Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-24 / 46. szám, hétfő
Levelezőink írják Szorgalmas tűzoltók Eredményes munkáról adott számot a túzoltószövetség lévai (Levice) járási bizottsága. Az 1981-85-ös időszakban a tagok 245 194 órát dolgoztak a Nemzeti Front választási programjának teljesítésénél, Z-akcióban, a mezőgazdasági csúcsmunkák idején és környezetvédelem során. Közel 2,5 millió korona értéket hoztak létre, öt községben építenek új tűzoltószertárat, ebből hármat - Alsópélen (Dolný Piai) 450 ezer, Ipolyfödémesen (Ipeľské Úľany) 250 ézer és Málason (Málaš) 300 ezer korona ráfordítással - már az elmúlt év végén átadták rendeltetésének. Az említett községekben a helyi tűzoltószervezet tagjai 10 434 órát dolgoztak társadalmi munkában az építkezéseken. A járásban a tűzoltószervezetek tagjai öt év alatt több mint háromezer tűzvédelmi előadást tartottak. A 94 alapszervezetben 6191 önkéntes véradót tartanak nyilván. A tűzoltók példás munkát végeztek a másodlagos nyersanyagok gyűjtésében is. Az értékelt időszakban 114,45 tonna ócskavasat gyűjtöttek. Császár Ernő Polgár Károly 1957 májusától dolgozik ellenőrként a kereskedelemben. A komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet leltározási osztályának munkáját 1962 óta irányítja. Sokéves, kiváló munkája elismeréseként Fekete József (balról) a komáromi Jednota fogyasztási szövetkezet alelnöke kitüntetést nyújt át Polgár Ká- rolynak. Sztrecskó Rudolf felvétele Új létesítményekkel gyarapodtak Kőkeszi (Kamenné Kosihy) központi községben alig több mint háromszáz lakost tartanak nyilván. Hasonló a helyzet a közigazgatásilag ide tartozó apró társközségekben: Terbegecen (Trebu- šovce), Györkiben (Ďurkovce), Si- rakon (Širákov) és Szelénben (Se- l’any). A községek arculata az elmúlt években sokat változott. Új családi házak épültek, s évről évre közhasznú létesítmények építésével is gyarapodtak ezek a falvak. A Nemzeti Front választási programjából a lakosság támogatásával és a lehetőségeikhez mérten igyekeztek minél többet megvalósítani. A központi községben 1981- ben kezdték el a művelődési ház építését Z-akcióban, a helyi efsz építőcsoportjának segítségével. Befejezés előtt áll a sportszervezet öltözője. Az óvoda bővítésére és a hnb dísztermének átépítésére ebben a választási időszakban került sor. Terbegecen elkészült a művelődési ház új épületszárnya, és az út a borjúneveidéhez. Gyürkiben portalanították a temetőhöz vezető utat. Sirakon új parkot létesítettek, tatarozták a műveA legjobb kollektíva A Milex vállalat érsekújvári (Nové Zámky) üzemének kilenc szocialista munkabrigádja közül a legjobb, a Bodoky Margit vezette 14 tagú, melynek tagjai már aranyjelvényeket kaptak. Becsületesen teljesítik szocialista kötelezettségvállalásukat és fokozott munkakezdeményezéssel jelentősen hozzájárulnak az üzem jó gazdasági eredményeihez. Jó minőségű termékeket gyártanak, betartják a higiéniai előírásokat, biztosítják a gépi berendezések zavartalan üzemelését és takarékoskodnak a csomagolóanyaggal és az energiával. A munkabrigád tagjai a gépek apróbb hibáit és a kisebb üzemzavarokat karbantartók segítsége nélkül hárítják el. Balogh Ilona lődési házat. Szelénben felújították a villanyhálózatot és 600 ezer korona ráfordítással újjáépítették a ravatalozót. Valamennyi községben a lakosság közös összefogással járdákat épített, falut szépített. A jelenlegi választási időszakban 312 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában, melynek értéke 3,5 millió korona. . , _ , Bodzsar Gyula Kiváló kézbesítők A rozsnyói (Rožňava) 1-es posta kézbesítőinek 18 tagú kollektívája 1959 májusában kapta meg a szocialista munkabrigád címet. A Margita Stachuláková, A posta legjobb dolgozója irányította kollektíva kiváló munkájáért több elismerésben, - köztük a CSSZSZK kormányának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának kitüntetése - részesült. A kézbesítők sikeresen alkalmazzák a szaratovi és a Bászov haladó szovjet munkamódszereket. A kollektív vállalásokon kívül a tagok egyéni vállalásokat is tesznek. A járási postaigazgatóság javaslatára a Szakszervezetek Kerületi Tanácsának döntése alapján példás munkájáért a brigád hat tagja megkapta a szocialista munkabrigád aranyjelvényét. Csobádi Károly Több mint egy éve alakult meg a csécsi (Čečejovce) művelődési központ 12 tagú éneklőcsoportja. Egy év alatt harminctagú vegyeskarrá fejlődött és Szombathy László karnagy irányításával dolgoznak. Az elmúlt évben községükben több jelentős évfordulón, kulturális rendezvényen léptek fel. Sikeresen szerepeltek Somodiban (Drienovec) a járási Csemadok-napon, Göncön (Magyarország) az énekkarok találkozóján és a megalakulásuk évfordulójára rendezett ünnepségen. A gönci énekkarral és a szepsi (Moldava nad Bodvou) menyecskekórussal közösen szórakoztatták a népdalt és zenét kedvelő közönséget. Köte|es Gábor fe,vétele A Kolárovói Vnb polgári ügyek testü- lete szép eredményeket ér el a szocialista hagyományok és a polgári szertartások népszerűsítése terén A negyvenöt tagú testületnek a házasságkötések, az ezüst- és aranylakodalmak, a névadó ünnepségek, a kerek évfordulók és a kulturális, valamint a propagandamunka szervezéséhez szakbizottságok nyújtanak segítséget A szakbizottságok együttműködnek W> Még javában tombol a tél, de az Ivánka pri Nitre-i Efsz üvegházaiban a hőmérő higanyszála húsz fok fölötti hőmérsékletet mutat és Gizela Bratová kilenctagú szocialista munkabrigádja szorgalmasan dolgozik. Néhányan paprikapalántát pikíroznak (a felvételen), mások a fejes salátät szedik és a szegfűket gondozzák. Pavol Matis felvétele Tökéletesítik a szervezőmunkát a város népművelési intézetével, az üzemekkel, a társadalmi szervezetekkel, s ez nemcsak a tartalmasabb munkát, hanem az emberi kapcsolatok elmélyítését is eredményezte. A testület munkája színvonalának emeléséhez elengedhetetlenül fontosnak tartja az ú|abb szertartások bevezetését, az ünnepségek szervezésének további tökéletesítését. Az elmúlt évben valamennyi szakbizottság eredményes munkát végzett. A testület tavaly háromszázhúsz akciót bonyolított le. A hagyományos rendezvényeken kívül nagy érdeklődés kísérte a negyvenévesek találkozóját. Tavaly két arany- és harminc ezüstlakodalmat ünnepeltek. Köszöntötték a nyugdíjba vonulókat. Nagy sikere volt a nagymamák és nagypapák találkozójának is, s nem feledkeztek meg a jubilánsok köszöntéséről sem. A testület legaktívabb tagjai: Búcsi János, Tóth Pálné, Nagy Zsófia, Szépe Katalin, Dómján Mónika, Kiss Ildikó, Szépe Hilda és Viera Špániková. A testület munkáját az idén tovább tökéletesítik. A bevált módszerek alkalmazásával nagy gondot fordítanak rendezvényeik propagálására. Előadássorozatot szerveznek a világnézeti nevelésről és összejöveteleket rendeznek az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetsége helyi szervezetének tagjaival és beszélgetéseket tartanak az ellenállási mozgalom egykori résztvevőivel és a párt veterán tagjaival. , Krascsenics Géza Tartásdíj M. I.: Olvasónk már régebben elvált. A házasságából származó négy gyermekére a bíróság 1600 korona tartásdíjat állapított meg, olvasónk havi négyezer koronás átlagkeresetét véve alapul. Olvasónk időközben munkahelyet változtatott, s az új munkahelyén a tiszta átlagkeresete csak havi 2800 korona. A gyermekek anyja havi 3000 koronát keres. A bíróság olvasónk kérelmét, hogy csökkentsék a tartásdíj összegét, elutasította. Olvasónk ezt a döntést helytelennek tekinti és azt kérdi, hogy mit tehetne annak érdekében, hogy a jövedelmét tekintve túlzottan magas tartásdíjat csökkentsék? A bíróság a házassági bontóítéletében, esetleg más döntésében akkor módosíthatja a tartásdíjat, ha a korábbi döntés időpontjától a tartásdíj meghatározása szempontjából döntő személyi és anyagi körülmények lényegesen megváltoztak. Kétségkívül a körülmények megváltozásának kellene tekinteni az átlagkereset lényeges megváltozását is. A bíróság a döntéshozatalkor azonban mindig figyelembe veszi a tartásra kötelezett személy képességeit és lehetőségeit is (főként ha szándékosan vállalt ,,kényelmesebb", alacsonyabb fizetéssel járó munkát). A bíróság döntését leginkább a gyermek időközben megváltozott, megnövekedett igényei befolyásolták. A bírósági döntések végrehajtásáról szóló rendelkezések szerint olvasónk fizetéséből a folyó tartásdíjra és az esetleges hátralékra a fizetés 450 korona összegű létminimumát meghaladó összeg kétharmadát vonhatják le. Az első fokú bíróság ítélete ellen, az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezhet. A fellebbezés következtében az ügyben a kerületi bíróság döntene. Dolgozhat-e a teljesen rokkant? B. K.: Olvasónk 54 éves és már hosszabb ideje teljesen rokkant és teljes rokkantsági nyugdíjat folyósítanak neki. Az állami gazdaság most éjjeli őrnek akarja felvenni olvasónkat, aki már hallott arról, hogy a hasonló helyzetű nyugdíjasok évi 60 munkanapot dolgozhatnak nyugdíjuk megvonásának kockázata nélkül. Az állami gazdaság bérelszámolója azonban azt állítja, hogy a mezőgazdaságban a teljesen rokkant akár egész évben is dolgozhat. Olvasónkat leromlott egészségi állapota alapján ismerték el eddig teljesen rokkantnak. Az öregségi és az egyesített öregségi és özvegyi nyugdíjat élvezők esetleges további munkatevékenységét a 142/1983. sz. kormányrendelet szabályozza. Ez, mint ismeretes, a termelésben és a szolgáltatásokban dolgozó nyugdíjasoknak megengedi, hogy a kereset összegére való tekintet nélkül dolgozzanak a teljes nyugdíjuk mellett, s csak azt kívánja meg, hogy írásbeli, előre meghatározott időre szóló munkaszerződést kössenek; a más és az adminisztratív munkakörökben pedig rövid, de legfeljebb évi 22 ezer korona összegű jövedelem engedélyezett a teljes nyugdíj mellett.' Az olvasónk (illetve a bérelszámoló) által említett évi legfeljebb 60 munkanap azokra vonatkozik, akiknek alacsony nyugdíját felemelték azon a jogcímen, hogy ez a nyugdíj megélhetésük egyetlen forrása. Ezt az emelést nem veszélyeztetik, ha évente legfeljebb 60 munkanapot dolgoznak. Az említett 142/1983. sz. kormányrendelet nem vonatkozik azonban a rokkantsági nyugdíjasokra. Teljesen rokkantnak a törvény azt tekinti, aki betegsége és leromlott egészségi állapota miatt nem tud rendszeresen kereseti tevékenységet folytatni vagy csak rendkívüli könnyítésekkel. A társadalombiztosításról szóló, 121/1975. sz. törvény, sem pedig más előírás nem tiltja meg, hogy a teljesen rokkant munkaviszonyba lépjen. Sőt, némely esetben az orvosok ezt még ajánlják is, mert ezzel elérhető a részbeni vagy a teljes gyógyulás, illetve az egészségi állapot javulása, valamint az, hogy a dolgozó teljes rokkantsága részleges rokkantsággá minősülhessen át (félnyugdíj mellett), vagy megállapítható lesz, hogy az ilyen dolgozót már nem is lehet rokkantnak tekinteni. Ez a kérdés orvosi része, amelyet ajánlatos a kezelő orvosával előre megbeszélni. Ha olvasónk a felkínált állást elvállalná, ő is, de az állami gazdaság is köteles lenne nyolc napon belül bejelenteni a munkaviszonyt a nyugdíjhivatalnak, esetleg a járási nemzeti bizottság szociális osztályának. A jnb szociális osztálya mellett működő véleményező bizottság az időnkénti ellenőrzés és felülvizsgálat során a változást (a munkába állást, a rendszeres kereseti munkatevékenységet) figyelembe veszi, s dönt arról, hogy meghagyja-e a teljes rokkantsági nyugdíjat, vagy átváltoztatja csupán részleges rokkantsági nyugdíjjá, esetleg, hogy indítványozza-e a nyugdíj megvonását. A részlegesen rokkant munkaviszonyának felmondása K. T.. Olvasónkat az 1975-ben elszenvedett üzemi balesete miatt részlegesen rokkantnak ismerték el, s könnyebb munkára osztották be. Most el akarják bocsátani (felmondást akarnak neki adni) azon az alapon, hogy az újabb előírások szerint nincs meg az előírt teljes közgazdasági középiskolai végzettsége. Olvasónknak, mivel már elmúlt 45 éves és a raktárost munkát már hosszabb ideje látja el jól, elengedhetik az iskolai végzettség feltételét. Felmondást, mint üzemi baleset következtében részlegesen rokkantnak a Munka Törvénykönyve 50. §-a értelmében csak a járási nemzeti bizottság munkaügyi szakosztályának előzetes, jogerős írásbeli hozzájárulása alapján adhatnak neki. A munkáltató ebben az esetben is köteles lenne az olvasónak más megfelelő munkahelyet felkínálni. Ha az új munkahelyén a részleges rokkantsági nyugdíja és a tényleges elért keresete nem érné el az üzemi baleset előtti tiszta átlagkeresetét, akkor a munkáltató köteles lenne kereset-kiegészítést folyósítani. A keresetkiegészítés iránti jogigényét attól az időponttól számított egy éven belül kellene érvényesítenie, hogy a jövedelmében keresetkiesés mutatkozik. A keresetkiesés kiszámításakor figyelembe kellene venni a havi átlagkereset felértékelését (lásd a 6P/1982. sz., ún. valorizációs kormányrendeletet). Ha mindezt nem tudná a munkáltatójával kötött megegyezéssel rendezni, akkor addig, míg az eredeti munkáltatójánál dolgozik, az FSZM alapszervezete mellett működő munkaügyi döntőbizottsághoz kellene fordulnia legkésőbb az említett egy éven belül. Ha a munkaviszonya megszűnne, akkor a járásbíróságon kellene a kártalanítási indítványt beadni. Ajánljuk, hogy ügyében forduljon ügyvédhez. Az özvegyi nyugdíj és az árvajáradék emelése G. Z.: Olvasónk és gyermekei a férjének elhalálozása óta havi kétezer korona özvegyi nyugdíjat és árvajáradékot kapnak. Olvasónk azt kérdi, hogy a társadalom- biztosítási törvény legutóbbi módosítása értelmében keletkezett-e jogigénye az özvegyi nyugdíj illetve az árvajáradék emelésére? A társalombiztosítási törvény az említett járadékokat, s rajtuk kívül az öregségi, a rokkantsági és a részleges rokantsági nyugdíjakat csak az olyan esetekben emelte fel, ha ezek még 1971. január elseje előtt lettek megállapítva, s azokban az esetekben, ha ezeket a járadékokat ugyan 1971. január 1-e után állapították meg, ám a folyósítására az igény még az 1976. évi társadalombiztosítási törvény előtt érvényes előírások szerint jár. Dr. F. J. ÚJ SZÚ 6 1986. II. 25.
