Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-10 / 8. szám, péntek

Tüzérek között KOMMENTÁLJUK Első számú tartalék A mezőgazdasági üzemekben az új év első hetei már hagyományosan a zárszámadó közgyűlések és az év eleji termelési értekezletek előkészítésének jegyében telnek. Összegezik az ágazatok eredményeit és véglegesítik a terme­lési terveket. Mindez gondos és körültekintő munkát igényel, hiszen a jó, kritikus és önkritikus számvetés egyben azt is megmutatja, hogy hol vannak még tartalékok. Az elemzés jelentőségét ezúttal csak növeli, hogy az elmúlt év a tervidőszak záró éve volt. Az 1985-ös eredmények összegezésével párhuzamosan mérlegelni kell azt is, hogy mennyit fejlődött a gazdálkodás az öt év alatt, s ugyanígy a jövő feladatai között nemcsak az 1986-os tervekről, hanem az azt követő időszakról is szólni kell. A megállapítás, hogy az idén a tavalyinál nehezebb feltéte­lek között jobb eredményeket kell elérni, messzemenően érvényes. Az 1986-os tervek az előző évekénél nagyobbak, az energia- és üzemanyag-keretek a feladatoknál kisebb arányban növekedtek, s a korábbiaknál jobban előtérbe kerültek a minőségi mutatók. Nem kétséges, mindehhez újszerű eljárásokra és korszerűbb technológiákra van szük­ség, de a maximális mennyiségben alkalmazott újdonságok és korszerűsítések is kevésnek bizonyulnak ott, ahol megfe­ledkeznek az első számú értékteremtő erőről és tartalékról, az ember kezdeményezőkészségéről. Az ilyen feledékenység az időjárás szeszélyeinek kitett mezőgazdaságban akár helyrehozhatatlan károkat is okoz­hat. Egyszer a késői kitavaszodás, máskor a sok csapadék, illetve szárazság, a szokatlan hideg, vagy ellenkezőleg, a meleg miatt kialakuló rendkívüli helyzetekben sokszoro­sára nő az emberek erőfeszítésének és áldozatkészségének a jelentősége. De ugyanígy azt sem téveszthetjük szem elől, hogy a mezőgazdasági termelés, elsősorban a növényter­mesztés nem zárt területen folyik, hanem a széles határban. Az anyagi érdekeltségen kívül egyéni felelősségérzet is kell ahhoz, hogy ilyen munkahelyen valaki jól dolgozzon és minőségi munkát végezzen. Nem véletlen, sőt törvényszerű, hogy például a garamkál- nai (Kalná nad Hronom) Augusztus 29. Efsz-ben a tartalékok sorában az ember kezdeményező munkáját is számon tart­ják. Az új tervfeladatokkal és gazdasági szabályzókkal össz­hangban kiszámították, hogy milyen előnyökkel jár, ha maguk tisztítják és szárítják a szemeseket, mennyivel elő­nyösebb a határban történő üzemanyag-felvétel, hány száza­lékos hozamnövekedést érnek el az új fajtákkal és a talajja­vító munkákkal, mennyire gazdaságos a permetezőszerek keverésére szolgáló gép, mennyi idő alatt térül meg az ára stb. De ugyanígy azt is számításba vették, hogy az anyagilag is érdekelt dolgozó mennyivel végez értékesebb munkát, és az egyéni kezdeményezést hogyan fokozhatják a szocialista munkaversennyel. Ugyanezt tapasztaltuk a Zsigárdi (Žiharec) Efsz-ben is. Az elmúlt tervidőszakban csakis első osztályú tejet adtak el. A feltételek mellett ebben a fejők anyagi érdekeltsége, fegyelme és akarata is szerepet játszott, s min­dennek ösztönző háttereként a szocialista munkabrigád és annak vállalásai is jelen voltak. A nagysallói (Tekovské Lužany) Barátság Efsz-ben még az év közepén is úgy látszott, hogy az éves fejési terveket nem fogják teljesíteni. Az év végi mérleg mégis pozitív. Az ágazat vezetői a javulást hozó tényezők között az elmélyített anyagi érdekeltséget, valamint a kiszélesített és sokoldalúvá tett szocialista mun­kaversenyt az elsők között említették. A tanulság egyértelmű. Most, amikor országszerte új lendületet kapott a szocialista munkaverseny, a brigádok és a kollektívák értékes vállalásokkal köszöntik pártunk közelgő XVII. kongresszusát, a népgazdasági építőmunkának e kime­ríthetetlen tartalékát az új, igényes mezőgazdasági feladatok teljesítésére is igénybe kell venni. Az üzem és a munkahely termelési és gazdálkodási céljaihoz szorosan kötődő szocia­lista munkaverseny és anyagi érdekeltség mozgósító erővel hat, szerves része a termelés fejlesztésének. EGRI FERENC pikus a betegség hirtelen kezdete, minden előző tünet nélkül. Az influenza jellegzetes tünetei: láz (elérheti a 39-40 fokot is), hi­deglelés, fejfájás, végtag és de­rékfájdalom. Ezenkívül a gyerme­keknél gyakrabban, míg a felnőt­teknél ritkábban előfordulhat hány­inger, hányás, hasmenés, orr­vérzés. A vírusok által megtáma­dott légutak jellegzetes tünete az ingerlő, száraz köhögés. A beteg­ség kezdete után 2-3 nappal a láz csökken a beteg azonban fáradt­ságra panaszkodik. Az idősebbek­nél a betegség kigyógyítása hosz- szabb ideig tart, és a lábadozás idején gyakran panaszkodnak erősebb szívverésre, fáradtságra, álmatlanságra, izzadásra. Az influenza legsúlyosabb szö­vődménye az influenzavírus által előidézett tüdőgyulladás, amivel eléggé ritkán találkozunk, azon­ban kimenetele nagyon súlyos, sót halálos is lehet. További szövőd­mények: vírusos agyhártya-, szív­izom-, szívizomburok-gyulladás. Az influenzavírussal megkárosított nyálkahártyán elszaporodhatnak a baktériumok, amelyek azután különböző szövődmények előidé­zői lehetnek (baktériumok által előidézett tüdő- homloküreg-, kö- zépfültógyulladás). A gyógyítás a hűlés és az influ­enza esetében hasonló. A beteg fogyasszon bőségesen C-vitamin tartalmú gyümölcsleveket vagy te­át. Erre különösen akkor van szükség, ha izzad, s emiatt sok folyadékot veszít. Napjainkban ví­rus ellen hatásos, széles körben alkalmazható gyógyszerünk nin­csen. Ezért a gyógyszeres keze­lés nem a vírusok elpusztítására, hanem a láz csökkentésére, és a szövődmények kialakulásának megakadályozására irányul, (pl. Acylpirin, Harbureta, Defebrin stb). A köhögést is ajánlatos gyógyszerrel mérsékelni. Baktéri­umok által előidézett szövődmé­nyek létrejötte esetén szükséges az antibiotikumos kezelés. Ezen­kívül még fontos szerepe van az ágyban maradásnak 4-5 napig. Az otthoni fekvés hozzájárul a be­teg elkülönítéséhez, és megaka­dályozza a betegség további ter­jesztését. Influenzajárványok idején az egészségügyi hatóságok szigorú intézkedésekkel igyekeznek a jár­vány terjedését megakadályozni. Például ilyenkor a betegeket nem lehet látogatni a kórházakban, szünetelhet a tanítás az iskolák­ban, betiltják az összejöveteleket és rendezvényeket stb. A legin­kább veszélyeztetett embereket, így az egészségügyi, közlekedési, vendéglátóipari stb. dolgozókat és az idős egyéneket védőoltásban részesítik. Ez nagy valószínűség­gel, de nem teljes biztonsággal véd a megbetegedés ellen. Ennek elsősorban az az oka, hogy az inf­luenzavírusoknak nagy a változó- Aj «Tri konysága, s gyakori, hogy az elő­ző évi oltás elveszíti hatását, vagy Jk számottevően csökken a védóha- tása Dr. SZABÓ LÁSZLÓ 1986. I. 10. Tüzérségi gyakorlat. A Tátra al­vázára helyezett hatalmas önjáró ágyútarackot a szürke fennsíkra irányítják, a mezei útról hatalmas porfelhő száll fel. A motor berregé­se elhalkul, vezényszavak hang­zanak el, a járműből hirtelen kilép­nek az ágyút kezelő katonák. Né­hány pillanaton belül ismét az ágyú páncélzata mögé rejtőznek, csak az ágyúcső mozgása árulko­dik arról, hogy a tüzérek gyakorla­toznak, fegyverüket egy meghatá­rozott pontra irányítják.- Mi előzi meg az ilyen gyakor­latot?- önjáró ágyutarackunk kor­szerű fegyver, elmondhatjuk, hogy kezelése műszaki ismereteket igényel. Nem elegendő tehát is­merni a fegyvert, meg kell érteni működésének, az egész rendszer üzemeltetésének technológiáját is. Meg kell tanulni, hogy a műsze­rek segítségével hogyan ellenőriz­hetik az áramköröket és ha szük­séges, kicseréljék azt az elemet, amely akadályozná az üzembiz­tonságot - mondja kapásból Rédli Tihamér hadnagy, majd hozzáte­szi, a megbízható üzemeltetés fel­tételei közé tartozik az is, hogy a gépkocsi vezetője jól gondozza az alváz hidraulikáját. Ez a korszerűsítéssel jár. A Csehszlovák Néphadsereg a legkorszerűbb technikával ren­delkezik, hogy támadás esetében eleget tehessen feladatainak. Csakis az erőegyensúly szavatol­ja, hogy féken tudjuk tartani a há­borút szító imperialista körök ha­talmi törekvéseit. A korszerű tech­nika, adott esetünkben a tarack­ágyú, a kezelőkkel szemben tá­masztott nagyobb igények megté­rülnek a nagyobb lövéstávolság­ban, a találat hatékonyságában és pontosságában, a pontos és gyors manőverezóképességben. A kato­nák pedig mentesülnek az ágyú előkészítésével és kezelésével kapcsolatos fárasztó munkától.- A katonák jól fel tudják mérni a helyzetet - folytatja a beszélge­tést Rédli Tihamér hadnagy. tüzérségi fegyver tulajdonképpen egy fegyverrendszer, amelyhez hozzá tartozik a jármű és más fegyvernemek felszerelése is, amelyet rendszeresen gondozni kell, hogy mindig harcképes le­gyen. Rédli Tihamér mérnök hadnagy Ipolyságról (Šahy) került a tüzér­ségi alakulathoz. Szülővárosában- Amikor látják a korszerű fegy­verrendszer harcászati erényeit, megértik, hogy mit követel meg tőlük az új technika. Mindent meg­tesznek azért, hogy elsajátítsák a szükséges ismereteket, és mindazt, ami szükséges a fegyver megbízható használatához. A gyakorlat után a járműpark­ban folytatjuk beszélgetésünket, a katonák a rájuk bízott fegyverek karbantartását végzik. A hadnagy még megjegyzi, hogy a korszerű Tizenhét példás műszak Ondič mérnök is, aki köszönetét mondott a kommunisták példás munkaszervezéséért és példa- mutatásáért, egyben sikert kívánt a beszámolóban részletesen is­mertetett politikai és gazdasági feladatok teljesítéséhez. Többféle kérdés is szóba került a vita során, de leginkább a XVII. pártkongresszus tiszteletére szer­vezett felajánlás és vállalás telje­sítésének módozataival foglalkoz­tak a felszólalók. Utána, termé­szetesen, a határozatban is elfo­gadtuk a vállalást, hogy a kong­resszus előtti időszakban 17 pél­dás műszakot dolgozunk le, még­pedig úgy, hogy a kocsik állását 5 órával csökkentjük, kihasználá­sukat 106 százalékra növeljük, 0,5 százalékos anyagmegtakarítást érünk el, ami 100 köbméter fa megtakarítását jelenti. Sivák Béla ACS KJ* XVII Az ágcsernyői (Čierna nad Ti­sou) átrakóállo­más gépesített részlegén is megtartottuk a pártalapszer- vezet évzáró tagsági gyűlését. A beszámolót előterjesztő He­gedűs János, pártelnök, az öt pártcsoport közül a Horváth Ferenc, Tóth János és Csupik József vezetésével műkö­dőket minősítette élenjáróknak, amikor beszámolt a pártéletról. Utána az idén elért gazdasági eredményeket méltatva megálla­pította. a kocsik állását 3,5 órával csökkentettük, terven felül 71 000 tonna árut raktunk át. A részlegen 156 taggal működő, 8 szocialista munkabrigád és a 27 tagú ifjúsági munkakollektíva tevékenységét értékelve legjobbaknak a Téglás József, Tokár Barnabás, Babiak Vince és Veres Miklós vezetésé­vel működőket minősítette. Részt vett az évzáró pártgyúlé- sen a vasútállomás főnöke, Michal hét fiú és három lánytestvérével együtt nevelkedett. Büszkén jegy­zi meg, hogy valamennyi testvére középiskolát végzett, ketten főis­kolára járnak, ő pedig a gimná­zium után a Brnói Zápotocký Kato­nai Akadémián tanult.- Szeretettel gondolok Pásztor Gábor matematika tanáromra, aki­nek nagyon sokat köszönhetek. Úgy gondolom, hogy a matemati­ka kulcsfontosságú a többi termé­szettudományi tantárgy, így a fizi­ka, a mechanika megértésében. Azt tervezem, hogy a jövőben tovább tanulok a katonai főiskolán - ismerteti vágyait. Szinte magya­rázatként teszi hozzá, hogy peda­gógus családból származik, így örökségként vonzódik a tanulás­hoz és a tanításhoz. De nemcsak a matematika és a technika érdekli a fiatalembert. Jól irányítja beosz­tottjait, gondoskodik szórakozá­sukról és kikapcsolódásukról is. Aktív zenész, billentyűs hangsze­reken játszik, ó az alakulat zenei szakkörének vezetője. Beszélgetésünket Zsillé István katona, az ágyú irányzója szakítja félbe. Ó civilben a galántai Moto- techna elárusítója. Tanácsért for­dul a hadnagyhoz, néhány mondat után közösen az ágyú egyik be­rendezéséhez távoznak. A tüzérek munkanapja nem­csak a kiképzésből áll; a rájuk bízott fegyverek kezelése, karban­tartása is fontos feladatuk. Este azért jut idejük a kikapcsolódásra, a kedvtelésekre. -er­ORVOSI TANÁCSADÓ A hűlés és az influenza A Mladá Boleslav-i Honvédelmi Ne­velési Ház kerületi elektronikai kabi­netje tavaly szeptemberben kezdte meg tevékenységét. Szakmai és módszertani segítséget nyújt a szö­vetség alapszervezeteinek, az isko­lai honvédelmi szakköröknek, vala­mint a járási pionír- és ifjúsági ott­honoknak. A képen: Otto Tichý (jobboldalt) a Honvédelmi Szövet­ség fiatal tagjaival az elektronikai kabinetben. (Petr Matička felvétele - ČTK) A felső légutak nyálkahártyáján szaporodó vírusok általában akkor okoznak felső légúti megbetege­dést, hurutot, ha a nyálkahártyák­nak a fertőzésekkel szembeni el­lenállóképessége valamilyen ok­ból (nagyfokú lehűlés, ittasság stb. miatt) jelentősen csökken. Ha ez bekövetkezik, a vírusok rohamo­san elszaporodnak, s amikor ele­gendő a számuk, rohamra indul­nak a szervezet ellen. Emiatt a nyálkahártya megduzzad, orrfo­lyás keletkezik, a beteg gyakran köhög, tüsszent. A betegség oly­kor végtagfájdalommal és lázzal jár. Hogy a hűléses hurut néhány nap alatt meggyógyul-e vagy pe­dig szövődményei lesznek, az a szervezet erőnléti állapotától, és a vírusfertőzésekkel szembeni vé­dettségtől függ. Az általános vé­dettséget a nyálkakártyák épsége és a bennük lévő vírusellenes anyag mennyisége szabja meg. Az egészséges felnőtt a vírus kel­tette hurutokat rendszerint köny- nyen átvészeli, nem Így a csecse­mők és az idős emberek. Ha a hűtés lázzal jár, a beteg­nek magától értetődően ágyban a helye. Aki nagy lázzal talpon marad, sőt tovább dolgozik, nem­csak szervezetének ellenállóké­pességét gyengíti s a szövődmé­nyek kockázatát vállalja, hanem másokat is megfertőzhet. A legelterjedtebb vírusos fertő­ző betegség az influenza. A kö­zönséges légúti hurut és a járvá­nyos influenza között a tünetek­ben gyakran nincs számottevő kü­lönbség. A betegséget az A, B, C típusú vírusok (influenzavíru­sok) idézik elő. Influenzajárványról akkor beszélünk, ha influenzavíru­sok okoznak tömeges megbete­gedést. Elsősorban az A-vírus szokott országokra, földrészekre vagy az egész földkerekségre ki­terjedő járványt kelteni. A B-vírus csak kisebb méretű járványokat szokott okozni. A C-vírus a világ­ban eléggé elterjedt, de az általa előidézett megbetegedések szá­ma elenyésző. Az A-vírussal elő­idézett járványok 2-3 évenként, míg a B-vírussal előidézettek 4-6 évenként ismétlődnek. A betegség cseppfertőzéssel terjed. A beteg ember tehát köhö­géskor, tüsszentéskor vagy be­széd közben a nyálkahártyájáról a levegőbe jutó parányi folyadék- cseppekben levő vírusokkal fertőzi meg környezetét. Újabban azon­ban mind több adat mutat arra, hogy a fertőzés közvetlen érintke­zéssel, például kézfogással terjed. A fertőzés után a vírus lappangási ideje a szervezetben 1-3 nap. Ti-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents