az SZKP új szerkesztésű programját, a párt szervezeti szabályzatá­nak módosított szövegét, valamint az öt­éves és a távlati időszakra vonatkozó nép- gazdasági fejlesztés főbb irányait. Bizo­nyára nem kell szólni arról, milyen nagy jelentőségűek ezek a dokumentumok pár­tunk, államunk és népünk számára. Ezek a dokumentumok nemcsak az elvégzett munka értékelését foglalják magukban, nemcsak az időszerű feladatokat határoz­zák meg, hanem tartalmazzák a jövőre vonatkozó elképzeléseket is. Arról van szó, hogyan lép a Szovjetunió a 21. századba, milyen lesz a szocializmus arculata és pozíciója a nemzetközi porondon, milyen lesz az emberiség holnapja. A párt eddigi programjának jóváhagyása óta a szovjet társadalom nagyot lépett előre. Lényegében újjáépítettük az egész országot, hatalmas sikereket értünk el gaz­dasági, kulturális és szociális téren és felneveltük az új társadalom építőinek nemzedékeit. Az emberiség előtt megnyi­tottuk az utat a világűrbe. Biztosítottuk a katonai-hadászati egyensúlyt, ami lénye­gesen korlátozta az imperializmusnak az atomháború kirobbantására irányuló ag­resszív terveit és lehetőségeit. Jelentős mértékben megszilárdultak hazánk és az egész szocialista közösség nemzetközi pozíciói. Az országunk által megtett út, ennek az útnak a gazdasági, szociális és kulturális eredményei meggyőzően bizonyítják a marxista-leninista tanítás életképessé­gét és annak a hatalmas potenciálnak az életképességét, amellyel a szocializmus rendelkezik és amely a szovjet társadalom haladásában testesült meg. Joggal lehe­tünk büszkék mindarra, amit a szorgalmas munka és harc ezen évei alatt elértünk! Az SZKP vezetése nagyra értékeli mind­azt, amit elértünk, ugyanakkor kötelessé­gének tartja, hogy becsületesen és egye­nesen megmondja a pártnak és a népnek, hogy politikai és gyakorlati tevékenységünk során miben tévedtünk, milyen kedve­zőtlen tendenciák mutatkoznak a gazda­ságban, a szociális és szellemi szférában, s hogy mi az oka ezeknek a jelenségeknek. A párt- és állami szervek gyakorlati tettei több éven keresztül elmaradtak a kor köve­telményei mögött, maga az élet mögött, s ezt nem csupán objektív tényezők, ha­nem mindenekelőtt szubjektív jellegű kö­rülmények okozták. Országunk fejlődésé­nek problémái gyorsabban növekedtek, mint ahogy azokat megoldották. Az irányítás formáinak és módszereinek megcsontoso- dottsága, a munka dinamikájának csökke­nése és a bürokrácia növekedése jelentős károkat okozott nekünk. A társadalom éle­tében a stagnálás jelei kezdtek mutatkozni. A helyzet változásokat követelt, ám a központi szervekben és helyi szinten sajátos pszichológia kezdett felülkereked­ni: hogyan lehetne javítani a helyzetet anélkül, hogy bármi is megváltozna. Ez azonban így nem megy, elvtársak. Ahogy mondani szokás, ha egy pillanatra meg- állsz, már messze hátul vagy. A sürgető problémák megoldását nem lehet elodázni. Az ilyen hozzáállás országunknak, álla­munknak és pártunknak túl sokba kerül. Mondjuk ki ezt nyíltan! Teljes valóságában napirendre került a feladat, hogyan lehetne a lehető leggyor­sabban felszámolni a társadalom szociális­gazdasági fejlődésében mutatkozó negatív jelenségeket, a szükséges dinamikát és gyorsulást adni ennek a fejlődésnek, maxi­málisan levonni a tanulságokat a múltból, hogy a jövőre vonatkozó döntések minél pontosabbak és felelősségteljesebbek, s a konkrét tettek céltudatosak és hatéko­nyak legyenek. Az áttörés nem csupán a belső ügyek­ben következett be. Megnyilvánul a külső ügyekben is. A jelenlegi világ fejlődésének változásai olyan mélyrehatóak és jelentő­sek, hogy valamennyi tényező átértékelé­(Folytatás a 3. oldalon) Megkezdődött az SZKP XXVII. kongresszusa A küldöttek a párt több mint 18 millió tagját képviselik 0 113 országból 153 küldöttség vesz részt a tanácskozáson

Next

/
Thumbnails
Contents