Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám, csütörtök

Arjai, egyesüljetek; .; 3Ü ÉÉi , Pl j A nyitrai (Nitra) Plas­tika vállalat kiváló gazdasági eredmé­nyeket ért el a múlt évben és az egész 7. ötéves tervidőszak­ban. Ehhez nagymér­tékben hozzájárult a vállalat 88 szocialis­ta munkabrigádja, amely a dolgozók több mint 90 százalé­kát tömöriti. A legjob­bak közé tartozik a Marta Balážová ve­zette Május 9-e Szo­cialista Munkabrigád. A képen Milan Kukuč­ka, a brigád tagja a PVC csövek nyo­máspróbáját készíti eló. (Vlastimír Andor felvétele - ČSTK) . Ünnepi ülés Prágában Kun Béla születésének 100. évfordulóján (ČSTK) - Ünnepi ülést tartottak tegnap Prágában a Magyar Kulturális Központban Kun Béla, a nemzetközi munkás- és kommunista mozga­lom kiváló személyisége, á Kommunisták Magyarországi Pártja eszmei vezetője és alapítója születésének 100. évfordulója alkalmából. Jelen voltak: Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, Vasil Bejda, a CSKP KB osztályvezetője, Roman Nárožný külügyminiszter-helyettes, valamint más politikai és közéleti személyisé­gek. Ott volt Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete és dr. Erényi Tibor, az MSZMP KB Párttörténeti Intézeté- nek igazgatóhelyettese. (Folytatás a 2. oldalon) Tevékenysége összeforrt pártunk történetével Jan Fojtík elvtárs beszéde február 20-án, 100 éve és küzdelmeinek megismerésé­SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kétszer mérj... Népgazdaságunk fejlődése tüzelőanyag-energetikai forrása­ink növekvő mértékű felhasználásával jár. Ezek beszerzése egyre költségesebb mind a szilárd tüzelőanyagok felszínre hozásával, mind az energia átalakítására alkalmas berendezé­sek felépítésének útján. Ezért már évek óta bevezettük a tüzelőa­nyagok ésszerű felhasználásának programját, amely egyaránt érvényes a hazai és a külföldről behozott energiahordozókra. Tudvalevő ugyanis, hogy az egységnyi megtakarított energia háromszor olcsóbb, mint ennek a mennyiségnek az újbóli előállítása. Hasonló a helyzet a fémfelhasználásban is. Többnyire impor­tált nyersanyagokról van szó, melyek felhasználható anyagokká való átalakításában a ráfordítások jelentős hányadát a tüzelőa­nyag és az energia teszi ki. így aztán a népgazdaság hatéko­nyabbá tételében a fémfelhasználás ésszerűsítési programja is pótolhatatlanná vált. Mindkét programból a 7. ötéves tervidőszak során sokat megvalósítottunk. Lényegében korlátoztuk az energiával és fémekkel való pazarlást, az elmúlt időszakhoz képest jó eredmé­nyeket értünk el fogyasztásuk visszaszorításában. A kutatás­ban és fejlesztésben dolgozók, a műszakiak és a technológusok mellett a munkások százezrei kapcsolódtak be az ésszerűsítési mozgalomba. Mindezek ellenére eddig még nem aknáztunk ki minden tartalékot. Bizonyítja ezt az egységnyi termékre eső ráfordítások hazai és fejlett ipari államokban elért szintjének összehasonlítása. Némely terméknél a különbség csupán egy százalék, másoknál Viszont több tucatnyi. És ez olyan helyzet, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül, javítanunk kell rajta. De hogyan? Csupán a felhasználás visszaszorítása egyoldalú megközelítést eredményezne, nem élnénk valamennyi lehető­séggel. Az ilyen megközelítés csak részben oldaná meg a prob­lémát. Üzemeinkben, szervezeteinkben azonban többnyire meg­elégszenek ezzel, s a többi lehetőséget a véletlenre bízzák. S ez nem felel meg népgazdaságunk intenzifikációs elveinek, melyek mind mennyiségben, mind minőségben a nagyobb hatékony­ságra irányulnak. A tüzelőanyagok, energia, nyers- és alapanyagok magasabb fokú hasznosítása nem csupán a fajlagos felhasználás csökken­tését jelenti, hanem célul túzi ki a jobb műszaki-gazdasági paraméterű és minőségű termékek előállítását is. Az ilyen termék jobban kielégíti mind a belpiac, mind a külföldi megrendelők igényeit. De ezen túl az is fontos, hogy bővülő tulajdonságaival és hosszabb élettartamával jelentősen járuljon hozzá a ráfordí­tások általános csökkenéséhez. Ez megköveteli, hogy az új szerkezeti megoldások a korábbi­aknál jobb minőségú anyagokkal számoljanak, s felveti minden termelő végtermékért vállalt közös felelősségének szükséges­ségét. Ahogy az egyirányban mozgó kocsisor sebességét a leg­lassabban közlekedő jármű sebessége szabja meg, úgy a ter­mék megbízhatóságáról is a legrövidebb élettartamú alkatrész vagy anyag dönt. Ezt nem nehéz felfogni, de a gyakorlatban sokszor figyelmen kívül hagyják. Nem helytálló az az érvelés sem, hogy a jobb alkatrész vagy anyag egyben drágább is, ha utánaszámolunk, hogy a berendezés élettartama alatt hányszor kell éppen ama olcsó alkatrészt kicserélni, mennyi időveszte­séghez vezet ez, s ezzel együtt a termelési és üzemkapacitás kihasználása is csökken, nem beszélve a karbantartási ráfordí­tások növekedéséről. További biszonyítékok igazolják, hogy a gazdaságosság leg­megbízhatóbb útja minden munka minőségének következetes megtartása és céltudatos javítása. A minőség a termelési folya­matban kisebb mértékben befolyásolható, alapjait ugyanis a ter­melés-előkészítés rakja le, s a döntési folyamatok is alapvetően befolyásolják. Épp ezek során alapozzuk meg az értékesítési folyamatok színvonalát, népgazdaságunk majdani hatékony­ságát. Már nem egyszer hangsúlyozták, hogy a termelés-előkészí­tésben a közgazdásznak is szót kell kapnia. S nem azért, hogy a konstruktőrt a legolcsóbb megoldás keresésére kényszerítse. Neki arra kell összpontosítania, hogy a feltételezett ráfordítások értékének ismeretében megítélhesse egy-egy majdani termék társadalmi hasznát, figyelmen kívül hagyva a vállalati érdekeket. Kétszer mérj, egyszer vágj, tartja a népi mondás. Ezért duplán meggondolandó, mire adjuk ki pénzünket. Ez érvényes egyé­nenként mindnyájunkra, vállalatainkra, az egész államháztar­tásra. Már volt róla szó: az energiafogyasztást csökkentő éssze­rűsítési intézkedésre kiadott egy koronának ugyanolyan hatás­foka van, mint az új energiaforrásra fordított háromszor annyi pénznek. Természetesen ez nem jelenti az új források építésé­nek leállítását és csakis a fogyasztás ésszerűsítésére való törekvést. Azzal viszont számol, hogy az új energiaforrásra vonatkozó igénylés jóváhagyása előtt fontolóra kell venni, nem lehet-e az energianövekményt a fajlagos fogyasztás csökkenté­sével elérni. Az esetek többségében a társadalmi követelmé­nyekkel összhangban lehetséges az ilyen megoldás. Erre ösztönöz A CSSZSZK 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai és kilátások 2000-ig című dokumentum-tervezet is. Feladatul adja például a tavalyihoz viszonyítva legalább 15,4 millió tonna fajlagos tüzelőanyag megtakarítását. Ugyanezen idő alatt a vasfémek viszonylagos megtakarításának 2,5 millió tonnát, a színesfémekének 70 ezer tonnát kell elérnie. De nem a minőség rovására. Ebben döntő szerep a tudományos-műszaki fejlesztésre, ismereteinek gyors alkalmazására hárul. Ugyanettől függ a mun­katermelékenység 14-17 százalékos növelése is. A műszakilag élvonalbeli termékek ugrásszerű növekedése is elképzelhetetlen a tudomány és a technika alkalmazása, valamint a nemzetközi szocialista gazdasági - különösen a Szovjetunióval folytatott - együttműködésbe való bekapcsolódásunk nélkül. (Rp) 1886 született Kun Béla, a magyar és a nemzetközi kommunista mozga­lom nagy személyisége, akire or­szágunkban is tisztelettel emlé­keznek a haladó emberek. Köszö­netét akarok mondani Magyaror­szág prágai nagykövetségének, a Magyar Kulturális Központnak és a Klement Gottwald Múzeum­nak azért, hogy e jelentős forra­dalmár és internacionalista, a ma­gyar munkásosztály hű fia tisztele­tére dokumentumkiállítást rende­zett életéről és munkásságáról. Ezt a kiállítást ma ünnepélyesen megnyitjuk. Ez azért is érdemdús kezdemé­nyezés, mert Kun Béla életútjának ben nálunk bizonyos hiányok van­nak, és nem túlzók, ha azt mon­dom, hogy adósságok is, amelye­ket törleszteni kell. Annál is in­kább, mert a nemzetközi proletari­átus e kiváló személyiségének te­vékenysége - a Magyar Tanács- köztásaság élén ugyanúgy (amely közvetlenül hatott a Szlovák Ta­nácsköztársaság létrejöttére 1919 júniusában), mint a Kommunista Internacionálé vezetőségében - szorosan összefüggött forradal­mi munkásmozgalmunknak, Csehszlovákia Kommunista Párt­jának történetével. Erre már előt­tem Kovács Béla elvtárs, magyar (Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunióban befejeződött az össznépi vita Nyílt és alkotó légkörben A kongresszus előtti vita egyik fő (ČSTK)- A Szovjetunió­ban befejeződött az SZKP új szer­kesztésű prog­ramjának terve­zetéről, valamint a párt szervezeti szabályzatának javaslatáról foly­tatott össznépi vita. Mindkét jelen­tős dokumentum szövegét jóvá­hagyta az SZKP Központi Bizott­ságának keddi ülése, s a XXVII. kongresszus elé terjesztik majd jóváhagyásra. A központi bizottság kongresz- szus előtti ülése a szovjet kommu­nistáknak a párton belüli élet alap­vető kérdéseiről folytatott intenzív, csaknem négyhónapos vitáját zár­ta le. Ehhez a fó keretet az évzáró taggyűlések és az SZKP konfe­renciái adták. A kongresszusi elő­készületek időszakában megnyil­vánult a szovjet kommunisták nagyfokú öntudata, elkötelezett­sége a társadalom minőségi át­építésének időszakában. A fő cél az ország gazdasági és társadal­mi fejlődésének meggyorsítása. eredménye a párt vezető szerepé­nek megszilárdítása a szovjet tár­sadalomban, ami a jelenlegi idő­szakban kulcsfontosságú. A két dokumentum megtárgya­lása szervezetten és tárgyszerű­en, nyílt és alkotó légkörben folyt. Az SZKP KB napilapja, a Pravda és más központi hírközlő eszkö­zök szerkesztőségeibe naponta többezer levél érkezett, amelyek­ben a kommunisták és pártonkívü- liek rámutattak, milyen feladatok várnak a társadalomra a 12. öt­éves tervidőszak elején, s azokra a problémákra, amelyek gátolják teljesítésüket. Hangsúlyozták a rend és a fegyelem megszilárdí­tásának fontosságát, s hogy nö­velni kell a becsületesen és lelkiis­meretesen elvégzett munka tekin­télyét. Névre szóló bírálatokkal il­lették azokat, akik munkastílusu­kat mindeddig nem tudták az új feltételekhez igazítani. Lényegé­ben az egész össznépi vitát végig­kísérte az emberi tényező aktivi­zálására irányuló törekvés. CSÜTÖRTÖK 1986. február 20. XXXIX. évfolyam 43. szám Ára 50 fillér Kerületi párttitkárok értekezlete (ČSTK) - Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának vezetésé­vel, a CSKP KB Elnöksége tagjai­nak és póttagjainak, valamint a CSKP KB Titkársága tagjainak részvételével országos értekezle­tet tartottak tegnap Prágában a ke­rületi pártbizottságok, valamint a prágai és a bratislavai városi pártbizottság vezető titkárai. Áttekintették a pártmunka idő­szerű kérdéseit a XVII. pártkong­resszus előkészületeinek záró­szakaszában. Értékelték az alapszervezetek évzáró taggyűléseinek és a párt­konferenciáknak tapasztalatait, to­vábbá a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai 1986-1990-re és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című dokumentumtervezettel valamint a CSKP módosított alapszabály­zatának tervezetével kapcsolatos vitát. Ezzel összefüggésben nagy­ra értékelték a dolgozóknak a CSKP XVII. kongresszusa és a párt megalakulása 65. évfordu­lója tiszteletére kibontakozott munkakezdeményezését, amely hozzájárul az idei feladatok sike­res teljesítéséhez. Üdvözlő távirat (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök üdvözlő táviratot küldött Ferdinand Edralin Mar­cosnak, a Fülöp-szigeteki Köztár­saság elnökévé történt megvá­lasztása alkalmából. A brazil küldöttség Karlovy Varyban (ČSTK) - A brazil parlament küldöttsége, amely Jósé Fragelli- nek, a parlament elnökének veze­tésével hivatalos látogatáson tar­tózkodik hazánkban, tegnap Kar­lovy Varyba érkezett. A delegációt elkísérte Dalibor Hanes, a Szö­vetségi Gyűlés alelnöke, a Nem­zetek Kamarájának elnöke és Ma­nuel Antonio de Pimentel Bran- dao, Brazília csehszlovákiai nagy­követe. Miután fogadták őket a városi nemzeti bizottságon, a vendégek megtekintették a Karlovy Vary-i üveggyár termékeinek állandó ki­állítását. A délutáni órákban a»für- dőnegyedben jártak. Jósé Fragelli elismeréssel szólt dolgozóink egészségügyi ellátásáról. Az eszmei front feladatai (ČSTK) - Ülést tartott tegnap Prágában a CSKP KB ideológiai bizottsága. A tanácskozáson a ke­rületi és a városi pártbizottságok titkárai, valamint az állami szer­vek, a társadalmi szervezetek és a tömegtájékoztató eszközök kép­viselői is részt vettek. Josef Havlín, a CSKP KB titká­ra a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalko­zó központi bizottsági titkárai Bu­karestben tavaly december 19-20-án tartott ülésének ered­ményeiről és az e tanácskozásból eredő ideológiai feladatokról tájé­koztatott. A bizottság a továbbiakban megvitatta a pártszervekre és -szervezetekre a kommunisták eszmei felkészítése terén a 80-as évek második felében háruló fel­adatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents