Új Szó, 1986. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-08 / 6. szám, szerda
A vsetíni Zbrojovka vállalat textilipari gépeket, fúrókat, tűzszerészeti berendezéseket és más termékeket gyárt. A vállalatnál sikeresen tevékenykednek az újítók, a konstruktőrök és a technológusok. Tavaly 51 tonna acélt és öt tonna színesfémet takarítottak meg. A képen: Jirí Veselka mérnök, főkonstruktőr (középen) Vlastimil Gattermayer szerelő és Karéi Ovesný mérnök látható a vállalat szerelőcsarnokában. (Petr Berger felvétele - ČTK) Az ellenőrzések tapasztalatai a kereskedelmi felügyelőség szemével A szabad idő célszerű kihasználása, a dolgozók pihenésének biztosítása az egyik fontos feladat, amelyet a CSKP XVI. kongresszusán jóváhagyott irányelvek is meghatároznak. E feladat teljesítésében fontos szerep hárul a kereskedelemre, főleg a nyári turistaidényben. Ebből kiindulva az állami kereskedelmi felügyelőség a nyári idényben több ellenőrzést hajtott végre, figyelmét a lakosság szükségleteinek kielégítésére összpontosítva. Megkülönböztetett figyelmet szentelt a turistaközpontoknak. Figyelmét kiterjesztette a Közép-szlovákiai kerület ellátására, valamint a mezőgazdasági dolgozók nyári élelmiszerellátására is. A kereskedelmi felügyelők 392 üzletben végeztek ellenőrzést, ebből 357 a Jednotához tartozik. JOBB ELLÁTÁS Tekintettel az élelmiszerpiac stabilizálására megállapíthatjuk, hogy a nyári turistaidény alatt is általában kielégítő volt az alapvető élelmiszerek választéka, általánosságban jobb volt, mint 1984- ben. Amennyiben hiányosságok merültek fel az ellátásban, azokat mindenekelőtt a megkésett szállítmányok, vagyis a tejfeldolgozó üzemek, a húsüzemek, a sütőipari vállalatok és a sörgyárak mulasztásai, illetve az okozta, hogy az egyes üzletek és vendéglátóegységek vezetői nem rendelték meg a megfelelő mennyiségű árut. Az ellenőrök hiányolták az étlapokon a friss zöldségből készült ételeket. Nem fogadhatjuk el a megkésett termésre való hivatkozásokat. A vendéglátóipari vállalatok vezetőinek lehetőségük van arra, hogy a zöldséget közvetlenül a kistermelőktől vásárolják meg abban az esetben, ha azt az üzletekben nem kapják meg. Nem kívánatos, hogy a nyári idényben tartósított salátákat szolgáljanak fel a főételekhez, pedig sajnos sok ilyen esettel találkoztunk. JAVULT A HIGIÉNIA Az elmúlt évekhez viszonyítva pozitívan értékelhetjük a kiszolgálás higiéniáját. Komolyabb fogyatékosságok nem fordultak elő. A leggyakrabban megállapított hibák közé tartozott a munkaruhák szennyezettsége, a kendőviselet mellőzése és az idénymunkások esetében az egészségügyi igazolványok hiánya. Az ilyen hibák azonban csak elvétve fordultak elő. Több fogyatékosságot állapítottak meg az ellenőrök az üzemeltetésben, konkrétan 62 vendéglőben és 9 üzletben. Ami a fogyasztók védelmét illeti, az 1984. évi nyári idény alapján hozott intézkedések ellenére a helyzet nem javult. Az árdrágítások szinte semmissé teszik a kereskedelem törekvését a jobb ellátásra, a piac stabilizálására. így például a vendéglőkben a rendelések 43 százalékánál állapítottak meg árdrágítást, a Jednota üzemegységeiben 43,9 százaléknál, a zöldségüzletekben 43 százaléknál és a Javorina idegen- forgalmi vállalat egységeiben 34,6 százaléknál. Az efsz-ek, a testnevelési egyesületek, a szolgáltató vállalatok, a különböző szervezetek üdülőinek esetében az árdrágítás az esetek 50,8 százalékánál fordult elő. A leggyakrabban oly módon károsították meg a fogyasztókat, hogy nem tartották meg a meghatározott súlyt (28,8 százalék), az árat (25,6 százalék), rosszabb minőségű, olcsóbb árut drágábban adtak el (9,8 százalék). Az összegyűjtött kávé-, szeszes ital, bor-, dzsusz-, készétel-, és levesminták közül a vendéglátóipari egységekben 23,6 százalék, a Jednota üzemegységeiben 23 százalék nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Az ellenőrzött áru 14,9 százalékának lejárt a szavatossági ideje, illetve a minősége kifogásolható volt. Húsz üzemegységben olyan saját készítésű árut árusítottak, amelyre nem volt engedélyük, összesen 15 700 korona értékben. Többnyire szeszes italról, borról, kávéról és otthon feldolgozott élelmiszerekről volt szó. A legtöbb ilyen jellegű szabálysértést a Jednota üzemegységeiben állapították meg. Meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen üzérkedéssel a kiskereskedelmi ár 60-120 százalékát vágják zsebre az ügyeskedők. CSAK KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ FAGYLALTOT Szlovákiában évente átlag 50 millió adag fagylaltot adnak el. A fagylalt kényes áru, ha az elkészítés illetve, az árusítás folyamán nem tartják meg a szabályokat, komoly egészségi károsodást okozhat. A fagylalt minőségét 131 üzemegységben ellenőrizték. A 386 fagylaltmintából 200 nem felelt meg a normának. A minőségi kifogások száma évről évre nő, a helyzet nem kielégítő. A legtöbb kifogásolni valót az ellenőrök a magánkereskedőknél (72 százalék), a testnevelési egyesületek fagylaltkészítőinél (60,3 százalék), a nem kereskedelmi szervezetekben (55,9) és a vendéglátóipari egységekben (55,9 százalék) állapítottak meg. A legkevesebb szabálysértés már több éve a Jednota egységeiben volt. A leggyakoribb szabálysértés a normák megszegése, a fagylaltból „kifelejtették“ a drágább alapanyagokat, (tejszín, kakaó, mogyoró, mazsola stb.) illetve ezeket olcsóbb alapanyagokkal pótolták. így például a Michalovcei Járási Szolgáltató Vállalat fagylaltosai- nak 22 készítménye közül 18, a poprádi testnevelési egyesület három fagylaltja közül egy sem felelt meg az előírásoknak. Hontianske Nemce-ben a magánfagy- laltos 9 féle fagylaltja közül egy sem volt kifogástalan. A fagylaltkészítést fontos higiéniai előírások szabályozzák. Az ellenőrök megállapították, hogy minden második adag fagylalt a megengedettnél több mikroorganizmust tartalmaz. A legtöbbször nem főzik, nem hűtik és raktározzák a fagylalt alapanyagát a meghatározott szabályok szerint, de sokan szegik meg az eladás higiéniai szabályait is. Azt is ellenőrizték, milyen a fogyasztók védelme a fagylaltárusítás folyamán. A 107 ellenőrző vásárlás 41,7 százalékában károsították meg a vevőt, 36 esetben kisebb volt az adag, 8 esetben helytelen árat számláztak. Az ellenőrző szervek figyelme kiterjedt a szocialista tulajdon védelmére is. Ezen a téren mindenekelőtt abban merülnek fel fogyatékosságok, hogy helytelenül tartják nyilván a nyersanyagokat, az elkészített, illetve, eladott fagylat mennyiségét és a bevételt. A nyilvántartás hiánya nem teszi lehetővé, hogy következetes ellenőrzést hajtsanak végre az illetékes szervek. Ráadásul engedélyezik, hogy az alapanyagokat készpénzért vásárolják, így a felelőtlen dolgozók saját zsebükre készíthetnek, illetve árusíthatnak fagylaltot. A szocialista tulajdon védelmére vonatkozó szabályok megsértése miatt az állami kereskedelmi felügyelőség 939 esetben szabott ki bírságot. Az ellenőrzések alapján leszögezhetjük, hogy a fogyasztók megkárosításában illetve a szocialista tulajdon megsértésében fontos szerepe van a vezetők következetlen ellenőrző tevékenységének. Ezért felelősségre kell vonni minden vezetőt, aki elhanyagolja kötelességeit. A kereskedelmi dolgozók többsége becsületesen, szabályszerűen végzi munkáját, azokat azonban, akik megszegik a szabályokat, felelősségre kell vonni. JÚLIUS SEDLÁČEK, az SZSZK Állami Kereskedelmi Felügyelősége Központi Felügyeletének igazgatója Élni a lehetőségekkel A Nemzeti Front választási programtervezete minden településen elkészült. Vannak olyan községek, városok, ahol az ökológiai építkezések kerültek előtérbe, van ahol, mint például a Kelet-szlovákiai kerületben, továbbra is a gyermekintézmények építését részesítik előnyben. A lehetőségeket és a szükségleteket össze kell hangolni. Ezekben a hetekben is erre kell irányítani a figyelmet, amikor kikérik a tömegszervezetek véleményét a programtervezetekről, s azokat megvitatják a lakossággal is. Csak ott számíthatnak jó eredményekre, ahol a kitűzött feladatok teljesítését a település közössége magáévá teszi. Hogy ez így legyen, ahhoz jó tömegpolitikai munka is kell. Ott járnak el helyesen, ahol nemcsak a fejlesztési feladatokat konkretizálták, hanem az üzemekkel, a szövetkezetekkel is egybehangolták a teendőket, ahol névre szólóan határozták meg a tömeg szervezetek feladatait. így jártak el Vágsely- lyén (Šaľa), Trnavában, Handlovában, Hlohovecben, ahol sikerült az üzemeket, tömegszervezeteket a program elkészítésébe bevonni. Nemcsak azt kérdezték meg tőlük, hogy a teljesítésben miben tudnak majd segíteni, hanem azt is, hogy nekik mire volna szükségük. Ezek ismeretében igyekeznek közös nevezőre jutni, s nem eredménytelenül. A településfejlesztésben továbbra is nagy szerepet tölthetnek be a közös beruházások. Ezt a jelenlegi választási időszakban elért eredmények is igazolják. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban több óvodát, tantermet adtak át ennek köszönhetően, mint amennyit a választási program meghatározott. A Martini járásban a Z-akció beruházási részében a tervezettnél 27 építkezéssel többet fejeznek be. Több üzem vezetői megértették, hogy nekik is többet kell tenniük a településfejlesztésért. A Považská Bystrica-i járás üzemei a közös beruházásokra eddig már több mint 200 millió koronát adtak össze. Jobban kellene összehangolni a Honvédelmi Szövetség és a testnevelési egyesületek célkitűzéseit, például a sportlétesítmények építésében. A helyi nemzeti bizottság vezetői, képviselői, a lakosság tudja a legjobban, hol, mire van szükség. A nyilvános gyűléseken mindenki elmondhatja észrevételeit, javaslatait, de együttesen kell közös nevezőre jutni. A fontossági sorrendet a helyi szükségletek és a gazdasági lehetőségek határozzák meg. Éppen ezért pótfeladatként a programjavaslatba olyan létesítmények építése is bekerülhet, amelyek csak akkor valósulhatnak meg, ha ehhez megteremtik az anyagi feltételeket. A települések fejlesztésére szánt összeg adott, de mindnyájunkon múlik, hogy a lehetőségekkel hogyan tudunk élni. A programtervezetek megvitatása során meg kell nyerni a lakosságot a célkitűzések megvalósítására, arra, hogy az építkezéseket, a település szépítését, mint a múltban a jövőben is társadalmi munkával segítsék majd elő. NÉMETH JÁNOS Ahol a minőség nem okoz gondot Helena Daubnerovának, a kereskedelmi osztály vezetőjének kíséretében tekintjük meg a zvoleni Vzor Ipari Szövetkezet csarnokait. Megcsodáljuk a világos termelőcsarnokokat, a kiváló varrógépeket, a legkorszerűbb technológiát. Talán ez, valamint az itt dolgozók szaktudása a titka annak, hogy a szövetkezetben készített termékek a legszigorúbb kritériumoknak is megfelelnek. Amikor 1941 -ben a zvoleni szabók felvetették a szövetkezet megalapításának gondolatát, valószínűleg eszükbe sem jutott, hogy valamikor külföldi megrendelőik is lesznek. Ideiglenes termekben kezdtek, férfi és női készruhákat készítettek. Később megrendelésre is kezdtek varrni és bevezették az ágynemű készítését is. A szövetkezetnek ma Zvolenen kívül több részlege van a Középszlovákiai kerületben. Detvában exportra készítenek készruhákat. 1983-ban a varrórészleghez egy dobozkészítő csarnokot is építettek, ahol ma már évente 9 millió korona értékű doboz készül. Brezno Nad Hronomban a partizánskéi cipőgyárral kooperációban tornacipők készülnek, évente több mint 4 millió korona értékben. A helyi népi iparművészeti részleg termelési értéke évente több mint 9 millió korona. Az itteni dolgozók leleményességét, ügyességét bizonyítja, hogy termékeik kiváló minőségűek, és mind elkelnek. Az elmondottakat a szövetkezet zvoleni központjának megtekintése közben tudtam meg Helena Daubnerovától. Egyébként itt van a legnagyobb varróműhelyük.- Zvolenban készül a hazai és a nyugatnémet piacra szállított készruhák többsége - mondotta Ján Gabčo, a szövetkezet elnöke. - Elsősorban mit készítünk? - ismételte meg kérdésemet. - Főleg munkaruhát, a külföldi megrendeEbben a műhelyben varrják külföldi megrendelésre a munkaruhákat (A szerző felvétele) lók maguk szállítják az alapanyagokat. Továbbá női ruhákat, hímzett női és gyermekruhaneműket, ágyneműt, valamint jellegzetes hímzett térítőkét. Alkalmunk nyílt, hogy megcsodáljuk a varrónők ügyességét, akik valóban mindent megtesznek azért, hogy csak kiváló minőségű darabok kerüljenek ki a kezük alól. Termékskálájuk rendkívül széles. - Teljes termelésünk előre elkel, minden darabra várnak már a megrendelők - mondotta örömmel Helena Daubnerová. Pedig nem kis mennyiségről van szó, évente mintegy 54 millió korona értékű a termelésük. Igaz, ebbe beletartozik a szolgálgatásokból eredő bevételük is - 38 szalonjukban megrendelésre is varrnak ruhákat. Ezenkívül kötöttárut is készítenek, ruhákat és varrógépeket is javítanak. Az exportjukkal kapcsolatban Helena Daubnerová elmondta, hogy saját ruhatervezőik évente 120 új modellt mutatnak be külföldi partnereiknek, ezek közül mintegy 80-at hímzés díszíti. Ez azt jelenti, hogy választékukat évente csaknem felújítják. Csakis olyan modellek készítését vezetik be, amelyek iránt érdeklődés mutatkozik. Ez teszi lehetővé, hogy termelésük folyamatos, termékeik pedig divatosak és jó minőségűek legyenek. Természetesen gondjaik is akadnak. A legtöbb probléma a szükséges alapanyagok hiánya. Pedig meg kell jegyeznünk, hogy a Vzor Ipari Szövetkezet nagy hiányt pótol a piacon, amikor olyan kis sorozatokban készít divatos ruhákat, amilyenek gyártására a nagyobb üzemek nem tudnak vállalkozni. Megtudtuk még, hogy az utóbbi években külföldi partnereik száma lecsökkent, gyakorlatilag csak a Német Szövetségi Köztársaságnak gyártanak mintegy 10 millió devizakorona értékű munkaruhát. Az egész üzletet a Centrotex bonyolítja le és rendkívül előnyös, mivel lehetővé teszi, hogy hozzájussanak a korszerű varrógépekhez és más berendezésekhez. így például japán varrógépeket használnak, amelyek nélkül nem érhetnének el kiváló minőséget. JOZEF SLUKA ÚJ SZÚ 4 1986. I. 8.
