Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám, hétfő

Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapszabályzata

(Folytatás az 5. oldalról)

A kerületi, rendes konferenciát a kerületi pártbizottság két-három évenként hívja össze. Rendkívüli kerületi konferencia a párt központi bizottságának beleegyezésével hívható össze, ha ezt a kerület alapszervezetei tagjainak legalább egyharmada kéri: sürgős okból Csehszlovákia Kommunista Pártjának kerületi vagy központi bizottsága rendkívüli kerületi konferenciát hívhat össze.

A kerületi konferencia összehívását és napirendjét négy héttel a konferencia előtt kell közölni a járási pártszervezetekkel.

A küldötteket a kerületi konferencia előtt a járási konferenciákon választják meg azoknak a szabályoknak alapján, amelyeket a kerületi pártbizottság a központi bizottsággal egyetértésben meghatároz.

A járási konferenciákon rendesen megválasztott küldötteknek szavazati joguk van. A kerületi pártbizottság tagjai és póttagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság tagjai, amennyiben nem választották meg őket rendes küldötteknek, tanácskozási joggal vesznek részt a kerületi konferenciákon.

50. A kerületi konferencia:

a) megvitatja és jóváhagyja a kerületi pártbizottság, valamint az ellenőrző és revíziós bizottság beszámolóját; megvitatja a pártépítés, a.gazdasági és a kulturális építő munka egyéb kérdéseit; a pártkongresszusokon, az országos pártkonferenciák és a párt központi bizottsága határozataiból kiindulva kitűzi a kerületi szervezet fő feladatait a további időszakban;

b) megválasztja a kerületi pártbizottságot, az ellenőrző és revíziós bizottságot, valamint a kongresszusi küldötteket; a kerületi pártbizottságba, valamint az ellenőrző és a revíziós bizottságba csak azt lehet beválasztani, aki legalább öt éve tagja a pártnak.

51. A kerületi pártbizottság évente legalább négyszer ülést tart, a párt politikájának megfelelően tisztázza a kerület és a járások fejlesztésének sürgető kérdéseit, ellenőrzi a határozatok teljesítését és elhelyezi a kádereket.

A kerületi pártbizottság póttagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság elnöke tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen.

52. A kerületi pártbizottság tagjai közül elnökséget, titkárságot és titkárokat választ.

A kerületi pártbizottság vezető titkárának csak az választható meg, aki legalább tíz éve tagja a pártnak.

A kerületi pártbizottság, elnöksége a kerületi pártbizottság ülései közötti időszakban irányítja a munkát, szervezi és ellenőrzi a határozatok végrehajtását.

A kerületi pártbizottság titkársága irányítja és ellenőrzi a kerületi pártbizottság osztályainak és dolgozóinak munkáját és

VII. Városi, helyi, üzemi

59. A városokban a járási pártbizottság beleegyezésével városi pártbizottságok, a többi helységben, ahol több alapszervezet működik, helyi pártbizottságok alakulnak; a nagy üzemekben, vállalatokban és intézményekben, ahol több alapszervezet működik, a kerületi pártbizottság beleegyezésével üzemi pártbizottságok, vagy a párt központi bizottságának hozzájárulásával vállalati pártbizottságok alakulnak. A CSKP Központi Bizottsága irányelvei szerint velük egyszintre helyezett további pártbizottságok jönnek létre.

A városi, helyi, üzemi és vállalati pártbizottságok segítséget nyújtanak a járási pártbizottságnak az alapszervezetek tevékenységének mindennapos irányításában, az üzemek, a vállalatok, a városok és a községek fő feladatainak teljesítésében.

A CSKP Központi Bizottsága az országos jelentőségű nagyobb vállalatokban és a városokban a vállalati, üzemi és városi pártbizottságokat felruházhatja a járási pártbizottságok egyes jogaival.

60. A városi és a helyi bizottság fő kötelességei:

a) az alapszervezetekkel karöltve a kommunisták, a többi dolgozó és lakos mozgósítása a pártpolitika megvalósítására, a város, vagy a község politikai, gazdasági és kulturális életének fejlesztésére; ennek érdekében tömegpolitikai munka kifejtése, a város vagy a község ügyeinek igazgatásában a lakosság kezdeményezésének és aktivitásának ösztönzése;

b) a nemzeti bizottság, a társadalmi szervezetek kommunista funkcionáriusainak, a helyi ipar, a mezőgazdasági üzemek, a szolgáltatások, a kereskedelem, az egészség- és az oktatásügy vezető dolgozóinak serkentése a párt

, határozatainak következetes végrehajtására; törekvés a szolgáltatások szüntelen tökéletesítésére, a lakosság anyateljesíti a szokványos szervezési feladatokat.

Az elnökség és a titkárság tevékenységéről beszámol a kerületi pártbizottságnak.

A járási pártszervezet vezető szervei

53. A járási szervezet legfelsőbb szerve a járási konferencia, a konferenciák közötti időben pedig a járási pártbizottság.

54. A járási pártbizottság két-három évenként hívja össze a rendes járási konferenciát. Rendkívüli konferencia a központi bizottság beleegyezésével a járási szervezethez tartozó alapszervezetek tagjai legalább egyharmadának kérésére, illetve a járási pártbizottság, vagy a felsőbb pártszervek javaslatára hívható össze.

A járási konferencia küldötteit az alapszervezetek taggyűlésein választják meg azoknak a szabályoknak az alapján, amelyeket a kerületi pártbizottság a központi bizottsággal egyetértésben megállapít.

A járási pártbizottság tagjai és póttagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság tagjai, amennyiben nem választották meg őket rendes küldötteknek, tanácskozási joggal vesznek részt a járási konferencián.

55. A járási konferencia:

a) megtárgyalja és jóváhagyja a járási pártbizottság tevékenységéről szóló beszámolót, továbbá az ellenőrző és revíziós bizottság beszámolóját; megtárgyalja a pártépítés, a gazdasági és a kulturális építőmunka egyéb kérdéseit a járásban; a felsőbb szervek határozataiból kiindulva kitűzi a járási szervezet fő feladatait a további időszakra;

b) megválasztja a járási pártbizottságot, az ellenőrző és revíziós bizottságot, továbbá a kerületi konferencia küldötteit; a járási pártbizottságba, valamint az ellenőrző és revíziós bizottságba csak azt lehet beválasztani, aki legalább négy éve tagja a pártnak.

56. A járási pártbizottság jóváhagyja a párt alapszervezeteinek megalakítását és megszüntetését, irányítja és ellenőrzi tevékenységüket; nyilvántartást vezet a párttagokról.

57. A járási pártbizottság évente legalább hatszor ülést tart.

A járási pártbizottság póttagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság elnöke tanácskozási joggal vesznek részt a járási pártbizottság ülésén.

58. A járási pártbizottság tagjai közül elnökséget és járási titkárokat választ. A járási pártbizottság vezető titkárának csak az választható, aki legalább nyolc éve tagja a pártnak.

A járási pártbizottság elnöksége a járási pártbizottság ülései közötti időszakban irányítja a munkát, szervezi és ellenőrzi a határozatok végrehajtását. Irányítja és ellenőrzi a járási pártbizottság osztályainak és dolgozóinak munkáját. Tevékenységéről beszámol a járási pártbizottságnak.

és vállalati bizottságok

gi és kulturális szükségleteinek kielégítésére; pártpolitikai és nevelő munkával a lakosság tartós, mind fokozottabb részvételének előmozdítása a község ügyeinek intézésében; a nemzeti bizottság, szakbizottságai és az önkéntes dolgozók aktívája szerepének rendszeres növelése; ösztönzésük a helyi erőforrások és tartalékok feltárására; küzdelem az egészségtelen helyi irányzatok ellen;

c) az ideológiai munka megszervezése a városban vagy a községben, a pártaktíva nevelése és gondoskodás a párttagok, valamint a többi lakos kommunista neveléséről;

d) jelöltek javaslása a városi vagy a helyi nemzeti bizottságba, a többi káderkérdés intézése a járási pártbizottság által megállapított keretek között.

61. Az üzemi és a vállalati bizottság fő kötelességei:

a) az alapszervezetekkel egyetemben a dolgozók mozgósítása a pártpolitika megvalósítására és a társadalmi érdekek következetes szavatolására; a termelés irányításában a dolgozók részvétele, alkotó aktivitásuk, kezdeményezésük és szocialista munkaversenyük, a társadalmi munkatermelékenység növelésének, a népgazdaság intenzifikálá- sának, a tudományos-műszaki haladásnak, a termelésben a legjobb dolgozók tapasztalatai érvényesítésének elősegítése; az üzem, vagy a vállalat gazdasági vezetőségének arra serkentése, hogy jó feltételeket teremtsen a gazdasági tervfeladatok teljesítéséhez; a munkahelyeken a párt alapszervezetei politikai-nevelő tevékenységének segítése; az egészségtelen helyi irányzatok elleni harc; az üzem, a vállalat vagy az intézmény vezetőségének tevékenysége fölötti ellenőrzési jog gyakorlása;

b) az alapszervezetekkel együtt az üzemi káderek céltudatos nevelése, kiválasztása és elhelyezése; a dolgozók politikai és szakmai színvonala rendszeres emeléséről történő gondoskodás;

c) gondoskodás az alapszervezetek pártpolitikai és szervező munkája színvonalának szüntelen emeléséről; segítségnyújtás az alapszervezeteknek a nevelő munkában, a politikai és a gazdasági feladatok teljesítésének biztosításában;

d) a kommunisták alkotó aktivitásával a FSZM, a SZISZ és a további társadalmi szervezetek munkájának kibontakoztatása, s ösztönzésük az üzem alapvető politikai-gazdasági, szociális és kulturális-nevelési feladatai teljesítésének biztosítására.

Az üzemi és a vállalati bizottságok egész tevékenységükben az üzemek és a vállalatok alapszervezeteire támaszkodnak és előmozdítják szerepük szüntelen elmélyítését.

VIII. A párt a

63. A párt alapját az alapszervezetek alkotják. Közvetlenül a dolgozók körében működnek, Csehszlovákia Kommunista Pártja köré tömörítik őket és egyesítik a szocialista társadalom építésére irányuló törekvéseiket. Élő kapcsolatban a dolgozókkal, hatáskörükben tevékenyen részt vesznek a párt politikájának kialakításában és megvalósításában. Az egész társadalom céljainak és szükségleteinek megfelelően végzik és teljesítik a párt valamennyi helyi politikai, gazdasági és eszmei-nevelési feladatát, amelyek a dolgozók érdeklődésének homlokterében állnak. Felelnek azért, hogy a kommunisták a dolgozók körében mindennapos tömegpolitikai munkájukkal, a munkahelyek feladatainak teljesítése iránt tanúsított példás viszonyukkal, lakhelyükön a társadalmi életben való részvételükkel megvalósítsák a párt politikáját.

A CSKP Központi Bizottságának irányelvei szerint alapszervezeteket létesítenek azokban a vállalatokban, üzemekben, közlekedési és kereskedelmi szervezetekben, állami gazdaságokban, gép- és traktorállomásokon, egységes földműves-szövetkezetekben, hivatalokban, iskolákban, intézményekben, a fegyveres erők egységeiben, a falvakon, a városokban stb., ahol legalább öt párttag van.

64. Azokban a vállalatokban, üzemekben és hivatalokban, ahol nagyobb számban vannak párttagok, alapszervezetek létesíthetők a műhelyekben, a részlegekben, az építkezéseken és a termelési szakaszokon. Ezek az alapszervezetek az üzemi pártgyúléseken, vagy a küldöttek konferenciáin üzemi, illetve vállalati bizottságot választanak.

A nagyobb létszámú alapszervezetek részlegszervezeteket alakíthatnak. A részlegszervezetek feladata szervezni és ellenőrizni az alapszervezeti taggyűlés határozatainak teljesítését, kezdeményezóen és cselekvóen megoldani a helyi feltételekből és szükségletekből következő feladatokat. A járási pártbizottságok a részlegszervezeteket felruházhatják az alapszervezetek egyes jogaival.

Az alap- és részlegszervezetek munka- szakaszonként, brigádonként stb. pártcsoportokat létesítenek, amelyek vezetőt választanak. A pártcsoportok feladata az alapszervezet taggyűlésein hozott határozatok végrehajtásának megszervezése a hatáskörükbe tartozó területeken, gondoskodás arról, hogy minden párttag helyesen teljesítse alapvető kötelességeit.

65. Az alapszervezet legfelsőbb szerve ós a kommunisták nevelésének iskolája a taggyűlés. Az alapszervezet hatáskörén belül a párt politikájának megfelelően kitűzi a politikai, szervező és eszmei-nevelő munka alapvető irányát ós feladatait. A munkahelyek és a helységek fő feladatairól, a dolgozók észrevételeiről és javaslatairól tárgyal és dönt. Tapasztalatokkal és érvekkel vértezi fel a kommunistákat a politikai munkára. Határozatokat hoz, feladatokkal bízza meg a párttagokat, megállapítja végrehajtásuk és ellenőrzésük módját. A párt irányvonala szellemében értékeli a bizottság és az egész szervezet, valamennyi funkcionárius és tag tevékenységét.

Taggyűlést rendszerint havonta tartanak, évente legalább tízszer. A gyűlést a bizottság a pártszervezet tagjainak cselekvő részvételével, a dolgozók tapasztalatainak felhasználásával készít elő. A megvitatásra kerülő kérdések jellege szerint pár- tonkívülieket is meghívhatnak a taggyűlésre, főleg élenjáró termelési dolgozókat, az állami és gazdasági szervek, valamint a társadalmi szervezetek funkcionáriusait; a szervezet velük tanácskozza meg, hogyan oldhatnák meg legjobban a problémákat és teljesíthetnék a párt irányelveit.

A nagy alapszervezetekben, ahol több részlegszervezet működik, az alapszervezet taggyűlését az alapszervezet bizottsága által megállapított időpontban, vagy

62. A városi, helyi, üzemi és vállalati bizottságok tagjait és póttagjait az adott helység, üzem, vagy vállalat alapszervezetei kommunistáinak taggyűlésén, illetve a küldöttek konferenciáján választják meg két-három éves időtartamra. A városi, helyi, üzemi és vállalati bizottságok a saját körükből elnököt választanak, aki legalább öt éve tagja a pártnak. Tevékenységükről tájékoztatják a járási pártbizottságot és a hatáskörükbe tartozó alapszervezeteket.

A városi, helyi, üzemi és vállalati bizottságok megvitatják és jóváhagyják a helység, az üzem, vagy a vállalat alapszervezeteinek költségvetését, ellenőrzik teljesítését, és saját költségvetésüket a járási párt- bizottság elé terjesztik.

A városi, helyi, üzemi és vállalati konferencián, illetve plénumülésen ellenőrző és revíziós bizottságot választanak.

a részlegszervezetek kérésére hívják össze, háromhavonta legalább egyszer. A részlegszervezetek rendszerint havonta tartanak taggyűlést, az alapszervezet taggyűlései közötti időszakban.

66. Az alap- és a részlegszervezet évzáró taggyűlését évente egyszer tartja, az alap- vagy a részlegszervezet bizottságát két-három évre választják; a bizottsági tagok számát a járási pártbizottság határozza meg. A tíz tagon aluli szervezetek háromtagú bizottságot, vagy a körülményekhez mérten, a járási pártbizottság beleegyezésével, bizalmit és helyettes bizalmit választanak.

Az alapszervezet taggyűlése két vagy három tagját megbízza annak ellenőrzésével, hogyan gazdálkodnak az alapszervezet pénz- és egyéb eszközeivel, hogyan tartják meg a központi bizottságnak a párttagság nyilvántartására és az ügyvezetésre vonatkozó elveit.

67. Az alap- és részlegszervezet bizottsága elnököt választ, akinek legalább három éve párttagnak kell lennie. Kivételt a járási pártbizottság engedélyezhet.

A bizottság gondoskodik a taggyűlés határozatainak végrehajtásáról, s ennek megfelelően irányítja a pártszervezet munkáját a taggyűlések közötti időben. Tevékenységéről és a szervezet helyzetéről havonta beszámol a taggyűlésnek.

68. A párt alapszervezetének feladata:

a) hatáskörében megvalósítani a párt politikáját; politikailag és eszmeileg felvértezni a kommunistákat és a pártonkí- vülieket; fejleszteni és szervezni kezdeményezésüket a szocialista társadalom továbbfejlesztése feladatainak teljesítésében; az üzemben és a vállalatban harcolni a gazdasági terv feladatainak teljesítéséért, a tudományos-műszaki haladás kibontakozásáért és eredményeinek gyakorlati alkalmazásáért, a munkatermelékenység növeléséért, a termelés és a munka legmagasabb fokú gazdaságosságáért, jó minőségéért és hatékonyságáért, a belső tartalékok minél nagyobb mérvű kiaknázásáért, az anyagi és az erkölcsi ösztönzés helyes alkalmazásáért; kialakítani a szocialista munkaverseny további fejlesztésének és tökéletesítésének előfeltételeit; gondoskodni a dolgozók képesítésének és műveltségének növeléséről, öntudatos kommunista munkaviszonyuk kialakításáról, az állami és a munkafegyelem megtartásáról, a környezeti viszonyok általános megjavításáról;

b) tagok ós tagjelöltek felvétele Csehszlovákia Kommunista Pártjába, nevelésük megszervezése és gondoskodás arról, hogy megismerjék a párt programját és alapszabályzatát;

c) szervezni a kommunisták tevékeny részvételét a pártszervezet valamennyi feladatának és határozatának végrehajtásában és biztosításában. Attól a tudattól áthatva, hogy a párt minden tagjelöltjéért és tagjáért felel, a munkában példamutatásra, a kommunista erkölcsi elvek következetes megtartására, a párt és a nép iránti odaadásra vezetni a kommunistákat, gondoskodni politikai és szakmai nevelésükről;

d) szüntelenül szilárdítani és védeni a párt eszmei és szervezeti egységét; megszervezni a kommunisták és a többi dolgozó körében a marxista-leninista elmélet tanulmányozását, szoros kapcsolatban a szocialista és a kommunista építés gyakorlatával; szembeszállni a burzsoá ideológiával és a marxizmus -leninizmus revizionista eltorzításának vagy dogmatikus értelmezésének minden kísérletével;

e) szervezni a hatékony tömegpolitikai munkát, magyarázni a párt politikáját és megnyerni a dolgozókat ennek a politikának, megtanácskozni velük minden fontos kérdést, nyilvános pártgyú léseket

(Folytatás a 7. oldalon)

ÚJ SZÓ

6

1986. I. 13.